Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

At első számadás Somogybán

BECSÜLETTEL — EGYÜTT

A sites, kanyargós utakat buszok járjak; egyre csak hordják az embereket Tótúj- faluiba. Rengeteg asszony divatos téhfcaibáthain, férfoaik bo- rotváflitajn. lányok miniiszok- nyában. öltözékük igazi ünnepre valll. S a falu hainigula- ta is, A háziak (között feűítűn- nek a csáttegó-itünidöklő népi ruhás fSataJjok. A művelődési ház zsúfolt. Most a szfepad is nézőtér, s vele szemben az elnökségi asztal- Az első sorokban csak asszonyok, a nyitott ajltajjú, oWialsó käs teremben csak férfiak. Külön, mint régen. A széksorokban potonyi, szierntbodbási, lakóosai, tótúj- fiailusi embereik vegyesen — nem úgy, mint régen. Ma már nemcsak a munkáiban, hanem az ünneplésben is egyek. Jelképes helyfoglalás előre meg- fonitolit szandiék nélkül.

A falon két grafikon, visz- szatérek még rá. Aranykeret- be foglalt naigyméretű fényiképek az árvízi küzdelemről. Nehéz év volt a 72-es. A kis teremben, ahol a vendégek gyülekeznek, számomra szokatlan és megkapó a bevezetés. Az elnök »bemutatja« népét. Hátha nem tudja még valaki, hogy ikäktel ÜL majd szemben. »Dolgos, becsületes, tisztességes emberek. Szeretik a dalt, a viccet, a táncot. Szeretem a mi népünket, mert értéket látok bennük...« Féltéssel, ragaszkodással mondja az elnök. Mire bemegyünk a nagyterembe, több mint hatszáz ember ül együtt Gyerekek is, anyjuk ölében.

Zársaámadő közgyűlés' Tótúj falun egy viszontagságos óv után, A ifcizeninegyedik, mióta létrejött a közös gazdaság, és nyolcadik az egyesülés óta. Amíg Filip Márk szabályszerűen megnyitja a gyűlést, megszavaztatja a napirendeket- iaididiig a grafikonok számait mézem. A sok közül mindegyik tábláról hármat jegyziek föl, az elsőt és az utolsó kettőt a legkifejezőbbeket. 1965-ben 24 948 000, 1971- ben 57 670 000, 1972-ben pedig 87 766 000 forint volt a közösség vagyona. A tagok közösből eredő jövedelme pedig a következőképpen alakult: 1965 : 6828 forint; 1971: 11 309 forint; 1972: 11 829 forint. Csak össze kell vetni a számokat. Az elnök — Nyári Pál — később frázisok nélkül, okosan politizál velük. »Nyolc év alatt háromszorosára nőtt a közös vagyon, megkétszereződött a tagok jövedelme. Így jó az arány. Miért nem osztunk többet? Hiszen oszthatnánk. De csak egyszer. Azután oda lenne az alap. Mire építenénk? Még sok mindent szeretnénk, maguk is meg én is. Ha bízva bízunk a munkánkban> ha öszNégy határmenti község ünnepe

ott volt a gabona. Csak le kellett aratni, gépünk is volt, minden. De esett az eső. És 500 vagonnyi cukorrépa. Kézzel szedték az emberek. A természeti csapás, a kisebb megrázkódtatások ma már nem tudják megingatni gazdaságunkat ...«

A munka, az összefogás dicsérete ez. Számomra többet mond a számoknál. Magyarázza* hitelessé teszi azokat. Jó hallgatni.

A Dráva menti Egyetért® Tsz vezetősége a közgyűlés előtti néhány nappal gazdasági híradót adott ki. A brigádokban már élőre megvitatták a mérleget Ezért lehetett elkerülni a számtemgerék áradását, ezért lehetett többet beszélni az emberekről, helytállásukról. Szomorú tény, hogy az 1959-ben belépettek közül sokam már a temetőben pihennék, rájuk is emlékeztek. Vigasztaló, hogy a szaporodás pótolja őket. Az erős kezű, középkorú embereik mellett ott általaik a nyugdíjasok, akik nem fordultak el a közöstől* piéltíiamutatóam dolgoznak tovább. »Becsüljük meg őket — mondja az elnök —, ezután is szükség lesz rájuk. Munkájuk serkenti fiataljainkat.«

Azután sok-sok biztatás, a jövő képe: tervek, programok, a fejlődés biztosítékai. A tsz elsőként kapcsolódott be a megye szarvasmarha-tenyésztési programjába, építik már a szakosított telepet. »Csakhogy j mi nem makettel, hanem ál- j latokkal kezdtük a fejlesztést. í Nem az állam pénzére, mások j forintjára’ hanem, elsősorban i saját erőnkre támaszkodunk.« Tudományosan megtervezett, előrelátó fejlesztés. Ez a vezetés dicsérete. A gépesítés is a középpontban álL Az elnök csak ennyit mond: »A jövő útja a növényféleségek szakosítása, a teljes gépesítés.«. És máris — harc árán ugyan — j bevezették a három műszakot, i a folyamatos karbantartást, j megteremtették a hatékonyabb múnka fettételét. Szóba kerül a szárító haszna, a háztáji állaittairtós jövője és minden, ami előbbre viszi a gazdaságot. Egyszerű szavakkal. paraszti bölcsességgel* lelkesítő erövéL

»Egy előadó mondta, hogy a beszéd első 30 perce a szívbe, a második a fülbe hatol. A harmadik 30 perc azonban már a falra megy.« És Nyári Pál j befejezte egy óra alatt Ro- j konszenves fiatalember, az el- j lenőrző bizottság elnöke, Tol- I nai József számolt be ezután.

Nincs alapvető baj, de azért... Kritikus észrevételek. Vannak rafinált tsz-taigok, akik — ha megérzik; hogy nagy szükség van a munkájukra* ők akarják meghatározná, hogy mit és tnennyiéint osiiniáil inaik. Vannak, akik még nem tartják tiszteletben a vezetőket. Azután: a gazdaság képe néha olyan, mint a rossz katona csajkája, amelyről leolvasható: mi volt az ebéd. Rengeteg termény hullik el a szállításnál; sok borjú és malac pusztul él; s hogy egy káló borjúhús előállítása hat torin/fctai drágább, mint az előző éviben. Megszívlelendő jelzések.

És azok is, amiket a felszólalók mondanak eL Szenvedélyesen idegészítwe, és egyszer sem ellentmondva a vezetőség beszámolójániak. Közben már dolgozik a jelölő bizottság. Üj vezetőséget választanak ezen a zámszámiadó közgyűlésen.

Több vendég tisztelte meg a négy falu lakóit ezen az ünnepen. A járás vezetőin kívül eljött és a megyei vezető testűiét üdvözletét* jókívánságait hozta Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első tófckáE1£L

— Szívből gratulálunk mind- annyinknak szép eredményeikért. Külön tisztelet és elismerés azért a hősi munkáért, melyre az árvíz idején hívták föl a fígyelmüniket. Pártbizottságunk úgy tudja, hogy becsülettel, szorgalommal, odaadóan dolgoztak a múlt évben. Ha nem értek is el országosan kimagasló eredményeket, teljesítményük a jó átlagnak megfeMö; s az ilyen átlageredményeken nyugszik az ország sorsa és jövője.

Az önök vezetősége és tagsága mindig szót tudott érteni, egyet akart* és akar ezután is. Megigyőződésiem, hogy egykét éven belül nagyot lép előre ez a gazdaság, ha megvalósítják a vetésszerkezet korszerűsítésére, a gépesítés és az állattenyésztés fejlesztésére kitűzött programjukat. A jövő nem tartogat csodákat, de nagy lehetőségeket feltétlenül. Ügy látom, a hozzáértéssel, a teitt- rekészséggel nincs baj. Ha a munkaképes tagság száz százaléka szorgalmasan* odaadóan dolgozik ezután is, alkJkor a fejlődés kapuja nyitva áll. S ez tulajdoniképpen követelmény önmagukért, családjukért, országunkért

— Hallottuk, hogy vannak még néhányan, akik handa- bandáznak, ok nélkül vitatkoznak néha, szidják a vezető.

keit és így tovább. Az ő útjuk nem járható út, még azon • a címen sem, hogy demokrácia van nálunk. Az önzés, az irigység, a fcárörvendés, a rosszindulat, a ikerékkötés még megtalálható az emberi lélekben, de ezek élten nem lehet gyomirtó vegyszert alkalmazni. Útját kell állni az ilyen törekvéseknek, hogy mindenki beálljon a sorba és együtt cselekedjék ...

A megyei pártbizottság első .titkára tájékoztatta az egyesült ész tagjait a megye metógazdaságának helyzetéről is. Elmondta például, hogy a rossz időjárás következtében 2 százalékkal kevesebb a tsz-ta- gofc bevétele, 3 százalékkal kisebb a terméseredmény, mint az előző évben. A közös gazdaságok nagy többsége azonban már szilárd, a rossz időjárás, a terméskiesés nem okozhat törést fejlődésükben. Beszólt a párt nemzetiségi politikájának sikereiről. S egy másik témakör (kapcsán szólt a szarvasmarha-program megyei feladatairól, amelyek igen nagy lehetőséget tartogatnak számunkra. Végezetül pedig ezt mondta:

— Mi nagyon tiszteljük önöket, elsősorban azért, mert szorgalmasam* becsületesen dolgosnak. Arra kérem az egyesült tsz tagjait, vezetőit: tegyenek meg mindent, hogy helyileg is száz százalékig megvalósuljanak a X. kongresszus határozatai, hiszen a cél az, hogy egyre szebben, boldogabban éljenek.

Fegyelmezett rendben, felelőssége tudatában vezetőséget választ a közgyűlés. Titkosan, újabb négy év vezetését- együttműködését alapozva. S míg a sza vazócédulákat számlálja a bizottság, addig az átrendezett teremben megszólal a zene. A Dráva együttes színes forgataga a színpadon. Tánc, ének, zene, nemzetiségi és magyar népi kincs. Nélküle nincs ünnep, s az emberek lelkesein nézik, hallgatják. Az övék. Az együttes is, amelyet odaadóan támogat a tsz- s a hagyománv is, amelyre építik a jövőt. Siker, vastaps, ritmus és öröm — a jöl végzett munka öröme.

Újra Nyári Pál az elnök. S a kilenctagú vezetőség nevében köszönd a bizalmat, újabb erőfeszítésekre serkent. Utána kézfogás, gratulációk a megye idei első zárszámadásán, majd megin'bUm,»!*- az autóbuszok hazafelé, elégedett embere sakaságávaiL

J. B.

(Lesz miről beszámolni otthon

Fej fej m

A BALATON most végtelen tengernek látszik. A jég, a túlpart, és az ég szürke ködben mosódik össze. Hóbundában alusznak az üdülők. Csak a siófoki Bányász Üdülő környéke eleven a tóparton.

Autók ácsorognak a bejárat előtt, és fázós férfiak nézelődnek kifelé a nagy üvegajtó mögüL Egyikük — a legbátrabb — kimerészkedik, csúszkálva iramodik le a »vízhez«, hogy megnézze, milyen vastag a jég aztán már fut is vissza, mert hideg van, és különben is vége a szünetnek. Pénteken délelőtt dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa tartott külpolitikai tájékoztatót a Somogy megyei községek népfrontvezetőinek. A két és fél órás ismertetés után még tizenhárom kérdés került írásiban az előadó asztalára. Az óra már rég ebédidőt mutatott, a hallgatóság azonban nem türelmetlenkedett. Sőt, már vége volt a foglalkozásnak, de egy tíz- tizenkét tagú csoport nem mozdult. Szenvedélyesen beszélő .idősebb férfi körül dugták össze a fejüket.

— Figyeltétek ezt a módszert? A kérdések adták a vezérfonalat, és csak úgy fejből, szabadon, egyszerű és jól érthető példákkal magyarázott. Valahogy így kellene csinálnunk nekünk is.

— Biztosan vörös diplomával végzett — jegyezte meg valaki egy kicsit irigykedve.

Hogy az előadó, valóban vörös diplomával végzett-e, azt nem tudom. De hogy az egyhetes népfronttanfolyam részvevői sem szégyenkezhetnek, az biztos. Csütörtökön este ugyanis vetélkedőt rendeztek az addig tárgyalt témákból, és a zsűri nehéz helyzetbe került. Nem tudták »széthúzni a mezőnyt«, a versenyzők »fej fej mellett vették az akadályokat«, semmiféle kérdés nem hozta zavarba őket. Végül — mert valahogyan csak meg kellett állapítani valamiféle sorrendet — az azonos pontszámot elérők között az döntött, melyikük képes elsőnek szétpukkaná- sig fújni egy léggömböt Nagy odaadással töltötték ki a »totószelvényt« is, pedig nem különböző futballcsapatok esélyeit kellett latolgatni, hanem többek között azt: »Hol folyik a vietnami béketárgyalás«, meg: »Hány tagú a választási elnökség«. Hát ez volt az esti »szórakozás«. Igaz, a Somogy Táncegyüttes is megörvendeztette a népfrontosokat fellépésével. Egyébként a kétszázvalahány hallgató egy része kétnaponként változott.

— EGYES BIZOTTSÁGOK

elnökei, alelnökei, titkárai váltják egymást. Hiába. Mi lenne, ha például egy főkönyvelő éppen most, a zárszámadások idején egy hétig

iesne a munkából — véleke- ’ett a fonyódd járás népfrontbizottságának titkára, miközben tapintatosan figyelmeztetett néhány eimerülten beszélgetőt az előadás szünetelek végére.

Délutánra is érdekfeszitö tájékoztató . ígérkezett. Dr. Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja népgazdaságunk helyzetének néhány jellemző vonásáról és arruj/ beszélt, milyen feladatok várnak a népfpontosokra a helyes gazdaságpolitikai szemlélet alakításában. A foglalkozáson részt vett Bogó László a megyei ■pártbizottság titkára és Sugár Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Visszaérkezett egy budapesti tanácskozásról Varga Károly, a népfront megyehizottságának titkára, és eljött Horváth László országgyűlési képviselő is.

— Rengeteget iehet tanulni, de nagyon sűrű és fárasztó a program — panaszkodott a női részvevők egyike.

Hát ami azt illeti, a tanfolyam rendezői valóban csak a legszükségesebb rövid pihenőket engedélyezték, amikor a hát napra való tananyagot összeállították. Reggel nyolctól este hatig figyeltek, jegyzeteltek és konzultáltak a hallgatók. A Hazafias Népfront V. kongresszusa irányelveinek megfelelő mozgalmi munka módszerét dolgozták ki itt, ahol Somogy valameny- nyi községének népfrontvezetője összegyűlt. Ritkán nyílik ilyen alkalom arra, hogy a régiek kicseréljék tapasztalataikat, az újonnan választottak pedig tisztázhassák eset leg® kétségeiket, bizonyta lanságaikat.

Bizonyos témakörökben égé szén kiéleződték a viták Többen kifogásolták* példáu azt, hogy a választások idején erőltetett és formális volt a kettős jelölés egy® helyeken Szóba kerültek olyan »házigondok, mint a járdahiány, a

A TANFOLYAM azzal zárult tgnap, hogy a népfrontosok a megyei vezetőknek tehettek föl kérdéseket. A. bárd- udvamoki és a kaposszerda- helyi népfrontvezetők nagyon készültek erre. Már pénteken benyújtották írásban kérdez- nivalójukat

Egy biztos, a hazatérő nép frontvezetőkmék lesz miről beszámolniuk otthon. Nem fe csérelték el ezt a hat napot

R. Zs

szefogunk mint eddig, és ha tisztességgel akarjuk megszerezni, ami kell..., akkor sikerülni fog.«

A közgyűlés előtt kérdeztem tőle: odaadná-e majd a beszámolóját? Azit mondta: nám® részletesein leírva, mert nem szeret olvasni. Hogyan beszéljen az emberekhez, ha nem néz rájuk? Hogyan teremtsen kapcsolatot velük? És hallom, többször megkérdezi: »Ugye, egyetértenek velem> emberek?« Hatszázan szinte egyszerre mondják a beszélgető partner válaszaként: »Igéén.«

Értik egymást. És együtt vannak.

Megírták a lapok, szólt róla a rádió, a televízió, most mégis emlékezni kell rá, s az elnök megteszi. »A múlt év nagy megpróbáltatásnak tett ki minket. Különös év volt, nagyobb a küzdelem. De nerh rendítette meg az embereket, nem vette el a bizalmat, inkább ösz- szehozott minket. Jobban, mint eddig. Egy hétig nem aludtunk akkoriban, jött a drávai ár. Otthon se voltunk addig, és nem törődött vele senki hogy milyen cipőben járunk, vagy borotvált-e az arcunk Nem túlzás azt mondani: hősies küzdelem volt. Egy emberként mentettük értékeinket. Tízmillió forintunk ment volna veszendőbe. Nem. hagytuk. És

• •

Ot

szocialista

Körzeti és megyei vetélkedők után érdemelték ki a területi döntőn váló részvételt azok a szociálist brigádok, amelyek tegnap a Zala, a Vas, a Veszprém, a Tolna és a Somogy megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattól érkeztek Kaposvárra, és az ÉDOSZ Művelődési Otthonában összemérték tudásukat szakmai, politikai, művészeti és sportkérdésekre adott válaszaikkal.

A zsűri az öt megye gabonaipari vállalatainak a vezetőiből állt, az elnöki tisztet Kékesi Jenő, a somogyi vállalat igazgatója töltötte be. A trösztöt Korányi György gazdasági igazgató és Krisztián Fülöp, a tröszit ipari szakszervezeti tanácsának a titkára,-az ÉDOSZ megyebizottságát pedig Tóth Zoltán titkár képviselte. Bölcsföldi Zoltán játékvezető — a. »házigazda« vállalat osztályvezetője — segített a kezdeti versenyizgalom feloldásában.

Az öt-hat tagú brigádok többnyire pontos tájékozottságot bizonyító válaszaira eleinte a zsűri egymás után adta a ] maximális pontszánrokat a j csapatoknak. Hamarosan ki- j Sünt, hogy az a csapat boldo- \

ni, jóllehet a közösség tagjai között családanyák is vannak, akiknek otthon is jócskán akad tennivalójuk. A tegnapi helytállás, a harmadik helv hizomegye legjobb gabonaipari brigádjainak versenye Kaposváron

A somogyiaké a harmadik hely

első helyet a vasiak,

másodikat a veszprémiek, a harmadikat a somogyiak szerezték meg, s mögöttük mindössze egy ponttal lemaradva következtek a zalaiak. Az első három helyen végzett brigádnak a zsűri elnöke'3000, 2500, illetőleg 2400 forintot adott át, de pénzjutalmat kapott a további két helyezett is. Az országos iparág: döntőn való részvételre mostani kitűnő szereplésükkel a vasiak és a veszprémiek szerezték meg a jogot.

Mint megtudtuk, a vállalatoknál mintegy 4000 dolgozó készült a versenvekre A somo- gviakat a területi dörttón a naf>vatádi keverőüzem 15 tagú Petőfi brigádjából most hatan képviselték: vállalati szinten

ez a szocialista brigád bizonyult legjobbnak a körzeti, majd pedig a megyei döntőn. Tóth Istvánná brigádvezető és Pá- novics Mária elmondta, hogy napi munkájuk mellett igyekeztek lelkiismeretesen készülgul könnyebben, ahol terményátvevő és molnár is van. Hallhattunk a gabona romlásának a megelőzéséről, a préselt takarmány előnyeiről, a csúszdánál adódó tennivalókról. Persze máshoz is érteni kellett. Megmondani például, hogy miben áll a szovjet—magyar alumíniumegyezmény lé- ! nyege; mikor és hol találkoz- j tek a nagyhatalmak vezetői a ;

második világháború idején, =! niről tanácskoztak.

A szerencse, az ügyesség | mint minden játék »részvevő je«, innen sem hiányozhatott Végül kialakult a sorrend; az

«vítja, hogy fáradozásuk nem

'* hiábavaló.

Somogyi Nép/dpl 3