Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

f IfcAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOT'TáÁGÁNAK t Ara: ! foHnt j Történelmi pillanat Parimban Tegnap aláírták a békéiül szóló 8CXTX. ÉVFOLYAM, 33, SZÁM 1973. JANUÁR 38., VASÁRNAP s A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1972. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Életbe lépett a tűzszünet Az WT& évs terv fő .célkitű­zése a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása volt. Ezért a terv azt írtat elő, hogy a nemzeti jövedelem 5—6 szá­zalékos növelése mellett a fo­gyasztás 5 százalékkal emel­kedjék, a felhalmozás (a tje- rufaázások ég a készletfelhal­mozás együttes összege) pedig az előző évi-'szinten marad­jon, A külkereskedelemben a kivitelt a behozatalnál lénye­gesen gyorsabban kellett nö­vrin i 1972-beo a nemneM jövede­lem a tervezett ütemben emel­kedett A lakosság fogyasztá­sának a növekedése a terve­zettnél lassúbb volt. A felhal­mozás, főlég a mérsékeltebb készletnövekedés miatt, kisebb volt az. előirányzatnál. Mind­ezek következtében a nemzeti jövedelemből a fogyasztás ará­nya a tervezett 72 százalékról 74 százalékra emelkedett a felhalmozás pedig 28 száza­lékról 26 százalékra csökkent A külkereskedelmi forgalom­ban kiviteli többletet értünk eL A* 1972. ért népgazdasági terv teljesítése terv tény as 1971. év százalék ban Nemzett jövedelem 105—106 105 Ipari bruttó termelés 105—106 105,6 Építőipari bruttó termelés 103—104 101 Meaögazdasáigá bruttó termelte 102—103 104 A lakosság neáljövedeimie 105 103,5 A. laikotsiság fogyasztása 105 103,5 Kiskecieekedebni £ar®äiom 107 103 Beruházás 100 98 Behozatal (folyó árakon) 107 97 Kivitel Myöárakiaa 114 121 IPAR A szocialista ipar bruttó ter­melési értéke 5,6 százalékkal volt több, műit 1971-ben. Az állami ipar termelése a terve­zett ütemben, a szövetkezeti iparé ''alanüvel mérsékelteb­ben fejlődött. A szocialista ipar a termelésnövekedést a tervezettnél kisebb létszám­mal érté el. Az iparban dolgo­zók száma 0,8 százalékkal ke­vesebb, ezen belül a munká­sok száma csaknem annyi volt, mint 1971-ben. A munka .ter­melékenysége 6,5 százalékkal eaxtelkedea. '& szociálist« ipar tenurleM,létszám* és termetek sityteg* 1972 -ben terv tény az. 1071. év százaléksában Bruttó termelés E^en belül,- ip^r azovefeezeti ip^r Fe^laSaa^tott^ík száma ezen belül: állami ipar szövetkezeti ipar Bgf fogfalikogtatottna jutó hrmttö termelte 10.5—löé 105.4 110,2 100.5 lí)6 165.6 10p,5 107.7 99,2 99.1 97.1 106,5 A Intőbb ipari ágazat ter* j lődött, Kevesebbet termeit az melése a tervezett ütemben, előirányzottnál a. bányászat, a iílietve annál gyorsabban fej- j kohászat és az építöanyagjpar, A saeialisti ipar bruttó termelés® ágasatok äfrerisrt , 1972-bem terv tény az 1971. év száza ilékábáa Bányászt ^riUamoaeneirgia ipar Kohászáé Gépipar Spítőanya®.paz 1 Vegyipar Köinnyűipar Egyéb ipar I filébmisaeTipar Szocnaiiats. ipar összesen 100 96 107 10S 104 10S 105 106 107 104 llj 112 105 105 106 110 106 106 106 106 Az év folyamiam a kapacitás­bővítése és korszerűsítése ér­dekében számos ipari beruhá­zást fejeztek be, nagyrészt vi­déken. Ennek során például az ország villamos erőművei­nek teljesítőképessége több mint 200 mW-tal, a kénsav- gyárfásé 185 ezer tormával, a papíriparé mintegy 75 ezer tonnával nőtt. A gépipar ka­pacitása új üzemekkel és üzemegységekkel bővült. Meg­kezdte termelését a beremett- di cementgyár. A textilipari üzemek többségében rekon­strukciót hajtottak végre. Az iparvállalatok értékesíté­se 6 százalékkal nőtt, bel­földre 3 százalékkal, exportra 16 százalékkal többet adtak el, mint az előző évben. Az ipari termékek árszínvonala 1972- bén 2 százalékkal emelkedett. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari termelés a ter­vezett 3—4 százalékkal szem­ben 1 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok 4—5 százalékkal többét, az építőipari szövetkezetek és a közös vállalkozások 2—3 száza­lékkal kevesebbet termeltek, ittípt az előző évben. 1972-ben csökkent a folyamatban levő építkezések száma, értékük azonban nagyobb volt, mint 1971-ben. A kivitelező építő­iparban foglalkoztatottak szá­ma 2 százalékkal, az építőipa­ri munkásoké 1 százalékkal emelkedett. A munka termelé­kenysége a kivitelező építő­iparban 2 százalékkal nőtt. Az építőipari árszint, főleg egyes építőanyagok központi áremelése miatt, 4—5 száza­lékára! magasabb volt, mint 1971-ben. Az országban 1972-ben 90 ezer lekap épült. A lakásépí­tési terv összességében jelen­CFolyto-tés a 2. oldalon) Tegnap végre elérkezett a ré neljni pillanat. A párizsi Aven majd öt esztendeje tartó Vieín színhelyén, a hatalmas tárgyal körül 174 ízben foglaltak hely tárgyalások során a Vietn Ott voltak a teremben a nemzetközi ellenőrző és meg­figyelő bizottságban részt vevő négy állam — Magyarország, Lengyelország, Kanada és In­donézia — nagykövetei, így Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete is. Ok azoknál a kisebb, négyszögletű asztalok­nál foglaltak helyet, amelyek­nél a konferencia alatt a jegy­zőkönyveket vezető titkárok ültek, s amelyek a tárgyalá­sok idején egyúttal »demarká­ciós vonalként« szolgáltak, egyrészt a VBK és a. DIFK, másrész^ az Egyesült Államok és a saigoni kormány küldött­ségei között. Az aláírási ünnepség lezaj­lása után kibontották a pezs­gőspalackokat, amelyeket pén­tek este egyenesen ReimsbőL, a legnemesebb pezsgőket ér­ta várt törté- j Kicheren, a u-konférének* ztalcm, ameÍ5 a hivatalos n -konferencia résztvevői, s amely fölött annyi éles szócsata zajlott — aláírták a békét helyreállító meg­állapodást és annak jegyzőkönyveit a VÜK, a DIFK, az Egyesült Államok és a Saigon! kor­mány küIügynüöjsasteeL gatnak is a fegyverek Viet­nam véráztatta földjén, meg hosszú és ’ göröngyös út van hátra annak a megbékélésnek és nemzeti egyetértésnek a megvalósulásáig Dél-Vietnam­ban, amelyet a DIFK képvi­selői olyan nyomatékosan hangsúlyoznak, Tfaáeu majgia- tartása ugyanis továbbra is arra vall, hogy a saigoni kor­mány mindent elkövet azért, hogy megkísérelje a megálla­podás teljes valóra váltásának megtorpedózását,, vagy leg­alább is máséi további elodá­zását. A legtöbb hírmagyarázó azonban azt a reményét hang­súlyozta, hogy a béke dina­mikája végül is félül fog kere-- kední, mert hiszen mind a nemzetközi helyzet alaikulása, mind pedig a dél-vjetnami la­kosság békeyágya ' olyan té­nyező, - amely azoknak az ol­dalán áll, akik a most aláírt megállapodás szellemében, igazi nemzeti megbékélés jel­szavát. írják zászlaikra. Rogers és Schumann meiiisiiise wefnaim helyzetről volit szó Sogeas . e megbeszélés után közötte az újságírókkal, hogy SehmTsafnsoa!. tartott eszmecse­réjén érintették a vietnami tűzszünet hatályba lépését kö­A vietnami békemegáSapo- t «**> .afjáínása siEkallimáíból Pá- ■ rabban tartózkodó Wtttiam • lelő pincéből hozatott Párizs- ! Rogers amerikai külügyml- ba a francia külügynűnjszfcé- j nistter tegnap 45 percet, meg- rium protokoll osztálya erre j besaéiMsfc tartott francia az alkalomra. j gájávai, Maurice SchumannaL :: vető 30 napon belül tartom dó A Kiéber sugárúti nemzet- > Az eszmecserém az európai . nemzetköz) Viettiam-komferen- közi konferenciateremből tá-; tetterő- te fegyvemaetceölnkem- | este sztekietyémék kérdéséit is, vozó amerikai és saigoni kül- j ten bomfenemcia kilátásairól, ie az ültben semmiilfsem ha- döttséget tüntetők fogadták és 1 vatemáirt a köízél-kelefci és a i támoatak. (MTI) a távozó gépkocsikat fütty- j ,------------------­-—2— _______:_______________________________ k oncert kísérte. A DIFK és a VDK delegációját a tömeg megéljenezte, s a DIFK és a VDK zászlóit lengette. Délután fél négykor újabb aláírási ünnepség volt. Ez al­kalommal csak a VDK és az Egyesült Államok külügymi­niszterei írták alá a megálla­podást és még négy jegyző­könyve^. A délelőtt és délután aláírt megállapodások szöve­gében csak az a különbjéig, Béke Hammhmm zott vasútvonal«*.,,. . , . , . A most .beköszöntöte' békéről iSac*Jea b®*jeteséf51 ** a írva. a Khan Dan, a Vietnami í* helyreállításáról szóló meg- Deffigözók. Pártaa Központi Bi- J üködéit« Magyar—svéd tárgyalásik Boiipesteo termékek, a , műanyagok és ■ a modernebb- gyártási eljárással vala­' A termelésben, a íelhaszná- i Sásban a központi fejleszté­si programoknak megfelelően j j&efc — nőtt a korszerűbb energia- 1 ciktoaa aranya, hordozók, az alumíniumipari mint az autóbuszgyártás. Néhány Ipar aki termelése 1972. 1072. 1072. terv, tény, mennyiséig az' 1971. "év szazafekában Viliamosan-arigiia, milliárd kwó 16,0 16,3 109 Szén, millió tonna 28.0 25,8 94 Kőolaj, millió tonna 1,9 2,0 101 Földgáz, milliárd kfcbmÁaer 4,0 4,1 110 Benzin, millió tanná 1,2 U 116 Fűtőolaj, rrullió tonna 2,8 ig 118 Gázclaj, miiliió tonna 2,3 2,4 104 Hengerelt acél, millió tonna ■ 2,2 2,2 103 Bauxit, millió tonna 2,4 2,4 113 Cement, millió torma 3,0 3,0 110 Kéosav, ezer tonna 523 566 121 Műtrágya (hatóanyagban) ezer - tornna 611 555 101 Műanyagok, ezer torma — 100 122 Autóbusz, darab 7 070 6 974 110. Televízió ezer darab 360 350 94 Hűtősze’crónv, ezer darab 311 311 119 Papír, ezer tonna 283 290 108 Pärnu tszö vet, millió négyzetméter 316 312 102 Gyapjúszövet., millió négyzetméter > 44 38 34 Cipő, miíűió' pár' 40 37 95 Tej, millió liter 610 ' 565 107 Hús, ezer tonna ■— ­42S 13* I ' Vtüyí Péter, a Miniszterta- j vél Az ötéves tervek megféle- ! nács elnökhelyette, tegnap ha- I lő égyeztetése országaink I aaéjskézett Moszkvából, ahol a j együttműködésének 'fő eszkö- I KGST végrehajtó bizottságá- | mák 61. ülésén vett részt. I Hazaérkezése után Vályi Pé- ■ terv a végrehajtó bizottság ülé- i seriek eredményeiről a koüet- ! kezoket • mondotta az MTI munkatársának; — A végrehajtó bizottság programja igen gazdag volt, összesén 24 napirendi pontról tárgyaltaik. Miindenékelőtt a KGST legközelebbi ülésszakát készítettük elő, megvitatva annak legfontosabb témáit. A soron következő tanácsülés színhelye Prága lesz, az ülés­szak központi témája a komp­lex integrációs program. A ta­nácsülés részletesen vizsgálja majd, hogyan halad élőre a komplex program végrehajtá­sa, S a helyes összkép kialakí­tásához az integráció jó né­hány jelentős konkrét kérdését is megvizsgálja. Az ágazati in­tegráció szempontjából külö­nösen a gépipari és a- köny- nyűiparí együttműködésnek nagy a jelentősége. Igén fon- i tes ágazat a könnyűipar is, amelynek fejlesztése szinte valamennyi K.GSJ-országban előtérbe került. A most lezajlott végrehajtó bizottsági ülés behatóan fog­lalkozott a népgazdasági ter- vefc.laaowtoalátemafr terdéssí­A békés Hanoi —■ háború | zotitegaeiak lapja megállapít- ütötte sébei ellenére — ünnepi 5 jaz *A teeteam; forradalom külsőt mutat, az utcákat élénk í hafeámas győzelmet aratott és forgalom jellemzi. Felélénküli j most új kozsaakba iép. Wé- a városi Közlekedés. A lapok!■ pécnteiek meg kdl feszítem, hosszú évek óta először közük j rnósdea agejét, hogy előre ~vi~ a vásáíti menetrendet . Mindé- S gye forcadalmi ügyét és min- g^.-. ^ Í»vító teigáddc ön-; áaxtoesm eiéöe'. hogy az hogy míg a délelőtt aláírt ok- ^fMozp mtm^ajanax koszon- amerfea saemány és a saigo- mány csupán a pánzsi ^onfe-1 ■ m ad®ffiüartráció teljes már' réhciá íteráyevőiként említi] «_ v^refcajfea a vietnami bevezetésébea az 'aláíró fele- j két, addig a ' délu'tóo aláírt | szöveg kifejezetten leszögezi, I hogy a Vietnami Demokrat!- • k?u-s EÖztársáság, a Dékyiet- { 'nami Köztársaság ideiglenes j Forradalmi Kormánya, az! Egvesült Államok és a Viet- j nami Köztársaság kormányé- ! ■ nák képviselőiről van szó. Gazdasági témáiról folytak f működés vegyesbizattság, ez­Francía kommentárok, mi- | hiva-talos magyar—svéd ál- i aeL párbuzamosan tángyaiLások közben hangsúlyozzák a teg- - lamkört tárgyalások Badapes- \ folytak az új magyar—svéd nap aláírt megállapodás tör-I ten. Most tentotta, harmadik -j boeszúlejánsíű áinnsenef'ar®!!- ténelmi jelentőségét, arra is j ülését a magyar—svéd gazda- ma m^áltepodásről ugyanak- rámutatnak, hogy ha elhall-i sági, ipari és műszak.-, együtt- | Var az- 1973. évi Ssermkedélitm ----------------— — -------------------— ----—— -------------------------------Soasgaäomfflöä tárgyaltak. A ssa©wr—-svéd vogyesb;- notttóg üi^émek jogyziSköny- vét (tsepiap inba. alá a bizottság j kát .eüindfae, dr. Vékony Lajos, 'Eiä&ieneskBdeimi Manászté- j aSum föosriíályvezsestője és-Erfc Petterson svéd ipanügyi ashsáaztesazBi áSemitátkázr A3 iűésaQ. - tejéknztitták egy­mást. offlstegük gazdaságii éte- teraek kÄinbozö ikérdéseiiől, tagállamok ületék^ ! epárfi is sértve bz ^yiittmű- todományos-műszaiki i ködésikaterjesttesét újabb te- együttműködési 1 egyezménye- j .riSeftóase űeienit& esedmény- ket .kötöttek, amelyek alapján j Oaeäst1' édtákeHik, hogy a két. hatékony intéskedéseket tesz- 1 crtó&g árneseEe-forgalmában nek a környez^; szemryeződé- ! mind - nagsteöto helyet foglal - se ellen.. Együttműködési, ja- nak el a asagysa*—svéd koope- váalatokat dólgosnak ki az '1- | sétűó aBapjám. előálliiott ter- letCcss srer^/el; tismitó bérén- , mekék. Khilönösen a géninar­VályLPéter hazaérkezett Moszkvából A MínisatertaDacs eínokbelyettesének nyilatkozata A KGST.. legutóbbi üléssza­kán 1 ‘a> környezetvédelemmé, kapcsolatos együttműködés ki­ze. Most készülünk ötödször j széiesít^ét : is kezdeményex- népgazdanági terveink egyezte- 1 tűk-' A tétere, a mostam tervkoordi-' 1 szervei náció azonban különbözik a korábbiaktól, mert ezúttal a sokoldalú tervegyeztetésben már az integrációs' program céljai is. helyet kapnak, A tervkoordináció előkészületei már hosszabb ideje folyamat­ban vannak, most úgy- -haté- j deaések és- a roztunk, ■ hogy az- ■ eredetileg tervezett időpontnál előbb, két éven belül befejezzük az 1976 —80-as tervek koordinálását, így lehetővé válik, hogy 1975- ben a hosszú lejáratú állam­közi megállapodások aláírása­kor már az egyeztetett terve­ket vehessük figyelembe. A végrehajtó bizottság, a Du­nával kapcsolatos vízügyi együttműködés programját is jóváhagyta. Mint ismeretes, az 1980-as évek elején a Raj­nát a Dunával- összekötő csa­torna segítségévéi rendkívüli mértékben tovább nő a Duna jelentősége, s ígv elengedhe­tetlen az érdekeit országok együttműködése e fontos víziút kihasználásában. A végrehajtó bizottság részvevői egyetértet­tek azzal a magyar kezdemé­nyezéssel is,, hogy együttmű­ködési egyezményt készítse­nek elő a Duna vize tisztasá­gának védelmében, s ebben a munkában, a lehetőség szerint vjgyen részt valamennyi Du­na aasnh ország, környejetszeny- nyeződés mérésére technikai •„ eszközök .gyártásár nak kooperációjára, továbbá arra, hogy ilyen eszközökkel elláthassák a KGST-országo- kat Nem kapcsolódik szorosan a végrehajtó bizottság ülésének napirendjéhez, mégis megem- ’ líteném, hogy a mostani ülés idején írtuk alá azt a megál- j lapodást, amely kibőmti a ! mezőgazdasági géprendszerek j j kialakításával.- fejlesztésével i | foglalkozó AGROMAS nevű j | közös vállalkozást. Az AGRO- MAS-t annak idején Magyar- ország és Bulgária hozta lét­re, ehhez később a Szovjet­unió, is csatlakozott, most pe­dig Mosj-xvában a végrehajtó bizottsági ülés szünetében a Német Demokratikus Köztár­saság csatlakozásáról szóló Okmányt is aláírtuk. Ezzel e jelentős közös vállalkozás még hatékonyabban, sokoldalúbban ''«esgszSs&ü márkáját. .. , , ban- számottevő az együfctmű­alkalmas ködés, jóik a feltételek ahhoz. hogy az-- '^ítőiparhan és a me- zőgazdategben is tovább fej­lődjön a ikocpetóciői Magyar meg Isslgár Eredraéinyes tárgyalások után ér. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter és Karola,rabi Trajkov tá­jékoztatási és postaügyi mi- rnszter. aláírta a magyar—^bol­gár hosszailejáratú postai és távközlési megállapodást Az egyezmény a két ország kö­zött Í99ö-íg ■ meghatározza a PCrSjai és távközlési együttmű­ködés integrációs' programját. A bolgár küldöttség — amely budapesti tartózkodása során több postai üzemet, lé­tesítményt is meglátogatott — teg!"ao elutazott hazánkból. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents