Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

Ev eleji körtelefon Eredmények az óévben - tervek 1973-ban Az év első munkanapjai egy kicsit még az átmenet idősza­kát jelentik. Az ev végi hajrá utáni lazítás vagy éppen az év végi »leengedés« — mert olyan vállalat is volt, ahol már december közepén befe­jezték a munkát! — utáni friss lendület jellemzi a vállalato­kat, szövetkezeteket. Űj ter­vek kovácsolódnak, vagy a már kész, kialakult elképzelé­sek megvalósítása folyik gőz­erővel, szinte 1973 első percei­től. Az év első munkahetének gondjairól érdeklődtek munka­társaink, de a válaszokban — érthetően — az egész évi gon­dok és a munka is benne van­nak, „flz országban mindenhol ránk ügyeinek“ Aligha fog az új évben unatkozni a Somogy-Zala me­gyei Tégla- és Cserépipari csak a nagykanizsai beruházás lesz az egyetlen. — Már tavaly elkészítettük a barcsi mészhomok-téglagyár terveit — mondta a főmérnök —, s december végén szóban tájékoztattak bennünket arról, hogy javaslatainkat elfogadta a Gazdasági Bizottság. Ha a munkák az idén megindulnak, szintén olyan útra lépünk, amelyen nálunk, Magyarorszá­gon még senki sem járt. Az 56 milliós beruházás • szintén egyedi kísérletnek számít — Idei tervük? — A tavalyit csaknem más­fél millió téglával túlteljesítet­tük. Az idén — az egyébként is nem túl nagyarányú cserép­gyártás rovására — 229 millió téglát akarunk gyártani, ez a gyöngyöspusztai és a rinyaúj- népi út s fontos munkánk lesz még a 61-es — Dombóvár­tól Kaposvárig — terjedő sza­kaszának burkolaterősítése, felújítása. Sőt a munkát való­színűleg Kaposfőig is kiter­jesztjük. — És jelenleg? — A munka tulajdonképpen márciusban indul. Most dolgo­zóink java része fagy szabad­ságon van, kivéve azokat, akik kisebb, ilyenkor is végezhető munkákat (pl. gépkarbantar­tás) végeznek. Műszaki fejlesztés, szállítási terv December 20-ra teljesítette tervét a Nyugat-dunántúli eredményezi majd — mondta befejezésül Püspök Tibor. Új telephelyet avatnak A Siófoki Építőipari Ktsz történetében új fejezet nyílik az idén. Közvetlenül befejezés előtt áll ugyanis az az öt mo­dern műhelycsarnok, mely az új központi telephelynek talán a legfontosabb része lesz. A tizenegy millió forintos költ­séggel épült 3600 négyzetmé­ter alapterületű csarnokokban kapnak helyet az egyes szak­ipari részlegek: az asztalosok, a lakatosok, a vízvezeték-sze­relők stb. — Az új telephely legalább húsz évre megoldja a legin­kább szorító gondjainkat — mondta Pomucz János elnök örömmel. — A telephelyen két tanműhelyt is létesítünk, amelyben gázszerelő, gázké­szülék-javító és faipari szak­mára képezzük ki a fiatalokat — Ezzel némiképp átalakul a profiljuk is ... — Igen. A szövetkezet Se­tében nagyobb szerep jut az építőipari szolgáltatásoknak, a javítás-tatarozásnak. Ezt kí­vánják tőlünk elsősorban a siófokiak. Csupor Tibor— Mészáros Attila MAI KOMMENTÁRUNK n palavesszőtől a képernyőig Azt hiszem a mai iskolás- gyerek csak a tévében látható népszerű lengyel rajzfilmből tudja, mi is az a palavessző meg a palatábla. A múlt szim­bólumai ... Nem kellett fél évszázad ahhoz, hogy azt mondjuk: a mai taneszközök közé bevonult a képernyő is. És ez nem afféle szimbólum, hanem valóság. Somogybán ugyanis valamennyi iskolában van televízió. De van gond is. A Pedagógus Szakszervezet elnöksége tegnapi tanácsko­zásán megállapította, hogy a taneszköz-ellátottságot tekint­ve különösen súlyos a helyzet Somogybán is, — Baranya, Borsod és Szabolcs általános iskolái mellett. A helyzetkép nem új. Teg­nap érdeklődtünk a Pedagó­gus Szakszervezet megyei bi­zottságánál, ahol elmondták, hogy a legutolsó átfogó fel­mérés — 1968-ban — jelentős hiányt mutatott, főleg az ál­talános iskolákban. Hangsúlyozták a tegnapi ülésen, hogy a pedagógiai munka további javítása a tan­eszközök hiányában nem va­lósítható meg eredményesen. Országos tapasztalat, hogy a szükséges taneszközöknek több mint fele esztendők óta hi­ányzik. Az országos fórumon is el­mondták, Somogybán is hal­lottuk: nem olcsók a taneszkö­zök, sőt áruk állandóan emel­kedik. A TANÉRT fejlesztési alapja meglehetősen alacsony, s ez visszahat a fejlesztési és kutatási munkára is. A helyzetkép árnyoldalai mellett azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy előre is léptünk, tekintsük csak az iskolák tv-ellátottsá- nát. Sőt ezen túl. a Művelő­désügyi Minisztérium nemré­giben kidolgozta az alsó és középfokú intézmények tan­szerellátási irányelveit is. En­nek nyomán a megyék közép­távú tanszerellátási tervet ké­szítettek. Az összkép is biztató: 197íj­ig 280 millió forintot költenek taneszközök vásárlására. 65 millió forintot a legrosszabb helyzetben levő megyék — köztük Somogy — gondjainak megoldására fordítanak. S mi történik a megye »ön­erejéből«? — kérdeztük teg­nap. Elmondták, hogy a tanesz­közvásárlás elsősorban az is­kolák költségvetését terheli. Nagy beruházások esetén azonban szinte kivihetetlen lenne, éppen ezért a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának, álláspontja szerint fő­leg a körzeti általános isko­lák vásárlását fedezik a me­gyei keretből. Kommentárunkban érint­hetünk egy másik elörelépési lehetőséget is. A példa az óvoda. Az óvodai felszerelé­sek vásárlásában igen jó pél­dával járt elől eddig is több megyei vállalat, üzem. Mint hallottuk, születőfélben van egy úgynevezett »Egy iskola — egy üzem« mozgalom. Re­méljük ennek megvalósulása ígér valamelyes előrelépést a taneszközvásárlásban is. T. T. ELŐSZÖR ÁPRILIS 4-ÉN Plakettek az áldozatos munkáért Kitüntető bejegyzés Barcs évkönyvébe ÜÍrendezés Nagyatádon. , Vállalat fiatal főmérnöke, files Ferenc, s az sem valószínű, hogy a vállalat műszaki gár­dájának is lesz rá módja és ideje. A vállalat életében ugyanis két igen fontos, és tel­jesen egyedi beruházás kezdő­dik az idén. Mindkettőnek or­szágosan is rendkívüli jelen­tősége van, mert a hasonló munkák prototípusának, kísér­letének számítanak. Az egyik ilyen nagy feladat a nagykanizsai téglagyár re­konstrukciója lesz. A munkák-fttiOTH—T - - 'uí_ mennyiség négy és fél millió­val több, mint a tavalyi. „Befejezzük a nagyatádi utat“ — Nagyobb fejlesztést nem tervezünk az idén — tájékoz­tatott bennünket Tanács Ist­ván, a Közúti Építő Vállalat főmérnöke. — Kapacitásnöve­lésre jelenleg nincs szükség, inkább modernebb kiegészítő gépeket szeretnénk, de aligha tudunk rá pénzt szerezni. Darabolják a vashulladékot a MÉH vállalatnál. jelentőségét az a 86 millió fo­rint is jelzi, amelyet rákölte- nek. A felújítás, újjáépítés so­rán olyan műszaki megoldáso­kat alkalmaznak, melyeknek tapasztalatait a továbbiakban az ország többi tégla és cserép­ipari vállalatánál is alkalmaz­zák. Itt dől el tehát, hogy egy- egy megoldás hasznos, alkal­mazható, hatékony-e? Némi túlzással azt is mondhatnánk: a ' nagykanizsai felújítás egy országos kísérlet színtere is egyben. De a vállalat életében nem­— Milyen jelentősebb mun­kákat végeznek az idén? — Legjelentősebb munkánk a bares—nagyatád—balatonke- resztúri út — a 68-as — to­vábbi építése lesz. 1975-ig ösz- szesen 124 millió forint értéltű munkát végzünk itt, s ebből tavaly 18 milliónyi készült el. Az idén befejezzük a nagy­atádi rendezést, és az utat to­vább építjük Ötvöskónyi felé. Ügy terveztük, hogy év végé­re az 1975-ig tervezett mun­káknak csaknem a felével vég­zünk. Tovább folytatódik a be­j kötőútprogram is: elkészül a ; MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat: az előirányzott for­galmat 12 százalékkal halad­ták túl. Ez árbevételben több mint 105 millió forintot jelent. Az év során nem tudták a kellő ütemben elszállítani a papírhulladékot, illetve ócska­vasat, mert a fogadó gyárak, illetve művek nem vették át a begyűjtött nyersanyagot teljes mennyiségben. A felhalmozódott készletek miatt a vállalat szakemberei jugoszláv cégekkel tárgyalnak a nyersanyag átadásáról. A kishatármenti forgalom lebo­nyolítása valószínűleg közve­tett lesz: a déli szomszédok ál­tal átvett mennyiség ellenérté­két egy magyar cég téríti meg a MÉH Vállalatnak. Püspök Tibor igazgatóhe­lyettes elmondta, hogy az ered­ményhez nagy értékben hozzá­járult az 1972. évi műszaki fejlesztés. Novembertől tartja próbaüzemét Marcaliban a le­mezbálázó gép. Beállításával elérték, hogy a korábban há­rom vagont megtöltő szállít­mányt most egy vagonba tud­ják rakni. Ez nagymértékben csökkenti a szállítási költsége­ket. A vállalat ossz szállítási költségé 1972-ben így is jelen­tős összeg: 6 millió forint — 1973-as terveik? — Sok mindent tervezünk, de maradjunk egyelőre a mű­szaki fejlesztésnél. Ez évben csaknem 600 ezer forintot szá­nunk erre a célra, ami számí­tásunk szerint 2 millió 160 ezer forint hasznot fog hajtani. Forgalmunkat szeretnénk 112 millió forintra emelni. A gép­park jobb kihasználása végett elkészítettük a Könnyűipari Szervező Vállalattal a szállítá­i si tervet. Ez gépkocsijaink gazdaságosabb kihasználását Két nagyon szép plakettet mutatott a Barcsi Nagyközségi Tanács vb-titkára a közel­múltban. Először április 4-én adják át a Dráva-parti telepü­lés kiemelkedő munkát végző lakóinaik. Mint szimbólum, mindkét plaketten rajta van a hid. S ebben az esetben töb­bet jelent, azt is, hogy az, aki majd átveszi, hidat, épített ki az áldozatos társadalmi tevé­kenységhez, a közügyekhez. Kíváncsi voltam rá, hogy kik kaphatják meg e tanácsi kitüntetéseket. Gálost Mihály elmondta, hogy a Barcs szol­gálatáért elnevezésű plakettet elsősorban azok, akik munka­körükben hosszú ideig, leg­alább öt éven át társadalmi tevékenységet fejttettek ki, ha | e föltételek teljesítése mellett nyugállományba is vonultak. Azok is megkaphatják ezt a kitüntetést, akik a település érdekében a saját életüket, testi épségüket veszélyeztet­ték, embertársaik érdekében fejtettek ki ilyen tevékenysé­get. S azoknak is jár a pla­kett, alük Barcs hírnevét or­szágosan vagy nemzetközi té­ren gyarapították. • A tanács alapította másik kitüntetés elnevezése: Barcs fejlesztéséért. Ezt azoknak adományozzák, akik elősegí­tették a település fejlesztését, illetve a nagyközségért jelen­tős anyagi áldozatot vállaltak. Azt hiszem, hogy az elmon­dottakból is érződik: csak de­mokratikus úton lehet a kitün­tetésre méltó személyeket ki­választani. A nagyközségi ta­Jubiláló közösség A kaposvári áfész Latinca Sándor szocialista brigádja 1962-ben alakult a kapos­vári fogyasztási szövetkezetek mezőgazdasági vasszaküzleté- ben a Laitinca Sándorról el­nevezett szocialista brigád. Két kaposvári üzletben és. a j szokaLa-henki raktárban dol- I goaik a 16 főből álló brigád I | Homung Ferenc bnigádvezető | és Horváth Gyula boltigazga- l | tó vezetésevei. A brigádnapló j | hűen tükrözi tízéves munka- j jukat. 1972-ben 53,7 millió forint értékű árut adtak el, a terve­zettnél öt százalékkal többet. Ez azt jeleníti, hogy a brigád minden tagjára havonta 300 000 forintnál több áru el­adása jut, s ez országosan is laemelkeflő. A Szókola-barekben készült raktár nagy segítséget jelent munkájukhoz, mert három­szor akkora területen fekszik, mint az előző. A vevőkörük egyharmada magánosokból, kistermelőkből tevődik ösz- sze. A vevők nagyobb hánya­dát termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok és más vál­lalatok jelentik. A kaposvári ACROKER-től és a Vas-műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalattól vásárol­nak, de az áruk zömét kény­telenek dunántúli és buda­pesti nagykereskedelmi vál­lalatoktól megvenni. Megtud­tam azt is, hogy a -vásárlók igényeit sajnos csak 70 száza­lékig tudták kielégíteni. Hiá­nyoztak a háztáji gazdaságok­nak szükséges kisgépei-:, pél­dául a terménydaráló, szecs­ka - és répavágó. A brigádélet példamutató náluk. Naplójuk hűen tükrö­zi mozgalmi, kulturális életü­ket. Négy év óta mindig el­nyerték a szocialista címet, és 1972. évi munkájuk alapján is várományosai. Brigádérte- kezleteiken havonta foglalkoz­nak gazdasági, bel- és külpo­litikai témákkal, valamint szakmai továbbképzést tarta­nak. A 16 tagból 10 szakmun kás, 3 segédmunkás és 3 pénz­táros. A brigád többsége rész- vész a politikai oktatáson. 50C társadalmi munkaórát vállal­tak 1972-re, és 595-öt teljesí­tettek. Legtöbbször maguk rende­zik kirakataikat; az Ady End­re utcai bolt átalakítási mun­káinál és a szokola-berki rak­tárnál végeztek társadalmi munkát, tereprendezést. Kö­zös kirándulásra mentek Veszprémbe. Kedves ünnep­ségen búcsúztatták a nyugdíj­ba vonuló Várnai Ferencet. És lehetne még sorolni ... ­A decemberi brigádértekez­leten kialakították a bolt ez évi elképzeléseit. Szeretnének 60 milliós forgalmat elérni Jobb áruellátást várnak a szállító nagykereskedelmi vállalatoktól, hogy ők is job­ban megfelelhessenek vállal' kötelezettségeiknek. D. Z. nács úgy döntött, hogy a ta­nácstagok, a társadalmi, a tö- megszervezetek, az üzemek, intézmények közösségei (pél­dául szocialista brigádok), a végrehajtó bizottság javasla­tait egy külön bizottság bírál­ja eh Ez azért is szükséges, mert a tervek szerint minden évben egy lakos kaphatja meg a Barcs szolgálatáért plaket­tet, három pedig a Barcs fej­lesztéséért kitüntetést. Ha en­nél töhb embert tartanának rá érdemesnek, ebhez a tanács­ülés előzetes jóváhagyása szükséges. Az idén április 4-én adják át először a plaketteket, a jö­vőben azonban a nagyközség felszabadulásának évforduló­ján, december 6-án. Mindig ünnepélyes keretek között tüntetik ki az áldozatos mun­kát végző lakosokat. A kitün­tetés vissza is vonható. A pla­kettek erkölcsi értékét növeli, hogy aki egyszer megkapta, öt évig nem javasolható újból. Még egy érdekes döntésről beszélt a vb-titkár. A tanács évkönyvet fektet föl, ezt fo­lyamatosan vezeti. S hogy mi kerül a díszes könyvbe? Pél­dául annak a neve, aki Bar­csért, Somogytarnócáért a sa­ját életét, testi épségét veszé­lyeztette, vagy ugyanezt em­bertársai érdekében tette. Be­kerül az évkönyvbe, aki áldo­zatosan tevékenykedett a te- epülesekért, illetve országos vagy nemzetközi téren gyara­pította hírnevüket. A tanács azokat is megörökíti a könyv­ben, akik megmentik a kö- rösség, az egyén vagyonát, az imbari életet. Ugyancsak £i- yeiembe veszik, ha valakinek 1 sk ’"n^crysi, orc73­gos szempontból is kiemelke- d°.’ _s meghatározza a település fejlődését. Ezenkívül mindet! tanácstagi választáskor (tehát már az idén), bejegyzik az emlékkönyvbe a tanácstagok, i végrehajtó bizottság tagjai­nk a nevét Dicsőséget, elis­merést jelent majd, ha a tak­ács vagy a végrehajtó bízott­ig elrendeli egy-egy barcsi, iomogytarnócai lakos nevének beírását az emlékkönyvbe. A ánácsü lésen felolvassák a be­jegyzést, a tanácstagok pedig mindenkivel ismertetik a kör­etükben. L. G. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents