Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

„Köttyöget az amber!” 4 rántás = I liter olaj Az illetékes miniszter nyi­latkozata szerint sikerült az ország olajkályha-ellátását megoldani. Az embereik foko­zottan keresik ezeket az egy­szerű kezelést igénylő, gyor­san meleget adó berendezése­ket. Zavartalan alkalmazásúik­hoz természetesen szükség van a fűtőolajra ifi. Kaposváron több helyen vá- sáirolihaitnak az oiajkályha-tu- lajdonosok fűtőolajat. A város három pontján — az Iszák, a Gorkij és a Beloiannisz utcá­ban — tartályokból árulják a tüzelőanyagot. Az utóbbi kút kezelőjével, Húsz Józseffel be­szélgettünk. — Ez a tank 11 ezer 40 lite­res — mondta. — Egy nap el­adok átlag 5—6 ezer literrel, de volt olyan eset is, amikor több minit 8 ezer liter olaj fo­gyott el. Ahhoz, hogy egy li­tert kiszivattyúzzak a tankból, a kart négyszer keli meghúz­nom. Ez tehát ötezer liter ese­tében húszezer rántást jelent. Állandóan köttyöget az ember! Nem állítom, hogy túlzott igénybevétel lenne a kar moz­gatása. De ennyiszer egy nap, azt bizony nagyon erősen ér­zem. A két másik AFOR-tamflcnál, ahol olajat vásárolhatunk, ugyancsak kézi erővel szivaty- tyúznak. A három közül a Be­loiannisz utcainak vám a leg­nagyobb körzete. Nemcsak a kisfogyasztók, hanem olyanok is vásárolnak itt, akik egyszer­re 2—300 literrel visznek. A kézi szivattyú diktálta lassú kiszolgálást a többieknek tü­relmesem végig kell várniuk. — Jó lenne — mondta a kútvezető —, ha maximálnék az ilyen tankokból elvihető olaj mennyiségét, hogy a kis­fogyasztóknak ne kelljen 10 literért fél órát várniuk. Dombóváron is hasonló tar­tályból árulják a fűtőolajat. Ott gép szivattyúz. — Önök nem tettek erre ja­vaslatot? — Többször », de eddig nem vették figyelembe. Pedig a bankon megvan az a hely, ahova a kis gépet föl lehetne szemelni, és villanyárammal működtetni. A korszerűsítés szerintem hamar megtérülne, Évről évre nő a cukorrépa termőterülete arról nem is beszélve, hogy lé­nyegesen könnyebbé válna a munkánk, a kiszolgálás pedig gyorsabbá. Az ÁFOR alkalmazkodhat­na a fokozott fogyasztáshoz, hiszen az ügyfelek gyorsabb kiszolgálása nem a kútkezelő személyes érdeke, hanem az AFOR és vásárlói jó kapcso­latának egyik összetevője. M. A. Széles körű ügyészségi vizsgálatok Az ügyeszi szervezet az első félévben megvizsgálja az egyes jogszabályok végrehajtását, egyes jogterületeken a Legfőbb Ügyészség, a megyei (fővárosi), járási, városi és kerületi ügyészségek részvételével. Valamennyi főügyészség megvizsgálja a termelőszövet­kezetekben és a termelőszövet­kezetek neve alatt elkövetett visszaélések formáit, módsze­reit, a bűnözést lehetővé tevő okokat és körülményeket. Az ügyészek feltárják és elemzik a szövetkezetek törvényes mű­ködését gátló tényezőket, s ja­vaslatokat dolgoznak ki a tör­vénysértések megelőzésére. A munkaterv több pontja is érzékelteti, hogy az ügyészség szerepe nem korlátozódik a büntetőjogi tevékenységre, nemcsak a vádat képviseli, ha­nem feladata az állampolgárok érdekeinek, jogainak védelme is. E körben ügyészi vizsgálat foglalkozik azzal, hogy a tex­til- és ruhaipari Kereseti szakma Különböző hírforrásokból | A megye mezőgazdaságának nap mint nap értesülünk arról, terveihez szorosan kapcsolódik hogy az ország mezőgazdasó- a szakképzés, és bízvást el- gia milyen erőfeszítéseket tesz I mondható, hogy keresett szak- a. szarvasnwha-temyésztés, i mában nyüjt megfelelő szafc- - tartas továbbfejlesztéséért. Ezzel együtt kerül szóba az *s, hogy a korszerű szarvasmar­hatartás, a szaktelepek nem nélkülözhetik a megfelelő szakképzettségű dolgozókat, szakmunkásokat. Tájékozta­tók, kiadványok jelennek meg ^ sorra, különböző srzakoiktatási ^ intézmények hívják fel ma- ( gukna a figyelmet, hogy íéy is t könnyítsék a pályaválasztó j fiatalok dolgát. Mivel megyénkben kiemelt program a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztése, érdemes figyelmet fordítani a szomszé­dos Baranyában levő Szent lő­rinci Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola felhívására. Ott ki­fejezetten a tejipari szakágazat részére képeznek ki közép­szintű szakembereket. Fiatal iskola ez. az 1970 71-es tanév­ben kezdődött itt a MÉM ha­tározata nyomán az ilyen jel­legű oktatás. A négyéves kép­zés után a szakközépiskola érettségi bizonyítvánnyal ren­delkező, a tejkezelés és fel­dolgozás minden ágában elmé­letileg és gyakorlatilflig magas szinten képzett szakembereket bocsát ki. Elsősorban ők lesz­nek alkalmasak a nagy tehe­nészeti telepek tejházainak szakszerű vezetésére, de meg­felelően értenek a tej elsőd­leges. vagy éppen iparszert feldolgozásához is. Talán em­lítésre méltó az is. hogy ez a szakma, munkaterület kiváló­an alkalmas női munkaerő foglalkoztatására. Az iskola bentlakásos, kollé°rtmi elhe­lyezést' biztosítanak. képzettséget ez az iskola. munkajogi intézkedései, s az említett vállalatoknál működő munkaügyi döntőbizottságok eljárása és határozatai megfe­lelnek-e a törvényesség köve­telményeinek. Különös figye­lemmel tanulmányozzák majd az ügyészek, hogy a nők és a fiatalkorúak védelmében érvé­nyesülnek-e a jogszabályok előírásait. Külön vizsgálat tárgya, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek a jogszabá­lyoknak megfelelően, az elő­írt határidőre felülvizsgálták-e alapszabályaikat, s azok tar­talma megfelel-e a törvényes előírásoknak? Fölmérik azt is, miként érvényesül a törvé­nyesség a szülési, a betegségi és a szociális segélyről szóló rendelkezések végrehajtásában stb. Jelentős helyet foglal el a munkatervben annak vizsgála­ta, hogy az egyes állampolgá­rok személyes szabadságát vállalatok korlátozó kényszerintézkedések , — kitiltás, rendőri felügyelet ialá helyezés — megfelelnek-e [ a törvényes követelményeknek, s az intézkedési szabályokat j megszegők felelősségre vonásá- I nak megvan-e a kellő vissza­tartó ereje. Megkülönböztetett figyelemmel vizsgálják, hogy a hatóságok a formális ellenőr­zésen kívül végeznek-e vala­milyen nevelő tevékenységet a bűnözés megelőzése érdekében. A Kaposvári Cukorgyárba már nem érkeznek a répával megrakott pótkocsik, vagonok. A kampány véget ért. A gyár négy megyével tart fenn kapcsolatot. Itt dolgoz­zák fel Baranya, Somogy, va­lamint Tolna és Bács-Kiskun megye egy részének cukorré­patermését. — A cukorrépatermelés mélypontja 1970-iben volt — mondta Röhrig Imre, a cukor­gyár termelési főosztályveze­tője. — Ekkor az állami gaz­daságok mindössze négyszáz, a termelőszövetkezetek pedig 10 600 holdon termelték ré­szünkre ezt a fontos ipari nö­vényt. Az országosan jelent­kező gondokat megfelelő in­tézkedések követték. Szüksé­gessé vált a termőterület nö­velése, amihez viszont gazda­ságosabbá kellett tenni az egész termelést a gépesítéssel és kemizálással. Az akkor ho­zott intézkedések ismertek: fölemelték a cukorrépa felvá­sárlási árát, az állam hetven­százalékos támogatást ad a gépi berendezések és növény- védelmi anyagok vásárlásá­hoz. Lehetne további részlete­ket sorolni a különböző ösz­tönző támogatási formákról, összegezésül inkább annyit: ma már bizonyossággal el­mondható, hogy a hozott in­tézkedések nem maradta! eredménytelenek. Ebben az évben a gyárunkhoz tartozó területen az állami gazdasá­gok 1900, a termelőszövetke­zetek pedig 13 600 holdon ter­melnek cukorrépát. — Területükön melyik me­gye kapcsolódott be legjob­ban a cukorrépa-termelési programba? — - A növekedés Baranya megyében a legnagyobb mér­tékű. Érdekes jelenség ez: itt van a gyár, arányaiban még­is Somogybán a legkisebb a termőterület növekedése. A termés négy megye átlagában 226 mázsa holdanként, ez pe­dig tizenötezer forint bruttó bevételt jelent, tehát ma már gazdaságos kultúra a cukor­répa. / — A múltban a kérődzők takarmányozásában nagy sze­repet játszottak a cukorgyári melléktermékek, a melasz és a répaszelet. A hagyományos felhasználási mód azonban ma már nem célszerű. Ismert, hogy a gyárban állítják elő az urebetin nevű takarmány- keveréket. — Az eddigi adatok alapján megállapítható, hogy az- álta­lunk forgalmazott takarmány etetésével átlagosan 4—5 fo­rinttal csökkent egy kilo­gramm marhahús előállítási költsége, és a húsminőség is jelentősen javult. Tavaly 5190, urebetinnel hizlalt növendék- bikát értékesítettek az üze­mek. Ennek többsége. 4580 jó­szág, exportra került, nyolc­van százalékban AA és A minőségben. Ez országosan is kitűnő és szinte egyedülálló teljesítmény. A takarmány iránt a kereslet egyre jobban nő. A régi, már használaton kívüli takarmánykeverőnket is fel kell újítani, hogy a megnövekedett igényeket kel­lőképpen kielégíthessük. — A cukorrépa-termelésnö­velése, korszerűsítése ezek szerint összefügg a szarvas­marha-tenyésztéssel kapcso­latos feladatok végrehajtásá­val. — Igen, a cél kettős. Kor­szerű technikával, megfelelő jövedelmet biztosítva az üze­meknek, »-hazai alapanyag­ból« biztosítsuk az ország cu­korszükségletét, a mellékter­mékeket pedig a nagyüzemi állattartás követelményeinek megfelelően hasznosítsuk. A cél eléréséhez biztosíték az évről évre növekvő, az idén már 15 000 holdat meghaladó cukorrépa termőterület — mondta Röhrig Imre. D. T. Megszakítás nélkül Versemben EGYMÁSUTÁN háromszor nyerte el a megye kiváló- fo­gyasztási szövetkezete kitünte­tő címet, a MÉSZÖV és a KPVDSZ vándorzászlaját a ba- latonszárszói fogyasztási szö­vetkezet. Ugyanakkor mindhá­rom év munkájának jutalmául országos dicsérő oklevelet is kaptak a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnökségétől. A szö­vetkezet 1972-ben is benevezett a kiváló szövetkezet címért fo­lyó országos munkaversenybe. A tapasztalatokról, a múlt évi versenyről beszélgettünk a na­pokban Elek Sándorral, a szö­vetkezet elnökével. A szövetkezet 170—200 dol­gozója tizenkét községben te­vékenykedik. Tavaly az év eleji termelési tanácskozáson egyetértettek az országos ver­senyben való részvétellel. Nyolc szocialista brigád 90 tag­ja — közülük a legtöbben a ki­váló dolgozó címért is verse­nyeznek — ígért többet az át­lagnál. Kilencvennégyen a ki­váló dolgozó címért, negyven fiatal pedig a szakma kiváló tanulója versenyben vett részt. Ezekben a napokban érkez­nek be a szövetkezethez a szo­cialista brigádok önértékelő jegyzőkönyvei. Az országos versenyhez szükséges adatok FEKETE GYULA ^ A fiú meg a katonák 20. És hirtelen más hangon — vagy nem ugyanaz a hang? — még erősebben: — Dögöljön meg Szálasi!... Dögöljön meg! Dögöljetek meg mind! Dögöljetek ... ! Felugrott a dikóról, de nem mert kimenni az udvarra. Tudta most már, hogy ez csakis kivégzés lehet, ha ilye­neket kiabálnak. Még aztán őt is elővennék a sapka miatt. Vagy a lovak miatt, amiért magukra hagyta a lovakat. — Testvérek! így jár min­den hazaáruló! megint. engedték. De a fa alá nem lát­hatott oda, mit csinálnak vele. Fázott a keze, huhúkolta, és türelmetlenül várta a létrán, hogy megint akasszanak vala­kit. Azt szerette volna látni, amikor éppen meghal. Rengeteg halottat látott mos­tanában ha az itt mind sorba volna fektetve, megszámolni sem tudná. De azt a pillana­tot még sohasem látta, amikor éppen meghal valaki. Elgon­dolni sokszor elgondolta már: olyasformán lehet az ember is, mint a csirke, amikor a nyakát — kiáltották elvágják. Rándul egyet-kettőt, nagyokat rúg, és kész. De lát­Ügy van, arra is azt mond- ni még sohasem látta, iták Pesten — jutott az eszé- Huhúkolta a markát, és néz- ibe. — A hazaárulót szokták ki- -te a kötélen a hurkot. Biztos, □ Somogyi Néplap ivégezni. Meg a kémet, part­izánt, ilyesmit. Azért csak kiszökött leske- lődni, de nem látott át az is­kolaudvarra a palánk mögül, l A tyúkól létrájáról azután látta, hogy tele az iskolaudvar i nyilasokkal meg katonákkal. S iá legfelső létrafokról azt a fát is meglátta, amelyen egy mezítlábas katona lógott. Kék volt az arca a felakasztott ka­tonának, a feje lefittyenve; »leg is halhatott már, mert le­hogy akasztanak még; máskü­lönben lehúzták volna a köte­let is a fáról. ■ Egyszerre mozgás támadt odaát, az iskolaudvaron. Rövid vezényszavak pattogtak. - Egy szakasznyi katona kitó- dult a nagykapun. Futólépés­ben trappoltak el a túloldalon, a járdán; zörgő oldalzsákkal, kalimpáló fegyverekkel. Felbúgtak a motorok. Már semmit sem lehetett hallani a motorzajtól. Valami történhetett. Má'r az biztos. Hacsak nem az oroszok vannak itt megint? Emlékezett rá, hogy a front távoli morajlását hallotta ugyan, míg a motorok nem zúgtak, de semmivel sem hal­latszott erősebben, mint reggel. De akkor mitől ennyire sür­gős nekik? Ilyen egyszerre? Azok a nyilasok is átjöttek már az iskolaudvarról, akik ebben a házban voltak elszál­lásolva. Elhagyott ház lehe­tett ez; elvitték a lakóit vagy elmenekültek. Legalábbis reg­gel óta nem látott az udvaron civilt. Most fordult be a kapun az ismerős nyilas. Egyenesen az istállóba tartott. ö bebújt a tyúkól mögé, on­nan leskelődött most már. Egy perc múlva megjelent az istálló ajtajában a bilgeris; kantárszáron vezette kifelé a lovakat. — Te gyerek!... Gyerelő! Még jobban elbújt, be az üres tyúkólba. Ha keresnék, itt persze köny- nyen megtalálnák, de nemigen keresik. Ha ennyire sietős. Ki lehetne épp velük is jön­ni — milyen jó darab kolbászt hozott délben ez a tohonya —, Miskolcon is jól megvolt ő a nyilasokkal. De az oldalzsákot nem hagyhatja veszni, nincs annyi kolbász a világon. Még szerencse, hogy reggel az oldalzsák nélkül császkált, amikor a sapka miatt elkapta a bilgeris. Ha megnézik, mi van benne — márpedig az közül is egyre több áll rendel­kezésre. Mit mutat a készülő össze­gezés? A szövetkezet kiskeres­kedelme 116,2 millió, a ven­déglátás 16 millió forint érté­kű árut adott el. Az előbbi öt, az utóbbi 15,6 százalékkal ma­gasabb az előző évinél. A fel- vásárlási. termeltetési tevé­kenységüket úgy irányították, hogy körzetük kisgazdaságai termeljék meg azt a zöldséget, gyümölcsöt, amelyre élelmi­szerboltjaiknak és ÁBC-áru- házaiknak szükségük van. Ezt a földekről közvetlenül a bol­tokba szállították. Nem végle­ges adatok szerint a tavalyi nyereségszintet érik el. Ez azt is jelenti a számítások sze­rint, hogy a tavalyi nyereség- részesedést megkaphajták a dolgozók. Desz tehát, tizenhar­madik havi fizetés. Várhatóan az eddigi összegeket tudják biztosítani a munkaverseny ju­talmazására is. Az utóbbi két-három évben szinte teljesen átszerveződött a balatonszárszói áfész. Fejlesz­téseik a tagság ellátásának ja­vítását, az idegenforgalmat szolgálják. ABC-áruház épült Balatonszemesen, Balatonszár­szón, Balatonföldváron és Kő­röshegyen. A balatonszemesi és a kőröshegyi építőanyagtelep ilyen vallatásnál megnézik —, persze, hogy elzabrálták volna. A bicskákat legelőször. Meg az aranyakat. Meg mindent. Érezte, ahogy mászik rajta a tetű. Izgett-mozgott, vakaród- zott, de nem mert kimozdulni a tyúkólból. Sötétedett már, amikor telje­sen elcsendesedett a környék. Visszalopódzott a kolbászért az iskolába; jó fele megmaradt délben. Ott volt a dikó fölött a polcon: csakugyan nem vit­te el a bilgeris. Ráérősen falatozni kezdett. Hadd sötétedjék még. Később, ahogy a tárva-nyit­va hagyott kapun kióvatosko­dott az utcára; csend és sötét­ség mindenütt. Olyan síri csönd, amilyen csak a fronton lehetséges, ami­kor elhallgatnak a fegyverek. Ember, állat behúzódik a vac­kába, és szorongva figyel; va­jon mi baj lesz ebből a csönd­ből megint? Tehén nem bőg: lehet, már egyetlen tehén sincs a falu­ban, mind elhajtották. Kutya nem ugat. Amelyik sokat acsargott, nem bírt beletörődni a frontéletbe, mind agyonlőt­ték azóta, a katonák. Fél kézzel a palán kot tapo­gatva elindult a sötétben. A főutcán nem tévedhet el. Míg tart a flaszter, az mind főutca. Elmékezett rá: vasrá­csos kerítés van a sarkon, ott ahol be kell fordulni. Addig majd csak elér, nem lehet na­gyon messze. Azután lesz ne­hezebb, eljutni a vaksötétben után elkészült a balatónszár- szói is. Ennek tudható be, hogy az építő- és tüzelőanyag­forgalom az előző évi 23 ^bil­lióról 30 millió forintra emel­kedett. A balktonszemesi és a kőröshegyi vendéglátói egysé­gek mellett elkészült az egyik legszebb vendéglátó .üzlet, a balatonszárszói Tóparti ven­déglő. A szövetkezet vezetői gondoltak a tömeges, olcsó ét­keztetésre, ezért négy Balaton­part községben üzembe he­lyezték a pecsenyét, hurkát, kolbászt, büféárut kiszolgáló kisebb üzleteket. A balaton- L'öldvári tanáccsal közösen va­lósították meg a gázcseretele­pet. MINDEZEK hozzájárultak ahhoz, hogy a balatonszárszói vezetőknek nem» kell' szégyen­kezniük, ha a tagság vagy a dolgozók elé állnak. A verseny szervezői ezek alapján bíznak abban is, hogy a hároméves sorozat nem szakad meg, és újabb oklevél kerülhet kul­túrtermük falára. A végleges eredményt még nem tudják, de már szervezik az ez évi mun­kaversenyt. Céljuk változatlan: többet, jobban, gazdaságosab­ban a tagságért, a fogyasztó­kért és dolgozóik megbecsülé­séért. D. Z. a szélső házakig, mert nincs tovább flaszter. És palánk sincs mindenütt. Tapogatózva, lassan háladt a hepehupás járdán, s attól, ahogy az eszébe vágódott, egy pillanat alatt mozdulatlanná dermedt. »Nem létezik« — gondolta. De máris megfordult, és siet­ve bukdácsolt visszafelé. S közben egyre azt gondolta: — »Nem, az nem létezik ... Az lehetetlenség.« Emlékezett rá: nyitva ma­radt az iskolaudvar felé a nagykapu. Óvatosan lépkedett, számol­va azzal is. hogy halottakba botlik. De sehol nem volt ha­lott; legalábbis addig a fáig nem volt. Szemét erőltetve nézte a fát, körültapogatta — semmi. »Persze hogy. Eltakarítottak ezek mindent. A sietségben is volt rá eszük.« Pár lépésnyire, a derengő, meszelt fal tövében, gyanús valami sötétlett. Elfogta a félelem, szaladni szeretett volna innen. Mégis, közelebb lopakodott, ellenáll­hatatlan erő húzta közelebb. Csizmák? Halomra hányt csizmák, és — most már tapogatni is mert — derékszíjak. »Biztosan a hazaárulóké volt — gondolta. — Itt felejtették ezt a nagy sietségben. De mi­nek siettek úgy, azóta sem jöttek az oroszok ...« (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents