Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

UCöryolt sapka J Szervezetűnk motorra v»1 A fehér Vastag szálú fehér gyapjú- fonallal, 5-ös tűvel lazán hor­goljuk, kb. 100 g fonalból. A munka menete: hurkot húzunk, és 4 láncszem után ebbe a hurokba 13 egyráhaj- tásos pálcát öltünk. Szoros szemmel kapcsoljuk a 4. lánc­szemhez; a hufkot összehúz­zuk. A 2, sor: egy rövidpélca a kapcsolási pontra, 5 egyfá- hajtásos pálca a következő pálcára, rövidpálca a követ­kezőre, és Ismételjük. Szoros szemmel kapcsolunk a kezdő szemhez (van hét ötpálcás csoportunk). A 3. sor: egy rö- vldpálca a középső pálcára, 5 egyráhajtásos pálca a rövid- pálcára, Ismételünk. A 4. és 5. sót: íhiht a 3. sor. A 6—Í0. sorok: miht a harmadik sor. de kilenc pálcával. A 10. sor Után a jobboldali sálrés2t horgoljuk, oda-viasza horgolással. Az 1. sor: szintén egy rö­vidpálca a középső pálcára, 9 egyráhajtásos pálca a rövid­pálcára, rövidpálca a középső­re, A 2. sor; 4 láncszem Után 4 egyráhajtásos pálca a rövid­pálcára, egy ílövidpálca a kö­zépső pálcára, 5 egyráhajtásos pálca a következő rövidpálcá­ra, A 3. sör (színe); égy lánc­szemmel fordulunk, egy rö­vidpálca A pálcára, öt egyrá­hajtásos pálca a rövidpálcóra. rövidpáloa az utolsó 4 lánc­szemre (fenti 2. sor). A 2. és 3. sort hétszer ismé­teljük, a fonalat elvágjuk. A bal oldali sálrészt a követke­ző 3 csoporton kezdjük, és horgoljuk, mint a jobb oldali részt. Ha készen vagyunk, ak­kor a sálrészt fövidpálcával horgoljuk körül, és ezen a so­ron a sapkát is körülhorgol­juk; szűkítünk vagy bővítünk. A pálcákra 1—1 rövidpálcát horgolunk, a rövidpüeákra egyráhajtásos pálcákat, a 2. és 5. pálcára 1—1 szoros szemet öltünk. A szürke sapka horgolása 100 g vastag fonalból 5-öb tűvel lazán horgoljuk. A sap­kát két oldalt meghosszabbít­juk, és az áll alatt gombol­juk. Alapminta: ráhajtunk a tűre, leoltjuk a pálcára, föl­húzzuk a fonalat kb. 2 cm-re, s ezt ismételjük. Azután is­■■ A szívbetegségei! r er Minőkét esetben fontos a r. ‘ és st mét ráhajtunk a tűre, áthúz­zuk a hurkokon, és egy lánc­szemmel befejezzük. A munka menete: Négy láncszemet gyűrűbe zárunk. Az 1. sor: A tűn levő hurkot kb. 2 cm-re fölhúzzuk, egy alapmintát horgolunk a gyű­rűbe, egy láncszem; hatszor ismételjük, és szoros szemmel zárjuk a sort. A 2. sót: Min­den sornál a tűn lévő hurkot SZÍV ES VERRERINGE­betegsegekkel foglalkozva szólni kall a cukorbaj és szív- betegségek kapcsolatáról is. A SZÍVblliefttyűhibe, a szív­izom- és szívbelhár,tya-gyul- ladás nem több a cukorbete­gek között sem. Az elhízással és magas vérnyomással járó szívbántalmak azonban lénye­gesen gyakrabban fordulnak elő: a szivkoszorúér-e'.rttesze- sedés és -elzáródás (szívin­farktus, szív-trombózis) pedig már feltűnően gyakran tár­sul cukorbetegséggel. Jelentő­ségüket még külön is aláhúz­za az a. tény, hogy számuk párhuzamosan. folyamatosan és állandóan emelkedik. A SZÍVINFARKTUS ked­vezőtlenül befolyásolja a cu­koranyagcserét. Cukorbeteg- í séget válthat ki, a fennáll fölhúzzuk kb. 2 cm magasra, és minden ívbe egy alapmin­tát, egy láncszemet és egy alapmintát horgolunk. 14 min­tánk lesz. Szorossal zárjuk a j vércukor-emalkedést sort. A megfelelő nagyság elérése után kétoldalt a míhta folyta­tásával, majd fogyasztásával befejezzük. A fül védő egyik oldalára .hurkot, a másik olda­lára pedig gombot horgolunk, pel elsősorban. Az elhízás oruli.se ugyanis nemcsak a or’oa.i, ha -em a szívkosao- |iér-el meszesed és és szívin- jrktus megelőzésiét is szolgál- A dohányzás és mérté'ate- hp kávéíogyasztás káros ha- M* ma mar vitán felüli, és kockázati tényező a cu­korbetegek között háromszög a.i'oao még fokozottabban — egyes statisztikák szerltyepyesül, A szívkoszorúér- négysaer-ötszőr — gyakorim t-'s,.essen szenvedők és a szívinfarktus, elsősorban a ia virtuson átesettek pe­el hí »attak és a magas vér”’-, mé* ha nem is cukor­fok — tartsanak cukorbe­iiétát! Nemcsak azért, -. ez egészségesebb étrend szakaszát jelzik. A legtTJ, vizsgái!átok szerint az infr* tuson átesetteknek mintegy' felében lehet a cukoranya ne -sere zavarát kimutatni. v A cukorba) ugyanakk kedvez a szívkoszorúér-elm s/.esedés kialakulásának. C a_ és a magas vér­nyomásban szenvedők között Míg azonban a nem cukor­betegek között 3—4 férfiin-1 farktusra esik egv nő infark-' «gyasztó hatású, hanem tusa, a cukorbetegek között ez-j i3, mert ezáltal a késöb- az arány már kiegyenlítődik, j 'Jkorfeaj kialakulását is A nagyobb női előfordulás mellett a cukorbetegek eseté­ben a panaszok és fájdalmak ! cukorbajt pedig rontja. Szív- i általában kisebbek, a kórkép trombózisban régebben Is nehezebben ismerhető fel, és gyakran észleltünk átmeneti ! gyakori az úgynevezett »néma es cu- korvizelésit, ennék azonban korábban még különösebb je­lentőséget nem tulajdonítot­tunk. Ma viszont tudjuk, hogy eziek az átmeneti tünetek, az eseteknek többségében már a cukorbaj korai — és ezért a megelőzésében igen fontos — Mi az a svéd vacsora? l\f i, magyarok eléggé fo­•l'A gókonyak vagyunk minden újra, ha a hasunkról van s/zó, s azt reméljük, hogy minden különösebb kockázat nélkül egy új ízzel gazdagod­hatunk. Nos, moBt ajánlunk mindenkinek egy, a hazai tá­jakon eddig meglehetősen is­meretlen Új módit: az úgyne­vezett svéd vacsorát. A svédék ételei és táplál­kozási szokásai merőben elté­rőek a mieinktől; a svéd va­csorának tehát ném tartalmát, hanem formáját javasoljuk átvenni, Illetve meghonosíta­ni fflinálunk. Sokan láttak már, esetleg részesei is vol­tak az úgynevezett álló foga­dásnak, amikor az ünnepség, a bankett hivatalos részének lezárása után a részvevők az előre megterített, előkészített asztalhoz járulnak, s étel, ital, gyümölcs és desszert válasz­tékából ki-ki kedve szerint vész a tányérjára, amíg a készlet és az étvágy tart. A svédek asztalát — termé­szetesen az ő hagyományaik­nak megfelelően — halak, rá­kok, tengeri állatok és salá­ták gazdag választéka uralja. A magyar »svéd vacsorát-« azonban a mi ízlésünknek megfelelően készítjük élő. A házi vendéglátás la állhat, ál­lófogadásból, eltérve a hagyo­mányoktól, amikor a vendé­gek terített asztal mellé ülnek, és vég nélkül trak táljuk őket a meleg ételeik sorával. A svéd vacsorát adó házi asz - szony előre elkészíti a »hi­degasztalt-, és ahhoz invitál­ja a vendégéit. Mi legyen a magyar módra megterített svéd asztalon? A legkülönbözőbb hideg sültek és sajtok, aült csirke és sült kolbász stb. saláták kis, apró pogácsák, fogpiszkálóra fél- tűzdelt, különböző ízeket és falatokat tartalmazó apró szendvicsek, valamint ital és édesség. A gyümölcs termé­szetesen nem hiányozhat az asztalról. A svéd vacsora jelentősége azonban nemcsak újszerűségé­ben van, hanem a háziasz- szony és a vendég gyomrának kímélésében is. Terhelje csak kl-ki otthon a gyomrát töl­tött káposztával és dagadóval, pörkölttel és hokedlival. A vendég kapjon valami mást (valami eltérőt a megszokot­tól!). A hidegtálak nemcsak kímélik emésztő szerveinket, de többe sem kerülnek a fő­zőcskénél, és a választék lát­ványa mindig lenyűgözi a ven­dégeket. Sokkal oldottabbak ilyenkor a beszélgetések is. más egy ilyen vendégfogadás, mint a nagy evések-ivások az asz,tat mellett, XT a a háziasszony mégis úgy gondolja, hogy a Svéd módi túlságosan »hideg« az ő vendégeinek kedélyéhez, gyomrához és megszokásaihoz, még mindig szerezhet egy kis magyaros meglepetést. Az előre elkészített halászlét vagy gulyást bográcsban az asztal közepére helyezheti, alágyújt­hat spirituezkockával. és kl- nek-kinek egy szem cseres-z- nyepapfika kíséretében tele­merítheti a tányérját. A svéd vacsora korszerűbb, s jobban igazodik a nők na­gyobb elfoglaltságához, mégis félő, hogy nem lesz hazánk minden táján kirobbanó si­kere. A magyar háziasazo- kat azért nem kell félteni; vendéglátó találékonyságuk­ban ők a vadonatúj dolgokat ÍB él tudják fogadtatni, és meg tudják Mérettetni a ven­dégeikkel, ha akarják . .. (K. É.) infarktus-. A KÉT BETEGSÉG össze­függését, okát és szaporodását kutatva igen sok közös vonást találunk. Mindkét kórkép a megváltozott civilizációs élet­mód miatt vált népbetegséggé. Sok adat szól amellett, hogy az elhízás, a cukorba], a ma­gas vérnyomás, az érelmesze­sedés, és a hajlam a szívin­farktus =— együttesen örölkő- dik. Hogy a hajlamból azon­ban ténylegesen lesz-e beteg­ség Is, az — a kivételes esc lektől eltekintve — elsősorban a külső környezeti, úgy neve Zett kockázati tényezők, »rizi­kófaktorok « (kevés mozgás hal,vielen zsírbő és cukorbő táplálkozás, elhízás, izgalmas életmód, dohányzás) jelenlété­től függ. A tennivalók közül a több mozgás, a kevesebb kalória-, zsír- és cukorfogyasztás sző­rözheti k. jJDKÉT BETEGSÉGNÉL í a baj megelőzése az el- A;es cél, de még ennek mrténte esetén is mind a jas, mind a további sző­í>; i ények elkerülése érdeké­it gén sokat tehetünk. Eh­zonban az addigi élet- ta piál koz, ás gyökeres van szük­> t átoktatására Dr. Angeli István ITTHON SALAD Féli bőrvée!em Télen több óvintézkedést , Airos, pattanásos bőr igényel az arcbőr védelme. A , agyaik védelemre szorul, fedetlen arcbőr a hideg szél- j hisz« napfény fertőtlenítő, nek, hóesésnek — egyszóval a J Caggj-melést csökkentő ha­tása \yzik. Ezért javasolt a zsíroőr gyakoribb tisztítá­sa, kiféle helyi kezelések alkábása (antibiotikumos arevia alúdttejes pakolás stb.j, amint a rendszeres, fokozs kvarcolás is. Vitaidús ételek fogyasz­tásává, mindkét bőrtípus könnj-en regenerálódik, s ebem >bá válik az időjárás LEÜLTE GYULA A fiú meg a katonák 1. Repülő zúgott el a fenyők fölött. Egészen alacsonyan. A fiú utánabámult, s azt gondolta: 'Ha felkéredzkednék egy repülőre, az lenne a leg­jobb. Az, bizony isten. Hazare­pítene egy-kettőre, nem kelle­ne itt koncsorognom, ki tudja, meddig. És le is tudna szállni minálunk a vásártéren .. .« »Nem, a vásártér, az nem jó, még aztán nekirepülne a karámnak, de a gulyalegelőn le tudna szállni. Megmutatnám én a levegőből a pilótának, merre van a gulyalegelő. A szőlőhegyet biztosan meglátni odafentről, messziről meglátni, s ott a legelő, rögtön a hegy lábánál...« »Meg a patakot is látni oda- íentről, meg az. akácost is, vol­na Ott hely a legelőn a leszál­lásra. Ilyen kora tavasszal a gulyát még ki se igen hajtot­ták. Csak a csordát.« ».. .Bár nem is tudom, le­hetséges, hogy a gulyát hama­□ Somogyi Néplap rabb kihajtják. Mindegy, vol­na ott hely akkor is.« Figyelt, de nem hallotta már a repülőzúgást. »Azóta otthon is lennék ... Nem, még otthon nemigen lennék, de ha számolok húszig, már biztosan otthon lennék.« »Persze, nem mernének ezek elvinni hazáig. Félnek az oro­szoktól ezek ... De megmonda­nám a pilótának, hogy én tu­dok a nyelvükön, és csak le­kiabálok: Nyisztrijáty! És ak­kor nem lőnek.« Felizzott a kelő nap a fenyő­lombok között. Vörös hasú fel- hőcskck világítottak a keleti égen. Nem igazi nagy felhők, de nem is bárányfelhők; semmi sem olyan, mint otthon. Teg­nap is. amikor elment a nap, vörös volt az ég alja, mégsem fúj a szél. Otthon meg fúj a szél, ha napnyugtakor vörös volt az ég alja. Neszeket hallott. Az erdei ösvényre figyelt, amely lefelé kanyarodott a lejtőn. De másik irányban, a faház mögött roppant megint az avar. Ösztönösen az ajtónyitáshoz húzódott, de azonnal felfogta, hogy a faházba nem menekül­het. Se ajtaja, se padlása. És sehol egy bútordarab odabent. Csak a földre behányt falevél. Pedig farkas is lehet, vagy medve. Vagy tigris — az még a legrosszabb. Az még — le­hetséges — a fára is felmászik. Otthon az erdőben sosem ta­lálkozott vadállatokkal. De otthon nincsenek is. Épp ez az, hogy idegen országban élnek a tigrisek meg a medvék. Megint roppant az avar. A bozótosban, a ház mögött rop­pant, egészen közel most már. A ház túlsó sarka mögé bújt, s nézte a közeli fákat. Semmi kapaszkodó rajtuk, öreg. vas­tag fenyők. Csupasz a törzsük a ház magasságáig. Mozdulatlanul figyelt. Meg­szűnt a neszezés. Csak messze, lent a völgy­ben, a kövesúton dongtak a motorok. Óvatosan kilesett a ház sar­kától. E<r* tarka kutya nézett Vissza rá a bozót széléről, me­nekülésre is, barátkozásra is készen. — Takarodsz! — kiáltott rá olyan hangosan, ahogy a tor­kán kifért. Üres konzervdo­bozt kapott fel, cs a kutya felé vágta. Nem szaladt messze a kutya. Biztosabb távolságban meg­állt. s miközben figyelte a fiú mozdulatait, körbeszimatolt. — Éhes vagy, mi? — kér­dezte hangosan a fiú. Aztán csak magában: »Majd bolond leszek...« Mostantól kezdve egyedül kell gazdálkodnia. Hagytak ugyan Gábor bá­csiék valami kevés ennivalót. tél viszontagságainak — is ki van téve. És még egy: a nap­fény is hiányzik az arcbőrnek. A szervezet kevesebb vita­minhoz jut, így ellenállóké- pessége is csökken. A nyirkos, hideg levegő hatására a bőr apró erei összehúzódnak, a szűkebb csatornákon keresz­tül kevesebb vér áramlik oda — ez az oka annak, hogy a sápadt bőr sejtjei kevesebb tápanyaghoz jutnak — mond­ja dr. Kovács László bőrgyó- De nagy kérdés, kitart-e h a-i gyász-főorvos, a Bőrgyógyá- záig? Mert ezek Itt, errefelé,p szati Klinika igazgatója, barátságtalan népek. Még szál-p a nyirkos levegő ártalmai lást se igen adnak, nemhogy iközé tartoBik az is, hogy fel­ennivalot. . ? lazul a külső szarúréteg, s Egy idősebb hazasparrai jött* „könnyű utat« biztosit a ki­el idáig. A gyón vasutalloma-^ vülről támadó kórokozóknak. A hideg időjárás természete­sen fokozottabb bőrlehűlést idéz elő. A szél elősegíti a pá­rolgást, s ez a bőr további le­hűlését csak növeli. Ezek a tényezők nagy mértékben szá­rítják a bőrt, sőt a felső ré­son, a lebombázott váróterem-( ben találkozott velük először;) azok lócán aludtak, lábasost, őj meg a .sarokban, a betonpad­lón, mért nem jutott már pe-( ki lóca. Reggel az ember azt kérdez­te tőle - Hát te, öcskös? Tejtegen apró berepedé8ek ls ke . letkezhetnek. írl 5 Mindezek a veszélyek lae~\ sorban a száraz arcbőrt hová Igyekszel? — Én-e? Én sehova. — Hogyhogy sehová? valósi vagy? — Nem olyan messzire in nen ■— megmondta a falu ne vét. — Mlskolctól tudom az' utat, megjártam én azt mér többször Is. De úgysem mehet­nék most a front miatt. — Hogyhogy Miskolctól tu­dod az utat? Hát hol van ide Miskolc! — Itt kell annak lenni. Győr mellett valahol. ' ________. N evetett az ember, csóválgél, munkába indulás előtt gáttá a fejét. Az asszony meg ? vékonyan krémezzék be areu- csak nézett, nézett rá, azf kát és kézfejüket félzsíros — aranykeretes szemüveggel. f könnyen felszívódó — krérn­Magyarázták a/.tán, hogv c/.lm<1' A bekrémezett arcot le­nem az a Győr, és nagyonJheletvékonyan púderezzék. Ez- messze van innen Miskolc.}zt;1 kettős célt érnék el: el Még sokkal messzehh mint í tüntetik Budapest. Sokáig sugdalóztak. Közben őt is megvallattdk, kifélék a viszor1,Hágaival szemben. A rbörvédelenv tízparan­csolaton a fejbőr védelme is helyerp. A fejbőrt óvni kell a lehísől. Éppen ezért meg­szívlel ő tanács: hidegben, 'Zélbensőben, hóesésben ne járJunidőtlen fővel! A hi­deg össeözza a fejbőr »reit, s így a h.’záigvökereket er- melő, tá,pló sejtek nem iút­nak e’epdő táplálékhoz, amelyeket vér biztosít szá­mukra. Vy ázzunk, nehogy megfázon fejbőrünk, mert ha jritkulásesetieg kopaszo­dás lehet jkövetkeaménye. , G. J. első- érin­tik, mert az összehúzódó ere­ken át a bőr faggyúmirigyei »eheznek« — kevesebb táplá­lékhoz jutnak —, és a tartós hideg hatására a faggyúterme­lés csökken. — Hogyan védekezzünk a hideg ellen? — Az óvó rendszabályok be- . ’ tartása elsősorban a száraz f arcbőrünkre vonatkozik. Reg­T R E C E RT i lA , nagyon. Miskolc.} kettős célt érnék el: messzebb, mint* tüntetik a krém zsírfényét és ' a púderrel bizonyos mértékig védelmet biztosítanak arcuk­nak, mivel a füstös, kormos levegőiből leülepedő apró szemcsék a púderréteg felszí­nére tapadnak. E szennyező­dés a tisztítással eltávolítható; a pórusok tehát megmenekül- (Fölytaljuk.) T nek a szennyeződéstől. szülei, hogyan keveredett Ilyen messzire hazulról. S a végén azt mondta a szemüveges asz- szony: SOFIAS TEKERCS 70 dk#tpasszírozott sert és- hájat, 4(l jkg liszttel alaposan eldolgoz:. ‘:, majd kockára CormálüC1« és szalvétába csa­varva ef5^. órát pihentetjük hideg he3n. Közben fél k; lisztet. 2-pomag sütőpor-!. egész toj m'-és szerint t annyi te„f. gyúrunk ossz hogy lág; r rétestésztát kar> - junk. A A'.tút olyan nagyra nyújtjuk, fl,«y a hájas tés/fU bec»omag<a /ássuk vele. Azt-ó metélt), ész J vékonyságúm kinyújtjuk, űtána h aj tóga- - juk. A haj itatást még négy­szer ismék1 ú végül fél ujj- tyi vastagijj* nyújtjuk, koc­kába vá,gjíl,k 05 s<>nkáB töl­telékei mt’kenjük. Forró sü- 1 tőte légyül 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents