Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

„Vigyázat! életveszély/“ Zuhanó marván« ingtok Hárommilliós kár a termálfürdőben A TERMÁLFÜRDŐ és a fe­Munkacsúcs a szerelőműhelyben dett uszoda műszaki átadását követően hónapokig folyt a szaknyelvi zsargon által hiány­pótlásnak nevezett szokásos toldozgatás-foldozgatás, úgy mondták, hogy bajok voltak a medencék szigetelésével, hogy a munkások térdig gázoltak a gépház felgyülemlett vizében, hogy a központi fűtésnél ma is alapvető hibák sorával baj­lódik az üzemeltető, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, s a megyei döntőbí­róságnál törzsvendégek vol­tak, s lesznek ezután is... De mindezek mellett műkö­dött a fürdő, megkedvelték a vendégek a gyógyulást, a fel­üdülést adó vizelj a fedettben új úszógeneráció ,nőtt fel e pár év alatt. És most mégis életveszély fenyeget. Mi történt'hát, mi rejlik a súlyos figyelmeztetés mögött? Egy műit év december 15-i jegyzőkönyvből: Jelen vannak: 1. Középület­tervező Vállalat, Budapest, mint generáltervező, 2. Álla­mi Építőipari Vállalat, Kapos­vár, mint generálkivitelező. »A termálfürdő és fedett uszoda külső kőburkolatai az épület egyes részein majdnem teljes egészében meglazultak, több helyről lezuhantak. A vállalat életveszélyt látott, és ez egy szakértői és helyreállí­tási terv készíttetésére kész­tette .. .« Ezek után -megtudjuk, hogy a Budapesti Kőfaragó- és Épü­letszobrász-ipari Vállalat el­készült a helyreállítási terv­vel, és az ehhez csatolt szak- véleményében kétfelé osztja a felelősséget Hibásnak minősí­ti a tervezést, mert rossz meg­oldásokat alkalmazott a bur­kolatot lezáró attíkaköveknéL A fugázó anyag kipörgése, ki­fagyása után a falakhoz csa­pódó esővizet a fedőkő beve­zette a burkolat mögé, s ennek következtében lazultak meg, majd zuhantak le a kőlapok A szakértő szerint megfele­lő kivitelezési technológia mellett 20—30 évig bírja az ilyen homlokzat, ám itt a pá­ra és a gőz hatásának kitett falakon hozzávetőleg tíz év A burgonya. termesztését csak mintegy 100 éve kezdték meg hazánkban, mégis ilyen rövid idő alatt a búza után következő legfontosabb éle- lemnövényünk lett Aránylag könnyen eltartható, és így az év minden szakában fogyaszt­ható. Egyes vidéken — ná­lunk is, de főként külföldön — a kenyérnél nagyobb mér­tékben fogyasztják. így mél­tán érdemelte ki a »második kenyerünk-« elnevezést Mezőgazdasági üzemeinkben fokozott gondot kell fordítani az egyes növények vetés előt­ti kezelésére. így például — amit már azonnal meg kell kezdenünk — a burgonya elő- csíráztatasa a rendkívül sür­gős munka. A korai űjburgonyát úgy állíthatjuk elő, ha ügyelünk a vetőgumó kiválasztására. A vetőgumók csak tojás nagysá­gúak legyenek. Az élőcsíráz- tatásra szánt korai újburgo­nyát már ősszel úgy kell priz- mázni, hogy bármikor hozzá­férhessünk. A gumók előcsí- ráztatását ültetés előtt hat hét­tel kell megkezdeni. Ehhez könnyen fűthető, száraz, de megfelelő páratartalmú és könnyen szellőztethető helyi­ség szükséges. Ha a hajtató­helyiség levegője túlságosan száraz lenne, akkor víz köd­szerű permetezésével fokoz­zuk a páratartalmát Ügyelni kell azonban arra, hogy a vizet sokasam szabad a vető- gumóra permetezni, mert így a vetc-sumó könnyen remiik. A esíráztatóhelytíség hőmér­séklete 15—18 fok legyen, és ne emelkedjen 20 fok fölé | alatt -előjönnek« a bajok. Ki­vitelezési hiányosságként a vi­zes üzemű . helyiségek, zuha­nyozók, medencefalak függő­leges szigetelését — amelyek a gépészeti hibák miatt több­ször átáztak —, az ajtók, ab­lakok rossz zárását és a gip­szes kötőanyag alkalmazását jelöli meg A szakvélemény zárszavaként javasolták, hogy a fürdőkomplexum területén öt szakaszt zárjanak le a für- dőzők elől. Természetesen ezek az intézkedések a szol­gáltatásokat nem érintik, ki­zárólag balesetvédelmi célokat szolgálnak. A számok félelmetesek: a hét éve készült burkolat akko­ri költségeit a beruházó 1,8—2 millióra becsüli. A helyreállí­tásért ma 3 millió 426 ezrei taksál a tervező. A hat év előtti burkolást végző alvállalkozó és a mos­tani szakértő személye ugyan­az, a Budapesti Kőfaragó- és Épületszobrász-ipari Vállalat. A SOMBER képviselőjének javaslatában látjuk a kiutat. Szerinte mérlegelni kellene másfajta burkolóanyag fel- használását. Ezt a magas költ­ségek mellett a márványla­pok — az itteni mostoha üzem­viszonyok és a szennyezett le­vegő okozta — csökkent élet­tartama is indokolja. Talán az alumínium ellenállóbb lenne — vélik a szakemberék. A »jegyzékváltások« min­denesetre megkezdődtek, bizo­nyára lesznek még helyszín i szemlék, tárgyalások, ellenvé­lemények. Az életveszélyes ti­lalmak és védőkerítések ad­dig is maradnak. A vízművek pedig garantálja, hogy a strand, a termálfürdő és a fe­dett uszoda működésében nem lesz fennakadás 1973- ban. UTOLJÁRA ismét egy jegy- j zőkönyvi idézet: »Mint a la­kosság alapvető szolgáltató és közhigiéniaá igényeit kielégítő létesítménynek mielőbbi hely­reállítását szükségesnek tart­juk ...« Ha a stílusával nem is, a lé­nyegével egyetértünk... Elméi magasabb hőmérsékle­ten a burgonya megerjed, és ültetésre alkalmatlanná válik. A csíráztatóládákat úgy ál­lítsuk, hogy közéjük elegendő fény és világosság hatoljon be, Á ládákat vagy a kosarakat szükség szerint forgatjuk, és az esetleg árnyékba kerülő gumóitat világos helyre tesz- szük. így egyenletesebbé te­hetjük a csíráztatást. Ez alka­lommal kiselejtezhetjük a be­teg gumókat, amelyek cérna- csírát hajtanak. Igen hasznos, ha azokból a ládákból vagy kosarakból ültetjük ki a bur­gonyát, amelyekben előcsíráz­tatjuk. Ezzel is hozzájárulha­tunk a korai 'burgonya ter­méshozamának növeléséhez. Tavaly fóliasátor alatti eiő- hajtatási kísérleteket végezték a szuloki Petőfi Termelőszö­vetkezetben. A sátrakat szél- védett helyen építettek fal, és a sátor alsó részénél a fóliát körös-körül földréteggel fed­ték be. Kiegészítő hőforrás­ként érett lótrágyát használ­tak, melyet a ládák berakása előtt 30 cm vastagságban te­rítettek el. A ládákba két sor vetőljurgonyát raktak, és, az ismertetett eljárás alapján ke­zelték. A terméseredményeket figyelembe véve megállapítot­ták, hogy a fóliasátorban és a tárolóiban előhajtatott vető­burgonya termése között lé­nyeges különbség nem volt Ügyeljünk arra, hogy az élő- hajtatás időtartama 30 napnál ne legyen hosszabb, mert kü­lönben a csirákon megindul az idő előtti gyökérképződés. Jellemző ez a kép ezekben a napokban a megye termelő­szövetkezeteinek gépműhe­lyeire. A téli nagyjavítást végzik a szerelők. Fontos mun­ka az övék. A csúcsidőszakok próbára teszik majd a gépe­ket. Nem mindegy az, hogyan állják meg a helyüket. S nem mindegy az sem, hogy előbb vagy később hibásodnak-e meg a gépek. Mert mind­egyikre szükség lesz majd. Ezért dolgoztak olyan lelki­ismeretesen az igali Aranyka­lász Tsz gépműhelyében Fe­hér István és társai. Kilenc A Kaposvári Cukorgyárban a kampány befejeztével — a közhiedelemmel ellentétben — sem állt meg a munka. Meg­kezdődtek a hagyományos kar­bantartási munkák, változatla­nul tovább folyik a mokka­gyártás, a csomagolás, és meg­élénkült a beruházási, építési tevékenység. Az idei kampány után jó érzéssel tehették le'a szerszá­mokat, s hagyták el gépeiket a gyár munkásai Répából majdnem kilencezer vagonnal többet dolgoztak fel, mint ta­valy, összesen 24177 vagon­nyit. A répafeldolgozás napi átlaga a gyár 79 éves törté­netében páratlanul alakiüt: megközelítette a 230 vagonos átlagot. így, noha a répa szá­razanyag-tartalma mintegy 2 százalékkal alacsonyabb volt, ■mint 1971—72-ben, mégis 600 vagonnal több cukor került a raktárakba most. — MI az oka a kiugró tel­jesítménynek? —' kérdeztük Tiszavári Ottó főmérnököt. — Két oka is van. Egyrészt korábbi beruházásaink jóté­kony hatását az idén éreztük teljes mértékben, másrészt átdolgoztuk a gyártástechno­lógiát. — össze tudná röviden fog­lalni, hogy mi az átdolgozás lényege? — Különböző eljárásokkal csökkenteni tudtuk a középter- mék-áliomás terhelését, így a munka egyenletesebbé vált. Ezzel nemcsak a munkafolya­mat lett ésszerűbb, hanem a finomítvány minősége e Ja­vult. Január második hetében megkezdődött. a gépek egyes alkatrészeinek cseréje, felújí­tása. Ősz óta ugyanis három műszakban működtek, s a 105 nap megállás nélküli üzeme­lés tulajdonképpen egy évnek felel meg. De a gyártás sem fejeződött be. Tekintettel arra, hogy or- ! szágszerte aaegnovekedett az i Z '511-es és négy MTZ—50- es erőgépet, három Super Ze- tort kell megjavítaniuk. A gépek egy része műszaki vizsgára megy. Akárcsak a ti­zenkét pótkocsi. Így mondta Kalocsa János, a gépesítés irányító szakembere. De javításra várnak a per­metezőgépek, a kukoricavetők és más munkagépek is. Tíz- tizenöten dolgoznak »meg- gyógyításukon«. A traktoro­sok is segítenek a szerelők­nek. Ügy tervezik: március tizedikére végeznek a javítá­sokkal. igény a kockacukrok iránt, az idén megkétszerezik a meny- nyiségét. Február elsejétől új termékkel jelentkezik a cu­korgyár: az úgynevezett sze­menként préselt nagymokká­val. Ez a termék a kereske­delmi forgalomban már jól is­mert Hókristályhoz hasonlít: folyadékkal érintkezve köny- nyebben olvad, mint a hagyo­mányos mokka. Decembertől már folyamato­san működik a takarmányke­verő üzem, A napokban kezd­ték bontani a régi szárító épületét, de a szeptemberi kampányra már szeretnék üzembe helyezni a régi helyén épülő új, korszerű szeletszá­rítót. A fémszerkezetes épü­letben lesz az a lengyel im­portból származó automata szárító, amelynek teljesítmé­nye napi tizenöt vagon szelet Másik előnye, hogy ezután a kampány idején úgyszólván teljesen eltűnik a környék le­vegőjét szennyező szeletpor. A beruházás teljes összege te­kintélyes: 28 millió forint Hárommillió forintért épül rendszer, amely visszafordítja az úsztatóvizet, s lehetővé te­szi a vízzel való fokozottabb takarékosságot A folyamatosan végzett cu­korcsomagolás is tovább kor­szerűsödött: kétmillióba ke­rült az a szelepes zsáktöltő, amely nemcsak több ember munkáját végzi el — egy nő dolgozó irányításával 20—25 vagon kristálycukrot csoma­gol —, hanem a csomagolás pontosabb és higiénikusabb (emberi kéz nem érinti a cak- rot) is lesz A gyárban tovább javai a szociális ellátás. Öltöző-fürdő építését kezdték meg az erőte­lepen. Ha elkészül, ötven dol­gozó munkahelyének kultu­ráltságát javítja meg számot­tevően. Novak Ferenc Időszerű feladat a burgonya előcsíráztatása Kampány után a cukorgyárban Meseország M inden szépben, jóban, »csodákban« bővelkedő világ. A.ezdhetaijm tanulságos maszkéi: Egyszer volt, hol iiem vo.t... v.s_ia..jgy amiről neszeim akarok, az .ou mese. Felidézne tnem gyér mi élményeimet. Ki ne .udina hasonlót? Felsora.vözmt.^ii.. u. fitos orrú kis mai bot- .adozókat, szeplős anyámast»-c>,ij..jai>ji já.mt, cserfes ajkú hölgyeket«. Csakhogy éppen a m„ai>rapioket akarom kire- .eszteni e hasábok közül, hogy róluk és értük beszélhessék, fogy is férnének össze veiüs a számok., bármily beszédesek is; hogy férne meg kedves gyermekdaluk, verseik és játé­kuk társaságában a mi gondunk és tenni akarásunk? Hogyan a bizalmatkeltő optimizmus és a szegényes kishitűség fel- iőttvonásaá ? Maradjunk inkább a száraz n.- ..'/éknél, a-helyek nem is jlyan szárazak, a szigorú szá r. .o— T, amely dk hitelesek és sokatmondónk. Az óvodákról akarok aeszáhii. És szeretném, ha beszélnénk mindannyian. Azok is, -akiknek van, akiknek voU és akiknek lesz majd óvodás korú gyermekük. Hogy ne csak azzal törődjünk, ami a mi családunkban is létfon­tosságú. Meseország reális talajra épül. Mi építjük. Hogyan? Ki­nek? Miből? Mennyit? Eleget? Sokat? Keveset? Mindig töb­bet és szebbet. Észrevesszük-e? Vagy csak elmegyünk mel­lettük, mint annyi sok más és új mellett, amit természetes­nek tartunk? Pedig a meseországra könnyebb rácsodálkozni is. Nem tudnám megmondani, hány óvoda avatásán, meg­nyitóján vehettem részt; nehéz volna csokorba gyűjteni él­ményeimet Meet, amikor a számok között bogarásztam, fel­ötlött bennem egy barcsi élmény. Rég volt Átalakítottak egy házat, s az óvó néni levelet írt: »Kérem, nézze meg a na palotánkat«. Az volt valóban. Nem új és nem modem vona­lú, »csak« átalakított De tágas, s oly pzép, amilyenné csak édesanya varázsolhatja gyermeke otthonát Látták volna csak azt a sok boldog szempárt! A »naptárban« mindössze tizeméit évre lapoztam vissza, a régmúltat nem is bolygatom. Pedig akikor lenne csak iga­zán nagy a kontraszt A számok azonban. így is méltóak a figyelemre. 1958-ban 100 óvoda működött Somogy megyében, ma 149. Az óvodai helyek száma 5296-ról 7057-re nőtt. Akkor még nem tudták benépesíteni az óvodákat, nem volt annyi igény, vagy nem ott, ahol lehetőség kínálkozott. Ma — ügy mondják a statisztikusok — 111 százalékos a kihaszrKilás- Gyermekintézményeink túlzsúfoltak. De figyeljék csak: ak­kor 30 gyereket nevelt egy óvónő, ma 20-szal is »beért«. (Az igazsághoz tartozik: az óvónők 27,5 százaléka képesítés nel- fcüas. Ügy tudom: nem sokáig, hiszen túl vagyunk raár a helyi óvónőképzés tervezésén!) A számok mindenképpen el­hitethetik velünk: nagyon sokat változott gyermekeink élete, a körürnények, a lehetőségek is. D \ hogy ne tudjon nyugodni senki, hadd folytassam még a számokat. 1972. decemberi adat szerint 14 600 óvo­dás korú gyermek él Somogybán. És 7865-en járnak óvodába. Csak 54 százalékuk jutott él meseországba. Igaz, 147 olyan kicsi településünk van, ahol nincsenek és nem is lesznek mag az építés feltételed. Így is van még adósságunk. És vannak elképzeléseink is. 1970-ben tizenhanmadikak vol­tunk a 19 megye közül. Azóta is nagy a fejlődés, igazán nem vitathatja senki. Csakhogy az ország más vidékein sem tétlenkednek... És ha még a fenti számok mondént kifejeznének... Ol­vasom egy jelentésben, hogy Somogy óvodaépületeinek 49,3 százaléka korszerűtlen, hosszabb távon nem számíthatunk rá­juk. Van tennivalónk. S hogy most elszabaduljunk egy kicsit a számok renge­tegéből, fölidézek egy tanév eleji esetet, amelynek nyomába eredtem. Elmondták, hogy -a f onyódi járás indító értekezletén két óvónő is panaszkodott. Kétségbeesett, mi lesz most az óvodákkal ? Csakhamar kiderült, hogy egyéni sérelmük miatt panaszolták be a községi tanácsokat, elkeseredésük mérhetet­len volt. »Mi lesz ezután, hogy a helyi tanácsokhoz kerültek az óvodák, ki gondoskodik róluk?-» A panasz nemcsak azért izgatott föl, mert egyéni sérelem szülte, hanem1 azért is, mert ok nélkül a kishitűségnek, a bizalmatlanságnak adhatott vol­na tápot, ök csak terjesztették »aggodalmukat«, mert divat nálunk félni az újtól, a tanácsok önállóságától is. Nem hagy­tam annyiban a dolgot. És most megint sorolhatnám a szá­mokat, a fon vádi iárás valamennyi községéből. De nem. aka­rom untatná Önöket: a járáéhan eev év alatt összesen 1 074 600 forintot adtak az óvodáknak községi tanácsaink az évi költségvetésen felül. Lehet, hogy másutt többet, lehet, hogy kevesebbet, nem tudom. De ez a szám mond valamit, méghozzá nem is keveset. És most soroljam a példák özönét? Nagyon szégyellhet­nénk magsunkat, ha csak az országos politika, ha csak az or­szágos és megyei szervek tevékenységének közén tjontiában állna az ember, s az emberkék, akikből a jövő társadalma lesz. Nagyon szégyellnénk, ha az óvodaépítés és -fejlesztés nem vált volna megyei üggyé. De nem kell szégyenkeznünk. Nemcsak azért, mert teriedelmes tanulmányok születtek íz utóbbi évben, hónapokban; mert a t>árt kezdeményezésére hivatalos szervek sokasága foglalkozott és döntött ez ügyben; mert súlyos milliókat teremtettek már elő. Biztató ez a moz­galom — annak kell neveznem — azért is, mert úcvszólván mindenkit megmozgatott ebben a megyében. (Kérem, ne til­takozzon, aki még nem érzi idetartózámak magát: ne is szé­gyenkezzék, csak akkor, ha képtelen föKogm meseország nél- külözhetetilenségét, és nem akar tenni érte.) Kaposváron tizenöt évvel ezelőtt 11 óvoda volt, ma 19. Emlékeznek még a megyei számra? Az óvodás korúak 54 százalékú kapott helyet meseországban, a megyeszékhelyen már 80 százaléknál tartunk. De még nem elég. Még cseleked­ni kell. És van cselekvő erő. Nagyatádon rengeteget tettek és tesznek a jövő nemzedékéért, Siófokról nem is szólva. Ta­nácsok, üzemek, brigádok, egyének sokasága áll apróságaink oldalán. Föiniózünk-e rájuk? Méltóak a megbecsülésre. A köhségi tanácsok, a falu népe már nem utolsó helyen kezeli az óvodát Van, ahonnét csak ötezer forint jut egy évre, más­honnan 350 000 is, vagy több. Kinék-kinek ereje, »tehetsége« szerint. A nagy állami kassza már nem az egyetlen lelőhely, ahonnét merítve meseországokat lehet teremtem. S higgyék el, az összefogás szele megérinti, tettre serkenti azoikat is, akik még húzódoztak, akik még nem vették észre, hegy az emberke a bölcsődék után voltaképpen itt növekszik kö­zösségivé. M esélhettem volna egy óvodáról vagy száznál is tcíbb- roL Bekukkanthattunk volna együtt a játékok biro­dalmába. Letelepedhettünk volna a kis székekre, pa­dokra, ahonnét fölfedezhetnénk az apróságok nyiladozó ér­telmét, úgyfes mozgásit tanuló ujjaikat. amelyekkel egyszer szerszámot fognak majd, tollat és ecsetet. Tudatlanul még, de nagy dolgokra készülnek. Mégis, ehelyett maguní-jba tekin­tésre hívtam Önöket, hogy tudjunk büszkék lenrá arra, ami van már, és cselekedni azért, ami egyre nálkülözhetetlenébb. Azt hiszem, nem kellenek világrengető dolgok ahhoz, hogy kitáguljanak meseország határai, s hogy egyre több gyermek előtt tanuljanak föl az óvodák kapui. De. Lferiő Géz- *, 3'sxmen Eäte

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents