Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-28 / 304. szám
Feleség a személyzeti osztályon \ Egymillió kilométer baleset nélkül A brigád egyik tagja — kétgyermekes családapa, alig fél éve került az üzemibe — minden műszak után tisztességgel elbúcsúzott társaitól és hazaindult. Ha fizetéskor vagy más alkalommal beültek va- hova egy-liét pohár sörre, a brigáddal tartott, de nem ivott többet, mint társai. Rendes, pontos embernek ismerték, aki keveset beszél, de érti a dolgát, egyenletesen, megbízhatóan dolgozik. Egyik délelőtt azonban' a személyzeti osztályra hívatták a brigád vezetőjét. Fiatal nő ült ott, és elpanaszolta, hogy férje — az említett csendes, rendes munkásember — mindennap kimarad, a műszak vége után három-négy órával, erősen ittasan ér haza, és ilyenkor az is baj, ha szól hozzá, az is, ha hallgat. Durva, kiabál és nemegyszer meg is ütötte. Azért jött be, hogy talán a brigád szót értene vele. Vagy a főnöke. Az élet — sajnos — gyakorta produkál hasonló eseteket, sőt, ennél cifrábbakat is. Garázda magatartás a munkahelyen kívül, gyereküket elhanyagoló szülők, társadalmi és családi érdekeket súlyosan sértő szerelmi kapcsolatok. Bonyolítja az üyen ügyek megítélését, hogy ezeknek az embereknek egy része ugyanakkor megbízhatóan ellátja hivatását, eleget tesz munkahelyi kötelességének. Sőt, többnyire még azon felül is vállalnak társadalmi munkát. Azt mondhatnánk tehát, hogy mint munkaerők ellen nem lehet kifogása senkinek, de — úgy túlik — emberként is helytállnak hivatalukban, üzemükben: udvariasak, figyelmesek, nem vonják ki magukat a közösségi munkából stb. És mégis, egyszer elkövetkezik az az eset, hogy az illető családja — nemegyszer szülője vagy gyermeke — végső kétségbeesésében a munkahelyétől kér segítséget: hivatali főnökétől, pártszervezetétől, brigádközösségétől. Azután a megkeresett és bizalommal kitüntetett vezetőnek napokig fő a feje: mit tegyen? Mindenekelőtt azon töpreng, hogy van-e erkölcsi joga beleavatkozni a családi életbe, a magánügyekbe? Ha úgy találja; ebben az esetben igen, ott tolaikodiiik a következő kérdés: használ-e vele? Ván-e remény a változtatásra? Nem káipja-e meg — nyersen vagy finoman fogalmazva — a »mi köze a magánéletemhez?« kerdésű tiltakozást Megannyi kétely, ami arra vezet, hogy a megkeresett vezető — együttérzését kifejezve — különböző ürügyekkel elzárkózik a beavatkozás elől, vagy tessék-lássék módon foglalkozik az üggyel, azzal zárva le: a kötelességemet megtettem, a továbbiak á családra tartoznak. Persze, ismerek olyan eseteket, melyekben az időben és kellő formában történt közbelépés családi drámákat előzött vagy szüntetett meg. Nemrég beszélt egy falusi üzem alapszervi párttitkára arról, hogyan sikerült jobb belátásra bírni egy családját elhanyagoló, idejének nagy részét a kocsmában még pinceszereken töltő kommunistát. Amikor az egyéni beszélgetés nem használt, pártvezetőség elé idézték. Itt aztán megfenyegették, hogy ha nem változtat a magatartásán, taggyűlésen is foglalkoznak az ügyével. Ez hatott. Húszéves fia is ahhoz az alapszervezethez tartozott, előtte különösen nem akart megszégyenülni. Ennek már három esztendeje. Azóta nem volt szükség hasonló figyelmeztetésre, bár mdntaférj nem vált belőle. ■— Nehéz dolog ez — mondta egy iskolaigazgató —, a legnehezebb a munkánkban. Ha elzárkózom a beavatkozás elől, azt mondják, minek vagyok itt, ha tekintélyemmel nem tudok hatni a beosztottamra, aki ráadásul pedagógus, így magánélete is bizonyos mértékben a közélethez tartó zik, és különleges megítélés alá esik. Ha szólok az italozó, kocsmázó kollégámnak, fejemhez vágja, hogy te is megiszod Január 2-án megkezdődik a választók összeírása A Magyar Közlönyben közzétett minisztertanácsi rendelet már rendelkezik a tanácstagok 1973-ban esedékes általános választásának előkészítéséről. Eszerint a választók névjegyzékének elkészítése céljából összeírják azokat a magyar állampolgárokat, akik 1956. január 1-e előtt születtek, vagy házasságkötésükkel váltak nagykorúvá. ^ Az összeírás megkezdéséről, szabályairól a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai január 2-án hirdetményt adnak ki. Az összeírást most is biztosok végzik, akik körzetükben január 2-a és 6-a között osztják ki az íveket. A kitöltés határideje január 12. Az összeírólapon a pontos névre, a bejelentett állandó lakásra, a foglalkozásra, a személyi igazolvány számára, a születési helyre és időre, illetve* az esetleges választójogi korlátozásra vonatkozó kérdések vannak. (Mint ismeretes, nincsen választójoga annak, aki a közügyeklől, illetőleg a választójog gyakorié ától eltiltc ítélet hatálya alatt áll, sza badságyesztés büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van, rendőrhatósági felügyelet alatt áll,, elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondokság alatt van vagy sem.) Az összeírólapot a válaszadónak kézjegyével beül ellátnia, /.-n ' a , valaki távolléte (kór r ' i' '-lás, üdülés, mun ka végzés stb.) vagy testi fogyatékossága miatt a lapot no r- túHksefe ki ^E^eaa, azt helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíró- biztos is megteheti. Ilyen esetben az akadályozó körülményt az össaeírólapon meg kell jelölni. a bort. Ami igaz is. De soha nem részegedtem le a falu szeme előtt, és nem csinálok botrányt otthon. Szóval, keserves dolog ez. Inkább ötoldalas beszámolót készítenék, pedig azért sem rajongok — mintsem ilyen ügyekkel foglalkozzam. Valóban nem könnyű mások életébe avatkozni. De mereven elzárkózni sem! Hiszen a dilemma állandóan kísért: az ember nem csupán termelőerő, aki azzal, hogy a létrehozott terméket átadja megbízójának, befejezi kapcsolatát munkahelyével. Éppen, a szocialista erkölcs nem fogadhatja el ezt a felfogást. A humanizmus, a közösségiség elve alapján nem hagyható figyelmen kívül, hogy a munkahely, az itt működő társadalmi szervezetek nemcsak az egyén munkájáért, fegyelmezett magatartásáért felelősek, hanem általános emberi fejlődéséért is. Más oldalról viszont rendkívül kényes a munkahelyi közösségek és a társadalmi szervezetek helyzete, mert a magánügyek egy részében ugyan a közvélemény előtt is nyilvánvaló a beavatkozás szükségessége — kirívó alkoholizmus, a gyerekekkel való kegyetlen bánásmód stb. — mégis a közbelépés számos már említett emberi, illetve erkölcsi és jogi akadályba ütközik. Különösen kényes az emberek szerelmi ügyeibe való beavatkozás. Ez ugyanis csak súlyos társadalmi érdekek megsértése esetén indokolt, ami pedig meglehetősen rijtkf dolog. A szocialista -rkölcs nem fogadja el a mások életébe való be nem avatkozás, a közömbösség egoista elvét, de nem szentesíti a mások ügyeiben való vénasszonyos turkálást sem. Különösen, ha ezt háts ' szándékok mozgatják: a hara gosok, vetélytársak, fölöttesek befeketítése magánügyeik »erkölcsi« megítélése alapján. Annyi bizonyos, hogy a mások ügyeivel való foglalko zás órási felelősséget, maxi mális tapintatot, körültekintést, az okok és a körülmények alapos ismeretét igényli. Csak így, ezt szem előtt tartva közeledhet bárki a magánélet megítéléséhez, és kezdeményezhet változtatást, javítást célzó intézkedéseket. Padi László Felelősséget érezni másokért is — EGYETLEN gépkocsivezető sem felejtkezhet meg soha a közlekedési szabályokról. Hiszen senki nem tudhatja, mikor történik valami váratlan, rendkívüli esemény, a ha nem is ő a közvetlen oka balesetnek, részese annak, ha megsértette a közlekedési szabályokat Sokszor hangoztatott — néhány hivatásos és tnagánve- zető számára már talán kissé megunt — igazságokkal kezdte beszélgetésünket Papp János, a Kaposvári Húskombinát gépkocsivezetője De munkáját figyelembe véve kijelenthetjük: nemcsak beszél arról, mi szükséges, hogy valaki fegyelmezetten, baleset nélkül közlekedjen, hanem aszerint cselekszik is. November 7-én a vállalatnál rendezett ünnepségen vette át az egymillió kilométer balesetmentes vezetésért járó kitüntetést. — Éppen harminckét esztendeje, 1940-ben vizsgáztam. Egy kaposvári tojáskereskedő tehergépkocsijával jártam a megyét, az országot. Voltam katona, ott is a szakmámban dolgoztam. Amikor leszereltem, egy ideig taxiztam, majd a TEFU-hoz, onnan pedig az ■Ulatforgaimi Vállalathoz ke -ültem, s a vállalatok egyedi té.se után lettem a hűskombi nát dolgozója. Hattonnás, pótkocsis teher gépkocsival járja az országot. Reggel hatkor indul, s a megye valamelyik termelőszövetkezetéből viszi az élő állatokat, sertéseket, szarvasmarhákat Szegedre, Szombathelyre, vagy az ország más városába. Egy-egy ilyen úton — a iárművel együtt — félmilliós érték van a kezére bízva. — Hajnalban indulok, van olyan nap, hogy hait-hétszáz kilométer megtétele után este kilenc, tíz órakor érek csak haza a lakásomra. Bizony, 3léggé fárasztó ez a munka, hiszen egy hónapban átlagosan kilenc-, tízezer kilométert is megteszek. Előfordul, hogy egyik-másik szövetkezetben — különösen télen — pálinkával vagy más melegítő itallal kínálnak. Nem fogadom el, hiszen akkor képtelen lennék a munkámat pontosan ellátni, felelni a rám bízott értékért Este feleségemmel megiszumk két üveg sört — soha nem többet, mert reggel tiszta fejjel kell munkába állni —.vezetés közben azonban nem engedek még a legerősebb kínálásnak sem. Papp János ezután arról beszél, hogy vizsgája letétele óta talán már hárommillió kilométernél is többet vezetett. Balesete egyszer volt, amikor a szabályosan várakozó gépkocsiiába egy másik tehergép- kocs «lerohant. — Tudja, egy ilyen hosszú úton, ha Szegedre vagy Szombathelyre megy az ember, sok mindent lát. Láttam márszá- guldva előző, mosolyogva integető autósokat, s találkoztam velük nem sokkal később, amikor az összetört kocsi alatt jajgatták. Előfordul, hogy valamilyen ok — csúszós út, leeresztett sorompó stb. — késleltet, de ilyenkor sem lépem tűi a megengedett sebességet Elvem, hogy inkább érkezzem későn, mint soha. Családom, feleségem és két gyermekem van, mindig erre gondolok... Hárommilliónál is több kilométer. Ebből egymillió, ami- ■ óta bevezettek a balesetmentes közlekedéssel kapcsolatos mozgalmat. Sokszor volt ő is nehéz, veszélyes helyzetben. Súlyos kocsija élé kivilágítat- lan kerékpáros került, vagy váratlanul fékezésre kényszerítette egy másik, szabálytalankodó járművezető társa. Eddig minden ilyen veszélyes helyzetet szerencsésen megúszott, mert három évtizedes vezetői gyakorlata, fegyelmezettsége nap mint nap arra figyelmezteti, hogy a közlekedési szabályokról soha ne feledkezzen meg. Papp János két alkalommal kapott kiváló jelvényt, azonkívül a 250, majd az 500 és a 750 ezer, nemrégen pedig az egymillió kilométer baleset- mentes vezetés után járó kitüntetést vette át. — Sok ilyen lelkiismeretes, fegyelmezett gépjárművezetőre lenne szükség — mondja Pápai István, a vállalat szb-tifkára. EZT MONDJAK mindazok, akik vezetőként, utasként vagy akár gyalogosként is részvevői a közúti forgalomnak. Hiszen Papp János, a húskombinát tehergépkocsivezetője — a vállalat egyik szocialista brigádjának tagja — nemcsak a maga életéért, a rábízott nagy értékért érez felelősséget, hanem másokért is.. J Szalal László Több törődést érdemel a táblatörzskönyvek vezetése A korszerű termelés megszervezéséhez biztos támpontot "Szolgáltatnak a táblatörzs- könyv adatai A könyv vezetésének elsőrendű haszna a termelés megszervezéséhez szükséges megbízható adatszolgáltatás, amely szakszerű vetésforgót tesz lehetővé. Nincs olyan, mezőgazdasági szakember, aki éveken keresztül a táblatörzskönyv nélkül biztonságosan tudná, hogy egy-egy táblán mikor termeltek gyomnevelő, gyomirtó, mélyen vagy seikélyen gyökerező, víz- és táplálóanyag-igényes, szárazságtűrő, élelmes, talajzsaroJó vagy talajgazdagító, rövid és hosszabb tenyészidejű növényt. A táblatörzskönyv adatai azt is pontosan mutatják, hogy az egyes területeken miA tsz tagok kitelsz! kölcsönös nyugdíjbiztosításának módosításáról A termelőszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. számú törvényerejű rendeletet és ennek végrehajtásáról kiadott 30/1966. (XII. 24.) Korm. számú rendeletet, valamint a 6/1966. (XII. 24.) SZOT szabályzatot a közelmúltban módosították. Az új rendelkezések megjelenésével 1973. január 1-től enyhülnek a járadék megállapításának feltételei. A termelőszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjának, valamint baleseti járadékának megállapításánál az eddig figyelembe vehető jövedelem 5000 forintos felső hatóra az új módosító rendelkezések értelmében 10 000 forintra módosul, de továbbra is változatlanul marad a figyelembe vehető jövedelem 900 forintos alsó határa. A módosítás szükségessé tette az eddigi 21 ún. nyugdíjosztály módosítását 28-ra. Ez a termelőszövetkezeteknél 1973. január 1-én lép életbe, tehát a nyugdíjosztályba történő besorolás ettől az időtől kezdőd’k. A korábbi 21 nyug- díjoszitály értékhatárai a jövőben vátozatlanok maradnak, az új nyugdíjosztályoknak csak az 5000 forintnál magasabb havi átlagjövedelmeknél jgjectoeagnk A oeseeetasoknál mindenkor a termelőszövetkezeti tagnak az előző évben elért részesedése az irányadó. Az átlagjövedelem Az űj módosító rendelkezések az átlagjövedelem kiszámításánál úgynevezett »vagylagos« számítási szabályokat léptetnék életbe, s ezek a szabályok ugyancsak 1973. január 1-tól érvényesek. A jövőben is érvényben marad azonban a termelőszövetkezeti nyugdíj- törvénynek az a rendelkezése, miszerint a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagjövedelmet a nyugdíjazás töredék évének, valamint annak a 4 naptári év nek a nyugdíjosztály szerinti jövedelme alapján kell megállapítani, mely a nyugdíjazás évét megelőzi. Ha a termelőszövetkezeti tagra nézve úgy kedvezőbb, a jövőben mód nyílik arra, hogy e számítási időszak helyett az 1973. január [ 1-én életbe lépő új számítási mód alkalmazását kérje. Ez utóbbinak az a lényege, hogy a nyugdíjat a nyugdíjazás töredékévének, valamint annak a 3 naptári évnek á nyugdíjosztály szerinti jövedelme alapján állapítják meg. mély naptári év közül a termelőszövetkezeti tagra nézve a legkedvezőbb. Vegyünk erre egy példái. Egy termelőszövetkezeti tag 1973 augusztusában megy majd nyugdíjba. Kérheti, hogys nyugdíját az 1973-ban érvényes, valamint annak a 3 naptári évnek a nyugdíjosztály szerinti jövedelem alapján számítsák ki, mely az 1972, 1971, 1970, 1969 és 1968-as évek közül számára a legkedvezőbb. Ha ez a számítási rendszer a példánkban említett termelőszövetkezeti tagra nézve, nem lenne előnyösebb, t.ehát nem biztosítana magasabb nyugdíjat, akkor változatlanul kérheti, hogy nyugdíját az eddigi szabályoknak megfelelően, tehát az 1973-ban jelentkező töredék év, valamint az 1972, 1971, 1970 és 1969-es naptári év nyugdíj osztály szerinti jövedelmeinek figyelembevételé! vei határozzák meg. »i a nyegdí jaa&sfc ■asgei&sí' § itató Kik „válogathatnak M? I Az úgynevezett töredék év mellett a 3 legkedvezőbb év választásának a lehetőségévé! ?sak azok a termelőszövetkezeti tagok élhetnek, akik az átlagjövedelem számítása szempontjából irányadó időszakban megszakítás nélkül termelőszövetkezeti tagok vcá- j Továbbra is változatlanul maradnak azok a korábbi rendelkezések, melyek a nyugdíj megállapításánál nemcsak a nyugdíjazást közvetlenül megelőző időszakban, hanem a korábbi években elért jövedelem figyelembevételét is lehetővé teszik. A termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer eddig is módot adott arra, hogy a tag nyugdíjának mgállapítását annak a jövedelmi átlagnak az alapján kérhesse, melyet a 65. életévének betöltését, vagy — ha rá nézve kedvezőbb — a 60. életévének elérését megelőző. 5 évben elért (a termelőszövetkezeti nőtagok esetében a fenti korhatárokat 5 évvel alacsonyabban kell számításba venni). Ezek a szabályok most azzal egészülnek ki, hogy a tsz-tag ezekből az 5 éves időszakokból is kérheti a töredék év mellett a 3 legkedvezőbb nyugdíjév kiválasztását. Ugyanakkor változatlan maradt az a korábbi szabály is, hogy az 1967-et megelőző nyugdíjévekre csak az akkori nyugdíjtörvény szerint irányadó havi 900 forintos jövedelmet lehet figyelembe venni. A korábbi életkorban elért jövedelmet, továbbá a 3 legkedvezőbb év jövedelmét csak akkor lehet beszámítani, ha az igénylő tagnak a figyelembe vrett időpontban legalább 10 nyugdíjévé van. Be. 3& L eSoéSÍíBSesfeú» 1 kor és milyen szuperszelektív vagy más gyomirtó vegyszereket használtaik. A könyv vezetésének fontossága napjaiaaik- ban még inkább növekedett, mert a sokféle kémiai anyag felhasználásának nyilvántartása elkerülhetetlen. Ma más vannak több évik ható gyomirtó vegyszerek, melyeiknek használatáról pontos nyilvántartás , kell, mert anélkül a helyes növényápolást meghatározni nem lehet. A Simazin, az Atrazin, a Hímgazin hatása legalább kétéves. Ha ezt nem vesszük figyelembe, és az ilyen vegyszerrel kezelt kukorica után az első évben kalászost vetünk, az kipusztul. A talaj termöerejének fokozását, a helyes munkaszervezést az üzemen belül csak akkor lehet: megvalósítani, ha ismerjük a gazdaság tábláinak nemcsak jelenlegi helyzetét, hanem az elmúlt évek trágyázási, talajművelési és egyéb termelési adatait is. Mindezekre a kérdésekre a táblatörzskönyv kitöltött rovatai adják meg a választ A könyv pontos vezetése lehetővé teszi, hogy minden növény az adott körülmények között legmegfelelőbb elővetemény után következzen. így minden munkát a maga idejében, a legmegfelelőbb módon lehet elvégezni Lehetővé válik a helyes trágyázás, a talaj vizes. táplálóanyag-készletével való okszerű gazdálkodás. A táblatörzskönyv adatai alapján kialakított vetésforgó a gazdálkodást áttekinthetőbbé teszi,_ és így jelentős megtakarításokat érhetnek eL Fontos a vetésforgó iksfezs- tesékar, hogy a tábiatör®- kömyvtből a gazdaság minden táblájára külön-külön állapítsák meg: azokon melyük évben mit kell termelni így a talaj egyoldalú kihasználása elkerülhető, és megakadályozható a növényi kártevők, gyomnövények, betegségek elszaporodása, Illetőleg elterjedje. Ezek után érthető, hogy a táblatörziskönyv az okszerű gazdálkodás alapja. A termelőszövetkezetekben kialakátoéÉ nagyüzemi táblák lehetővé teszik a könyv felfektetásét és pontos vezetését. Br. L L Somogyi Néplapl 3
