Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

AZ ÜGYÉSZEK FELADATAIRÓL A z ügyész egyik legfon­tosabb kötelessége a bűncselekmények kö­vetkezetes üldözése, továbbá az, hogy törvényellenesen sen­kit ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, sen­kit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen. Az ügyész e kötelezettségé­nek »a nyomozás törvényessé­ge feletti felügyeleti" tevé­kenységével felel meg. E fel­ügyeleti tevékenység, mint­hogy elsősorban a rendőri szervek végeznek nyomozást, döntő mértékben a rendőrség nyomozati munkájára vonat­kozik. Az ügyész a nyomozás során arra ügyel, hogy a tör­vényesség anyagi és eljárásjo­gi szabályai maradéktalanul érvényesüljenek. Ezért felül­bírálhatja a nyomozás elren­delését olyan szempontból, hogy adott-e a bűncselek­mény alapos gyanúja. Ha ez nem állapítható meg, hala­déktalanul intézkedik a nyo­mozás elrendelésének hatá­lyon kívüli helyezéséről, eset­leg az eljárás megszüntetésé­ről. A befejezett nyomozati anyagokat az ügyész köteles minden esetben alaposan fe­lülbírálni, melynek során megvizsgálja, hogy a nyomo­zó hatóság a bűncselekmény bizonyításához szükséges vala­mennyi tényétemét földerí­tette-e, össaegyűjtötte-e mind­azokat a tényeket, melyek a bűncselekmény tárgyilagos el­bírálásához szükségesek. Ezek kapcsán nem csupán azt vizs­gálja az ügyész, hogy a ter­helő és súlyosbító körülmé­nyek rendelkezésre áHnak-e, hanem azt is, hogy a nyomo­zó hatáság az elkövető javára szolgáló enyhítő és mentő kö­rülményeket miként derítette föl Ha az ügyész a felülvizs­gálja során azt tapasztalja, hogy a nyomozati anyag a kö­vetelményeknek nem fried meg, potnyamozasra ad tita- sítást, esetleg saját hatáskö­rében folytatja a nyomozást A nyomozati anyagok alapján az ügyész dönt ;— a törvény­ben meghatározott föltételek esetén — az ügy érdeméről, s ehhez kópetó megtagadja, megszünteti a nyomozást, vagy pedig aa ögjájeai vádat emel., A nyomozás törvényessége fSafcü ügyészi felügyelet sar­kalatos része a személyi sza­badságot korlátozó, vagy az egyéb személyi jogokat érintő kényszerintézkedések törvé­nyességének folyamatos vizs­gálata- Ezért az ügyésznek rendszeresen vizsgálnia kell az őrizetbe vétel, illetőleg az előzetes letartóztatás törvé­nyességét. A személyi jogok megfelelő védelmének garan­ciái közé tartozik az is, hogy az ügyész dönt a házkutatás­ról, a személymotozásról, a bűnjellefoglalásról és egyéb, a nyomozás során hozott hatá­rozatok ellen bejelentett pa­naszokról. A legsúlyosabb szabadságkorlátozó intézke­dés, az előzetes letartóztatás pedig csak az ügyész jóváha­gyásával rendelhető el. Az ügyész fontos kötelezett­ségei közé tartozik a bírósági eljárásokban való tevékeny közreműködés abban, hogy a bíróságok határozatai megfe­leljenek a Magyar Népköztár­saság törvényeinek. Az ügyész fontosabb jogai és kötelezett­séged a büntetőbírósági eljá­rás során a következőkben foglalhatók össze: a bíróság előtt képviseli a vádat, a tár­gyaláson a tényállás alapo­sabb felderítése érdekében bi­zonyítása indítványokat ter­jeszthet elő; vádbeszédében a bizonyítékok mérlegelésével indítványt tesz a fő- és mel­lékbüntetésekre, valamint az egyéb jogkövetkezményekre, fellebbezési óvással élhet a törvénysértő vagy megalapo­zatlan ítélet ellen, melyben a büntetés súlyosbítását, enyhí­tését, illetve hatályon kívül helyezését indítványozhatja. A rendkívüli perorvóslati le­hetőségek közül meg kell em­líteni a törvényességi óvási jogosultságot, mely szerint, ha az ügyész a jogerős bíród íté­letet törvénysértőnek vagy : megalapozatlannak tartja, a legfőbb ügyésznél törvényes­ségi óvás benyújtását és az ítélet végrehajtásának felfüg­gesztését is kezdeményezheti. A polgári perek igen nagy részében a felek jogaikat megfelelően gyakorolni tod- | jak, s napjainkban egyre ke­vesebb a csalárd - ügyiét, a monopokszükos érdekek feép- I vdsefete, a gyengébb gazdasá­gi alakulatok elnyomása, vagy a joggal való visszaélés* Ezért j a polgári perekben a korábbi j évek ffifafcorlatahoz hasonló ■számú ügyészi tevékenység j nem szükséges* Lényegében erre ad Irányítást az törvény is, amikor azt elő, hogy az ügyész csak fon­tos áHaml vagy társadalmi érdekből, vagy ha a jogosult nem képes jogai védelmére, akkor indíthat keresetei és léphet föl a perben. A z ügyész perbeli helyze­te általában azonos a felek jogállásával, : azonban az ügyésznek tiszte­letben kell tartania a felek j társadalmilag és etikailag I nem kifogásolható rendelke- I zési jogát. Az ügyész polgári ! jogi tevékenységét az is kor- i látozza, hogy néhány percso- portban az ügyészt a kereset- j indítási jog nem illeti meg. (Házasság felbontását nem kezdeményezheti.) Az állam­polgárok polgári jogi pana­A X. VIT előtt Túráh9 vetélkedők) szaikkal elég gyakran keresik Eel az ügyészséget, s rend­szerint a bírósági ítéleteket kifogásolják. Az ügyészek eze­ket a panaszokat kivizsgálják! s ha a panasz alaposnak bi­zonyul, a legfőbb ügyészhez törvényességi óvás iránti elő­terjesztést tesznek. Az ügyész »-a büntetésvég­rehajtás törvényességének felügyelete" során — csupán példálózó felsorolásban — el­lenőrizheti a fogva tartás kö­rülményeit, a javító-nevelő munka, a pénzbüntetés, a kényszerelvonó-kezelés vég­rehajtását, az utógondozás törvényességét. Rendszere­sen meghallgatja az elítélte­ket és a letartóztatottakat, s kivizsgálja a végrehajtással kapcsolatos panaszaikat Az állampolgárok széles kö­rében ismert az ügyészség »általános törvényességi fel­ügyeleti" tevékenysége. Sok állampolgár keresi föl az ügyészséget, s adja elő az ál­lamigazgatási határozat elleni panaszát, vagy munkaviszo­nyával, szövetkezeti tagsági viszonyával összefüggő kéré­sét, nemegyszer pedig közér­dekű bejelentéseket tesz. Az ügyészség ezeket a panaszo­kat és bejelentéseket törvé­nyességi szempontból meg­vizsgálja, s ha azokat alapos­nak találja, a határozatok el­len óvást nyújt be, s indítvá­nyozza a megtámadott rendel­kezés végrehajtásának felfüg­gesztését is. A közérdekű be­jelentések során a törvény- sértések megszüntetése mel­lett az ügyész arra is törek­szik, hogy az érdekelt szerv juttassa érvényre a társadal­mi, csoport- és egyéni érde­kek összhangját, fordítson fi­gyelmet a társadalmi és gaz­dasági összefüggések feltárá­sára, következetesen és hatá­rozottan lépjen fel a joggal való visszaélés és a jogszabá­lyok kijátszása ellen, s vegye figyelembe az ügyek egyedi Az ügyészek munkaidejének jelentős részét tölti ki a ta­nácsokra, a vállalatokra és más gazdálkodó szervekre, a szociális, kulturális, egész­ségügyi intézményekre, a szö­vetkezetekre és szövetségeik­re, továbbá a társadalmi szer­vezetekre kiterjedő felügyele­ti mimka. A z ügyész általános fel­ügyeleti munkakörébe . tartozik az állami és más szerveknél különféle vizsgálatok folytatása. Ilyen vizsgálatokra akkor kerül sor, ha valamely szervnél elköve­tett törvénysértésre utaló ada­tok jutnak az ügyész tudomá­sára. A feltárt törvénysérté­sek megszüntetése érdekében az ügyész óvást nyújt be, vagy felszólalással él, mely­nek alapján a címzett szerv vezetője köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. Dr. Halász Janóé megyei főügyész Együtt, eredményesen Az egyesült szövetkezetek gazdálkodásának tapasztalatai Öt év telt el azóta, hogy a közép-somogyi szövetkeze­tekben megkezdődött az egye­sülés, a koncentrálódás folya­mata. Ma, amikor a mezőgaz­dasági termelés intenzív sza­kaszáról beszélünk, ennek megszervezéséért, kialakítá­sáért dolgozunk, mindenkép­pen ettől az 1967-es dátumtól kell elindulnunk. Hiszen a magas fokú szervezettségnek, a gazdaságos, hatékony ter­melésnek első feltétele az op­timálás üzemnagyság, a szel­lemi és anyagi erők kellő kon­centráltsága. A megyei pártbizottság leg­utóbbi ülésén úgy hangzott el, hogy fontos feladatunk a te­rületi koncentráció befejezése, a szövetkezetek megalapozott, ésszerű egyesülése. S amikor erről a feladatról szólunk, ak­kor mindenképpen célszerű fi­gyelembe venni azokat a gaz­dag tapasztalatokat, melyeket az elmúlt évek során egyesült szövetkezetek gazdálkodása nyújt. A közép-somogyi tsz szövet­ség területén 1967-ben 92 ter­melőszövetkezet gazdálkodott átlagosan 1343 hektárom. Az egyesülések nyomán a múlt évben hatvankét szövetkezet tevékenykedett, majd újabb koncentrálódással az év végén a szövetkezetek száma 53-ra csökkent. így alakult ki a ma is jellemző több mint 2300 hektáros üzemnagyság. Ékes bizonyíték, hogy a megyében épült 15 tehenészeti telepből Közép-Somogyban kilenc, a tizenhárom szakosí­tott sertéstelepből hat a kö zép-somogyi egyesült szövet kezetekben található. Az állattenyésztés korsze rűsödése mellett a koncentrá­ció teremtette meg a növény- termesztés szakosodásának, komplex gépesítésének feltéte­lét. Az egyesült szövetkezetek­ben nőtt a legdinamikusabban a termésátlag. Itt teremtődött meg a magas fokú szakmai irányítás kialakításának lehe­tősége is. Az egyesült szövet­kezetekben dolgozik a szövet­ség területén élő egyetemet és főiskolát végzett szakemberek 73 százaléka. Arányában ez jóval magasabb,4 mint amek­kora területen gazdálkodnak ezek a koncentrált nagyüze­mek. Természetesen a terme­lési színvonal emelkedése tük­röződik a jövedelem alakulá­sában is. Ennél a ténynél azonban — éppen a tanulság kedvéért — meg kell jegyezni, hogy nem egyforma arányban emelkedett a részesedés vala­mennyi egyesült nagyüzem-, ben. Ott, ahol igen nagy mér­tékű, némely esetben a teher­bíró képességet meghaladó üzemfejlesztést, beruházást valósítottak meg, csak mérsé­keltebb jövedelemnövekedés tapasztalható. De az is igaz, hogy ezek a nagyüzemek, ame­lyek merték vállalni a kocká­zatot, gondokat, olyan anyagi és műszaki eszközökhöz ju­tottak, amelyek alapot jelen­N a termelés gyorsabb üte­' illesztéséhez. Megemlít- ük, hogy a munka- és üzem- zervezés korszerűsítésére, a pecializált, gazdaságos, ipar- zerű termelésre elsősorban tt, az ésszerű üzemnagyság nellett nyűik lehetőség. Itt van mód arra, hogy a tudo­mány eredményei — az üze­mekben tevékenykedő szak­emberek révén — a legrövi­debb időn belül a gyakorlat­ban kamatozzanak. És lehetne sorolni tovább, összességében úgy tehet mondani, hogy az egyesült szövetkezetek valósít­hatják meg elsősorban azokat a fő célokat, amelyek elérését magunk elé tűztük. Követke­zik mindebből az is, hogy ahol a korszerű termelés, üzem- szervezés kialakítását gátolja az üzemnagyság, és adottak a feltételek, ott célszerű egye­süléssel elhárítani a fejlődést akadályozó tényezőket. A közép-somogyi egye­sült szövetkezetek tapasztala­tait elemeztük, de bízvást el­mondhatók ezek az egész me­gyére vonatkozóan. A múlt év második felében megyeszerte újult erővel jelentkezett a koncentrálódásra irányuló tö­rekvés. Egy sor nagyüzem az 1973-as évet már mint egye­sült gazdaság kezdte, ök már kitaposott úton járnak, számos példa van előttük, hogy mi­lyen lendületes, dinamikus fejlődésre képes a szocialista mezőgazdasági nagyüzem. Vörös Mária Téli munkák Erdogazdálkadas a segesdi szövetkezettel Méretre fűrészelik a rönköket. találkozók Tegnap jelent meg a sajtó­ban a KISZ központi bizottsá­gának, a Magyar Rádió és Te­levízió ifjúsági osztályának fel­hívása, amelyben vetélkedőt hirdet a X. Világifjúsági Talál­kozó alkalmából. A vetélkedő­sorozat győztesei a televízió nyilvánossága előtt mérhetik össze tudásukat. A verseny azonban csupán része annak az előkászüietsorozatnak, . melyet az ifjúsági szövetség a nyáron Berlinben megrendezendő ta­lálkozó előtt tart. A KISZ-szervezetek téli po­litikai oktatásának egyik anya­ga az eddigi világifjúsági ta­lálkozók történetét dolgozza fel. Az ifjúsági klubok idei munkaíervst is úgy állították össze, hogy a programban sze­repeljen a világifjúsági talál­kozó, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság ifjú­ságán?'/: meg'smer tét lse. A ki­való ifjúsági klub cím eléré­sében is nagy szerepet kap, hogy mennyire sikerült ezt megvalósítani. A KISZ politi­kai rendezvényekké! irányítja a figyelmet a világ ifjúságának találkozójára. Lesznek úgyne­vezett *kis VIT"-ek, amelyek egy-egy városban látják ven­dégül a környező települések fiataljait. Az ifjúsági gyűlések­re meghívják a korábbi VIT-ek részvevőit is. Április 24-e az ifjúság nemzetközi szolidaritá­sának napja. Az idén ezt a napot is összekapcsolják a VIT-re való felkészüléssel* Nyáron pedig VIT jutalomtá­bort rendez a KISZ. ( Az ifjúsági szövetség munka­akciót hirdet a találkozó tisz­teletére, a munkáért kapott bért az ifjúsági találkozó költ­ségeire fizetik be. A felkészü­lésben szerepelnek még kultu­rális és sportrendezvények, va­lamint az országjáró diákok találkozója. A találkozón egy-egy me­lyéből mindössze húszan-hu- szonöten vehetnek részt, ezért a találkozó után ők tartanak élménybeszámolót azoknak, akik nem lehettek ott Vizsgáznak az esti egyetemisták Megnőtt a könyvtár forgalma Osztályzat a „körfelelés“ után Megkezdődött a vizsgaidő­szak az esti egyetemen. Az ál­talános tagozat harmadévesei kezdték meg a vizsgázást ked­den a munkásmozgalom törté­netéből Kaposváron és az öt kihelyezett esti egyetemi tago­zaton. Utánuk a másod- és el­sőévesek számolnak be arról, hagyan sajátították el a politi­kai gazdaságtanból, illetve a fi­lozófiából tanultakat. A vizsgá­zók között most több a nő, mivel elsősorban a vidéki ta­gozatokon gyarapodott az esti egyetemre járó lányok ég asz szonyok száma. Azok, akik szakosító tanfo­lyamon tanulnak, szerdán a munkásmozgalom történetéből, csütörtökön pedig filozófiából és politikai gazdaságtanból kezdték meg a vizsgázást. A kiegészítő szakosoknak még kiebruáarban ss tesz vizsgájuk, a többieké azonban a napokban befejeződik­Az Oktatási Igazgatóság könyvtárában megnőtt a forga­lom, a hallgatók a kötelező irodalmat keresték elsősorban. A filozófiai, a politikai gazda­ságiam és munkásmozgalmi munkák mellett nagy kelete van a Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalásának. A vizsgákon a kísérleti mód­szerek közül most is alkalmaz­ták a jól beváltakat. Például azt, hogy a vizsgára behívott négy hallgató közül az egyik azonnal megkezdi a válasz­adást, amint kihúzza a tételét í többiek pedig kiegészíthetik íz elhangzottakat. Az osztály­zatokat akkor adják meg a négy hallgatónak, amikor már J mindenki felelt, a kiegészíté- j sek alapján pontos kép alakult j , ki tudásukról. Hatalmas farakások között kis téglaépület áll. Ajtaja mö­gül fűrészgép zúgása hallat­szik. Aki a kinti szeles, havas világból ide belép, kellemes meleg helyiségbe jut. Középen fűrészgép, négy férfi serényke­dik, hordja a rönkönöket az éles fogak alá. Azután a kész darabokat talicskán az udvar­ra szállítják. A "kényesebb- gyártmányokat fedett színek­ben tárolják. Segesden a fakitermelés nem időszakos munka. Egész éven át egy ötfős brigád dönti az ipari fafeldolgozásra alkalmas, és a beteg, tüzelőnek szánt tör­zseket. Baltára itt ritkán van szükség, négy motoros fűrész könnyíti munkájukat. A fák összehordásában két pár ló se­gít, a rakodást meg traktor- hajtású rakodógép végzi. Az 'nari célra gyártott terméke” közül most különösen az épü- letfa iránt nagy az érdeklődés A tűzifát elsősorban a faluba: értékesítik, de esetenként a környező községek számára is juttatnak bteőte. A szövetkezet félkész termi­eket értékesít A fűrésztele­pen megfelelő méretűre szab­ják a rönköket. A parketta és boroshordódonga készítéséhez az alapanyagot a csurgói fa- izembe, valamint a lábodi tsz ifeldolgozójába továbbítják. Tavalv rnmtegv kétmillió fo­rint értékű ipari és tűzifát ér­tékesítettek a segesdiek, több mint négy és fél ezer k<> ter U termeltek ki. Az idei tér­ikben ennél kevesebbet, há­mezer-kilencszáz köbméter a feldolgozását és értékesíté­sét határozták meg. A csökke­nés oka, hogy nagyobb figyel­met fordítanak az erdőműve­lésre, a kivágott fák pótlására. Nagy értéket — s egyben fog- 'ilkoztatási tehetőséget — je- znt az erdő a s—s-’k’et- azetnek. —---’* az 'szerű erdőzs-'^’W-'c-a. ' T. Somogyi Néplap II

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents