Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
A pénzügyi irányítás új vonásai Interjú Műdig Istvánnal, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjével Az új tanácstörvény, valamint a gazdaságirányítási rendszer jogszabályai megkövetelték a pénzügyi gazdálko- diás, irányítás módszereinek megváltoztatását A kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően kialakult a tanácsok új szabályozási és gazdálkodási rendszere és ezzel egyidejűleg több irányú szervezési és hatásköri intézkedésekre is sor került. A járási tanácsok megszűntek, járási hivatalokká alakultak, a megyei tanácshoz tartozó intézmények száma növekedett. A tanácsok feladatai a szövetkezetek állami felügyeletének ellátásával, a vállalatok irányításának módosulásával tovább bővülték. Az adó- igazgatás áfszarvezódött, a borforgalmi adó tanácsi kezelésbe került Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása jelentősen növelte a megyei tanács pénzügyi osztályának feladatát — Hogyan, tud eleget tenni az osztály a megsokasodott újszerű követelményeknek? — Erről beszélgettünk Műdig Istvánnal, a megyei pénzügyi osztály vezetőjével. pénzügyi döntések nem mindig megalapozottak. Ezen továbbképzésekkel igyekszünk segíteni: bentlakásos tanfolyamokat szervezünk és a korábbinál nagyobb mértékben adunk segítséget a helyszínen. — Az átszervezések hatására a feladatok tanácsszin- tenként újszerűén jelentkeztek. Milyen feladatokat jelent ez az osztály munkájában? — A korábban főként megyei szinten értelmezett önállóság a helyi tanácsokra is kiterjedt, ezzel egyidejűleg a megyei tanács és a szakigazgatási szervek szerepköre is módosult. A megyei pénzügyi feladatok is újszerűén jelentkeznek, ami az irányításban új módszerek és eszközök alkalmazását tette szükségessé. Ennek megfelelően a helyi tanácsok részére több közgazdasági értékelő, elemző irányelvet, tájékoztatót adtunk ki, melyekkel biztosítottuk a középtávú és éves pénzügyi tervek megalapozottságát. Különböző számításokkal és a pénzügyi éllenőrzésék módszerével — Ax újabb, Sietve módosult feladatok végrehajtása széles körű együttműködést igényel. Hol tact ennek n* , fi /-ill- »- - , r.T M. — jVfdIiOZDCJl VcLlODaU nem nélkülözhetjük a kölcsönös tájékozottságot. A köll- ségvetéá gazdálkodás során székes körű együttműködést zAzAríynttimicJrí a társosztályok- iaaii, a jánáá hivatalokkal, valamint a nem tanácsi irányítás ferrtonó szerveikkel. A tanárkok pénzügyi feladatai- rtafc éUátásáhan közvetlen nwmfcwfc'apennáatnnk van a PM BevéteE Főigazgatósággal és ammk helyi szerveivel, az OTP. az MNB, az ÁB megyei szervétnek A kásipameok és — ennek megfélélően : adóügyeinek Intézésében együttműködünk a X3S0KZ és a KXOSZ megyei éwfefeiképriaetefl szervekkel A faflajdun védelme . az , *• hatáskörének és a igyekeztünk biztosítani tanácsonként a pénzügyi egyensúlyt. Ez nem volt. egyszerű. A helyi tanácsok és szerveik egy része ugyanis a megnövekedett döntési jogköröket úgy értelmezte, hogy az nagyobb anyagi lehetőséget jelent Elsősorban ebből fakadt, hogy több községi tanács saját erejét meghaladó, pénzügyileg meg- aüapozatüian fejlesztést indított éL Ennék pénzügyi rendezése sok többletmunkát okozott Az áBamiigazgatás korszerű- sftése megfelelő információs nendszer kialakítását teszi műlkségessé. A pénzügyi munka fWnb területein az adaitféltnagasastt képzett apparátus- 4 w szfiség. Hogyan bázne&efS — A i — gépi úton történik. Arra törekszünk, hogy a lakosság ügyeknek intézése is miinél egyszerűbb tegyen. A tanácsok állóságának és bővülésével az ellenőrzések célja, tartalma, módszere te megváltozott Kü- fönösen megnőraékedett a befed tanácsok eBeeőraésá feladata. Érmek eüátásához a megyei pénzügyi osztály ellenőrzés irányelveket módszeneket, szakmai segítséget nyújt A takarékos gazdálkoésfogtednmwví egyetemen, a dás ésvényesftése érdekében a községi menyeknél keH a pÓBZágsá és sáarsstteB tőjako- ián, vafemint a közgaadaságí szakkÖBépisfeola -pénzügyi ta- nöweüú. gazatön végzettekre számítunk élsősosbazL Nehézséget okoz azonban, hogy a községi tanácsoknál nem Meáégitő az appa- — A szabályozási és intéz— Milyen feladatokat ad a vállalatok és a szövetkezetek irányítása? rendszer rákos szakmai képesítése, így * i következményéként a tanácsok a területükön működő valamennyi vállalattal és szövetkezettel — a területfejlesztés és ágazati politika érvényesítése érdekében — közvetlen kapcsolatba kerülték. Ennek alakításához a költségvetési előirányzatok tervezésével, a végrehajtás szervezésével működünk közre. Megváltozott az osztálynak a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos feladata is. A pénzügyi szabályozás eszközeivel a végrehajtó bizottság útján segítjük a kedvezőtlen termőhelyű, adottságú szövetkezetek megszilárdítását. Fokozott figyelemmel kísérjük a veszteséges tsz-ek gazdálkodását, gondoskodunk a termelőszövetkezetek pénzügyi egyensúlyának biztosításáról. — Milyen újszerű felada- j tokát jelent a lakosság adóztatásával kapcsolatos teendők ellátása? — Az új tanácstörvény ren- delikezéseivél összhangban az osztály adóigazgatási feladatai mindinkább bővülnek. Oj feladatot jelent a telek — a lakás — és az üdülőtulajdon nyilvántartásba vétele és adóztatása, a társadalombiztosítás kötelező kiterjesztése, valamint korábbi jó néhány jogszabály módosulása. A magán kiskereskedőknél az adózás adóközösség utján történik és 1973. január 1-től sor kerül a kisiparosok adóközösségi rendszerben történő adóztatására is. Tevékenységük figyelemmél kísérése újszerű és felelősség- teljes munkát igényéi. Változások következtek be a lakosság adóztatásában is. Arra törekszünk, hogy az illetékes szervekkel együttműködve mennél jobban megismerjük az adóalanyok valódi jövedelmi viszonyait, továbbá az adópolitikát olyan eszközzé alakítsuk, amely által megvalósul az elért jövedelemmel, arányos közteherviselés. A jövedelmi viszonyok reális megítélésében további lehetősé- geamk vannak még az (adat- 1 gyűjtőében és a helyszíni vizsgálatok fokozásában. Felada- > tarnte jelentősek. Irányító j munkánkban megkülönbözte- ; tett ügyeimet kívánunk fordítani az adók jövedétemszabá- lyoaó szerepének érvényesülé- 1 séne. Helyi tanácsainknak kű- j lünősen élőre kell lépni a nagy . jövedelemmel rendelkező ipa- nősök-, kereskedők, szeBenri foglalkozásúak, az idénytaér- j -beadók adóztatásában és a boriorgalm adó megállapításában. P. K. Cinő felsőrészek ax NDK-ba Ebben az évben 2fit) ezer pár női cipőfelsőrészt, készítenek az NDK részére a barcsi Vegyesipari Szövetkezetben. A k tsz és NDK partnere kölcsönösen gyártási tapasztalatokat is szerveznek. Pályázat ösztöndíjakra A f izikai dolgozók gyermekeinek támogatása NEM MINDEGY, már a kezdeményezés elején' sem, hányán tudnak az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1973/74-re és a későbbiekre tervezett központi ösztöndíj odaítélésének feltételeiről. Egymillió forintnyi az anyagi támogatás. Ebből Somogyba anhyi juthat, amennyi a tehetséges fizikai dolgozók gyerekeinek — középiskolába kerülésük után — kielégítheti a családi helyzetből adódó kü- lömbség jelentős részét. Tanulónként évi 2—4 ezer forint ez az összeg, melyet úgy célszerű felhasználni, hogy fusson majd belőle korszerű tanszerre. az utazási költségek biztosítására, megfelelő ruházkodásra. Január 31-ig adhatják be a j pályázatot a tanulók, illetve a ; szülők az Ösztöndíjra. Az ál- j talános iskola 8. osztályában már sor kerülhet a pályázatra, hogy a középiskolába való bejutással egyidőben folyósíthassák egy összegben az ösztöndíjat. Továbbá a középiskola első, második, harmadik osztályos tanulói — nem kollégisták — pályázhatnak az ösztöndíjra. A pályázatot az általános és középiskolai diák- szociális bizottságokhoz kell eljuttatni, végső soron a megyei diákszociális bizottság dönt az ösztöndíjak sorsáról. A megyei diákszociális bizottság már megalakult. Tagjai sorában találjuk a KISZ, a megyei tanács illetékes osztályának, a termelőszövetkezetek területi szövetségének, a Hazafias Népfrontnak, a szakszervezetnek, a megyei úttörőelnökségnek a képviselőit. A bizottság munkájába tanulókat is bevonnak. A fizikai dolgozók tehetséges gyerekeit nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is messzemenően támogatja az ország. Nem mindenkit és nem egyenlően. Tehát nem általános szociális programot hirdetett meg az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács, hanem a jövő magasan képzett szakembereinek képzésére fordítja ezt a támogatást. Ez azt jelenti, hogy az általános iskola nyolcadik osztályában legalább négyes tanulmányi eredményt és középiskolai felvételt kell »igazolni« hozzá, majd a középiskolában az érettségi tantárgyakból kiemelkedő eredményt, a többi tantárgyból megfelelő osztályzatot. A szülőket május 15-ig értesítik geyrmekeik ösztöndíjra való jogosultságáról. A SZÜLŐKÖN és a gyerekeken a sor, hogy a napokban otthon megbeszéljék, ki-ki hogyan képzeli el a jövőjét, hogy megkaphassák a támogatást is céljaik elérésére. H. B. Eredményes védekezés a korrózió ellen Szovjet tudományos kutató a Lábodi Állami Gazdaságban (Tudósítónktól.) A Lábodi Állami Gazdaságiban 1968-iban kezdődtek el a mezőgazdasági gépek korrózió elleni védelmével kapcsolatos kísérletek. Azóta a gazdaságiban jelentős eredményeket értek él, Pálffy Miklós üzemmérnöknek, a kísérlet vezetőjének az irányításává!. Jelenleg mintegy 700 mezőgazdasági munka- és erőgépet kezelnek korróziógátló anyaggal. Eredményeikről már több országos fórumon is beszámoltak, és a múlt évben a KGST keretében Moszkvában megrendezett korróziós tanácskozáson is elmondták tapasztalataikat. A napokban szovjet szakember — Kiss János és SzaK evés témát találunk mai amelyet akkora tudományos érdeklődés kísérne, mint a vezetést A mezőgazdaságról akarunk itt és most beszélni, kezdjük tehát higgadtan, az elején. Korábban az általános agrárpolitika és a Földművelésügyi Minisztérium ajánlott, sőt kötelező sémákat adott a vezetésre Közben azonban a helyzet alaposan megváltozott a felsőbb politikai, vagy hatósági szinten sémákat nem ajánlanak, recepteket nem keresnek. Általánosságban ugyanis lehetetten volna. A mezőgazdasági vezetés elvont kérdéseivel a keszthelyi egyetem egyik tanszéke foglalkozik, szívesen válaszolnák egyéni kérdésekre is. A Budapesten működő Agrár- gazdasági Kutató Intézet megrendelésre gazdálkodási sémákat készít és ehhez vezetési módszereket is ajánl. Tanácsokat másutt is lehet kapni. Előbb azonban értsük meg a bekövetkezett változások lényegét Mai szemmel nézve az első, a »klasszikus« termelő- szövetkezetek nagyüzemek voltak ugyan, de a kor színvonalán vizsgálva csupán felnagyított paraszti gazdaságok. Azt csinálták, amit annak idején a kisüzemek, csak többen és nagyobb területen Ehhez alkalmazkodott a vezetés is. Vezetni is — közösen! Akik a munkát irányítottak, azok minden délután összegyűltek az irodában és ott az elnök, vagy a főagronómus megmondta, hogy másnap mit kell csinálni. Este azután a brigád vezetők végigjárták a házakat és mindenhová beszóltak, hogy — mondjuk — holnap kukoricakapálás lesz, mindenki kapával jöjjön ide és ide A változás lényege — ismételjük, lényege — hogy az emberek a városba, jobban fizető munkahelyekre, vagy odahaza követelik meg, hogy a téesz többet fizessen. Mindez egy irányba sarkallja a vezetőket; többet kell termelni. Szakosodni. vegyszerezni, gépesítem, új fajtákat termelni. A korszerű gazdálkodás tehát teljesen más helyzetet teremt Az elnök már nem érthet mindenhez, de a főagronómus se. Ezért keresnek specialistákat, ezeket megbízzák egy-egy ágazat vezetésével, rájuk ruházzák a felelősséget, de az intézkedési jogot is. A vezetőség pedig ellenőrzi, hogy ezek a specialisták teljesítik-e. amit nekik tervfeladafcként adtak, amit tőlük varnak? Vagyis kialakul az ágazati vezetés. Kialakul, de gyakran el is torzul. A sertéstenyésztést feladatokat ellátó közös vállalkozás önállóskodni kezd, a szakosodott kukoricatermesztési ágazatot sokféle gépével a tagok már nem érzik sajátjuknak stb. Ha az idők más termelési módszereket parancsolnak, akkor a vezetők első dolga legyen azt megbeszélni a tagokkal. Mondják el, mi a gond és milyen kiutakat lehetne találni. Ha a tagoktól az előzetes felhatalmazást — nem csupán valami formális közgyűlési határozatban, de emberileg és valóban — magkapták, akkor kezdjenek el számolni: menynyit kell korszerűsítésre befektetni es az mennyit hoz majd. Megvan a döntés, megérkeznek a korszerű kukoricatermesztés gépei, épül a szakosított sertéstelep. A gépeket mutassák meg a tagságnak, lássák, mire fordították a vagyonukat. A szakosított sertéstelepen valóban szigorú higiéniai követelmények, tisztasági előírások uralkodnak. Meg kell mutatni a tagoknak, hogy miért, s ez az egész kerítéssel, őrökkel körülvett »micsoda« mire való, hogyan működik. Nagyon fontos, hogy a modernizálás senkinek ne vegye el a kedvét, kenyerét. Ha — mondjuk •— a bajai rendszerben mérnökök és traktorosok termelik is a kukoricát, ez nem jelentheti, hogy az asszonyok, akik eddig kukoricát kapáltak, és részes kukoricát vittek haza, most munka nélkül maradjanak. Nem gyakorlati eset ma még ez, mégis meg kell állni a gondolatnál, hogy ahol sok az asszony, ott feltélteriül hagyományosan termeljenek, résziben kapáljak ezután is. a kukoricát Hanem azt, hogy a szövetkezet nézzen 'körül és keressen munkát. Nem is okvetlenül mezögazdasagit. Valószínű például, hogy egy mostoha talajú vidéken, ha a tsz bedolgozik a ruhagyárnak, -és az asszonyokat varrodában foglalkoztatja, vagy valami szolgáltató üzemágat létesít, akkor az asszonyok ezzel a munkával többet keresnek majd, mit a kukorica kapálással. és nem állják útját a mezőgazdaság modernizálásának. Mégegyszer ismételjük, így kell valahogy kialakítani a korszerű, tudományos vezetést Hogy eddig arról egy szót sem szóltunk? Nem véletlenül. A fejlődés útját ugyanis mindig a termelés oldaláról kell keresni és a termeléshez alakítani ka — valóban a tudomány, az intézetek, a tanszékek, a folyóiratok segítségével — a megfelelő vezetést. A az elnök — és a többi szakember — a legkorszerűbb üzemben is embereket vezessen, ne pedig gépeket A specialisták mun» kába állításának igénye nem áll szemben a demokrácia követelményeivel. A szakosított sertéstelep, vagy a komplex kukoricatermesztési módszer a szövetkezeti törvénynek egyetlen paragrafusai sem helyezte hatályon kívül. Tévúton jár i az, aki a korszerűsítés ürügyén a saját hatalmát akarja növelni. Növelje hatalmát a gépek felett, de őrizze meg tiszteletét az emberek iránt és közeledjen feléjük ugyanazzal a megbecsüléssel, mint amikor még elment este szólni, hogy reggél kapával jöjjenek a nagytanyához. F. & * hadi László mérnököknek, a Mezőgazdasági Gépkisérletá Kutató Intézet tudományos munkatársainak társaságában — látogatott el a gazdaságba. A Goszniti Mezőgazdasági Kutató Intézetből Szevernyikov korróziós szakmérnök, kandidátus a helyszínen ismerkedett meg az eredményekkel Pálffy Miklós tájékoztatta a szakembereket eddigi tapasztalataikról. Különösen érdekelte a vendégeket a védekezés módszere és a védőanyagok hatása. A lábadlak egyszerű és bárhol megvalósítható módszerrel végzik a gépek kezelését. Ehhez a munkához hazai gyártmányú felhordó pisztolyok és olyan traktor használható, amelynek légtartálya is van, A magyar védőanyagok kiválóak, különösein hatásos a B 47-es, amely olcsó, és viaszszerű bevonatot képez a fémek felületén. A védési időtartam 6—10 hónap. A szovjet kutató elismeréssel nyilatkozott látogatása végén Pankász Ferencnek, a gazdaság igazgatójának. Elsősorban a nagykorpádi kerületben szerzett tapasztalatok nyerték meg tetszését
