Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

AZ ÜGYÉSZEK FELADATAIRÓL Együtt, eredményesen A z ügyész egyik legfon­tosabb kötelessége a bűncselekmények kö­vetkezetes üldözése, továbbá az, hogy törvényellenesen sen­kit ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, sen­kit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen. Az ügyész e kötelezettségé­nek »a nyomozás törvényessé­ge feletti felügyeleti« tevé­kenységével felel meg. E fel­ügyeleti tevékenység, mint­hogy elsősorban a rendőri szervek végeznek nyomozást, döntő mértékben a rendőrség nyomozati munkájára vonat­kozik. Az ügyész a nyomozás során arra ügyel, hogy a tör­vényesség anyagi és eljárásjo­gi szabályai maradéktalanul érvényesüljenek. Ezért felül­bírálhatja a nyomozás elren­delését olyan szempontból, hogy adott-e a bűncselek­mény alapos gyanúja Ha ez nem állapítható meg, hala­déktalanul intézkedik a nyo­mozás elrendelésének hatá­lyon kívüli helyezéséről, eset­leg az eljárás megszüntetésé­ről. A befejezett nyomozati anyagokat az ügyész köteles minden esetben alaposan fe­lülbírálni, melynek során megvizsgálja, hogy a nyomo­zó hatóság a bűncselekmény bizonyításához szükséges vala­mennyi tényétemét földerí­tette-e, össaegyűjtötte-e mind­azokat a tényeket, melyek a bűncselekmény tárgyilagos el­bírálásához szükségesek. Ezek kapcsán nem csupán azt vizs­gálja az ügyész, hogy a ter­helő és súlyosbító körülmé­nyek rendelkezésre áUnak-e, hanem azt is, hogy a nyomo­zó hatóság az elkövető javára szolgáló enyhítő és mentő kö­rülményeket miként derítette fői. 'éta az ügyész a felülvizs­gálás során azt tapasztalja, hogy a nyomozati anyag a kö­vetelményeknek nem felei meg, potnyomozasra ad uta­sítást, esetleg saget hatáskö­rében folytatja a nyomozást. A nyomozati anyagok alapján az ügyész dönt — a törvény­ben meghatározott föltételek esetés —- az ügy erdferner öl, s ehhez képest megtagadja, megszünteti a nyomozást, vagy pedig az ütgyfeen vádat emel. A nyomozás törvényessége fölötti ügyészi felügyelet sar­kalatos része a személyi sza­badságot korlátozó, vagy az egyéb személyi jogokat érintő kényszerintézkedések törvé­nyességének folyamatos vizs­gálata. Ezért az ügyésznek rendszeresen vizsgálnia kell az őrizetbe vétó, illetőleg az előzetes letartóztatás törvé­nyességét A személyi jogok megfelelő védelmének garan­ciái közé tartozik az is, hogy A X. VIT előtt az ügyész dönt a házkutatás­ról, a személymotozásról, a bűn jellefoglalásról és egyéb, a nyomozás során hozott hatá­rozatok ellen bejelentett pa­naszokról. A legsúlyosabt izabadságkorlátozó intézke­dés, az előzetes letartóztatás pedig csak az ügyész jóváha­gyásával rendelhető el. Az ügyész fontos kötelezett­ségei közé tartozik a bírósági eljárásokban való tevékeny közreműködés abban, hogy a bíróságok határozatai megfe­leljenek a Magyar Népköztár­saság törvényeinek. Az ügyész fontosabb jogai és kötelezett­ségei a büntetőbírósági eljá­rás során a következőkben foglalhatók össze: a bíróság előtt képviseli a vádat, a tár­gyaláson a tényállás alapo­sabb felderítése érdekében bi­zonyítási indítványokat ter­jeszthet elő; vádbeszédében a bizonyítékok mérlegelésével indítványt tesz a fő- és mel­lékbüntetésekre, valamint az egyéb jogkövetkezményekre, fellebbezési óvással élhet a törvénysértő vagy megalapo­zatlan ítélet ellen, melyben a büntetés súlyosbításét, enyhí­tését, illetve hatályon kívül helyezését indítványozhatja. A rendkívüli perorvoslati le­hetőségek közül meg kell em­líteni a törvényességi óvási jogosultságot, mely szerint, ha az ügyész a jogerős bírói íté­letet törvénysértőnek vagy megalapozatlannak tartja, a legfőbb ügyésznél törvényes­ségi óvás benyújtását és az ítélet végrehajtásának felfüg­gesztését is kezdeményezheti. A polgári perek igen nagy részében a felek jogaikat megfelelően gyakorolni tud­ják, s napjainkban egyre ke­vesebb a csalárd ügylet, a : monopolísztikűs érdekek kép- I viselete, a gyengébb gazdasá­gi alakulatok elnyomása, vagy a joggal való visszaélés. Ezért a polgári perekben a korábbi évek gyakorlatához hasonló számú ügyészi tevékenység nem szükséges. Lényegében erre ad irányítást az ügyészi törvény amikor azt írja elő, hogy az ügyész csak fon- I tos állami vagy társadalmi érdekből, vagy ha a jogosult í nem képes jogai védelmére, j akkor indíthat keresetet és léphet fői a perben. A z ügyész perbeli helyze­te általában azonos a félek jogállásával, azonban az ügyésznek tiszte­letben kell tartania a felek társadalmilag és etikailag nem kifogásolható rendelke­zési jogát. Az ügyész polgári jogi tevékenységét az is kor­látozza, hogy néhány percso­portban az ügyészt a kereset­indítása jog nem illeti meg. (Házasság felbontását nem kezdeményezheti.) Az állam­polgárok polgári jogi pana­szaikkal elég gyakran keresik 'el az ügyészséget, s rend- zerint a bírósági ítéleteket kifogásolják. Az ügyészek eze­ket a panaszokat kivizsgálják, s ha a panasz alaposnak bi- ’.onyul, a legfőbb ügyészhez törvényességi óvás iránti elő­terjesztést tesznek. Az ügyész »a büntetésvég­rehajtás törvényességének felügyelete-« során — csupán példálózó felsorolásban — el- 'enőrizheti a fogva tartás kö­rülményeit, a javító-nevelő munka, a pénzbüntetés, a kényszerelvonó-kezelés vég­rehajtását, az utógondozás törvényességét. Rendszere­sen meghallgatja az elítélte­ket és a letartóztatottakat, s kivizsgálja a végrehajtással kapcsolatos panaszaikat. Az állampolgárok széles kö­rében ismert az ügyészség »általános törvényességi fel­ügyeleti« tevékenysége. Sok állampolgár keresd föl az ügyészséget, s adja elő az ál­lamigazgatási határozat elleni panaszát, vagy munkaviszo­nyával, szövetkezeti tagsági viszonyával összefüggő kéré­sét, nemegyszer pedig közér­dekű bejelentéseket tesz. Az ügyészség ezeket a panaszo­kat és bejelentéseket törvé­nyességi szempontból meg­vizsgálja, s ha azokat alapos­nak találja, a határozatok el­len óvást nyújt be, s indítvá­nyozza a megtámadott rendel­kezés végrehajtásának felfüg­gesztését is. A közérdekű be­jelentések során a törvény- sértések megszüntetése mel­lett az ügyész arra is törek­szik, hogy az érdekelt szerv juttassa érvényre a társadal­mi, csoport- és egyéni érde­kek összhangját, fordítson fi­gyelmet a társadalmi és gaz­dasági összefüggések feltárá­sára, következetesen és hatá­rozottan lépjen fel a joggal való visszaélés és a jogszabá­lyok kijátszása ellen, s vegye figyelembe az ügyek egyedi sajátosságait. Az ügyészek munkaidejének jelentős részét tölti ki a ta­nácsokra, a vállalatokra és más gazdálkodó szervekre, a szociális, kulturális, egész­ségügyi intézményekre, a szö­vetkezetekre és szövetségeik­re, továbbá a társadalmi szer­vezetekre kiterjedő felügyele­ti munka. A z ügyész általános fel­ügyeleti munkakörébe tartozik az állami és más szerveknél különféle vizsgálatok folytatása. Ilyen vizsgálatokra akkor kerül sor, ha valamely szervnél elköve­tett törvénysértésre utaló ada­tok jutnák az ügyész tudomá­sára. A feltárt törvénysérté­sek megszüntetése érdekében az ügyész óvást nyújt be, vagy felszólalással él, mely­nek alapján a címzett szerv vezetője köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. Túr áh, vetélkedők9 Dr. Halász János megyei főügyész Az egyesült szövetkezetek gazdálkodásának tapasztalatai Közép-Somogyban Öt év telt el azóta, hogy > közép-somogyi szövetkeze akben megkezdődött az egye sütés, a koncentrálódás folya­mata. Ma, amikor a mezőgaz­dasági termelés intenzív sza­kaszáról beszélünk, ennék megszervezéséért, kialakítá­sáért dollgoizunk, mindenkép­pen ebtől az 1967-es dátumtól kell elindulnunk. Hiszen a magas fokú szervezettségnek, a gazdaságos, hatékony ter- .nelésmek első feltétele az op­timális üzemnagyság, a szel­lemi és anyagi erők kellő kon­centráltsága. A megyei pártbizottság leg­utóbbi ülésén úgy hangzott el, hogy fontos feladatunk a te­rületi koncentráció befejezése, a szövetkezetek megalapozott, ésszerű egyesülése. S amikor erről a feladatról szólunk, ak­kor mindenképpen célszerű fi­gyelembe venni azokat a gaz­dag tapasztalatokat, melyeket az elmúlt évek során egyesült szövetkezetek gazdálkodása nyújt. A közép-somogyi tsz szövet­ség területén 1967-ben 9*2 ter­melőszövetkezet gazdálkodott átlagosan 1343 hektáron. Az egyesülések nyomán a múlt évben hatvankét szövetkezet tevékenykedett, majd újabb koncentrálódással az év végén a szövetkezetek szánra 53-na csökkent. Így alakult ki a ma is jellemző több mint 2300 hektáros üzemnagyság. Ékes bizonyíték, hogy a megyében épült 15 tehenészeti telepből kilenc, a tizenhárom szakos! tott sertéstelepből hat a k' zép-somogyi egyesült szőve kezetekben található. Az állattenyésztés korsz rűsödése mellett a koncentrá­ció teremtette meg o növény- termesztés szakosodásának komplex gépesítésének feltétel­iét. Az egyesült szövetkezeitek­ben nőtt a legdinamikusabban a termésátlag. Itt teremtődött meg a magas fokú szakmai irányítás kialakításának lehe­tősége is. Az egyesült szövet­kezetekben dolgozik a szövet­ség területén élő egyetemet és főiskolát végzett szakemberek 73 százaléka. Arányában ez jóval magasabb, mint amek­kora területen gazdálkodnak ezek a koncentrált nagyüze­mek. Természetesen a terme­lési színvonal emelkedése tük­röződik a jövedelem alakulá­sában is. Ennél a fénynél azonban — éppen a tanulság kedvéért — meg kell jegyezni, hogy nem egyforma arányban emelkedett a részesedés vala­mennyi egyesült nagyüzem­ben. Ott, ahol igen nagy mér­tékű, némely esetben a teher­bíró [képességet. meghaladó üzemfejlesztést, beruházást valósították meg, csak mérsé­keltebb jövedelemnövekedés tapasztalható. De az is igaz, hogy ezek a nagyüzemek, ame­lyek merték vállalni a kocká­zatot, gondokat, olyan anyagi és műszaki eszközökhöz ju­tottak, amelyek alapot jelen­j termelés gyorsabb üte- " ihez. Megemlít- hogv a munka és üzetn- zervezés korszerűsítésére, a ieciaüzált, gazdaságos, ipar- ’.arű termelésre elsősorban fi, az ésszerű üzemnagyság tellett nyílik lehetőség. Itt /an mód arra, hogy a tudo­mány eredményei — az üze- nekben tevékenykedő szak­emberek révén — a legrövi- ’ebb időn belül a gyakorlat­án kamatozzanak. És lehetne sorolni tovább, összességében úgy lehet mondani, hogy az egyesült szövetkezetek valósít­hatják meg elsősorban azokat a fő célokat, amelyek elérését magunk elé tűztük. Követke­zik mindebből az is, hogy ahol a korszerű- termelés, üzem- szervezés kialakítását gátolja az üzemnagyság, és adottak a feltételek, ott célszerű egye­süléssel elhárítani a fejlődést akadályozó tényezőket. A közép-somogyi egye­sült szövetkezetek tapasztala­tait elemeztük, de bízvást el­mondhatók ezek az egész me­gyére vonatkozóan. A múlt év második felében megyeszerte újult erővel jelentkezett a koncentrálódásra irányuló tö­rekvés. Egy sor nagyüzem az 1973-as évet már mint egye­sült gazdaság kezdte. Ök már kitaposott úton járnak, számos példa van előttük, hogy mi­lyen lendületes, dinamikus fejlődésre képes a szocialista mezőgazdasági nagyüzem. 'Vörös Márta Téli munkák ErdősazdálMás a segesdi szövetkezeiben Méretre fűrészelik a rönköket. találkozók Vizsgáznak az esti egyetemisták Megnőtt a könyvtár forgalma Osztályzat a „körfelelés“ után Tegnap jelent meg a sajtó­ban a KISZ központi bizottsá­gának, a Magyar Rádió és Te­levízió ifjúsági osztályának fel­hívása, amelyben vetélkedőt hirdet a X. Világit j óságig Talál­kozó alkalmából. A vetélkedő­sorozat győztesei a televízió nyilvánossága előtt mérhetik össze tudásukat. A verseny azonban csupán része annak az előkészületsorozatnak, melyet az ifjúsági szövetség a nyáron Berlinben megrendezendő ta­lálkozó előtt tart. A KISZ-szervezetek téli po­litikai oktatásának egyik anya­ga az eddigi világifjúsági, ta­lálkozók történetét dolgozza fel. Az ifjúsági klubok idei munkatervát is úgy állították össze, hogy a programban sze­repeljen a világifjúsági talál­kozz, valamint a Német De­mokrat kus Köztársaság ifjú­ságának megismertetése. A ki­való ifjúsági klub cím eléré­sében is nagy szerepet kap, hogy mennyire sikerült ezt megvalósítani. A KISZ politi­kai rendezvényekkel irányítja a figyelmet a világ ifjúságának találkozójára. Lesznek úgyne­vezett »kis VIT«-ek, amelyek egy-egy városban látják ven­dégül a környező települések fiataljait. Az ifjúsági gyűlések­re meghívják a korábbi VIT-ek részvevőit is. Április 24-e az Ifjúság nemzetközi szolidaritá­sának napja. Az idén ezt a napot is összekapcsolják a VIT-re való felkészüléssel. Nyáron pedig VIT jutalomtá­bort rendez a KISZ. Az ifjúsági szövetség munka­akciót hirdet a találkozó tisz­teletére, a munkáért kapott bárt az ifjúsági találkozó költ­ségeire fizetik be. A felkészü­lésben Szerepelnek még kultu­rális és sportrendezvények, va­lamint az országjáró diákok találkozója. A találkozón egy-egy me­gyéből mindössze húszan-hu- szonöten vehetnek részt, ezért a találkozó után ők tartanak élménybeszámolót azoknak, akik nem lehettek ä Megkezdődött a vizsgaidő- szak az esti egyetemen. Az ál­talános tagozat harmadévesei kezdték meg a vizsgázást ked­den a munkásmozgalom törté­netéből Kaposváron és az öt kihelyezett esti egyetemi tago­zaton. Utánuk a másod- és el­sőévesek számolnak be arról, hagyam sajátították el a politi­kai gazdaságtanból, illetve a fi­lozófiából tanultakat. A vizsgá­zók között most több a nő, mivel elsősorban a vidéki ta­gozatokon gyarapodott az esti egyptemre járó lányok eg asz szonyok száma. Azok, akik szakosító tanfo­lyamon tanulnak, szerdán a munkásmozgalom történetéből, csütörtökön pedig filozófiából és politikai gazdaságtanból kezdték meg. a vizsgázást. A kiegészítő szakosóknak még többieké azonban a napokban befejeződik. Az Oktatási Igazgatóság könyvtárában megnőtt a forga­lom, a hallgatók a kötelező irodalmat keresték elsősorban. A filozófiai, a politikai gazda­ságiam és munkásmozgalmi munkák mellett nagy kelete van a Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalásának. A vizsgákon a kísérleti mód­szerek közül most is alkalmaz­ták a jól beváltakat. Például azt, hogy a vizsgára behívott négy hallgató közül az egyik azonnal megkezdi a válasz­adást, amint kihúzza a tételét a többiek pedig kiegészíthetik az elhangzottakat. Az osztály­zatokat , akkor adják meg a négy hallgatónak, amikor már mindenki féléit, a kiegészíté­sek alapján pontos kép alakult Hatalmas farakások között kis téglaépület áll. Ajtaja mö­gül fűrészgép zúgása hallat­szik. Aki a kinti szeles, havas világból ide belép, kellemes meleg helyiségbe jut. Középen fűrészgép, négy férfi serényke­dik, hordja a rönkönöket az éles fogak alá. Azután a kész darabokat talicskán az udvar­ra szállítják. A »kényesebb» gyártmányokat fedett színek­ben tárolják. Segesden a fakitermelés nem időszakos munka. Egész éven át egy ötfős brigád dönti az ipari fafeldolgozásra alkalmas, és a beteg, tüzelőnek szánt tör­zseket. Baltára itt ritkán van szükség, négy motoros fűrész könnyíti munkájukat. A fák összehordásában két pár ló se­gít, a rakodást meg traktor- hajtású rakodógép végzi. Az 'pari célra gyártott terméke7' közül most különösen az épü letfa iránt nagy az érdeklődér A tűzifát elsősorban a faluba" értékesítik, de esetenként a környező községek számára is juttatnak belőle. A szövetkezet félkész termi­eket értékesít A fűrésztele­pen megfelelő méretűre szab­ják a rönköket. A parketta és boroshordódonga készítéséhez az alapanyagot a csurgói fa- üzembe, valamint a lábodi tsz ^feldolgozójába továbbítják. Tavair mintegv kétmillió fo-t rint értékű ipari és tűzifát ér­tékesítettek a segesdiek, több mint négy és fél ezer kó . i ’ tér :t termeltek ki. Az idei ter­ükben ennél kevesebbet, há- ■nezer-kilencszáz köbméter i feldolgozását és értékesíté­sét határozták meg. A csökke­nés oka, hogy nagyobb figyel­met fordítanak az erdőműve- ’ésre, a kivágott fák pótlására. Nagy értéket — s egyben fog- '•ükoztatási lehetőséget — je- *nt az erdő a r.-z««--’’ smvet- 'Mtnsk. -k az ".TS3STŰ erdőzá'díikpdásra. rí. T. 3 februárban is lesz vizsgájuk, ajk: tudásukról.

Next

/
Thumbnails
Contents