Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

FIATALSÁGÁBAN A JÖVŐ 1973. I. 20. A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Ma először \K^írí Meqemlékezés a tanácsházán : jlent meg a Somogy Néplap kapos­vári mel­léklettel. Ez új fejezetet nyit a megyei lap történetében, hiszen utol­jára a múlt század végén nyomtattak Kaposvár címmel hetilapot. Ezt a mellékletet az a program hívta életre, ame­lyet a városi pártaktíva foga­dott el Kaposvár rendezett ta­nácsú várossá válásának cen­tenáriuma tiszteletére. Ezután minden szombaton a megyeszékhely életét bemutató cikkeket, riportokat, tudósítá­sokat, a városért áldozatosan tevékenykedő emberekről szó­ló portrékat találnak majd a kaposvári olvasók ezen az ol­dalon. Éppen őtvenszer jelenik meg az újság kaposvári melléklettel az idén. Ez olyan kapocs a város vezetői és lakosai között, amely lehetővé teszi a város- fejlesztés terveinek és ered­ményeinek bemutatását. Éppen ezért — akár az egész újságot — csak akkor lehet, érdekesen szerkeszteni, s olyan írásokkal megtölteni, amelyek az egész várost érdeklik, ha minden ka­posvári olvasó a sajátjának ér­zi. S azzal segít, hogy tartal­mas, színes mellékletet állít­hassunk össze, ha megírja ne­künk véleményét, javaslatát, észrevételét vagy bírálatát. Az első díszpolgárok Rendezett tanácsú várossá válásának centenáriumát ün­nepli Kaposvár. Az ünnepélyes dátum századik évfordulójának közeledése egyre • több dolgon mérhető. Tegnap megjelentek a színes plakátok a megye- székhely utcáin, terein. Az egyiken a város közelmúltban tervezett és a tanácsülésen el­fogadott címere látható. A má­sik plakát, amelyet Honty Márta tervezett, a város cen­tenáriumát hirdeti, s nemcsak a megye határain belül, hanem az egész országban terjesztik. Ezenkívül ötezer kaposvári jel­vény készült a centenárium al­kalmából, a budapesti pénzver­de pedig kétszázötven nagyon ízléses emlékplakettet készített a városnak. Egyre több újság méltatja a várossáavatás századik évfor­dulóját. Többek között a Pé­csen megjelenő Dunántúli Napló, aztán a Magyarország című hetilap, s a romániai Előre közölt nagyobb riportot Somogy székhelyének múltjá­ról, a felszabadulás óta meg­tett útról, valamint a tervek­Esztergályos a városért A szakmát Budapesten ta- '.lta. Szabadu- '.sa után — ülei kérésére • - hazajött, ersze ebben íz is közreját­szott, hogy ne­hezen tudott s'olna végleg • szakadni Ka­posvártól. Szü- 'ei, nagyszülei s itt éltek, dol­goztak; ide tar­ozik ő is a vá- shoz. Ez az idetar- izás, a szülő­áros iránti szeretet tettek­ben jut kifeje- ásre Simon ílinánnál, az ektroncső- . ár esztergá- ■ ' -V. vasánál. ö ■■ "'%■ nga így beszél „ ;TŐ1: — lvlár ipari tanuló korom- an is szívesen vállaltam tár­iadalmi munkát. Mint KISZ- tag, egyetlen1 olyan akcióból sem maradtam ki, amikor a közösségért tenni kellett vala­mit. Felnőtt fejjel is szívesen vállalok minden olyan felada­tot, amivel hozzájárulhatok vá­rosom gazdagodásához. Nagyon szeretem a gyerekeket, nekem is van egy másodikos kislá­nyom. őérte s más gyereke­kért, hogy örömet szerezzek nekik, boldogan dolgozom bár­mikor ... A gyár tmk-műhelyében egy szocialista brigádban dolgozik. Együtt határozták el, hogy a Kalinyin városrészben levő óvodások, bölcsődések részére játékokat készítenek. Közösen. Mind a kilenc brigádtag kivet­te részét ebből a munkából. — Most azt határoztuk el, hogy a szocialista brigádok pénzéből épült óvodának ugyanilyen játékokat csiná­lunk. Mászókákat, hintákat, hogy az apróságok vidáman játszadozhassanak. Társadal­mi munkában végezzük el a központi fűtés beszerelését is. ről. Az Útközben most megje­lent számában Somogyi József, a városi pártbizottság első tit­kára írt cikket Századik évfor­dulójára készül Kaposvár cím­mel. A városi pártbizottság, a vá­rosi tanács, ünnepi ülést ren­dez a centenárium alkalmából január 23-án délelőtt tíz óra­kor a városi tanács nagyter­mében. (A díszes meghívót Szekeres Emil tervezte.) Már elkészült az ülés »-for­gatókönyve“ is. Somogyi Jó­zsef, a megyei párt-vb tagja, á városi pártbizottság első tit­kába. nyitja meg az ülést. Rostás Károly tanácselnök mond ün­nepi beszédet. Elsőnek Németh Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözli a centená­riumot ünneplő várost és la­kóit, majd dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront városi el­nöke. Üttörők és KISZ-esek tolmácsolják a kaposvári ifjú­ság üdvözletét. A város tanácselnöke a cen­tenárium napján nyújtja át először a díszpolgári oklevele­ket azoknak, akik a legtöbbet tették Kaposvár fejlődéséért. Ünnepi műsor zárja be az ese­ménysorozatot. S záz év. 18Y3—1973. Az utóbbi évszám vissza te-> I kint az előtte levőre. Emlékezik a múltra, hogy vilá­gosan lássa a mát, ahogyan jött a tegnapból és megy a holnap­ba. A száz évvel ezelőtti ja­nuár 23-a azért fontos Kapos­vár történelmében, mert ezen a napon kezdett el élni a ren­dezett tanácsú önkormányzat, ekkor kezdődhetett meg Ka­posvár modern várossá alaku­lása. Kaposvár mindig is lenni akart. Attól kezdve, hogy la­kosai 1712. december 2-án le­települési engedélyt kaptak Eszterházy Páltól. A XVIII. század közepe után a mezővá­ros kivívta magának a megye- székhely rangot is. E század végén — Csokonai Vitéz Mi­hály nyomán — a megyét So- mogyországnak, Kaposvári; pe­dig a megye fővárosának ne­vezik a mindennapi szóhaszná­latban. 1 A XIX. század első évtize­deiben Kaposvár megindult a polgári fejlődés útján. 1835- ben már díszpolgárt is válasz­tott a város: gróf Széchenyi István május 26-án fogadta el díszpolgárrá választását a pol­gárosodó mezőváros tanácsától. A szabadságharc idején Noszlopy Gáspár lett Somogy és Kaposvár kormánybiztosa, s megalakult a nemzetőrség. A megyeházán szervezték a nem­zetőrséget Jellasics ellen. A szabadságharc azonban elbu­kott, s ezzel elveszett a város 48-as autonómiája is. 1849-ben királyi biztos nevezte ki Ka­posvár mezőváros tanácsát. 1855-ben megszűnt a város ön- kormányzata: községgé alakul], át. A kaposváriak 1869-ben — Kossuth Lajos szavaival élve — »erkölcsi csapást mértek ... a hazát és az osztrák birodal­mat egy állammá összeforrasz­tó boldogtalan műre«, amikor Kossuthot választották meg or­szággyűlési képviselőjükké. Kaposvárnak akkor még mindig nem volt közvetlen vasúti összeköttetése a külvi­lággal. A kormány csak 1870- ben engedélyezte a Bátaszék— Dombóvár—Kaposvár—Zákány közötti vasútvonal megépíté­sét, s azt 1872-ben adták át a forgalomnak. ' A várost ekkor még — bíró­jával az élen — az elöljáróság irányította. Megyénkben a ko­rábbi feudális rendszer jobban fékezte a mezővárosok, így Kaposvár fejlődését is, mint másutt. Mert igaz, hogy Ka­posvár elindult a polgári fej­lődés útján, de az is igaz, hogy ennek az útnak akkor még na­gyon az elején tartott. »Szegény Pap-utczaiak — idézi a Somogy című lap 1870- ből Kaposvár állapotát, amely­nek népessége akkor 6322 lélek volt —, igazán megesik az em­ber szíve rajtuk. A kanász, a csordás ott hajt el ablakaik alatt a járdán, mert az utcza sarát még a disznók sem tud­ják meglábolni.- (Most, száz évvel később 80 km hosszú szi­lárd burkolatú út és 204 kilo­méternyi kiépített járda van a városban.) Ugyanez a lap írta ezt is: » ... Az aszaló napsugár alatt a bival, tehén, sertvés csordák- tul vert porfelleges utczákon akkora fekete verejtéket iz­zadsz, mint egy lencseszem, s ha le akarod magadról mosni, akkor vagy kútba kell ukrá­nod, vagy a Balatonhoz men­ned, másképp meg nem füröd- hetel.« (Ma: korszerű termál­fürdője, uszodája, strandfürdő­je van a városnak, s a mintegy 17 500 lakásból kb. tízezerben van fürdőszoba, illetve mosdó­fülke.) A száz évvel ezelőtti idők­ben sokan elvándorol­tak a megyéből. 1870- ben írta a Somogy című lap: »A szegény vidék olyan a mun­kásnak, mint a tél a fecskék­nek. Mindkettő elköltözik be­lőle ... Egy nagy megyének nincs gazdasági iskolája /« (Mostanra megállt az elván­dorlás a megyéből, az emberek itt találják meg boldogulásu­kat. A megyeszékhely .diákvá­ros is lett, ahol csaknem 14 000 tanuló készül a tudományok elsajátítására,"sőt felsőfokú ta­nítóképző intézetével, mező- gazdasági főiskolájával már a rangos főiskolai városok sorá­ba lépett.) Kaposvárnak a XIX. század­ban nagy léptekkel kellett igyekeznie, hogy pótolja a me­Százmillió lakásépítésre | Mire i az óvoda elkészül, mi is slkészítjük a játékokat... Hány órát dolgoztak a kali- nyini óvoda játékain, s meny­nyi szabad idejük megy majd el a szocialista brigádok óvo­dájához szánt játékokra? Nem számolták, s ezután sem kísé­rik figyelemmel. A nagyobb gondot arra fordítják, hogy a játékok jók, használhatók és tartósak legyenek, az aprósá­goknak hosszú éveken át örö­met szerezzenek. Simon Kálmán egy a város munkásai közül, akik közéleti szereplésüket elsősorban a kö­zösségért végzett munkával juttatják kifejezésre. Persze, még sok egyebet is csinál. Hét éve kommunista, pártvezetősé­gi tag, öthónapos pártiskolát végzett, s most az esti egyete­men tanul. A városi tanács lakásügyi társadalmi bizottsá­gában is tevékenykedik. 1971. december 2-án, Ka­posvár felszabadításának ün­nepségén, adták át neki a vá­ros vezetői a Társadalmi mun­káért emlékplakettet. Becsülettel megdolgozott ér­te. ite. L. — Hogyan fejlődik, milyen létesítményekkel gazdagodik ebben az évben Kaposvár? — E kérdésre kértünk választ dr. Ormosy Viktortól, a városi ta­nács elnökhelyettesétől. — A IV. ötéves terv harma­dik évében folytatódik a város programszerű fejlesztése. En­nek megfelelően figyelmünket és anyagi erőinket a lakosság kommunális, szociális, egész­ségügyi és művelődési ellátott­sága színvonalának emelésére fordítjuk. Első helyen szerepel lakásépítési tervünk időará­nyos teljesítése. Mintegy 120— 125 millió forintot fordítunk lakások építésére, elsősorban a Kalinyin városrészben, illetve a foghíjas telkek beépítésére a Latinca Sándor, a Berzsenyi, a Dimitrov és a Hegyi utcákban. A Béke, a Füredi és a Kani­zsai utcák közti háromszögben előkészítjük a területet újabb lakótömbök kialakításához. Folytatódik az OTP-s lakások építése is a Kinizsi utcai tömb­belsőben. Nagyarányú K1SZ- lakásépítési programot szeret­nénk megvalósítani a Buzsáki- dűlőben; a munkák segítésé­hez ifjúsági tábort is szerve­zünk a nyáron. Örömünk azon­ban csak úgy lesz teljes, ha e munkák minőségében is je­lentős javulást tudunk elérni. Ehhez minden érdekelt össze­fogására, lelkiismeretes, pon­tos munkájára van szükség. Az új lakásokhoz nélkülöz­hetetlen a közművek bővítése. Ennek megfelelően ebben az évben befejezzük a szennyvíz- tisztító telep építését, és to­vább bővítjük víztermelő ka­pacitásunkat. Az áruellátást elsősorban az új lakótelepeken, illetve a pe­remkerületekben igyekszünk javítani. Ezt szolgálja a sáv­ház mögötti áfész-áruház épí­tése, amely még ebben az év­ben könnyít a Kalinyin-város- rész lakóinak bevásárlási gond­jain. A Léva közben és az Er­dősor utca sarkán kis ABC-t építünk, a füredi és a toponá- ri városrészben pedig húsbol­tot nyitunk. Közel kerül a be­fejezéshez a készülő bevásár­lóközpont is. Szociális és művelődési gya­rapodásunk elsősorban az új óvodai helyek létesítésében je­lentkezik. Szeptemberben sze­retnénk átadni a szocialista brigádok kezdeményezése nyo­mán a Május 1.—Irányi utcai tömbbelsőben épülő 100 szemé­lyes óvodát. A Kalinyin város­rész kisgyermekes családjain segít az Arany János utcai óvoda ötvenszemélyes bővíté­se. Számítunk arra is, hogy be­fejeződik a pamutfonó óvodá­jának bővítése, s ez újabb fél­száz gyermek elhelyezésén se­gít. Hasonlóan könnyít dolgo­zóinak helyzetén az elektron­csőgyár is egy ötvenszemélyes óvodával. Még ebben az évben megkezdődik a város legna­gyobb, 200 gyermeket befoga­dó óvodájának építése a Petőfi utcában. Ehhe,z 110 csecsemő részére bölcsőde is kapcsoló­dik. A Klapka utcában 16 tanter­mes általános iskola épül, mely 1974-ben készül el, és jelentő­sen enyhíti majd a környező iskolák zsúfoltságát. Még eb­ben az évben megkezdődik az 500 személyes középiskolai diákotthon építése, és folyta­tódnak a tanítóképző kollégiu­mának munkálatai. Végezetül hadd jegyezzem meg, hogy több kisebb építke­zés, utak, csatornák korszerű­sítése mellett, előrelépés vár­ható a városhoz tartozó zöld­övezet — parkerdők, kirándu­lóhelyek — kialakításában is. A Kalinyin városrész makettje zővárosi fejlődésben való el­maradását. Egy ilyen nagy lé­pésre 1872-ben került sor, ami­kor a februári megyei közgyű­lés 24. számú határozata alap­ján »Kaposvár város magát.., rendezett tanácsú városnak kí­vánta tekinteni«, Ahhoz, hogy a város »felsőbb osztályba« léphessen, biztosítania kellett az átalakulás folytán rá háru­ló kötelezettségek pontos telje­sítéséhez szükséges szellemi és anyagi erőt. így érkezett el Kaposvár 1873 januárjában ahhoz a nap­hoz, amikor képviselőtestületet választott, amikor önálló taná­csú, polgármesteri irányítású várossá lett. Ezt az eseményt ünnepeljük most, a centená­riumi évfordulón. Ezt ünnepel­jük azokon a politikai, társa­dalmi, kulturális rendezvénye­ken is, amelyek az idén zajla­nak le városunkban. S mint­hogy a mi centenáriumunk egybeesik Pest és Buda egye­sítésének századik évforduló­jával, együtt ünnepelünk sze­retett fővárosunkkal, közelebb­ről Budapest IX. kerületével. Ahogy a száz évvel ezelőtti napokban elődeink a jövőbe néztek, úgy nekünk sem elég csak a múltra emlékeznünk. Arra a szocialista jövőre kell vetni tekintetünket, amelynek kapuját egy másik december 2. — az 1944. évi — nyitotta meg, amikor a Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái felsza­badították városunkat. Az el­múlt száz esztendőből alig több mint 28 év telt el a felszaba­dulás óta, mégis e nem egé­szen három évtizedben a fej­lődésnek nagyobb útját tette meg városunk, mint a meg­előző hét évtizeden át. Száz évvel ezelőtt körülbelül 6600-an éltek Kaposváron, mostanra ez a szám csaknem megtízszere­ződött. A felszabadulás után — fő­leg az elmúlt 10—15 évben — a szocialista iparosítás eredmé­nyeként városunk gyors ütemű fejlődésnek indult. Korszerű és egyenletes fejlesztésével a vi­déki városok élmezőnyébe ke­rült, s ma már nemcsak a Dél- Dunántúlnak, hanem hazánk­nak is egyik jelentős ipari centrumává lett, és a me­gye gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális éle­tének központjává fejlő­dött. Kaposvár gazdasági és kulturális életének magasabb szívonalra emelését, a váro$ minden irányú fejlődését csak­is erős és korszerű iparral — s annak állandó fejlesztésével — lehetett és lehet biztosítani. K aposvárt nem sokkal a centenáriumi évforduló előtt ismét előléptették: felsőfokú központ lett; s ez azt a feladatot rója rá, hogy kisu­gárzó hatását tovább növelje a megyében, s hogy egyre ma­gasabb színvonalon elégítse ki a somogyi emberek igényeit. De ahogy száz évvel ezelőtt, úgy most is csak a lehetősége teremtődött meg a további fej­lődésnek. Az szabja majd meg a szocialista Kaposvár jövőjét, hogy miképpen tudunk élni e lehetőséggel. A következő évek legfonto­sabb feladata a IV. ötéves terv teljesítése, az V. ötéves terv előkészítése. Mi kell ehhez? Városszeretet, fegyelmezett munka, összefogás. Kaposvár dolgozói mindig tudtak valami jelentősét alkotni, amikor ne- kigyürkőztek egy-egy problé­ma megoldásának. 1967-ben így szűnt meg az évtizedes ivó­vízhiány, most pedig — többek között — így oldjuk meg óvo­dagondjainkat. A centenárium .évét munkával, s e munka eredményeivel ünnepelhetjük meg igazán. Fogjunk össze mindannyian, hogy a kitűzött célt elérhessük! Ha száz évvel ezelőtt elő­deink elmondhatták, hogy a város az átalakulás folytán rá háruló »kötelezettségek pontos teljesítéséhez elégséges szelle­mi és anyagi erővel rendelke­zik«, mennyivel inkább el­mondhatja ezt a mai Kapos­vár! A város most tölti be szá­zadik életévét, mégis csak most tart ifjúkora kezdetén. S jövő­je éppen a fiatalsagaban rejlik. Rostás Károly, a városi tasnacs cinoks \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents