Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-19 / 15. szám
AZ ÚJ ÜGYÉSZI T9RVÉHYRÍL ! Mikor friss, mikor régi? J | amiár 1-én lépett hatályba a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény. S minden törvény megjelenésékor fölmerül a kérdés, mi tette szükségessé annak megalkotását. Közismert, hogy a X. kongresszus átfogóan foglalkozott az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének kérdéseivel, s a kongresszus határozata után meggyorsult a megalkotása azoknak a törvényeknek, amelyek egyrészt az állam felépítését és szerveinek működését, másrészt az állampolgárok alapvető jogait szabályozzák. Elég talán utalni az Alkotmányunkat módosító és egységes szerkezetbe foglaló 1972-ben alkotott alaptörvényre, a tanácsokról szóló 1971-es I. törvényre s a bíróságokról rendelkező 1972. évi IV. törvényre. A párt 1957 óta követett töretlen politikájáról, társadalmunk fejlődéséből következik, hogy az új ügyészi törvény nem tartalmaz alapvető újraszabályozást vagy »látványos-« változtatásokat. Az ügyészi törvény tehát a magyar államszervezet és jogrendszer jelenlegi fejlődési szakaszának helyzetét és tendenciáit alapul véve határozza meg az ügyészség helyét és feladatait az állami szervek rendszerében. Közvéleményünk tudatában úgy élt az ügy-fez, mint »a törvényesség legfőbb őre.-« Eibből többen kizárólag az ügyészség feladata, hanem mindnyájunk közös ügye. Az ügyészség szerepe a törvényesség közös védelmében es erősítésében tehát úgy módosul, hogy a maga sajátos jogi eszközeivel ott lépjen fel, ahol erre a legnagyobb szükség van, ahol ezt a társadalmi érdekek vagy az állampolgárok jogainak, illetve jogos érdekeinek megóvása indokolttá teszi. Az ügyészség közreműködik a törvényesség biztosításában, s más szervekkel együttműködve védi a szocialista törvényességet. A jövőben nem az ügyész tesz kevesebbet a törvényesség megtartásáért, hanem az illetékes állami szervek kötelesek az eddigieknél többest tenni. int ismeretes, a büntető és polgári bírósági eljárások során végzett ügyészi munkát a korábbi jogszabály »a bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyeleti« tevékenységként jelölte meg. A törvényességi felügyeleti szóhasználat többé-keVésibé hatott a közvéleményre is, s több állampolgárban az alakult ki, mintha az ügyészség a bíróság munkáját ellenőrizné, a bíróság fölött felügyeletet gyakorolna vagy a bíróság az ügyészség alárendelt szerve volna. Az ügyészség sohasem volt ellenőrző vagy felügyeleti szerve a M bíróságnak. Az ügyészség ami- külxmösen a gazda- j kor vádat képvisel, az állam büntető hatalmi igényét érvényesíti, a bíróságon tett indítványait és jogorvoslati nyilatkozatait pedig a törvényesség érvényesülése érdekében teszi meg Az új törvény tehát amikor szakát a 'bíróságok feletti ügyészi törvényességi felügyeleti tevékenység szó- használattal, s helyére »az ügyész részvétele a bírósági eljárásban* kifejezést ülteti, még a látszatát is el akarja kenuim annak, hogy az ügyészség a híróság felett valamiféle felügyeletet gyakorolna. »Az ügyész részvétele a 'bírósági eljárásiban-* szó- használat nem adhat alapot a bírói függetlenség téves értelmezésére sem. A törvény az ügyészi tevésé® fölötti őrködés tehát nem I kenységgel kapcsolatban új sági életiben — olyan helytelen következtetésre jutottak, hogy a vezetők csak a gazdálkodásért felelősök, a törvények -betartása fe 'betartatása pedig másodlagos, mert úgy vélték, ha e területen hiba van, majd szól az ügyész, fe végrehajtatja a korrekciót. Az új ügyészi törvény e hibás szemléletet megszüntetendő, kiikatatja »a törvényesség megtartása feletti őrködés-“ fo- | - galmát, s helyébe az Alkotmány 77. paragrafusának (3) bekezdését ülteti. E szerint: "Az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa, és feladatkörében eljárva megtartassa..« Ez más szavakkal azt jelenti, hogy saját munkaterületén minden állami szerv és minden állampolgár a szocialista törvényesség felelőse. A törvényesNövényvédelml tájékoztató Palántavédelem a hajtatóházakban A sikeres palántanevelés egyik legfontosabb előfeltétele á palántakori betegségek megelőzése. A fiatal növény nagyon érzékeny a kórokozókra, amelyek — ha fellépnek — szinte megállíthatatlanul terjednek tovább, és tömegesen pusztítják a palántákat. A “növényház előkészítésének első mozzanata tehát a talaj és a berendezésék fertőtlenítése. A felhasználandó talaj fertőtlenítését gőzzel (95—100 fokon 45 percig) vagy vegyszerrel (a Ditrapex 250—300 cm3/ cm3-es adagjával) végezhetjük. A palántadőlés kórokozói miatt a takaróföld fertőtlenítését is el kell végezni (a Bercema Fer- bam 5 dkg/négyzetméteres adagjával). Az így kezelt földdel a magvakat vetés után 1,5 —2 cm vastagon szabad betakarni. A melegágy! kerete^ ablakot, eszközöket 2,5 százalékos (10 1/2,5 dl) formalinoldattal fertőtleníthetjük. A vetőmagvakkal átvihető betegségek száma nagy, ezért javasoljuk, hogy a magvakat többféle vegyszerrel csávázzák. Először 10 percig 2 százalékos (10 1/2 dl) nátronlúgos oldattal csávázzunk, majd a magvakat tiszta vízzel öblítjük és szárítjuk. A második fázisban — elsősorban a baktériumos fertőzések ellen — a Ceresan 0,2 százalékos (10 1/2 cl) oldatát használjuk 10—15 percig, végül a gombafertőzések ellen Ortho- ciddal (5 gr/1 kg vetőmag) por- csávázást végzünk. Mivel a. palántavész kórokozói a legveszélyesebbek, a magvetés Zineb-típusú készítmény 0,5 százalékos (100 1/5 dl) oldatával kell öntözni, 2,5 liter/négyzet- méter adagolásban, s ezt a kelés után is meg kell ismételni 2—3 alkalommal. A palántanevelő ágyakban a gyomok kelése 1—3 nappal megelőzi a kultúrnövény palántáinak kelését Azt az időszakot, amely a kultúrnövény keléséig rendelkezésünkre áll, használjuk fel a gyomirtásra! E célból 100 négyzetméternyi kiterjedésű palántanevelő ágyak talajára 0,14—0,19 dl Gramoxone-t vagy 0,19—0,28 dl Gomexet 5—7, illetve 4,5—6 liter vízben permetezzük ki. A kezelést a kultúrnövény kelése előtt 2—3 nappal végezzük. A gyomirtás után a lepermetezett gyomok 2 napon belül elszáradnak. Újbóli gyomirtásra így eszik később van szükség, s ez már kézzel is elvégezhető. Sokszor a leggondösabb növényvédelmi eljárások ellenére is kóros tünetek (sárgulás, perzselés, fonnyadás stb.) láthatók a palántákon. Ilyenkor — az esetek legnagyobb részében — nem a kórokozók, hanem a technológia helytelen alkalmazása miatt van a károsodás (túlöntözés, huzatos szellőztetés miatt megfázás, túl magas hőmérséklet, nagyon hideg öntözővíz, tápanyaghiány, a talaj vegyszerszennyezettsége). Különös gondot kell fordítani a palántaágyak talajának a kiválasztására is: ez soha nem származhat olyan területről ahol valamikor vegyszeres után gyomaétegreie wx “.aiTtv-lravt elemként emeli ki a törvények tiszteletére nevelésiben fe a jogtudat fejlesztésében való tevékeny részvételt Ez valójában nem új feladat, mert a nevelési cél eddig is érvényesült az ügyészi munka valamennyi területén. E tevékenység törvényi kötelességgé emelése azonban egyfelől a törvények meg- fe betartására nevelés, továbbá a jogtudat formálásának fontosságát jelzi, másfelől pedig további feladatokat állít az ügyészek elé. Igen fontos rendelkezést tartalmaz a törvény 2. paragrafusának (2) bekezdése is, amely szerint: »Az ügyész személyre való tekintet nélkül kellő időben köteles megtenni a törvényben meghatározott intézkedéseket, ha a Magyar Népköztársaság törvényeit bármilyen módon megsértik és a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az alkotmányban meghatározott kötelezeúsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg* Az ügyész csak akkor tud személyekre, rangra, beosztásra való tekintet nélkül a törvény megsértőivel szemben fellépni, csak akkor képes a káros csoportérdekeket képviselőkkel szemben az össznépi érdekek védelmében intézkedni, ha a helyi szervektől függetlenül jár éL, s nincs azoknak alávetve. Ezért mondja ki a törvény 6. paragrafusának (1) bekezdése, hogy »az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek«, utasítást csak a legfőibb ügyész és a felettes ügyész adhat nekik. Az ügyészi tevékenység illetéktelen befolyásolásoktól való mentességét a törvény azzal is biztosítja, hogy az ügyész jogait és kötelességeit csak törvény és törvényerejű rendelet állapíthatja meg. z alapvető rendelkezések között az ügyészség legfontosabb kötelezettségévé teszi a törvény a társadalom törvényes rendjének védelmét, az állam biztonságát fe függetlenségét sértő cselekmények következetes üldözését, az állampolgárok jogainak megóvását Másfél évtized múltán is keserű tapasztalataink élnek arról, hogy mit jelentett országunkban a törvényes rend megingása, államunk lhizton.«ságánafr fe függetlenségének veszélye, a jogbiztonság hiánya. A törvény azonban nemcsak a kivételes helyzetekre ad parancsot, hanem a ma feladataira is. Most fe mindenkor úgy kell védenünk törvényes rendiünket, államhatalmunkat állampolgáraink alkotmányos jogait hogy országunkban békés építő munka folyhassék, gondjainkat közösen fe magunk oldhassuk meg, s a törvénytisztelő ember nyugodtan Tojástitkok A A kívülálló számára szinte .u'sérteties látvány, ahogy a gumikorong-szippantyú egyszerre harminc tojást leemel a futószalagról. Szeretne alájuk nyúlni az ember, nehogj lepottyanjanak. Persze, nem potyognak lé, csak akkor,- amikor megfelelő helyre, á szintén gumival púhára tapétázott futószalagra jutnak. Fehér köpenyes lányok, asz- szonyok sürögnek a Kaposvári Húskombinát »tojásos* üzemében, ahol úgyári »beszélni tilos«, de hol az a hatalom, ami negt lthatja a nőknek, hogy ;eszél jenek. És egyáltalán : miért kellene csöndben lenni? — Azért — mondják —, mert a beszéd eltereli a figyelmet. Igaz, ami igaz: feszült figyelmet követel a válogatás munkája. Egy elfüggönyzött kuckóban lámpasorok alatt haladnak át a tojások, és a gép mellett ülő' asszonyoknak az a feladata, hogy a lassú ütemben vonuló futószalagról leszedje a hibás darabokat. Meglepő, mi minden rejlik egy szabad szemmel hibátlannak látszó tojás héja mögött! Az erős fény egyrészt kimutatja a tojáshéj hajszálvékony repedéseit. (Ezt »szaknyelven« úgy hívják: Támpatörött.) Csak a lámpa alatt derül ki a hiba. Megállapítható ezzel a módszerrel az is, mennyi ideig tartotta kamrában a tojást az előző tulajionos ... Ha a héj és a tartalom közötti levegő csupán tízfilléres nagyságú foltot mutat a; lámpa alatt, akkor friss. Ha ennél nagyobb á folt, azt mondják: »beszáradt« a tojás, vagyis régi. Ehhez a vizsgálódáshoz még kell az emberi szem. Nagyság szerint azonban már gép osztályozza a tojásokat Egy ügyes szerkezet adogatja őket arrébb, és csak a méretének megfelelő résen gurulhatnak ki a munkásnők elé, akik — az üzletekből jól ismert — dobozokba rakják őket. Innen tisztán, csillogóan mehetnek exportra. Mert azt majdnem elfelejtettem: a felvásárlók által beszállított tojások pályafutása a -fürdéssel« kezdődik. R. Zs. A gazdaság „tartóoszlopa" az állattenyésztés De. Halász János megyei főügyész Az utóbbi években számos ■amutatót tartottak a vésed Űj Siet Termelőszövetkezetben. Sokam megismerhették, milyen módszerekkel tenyésztik és hizlalják az állatokat ebben a gazdaságban. Részt vetteim-né- hámy ilyen látogatáson; hallottam aiz elismerő fe kétkedő véleményeket is. Balogh Andor tsz-elnök szinte egyszer sem mulasztotta él, hogy a bemutatót megelőző ismertetőben ne ecsetelje a szövetkezet általános helyzetiét. Fölhívta a vendégek figyelmét: az egész gazdálkodásra kedvezően hat, ha erős, biztos jövedelemforrás az állattenyésztési ágazat. öfc mindig az olcsó, de a célnak kitűnően megfelelő beruházásokra törekedtek — méghozzá sikenreiL Olcsó épületek, korszerű technológiák — Gazdaságunknak az állattenyésztési ágazat a fenntartója — mondta az elnök. — Innen e*ed az árbevételeiknek mintegy 80 százaléka, s ebben körülbeisöi SS százalék-hizlalás részesedése. Az arányokból következtetni lehet rá, hogy mi is nagy figyelmet szentelünk az ágazat fejlesztésére, eredményeinek fokozására. Akik eljönnek hozzánk tapasztalatokért, láthatják, hogy nálunk a tenyésztés és a hizlalás nem úgynevezett palotákban, hanem nagyon is olcsó, de praktikus férőhelyeken folyik. Ilyen istállókban születnek azok az eredmények, amelyekkel talán nem is kell szégyenkeznünk... Többen megállapították már, hogy az eredmények a véseiek dicséretére válnak. A »recept« így fest: ezekben az épületekben korszerű technológiának kell lennie, szükség van az állományban az igényeknek megfelelő fajtákra, a tartásban fe a takarmányozásban pedig új módszerekre, s ugyancsak fontos a szakmailag jól képzett gondozók jelenléte. Nos, ha e szerint folyik a tervszerű munka, megvan a valószínűsége annak is. hogy elérik a kitűzött célt. az igényeknek rnegfeZárszámadásra készülnek »A könyvelésben lázas mun ka folyik* — így jellemezte a j tek a helyzetet Szabó László, a ka- posfüredi városrész Vörös Október Termelőszövetkezetének főagronómusa. És azt is hozzátette: »A termelő munkát végzők megtettás a dolgukat a múlt évben.« Tehát: értékelik az á; munkáját a tsz-irodán. sitik az eredményeket. Nemcsak a kaposfüredi, hanem az aszalói üzemegység mútatószá- mai is itt kerülnek papírra. A szövetkezet vezetői ezeket a számokat egyébként már ismerik. A tervezettnél jobb eredményt hozott a múlt évi munka a Vörös Október Ter- j melősZövetkezetben, bár a nyá- j rí zivataros, esős idő. hátráltat- . z. SúsL A jgárbnyra A vésedeknék van egy négyszázas tehenészeti szaiktelepük, ahol a tehenek magtárpadlá- a ! sós istállóban kaptak helyet, s I , , , __.. . ! az istállókat fejőgépekkel látI szarvasmarha-tenyesztes es I ^ ^ _ jenként ■j 108 férőhelyes — fejőistálló, egy másik istálló (ahol szárazon áll a jószág) meg egy százhatvanas borjúnevelő — ebből áll a telep. Mellette található egy átalakításból való kétszáz férőhelyes istálló (kötetlen tartásra) és egy ennél valamivel kisebb befogadó képességű, új — ugyancsak kötetlen tartasd — istálló, amely faszerfcezetből készült. Mó- ricfám egy ötszázas zárt bor- jútélep, Varasaién egy négy- százas üszőtelepük van. Ezzel a leltárszerű felsorolással menyei is alacsonyabbak let- vártnál, a cukorrépa azonban ősszel helyrebillentette a mérleget. Hat-hétszáz ezer forinttal jövedelmezett többet, mint amennyire számítottak. A lentermés is jó volt. Az állattenyésztés pedig »hozta* a tervet. A tavalyi év munkáját még ssze- I munkaegység formájában mérhették a füredi és az aszalói tsz-tagok. Ötvenhárom forintot terveztek, ehelyett ötvenöt forint lesz egy munkaegység értéke. S tartalék is marad. így a Vörös Október Tsz-ben nyugodtan várják a zárszámadást, amelyre a jövő hónap első felében kerül sor. Az idei gazdasági év terveit pedig — szintén közgyűlése — március végáa israsrtetik aaagi. be is mutattuk a gazdaság szarvasmarha-tenyésztési ágazatait Még csupán annyit, hogy mintegy 2000 szarvas- marha van a közösben, s ebből 500 a tehén (két évvel ezelőtt csupán háromszáz volt). További férőhelynövelést nem terveznek, csak a meglevő lé- (vtoajfeaényekiet. jawstSák. 'm*»rősítik lelően. Takarmányozás, értékasités — A tehenek kivételével teljesen kötetlen a tartás, a hizlalás a szarvasmarha-állománynál — mondja az elnök. — A módszerre fokozatosan, tértünk át, s 1972-ben aiz egész ágazatban befejeződött áz átállás. A taücarmányozást önetetőrendszerben végezzük, abrakkal és tömegtakarmányokkal. Az épületek többnyire saját kivitelezésben és a magunk elképzelései alapján valósultak meg, a technológiák kialakításában fe eredményes alkalmazásában azonban sok segítséget kaptunk a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolától. A szarvasmarha-állomány etetéséhez fölhasználjuk a cukor- fe sörgyártás meUiékter- mékeitpa Nagykanizsáról szállított sörtörkölyből például a tenyészüszők is kapnak. Leválasztás után a hízóba állított borjakat cukros-karbamidos táppal etetjük. Ezt a módszert már második éve alkalmazzuk, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy jói bevált: állja a versenyt a purinával. Hízómarhákkal 400 kiló körüli súlyig etettük ezt a tápot, s — 900 állatot számlálva — a napi súlygyarapodás 1,41 kiló volt átlagosan. Négy mázsán felül kukoricával és purinával takarmányozzuk a jószágot... így tartják, illetőleg hizlalják a szarvasmarhákat a vései Üj Élet Termelőszövetkezetben. Módszerük helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy elírták azt a 30 millió forintot, amit tavaly erre aiz ágazatra árbevételként terveztek. Évente 1000—1500 hizómarhát értékesít a gazdaság, s az állatok túlnyomó többsége — így volt ez tavaly is — kitűnő minősége révén exportra kerüL Mindebből az látszik: erős és egyre szilárdabb az a »tartóoszlop*, amelyre a tsz gazdálkodása, a gazdáit jövede’mének a nagyobb rísze épül. H. F. Somogyi Néplap n
