Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-23 / 302. szám
!'.észöl Somogy megye régészeti topográfiája Az őskortól a törökkorig MEG NINCS EGY évtizede nnak, hogy a magyar régészekutatásban megértek a felitelek az egész országot fellelő topográfia munkálatai- ak megindítására. Ennek az urópai viszonylatban is szá- lottevő vállalkozásnak elindí- ója és szervezője a Magyar 'udományos Akadémia Régé- zeti Intézete, mely a megyék agyfokú támogatásával végzi . munkáját. Elsőként Veszp- ém megye területét készítet- ük el 1964—1969 között. Már 1969-ben két újabb melyében indult meg a munka, a ;254 négyzetkilométeres Ko- nárom és az 5668 négyzetkilo- néteres Békés megyében. 972/73-ban pedig hozzákezdünk hazánk egyik legnagyobb negyéje, a 6085 négyzetkilo- néteres »Somogyország« fel- iolgozásának is. Még a történelem iránt fogékonyabbak is joggal kérdezhetik: mi hát a régészeti topográfia és mi a célja ennek a hatalmas — az egész országot 50 kötetben feldolgozó — munkának? A régészeti topográfia az őskortól a törökkor végéig (XVII. század) öleli fel múltunk tárgyi és írásos emlékeit, mindenütt bemutatva a múzeumok és levéltárak már meglevő anyagát, az azokra vonatkozó p'ontos és teljes bibliográfiát és a lelőhelyek földrajzi fekvését. A pontos térképezés munkánk egyik legfontosabb része. De nemcsak a már ismert lelőhelyek kerülnek térképre, hanem sok új is. Az egykor lakható területeket ugyanis szinte lépésről lépésre bejárják a régészek, felszíni leletek után kutatva. A nem szakemberek számára csaknem hihetetlen, hogy a minket körülvevő táj felszínén ma is — minden ásatás nélkül — nyomon követhető az évezredekkel ezelőtt élt emberek települési kultúrája. Az egykori lakott helyek kultúr- rétegei a földművelés (mélyszántás, forgatás, talajjavítás) vagy egyéb földmunkák (épületalapozás, gödrök ásása, talaj fel töltés) során kisebb-na- gyobb mértékben megsérülnek, és így a régészeti leletek a felszínre kerülnek. A mesterséges halmok, sáncok, földvárak, romok természetesen már sokkal szembetűnőbb emlékek. Az alapos terepbejárások egyszeriben eltüntetik az eddigi »-fehér foltokat«- Veszprém megye egyetlen járásában például 405 új lelőhelyet sikerült találni, ami az összes lelőhelyek 56 százaléka. Ilyen hatalmas vállalkozás azonban csakis akkor lehet igazán sikeres, ha a megye lakossága támogatja a szakemberek munkájtá. Örvendetes jelenségnek tartjuk, hogy Somogy megye népe egyre nagyobb segítséget nyújt. Egyre nagyobb lesz azoknak az embereknek a száma, akik nemcsak érdeklődnek múltunk iránt, hanem tesznek is érte. A törökkoppányi Cser Gizella, a belegi Varga József vasutas, a zicsi plébános, a zamárdi tanár Pillér Dezső, a somogyvá- ri Szabó Antal és Pap János, a somogyzsitfai Gerdics Imre, a kaposvári Varga Gyula tanácsi főelőadó, az ugyancsak ■ kaposvári Berzy Péter, a balatonszemesi Reöthy Ferenc tanár és még sorolhatnánk azok nevét, akiknek ügyszeretete és odaadása példaként állhat előttünk. A SZOKVÁNYOS régészeti leletanyag azonban — még a legszerencsésebb esetekben is — csak tájékoztató jellegű adatokat szolgáltathat. Igazi történeti ismereteket csak az ásatásoktól várhatunk. A Somogy megyei Múzeumi Szervezet szakemberei 1972- ben hat lelőhelyen' végeztek feltárásokat, s már az eddigi eredmények is azt sejtetik, hogy 1980-ra — amikorra az egész megye feldolgozása elkészül — szűkebb pátriánk őstörténetéről is lehullik a mindent eltakaró fátyol. Dr. Bakay Kornél megyei múzeumigazgató, régész A Mindenütt otthon költőjéről Kovács Sándor Iván könyve Váci Mihályról Sokan valljuk, hogy együtt I indulhatunk a kismonográfia! szerzőjével, Kovács Sándor Ivánnal a Váci-versek világába, mely rétegekként formálódott, született meg. Ennek a világnak voltak kezdeti fogyatékos időszakai is, de ha fénykorára vagyunk kíváncsiak, a kezdethez kell viszonyulni — talán így összegezhető az a monográfusi szándék, melyről az Akadémiai Kiadó új — Kortársaink című életrajzsorozatban megjelent Váci Mihály pályakép győz meg bennünket. ' A sorozat köszöntése csak akkor szólhat igazán, ha nem pusztán a megjelenést, hanem a megjelent művet értékeli olyannak, hogy érdemes volt a kiadónak belevágni. A Vácikismonográfia minden szempontnak megfelelve elégíti ki az igényeket. Hangja azért is üdvözlendő, mert elfogulatlan a gyenge verssel szemben, s elfogult a pálya csúcsát jelentő »szintézis-versekkel«. A szerző szinte vonzza a kortárs kritika megállapításai közül azokat, melyek felfogásával azonosulnak- így Kovács Kálmántól idézi egyik fontos megállapítását: — Váci közéletisége épp azáltal újszerű, hogy világnézet és politikai kategóriái, a szocialista társadalom új érzésvilága a gondolati és érzelmi általánosítás síkján jelentkeznek. (Ahol a korai hang hibázik ebben, arra is rámutat Kovács Sándor Iván, azért, hogy ne közhelyként hasson a joggal megérdemelt dicséret.) Pontosan helyezi el Vácit a magyar költészet vonulatában is: »Miként a Himnusz, a Szózat, A Dunánál és a Hazám költője, Váci is kiemeli múltunk összetorlódott századaiból a súlyosnak, meghatározónak érzett mozzanatokat. Százezer ős szemlélget velem«, »A világ vagyok« —zeng fel József Attilánál«; »Egy emberöltőt éltem én — de a sorsom / történelem és ezerévnyi« — hirdeti Váci Mihály.« Kovács Sándor Iván Illyés költészetének foytatását látja Váci verseiben — helyesen. »S igazat szólott Simon István, amikor így vett búcsút tőle: „Nemzedékem első költőhalottjának tiszta emlékét... utódaink is soká őrizni fogják.”-« Ezzel az idézettel következetesen Zárul tulajdonképpen a monográfusi munka is. A zsezse madár című tanulmánykötetből került elő a napokban — monográfia olvasása közben — Váci Mihály utolsó kaposvári útjának dokumentuma. »Váci Mihály Kos- suth-díjas költő irodalmi estje Kaposvár, 1Ö68- ápr. 20. Latin- ca művelődési ház.« »És úgy szeretnék népem (mesélő emlékezetében) pár szóban megmaradni...« — Ma különös döbbenettel olvasom Váci Mihály sorait, melyet 1968-ban talán még nem egészen érthettünk... H. B. Szépet, maradandót alkotni Elmélyülte n, megfontoltan dolgozik. ( i S amint elhelyez egy üveget vagy valami díszítő elemet, lassan kialakul, megváltozik a kirakat. Sokan állnak meg az arra haladók közül, s nézik, hogyan formálódik keze nyomán az üzlet külső képe. Rónai Lajost, a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereske- reskedelmi Vállalat kirakat- rendezőjét nemcsak Kaposváron, hanem' Siófokon, Nagyatádon és még jó néhány helyen ismerik. — Húsz esztendeje végzem ezt a munkát. Véletlenül lettem 1952-iben kirakatrendező, azután nagyon megszerettem, fantáziát láttam benne. Igaz, kezdetben. a kirakatrendezés nem hasonlított mai munkánkra. A boltvezetők vagy az eladók a fölösleges ládákat, zsákokat a kirakatban őrizték, legföljebb letakarták valamivel, mi meg elhelyeztünk egy kézzel festett feliratot, és kész volt a kirakat. Ma egészen más a helyzet, hiszen egy üzlet kirakata a kereskedelem kulturáltságának is fokmérője. S egy nagyobb ünnep, nyári, téli vásár vagy valamilyen politikai esemény kapcsán is olyan kirakatokat kell készítenünk, amelyik nemcsak vásárlásra serkent, hanem jelzi az ünnep hangulatát is. Ennek a szakmának is vannak művészei, s ez a jelző Rónai Lajosra is ráillik. Többször nyerte meg a Kaposvár felszabadulásának évfordulójára rendezett kirakat- versenyt. Hét alkalommal kapott kiváló jelvényt, s egyszer elnyerte a Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést is. A dekorációs műhely, ahol dolgozik, igen sok meglepetést őriz. Valóságos házinyomdájuk van, ennek segítségével percek alatt készülnek a különböző feliratok, cégtáblák. Különböző gépek könnyítik a munkát. Azok többségét — kiselejtezett alkatrészekből — ő készítette. — Nyugtalan ember vagyok, képtelen arra, hogy otthon üljek, pihenjek. Szombat délután, vasárnap délelőtt is a műhelyben vagyok s dolgozom. Családunkban apáról fiúra szállt a rajzkészség — én is örököltem —, s ezt nemcsak munkámban, a kirakatrendezésben, hanem hobbymban, a réz- és bőrverésben is kamatoztatom. Legnagyobb örömöm, ha valami szépet, maradandót alkotok — vall önmagáról. Évekkel ezelőtt kezdett réz- tárgyak készítésével foglalkozni. Hamutartók, gyertyatartók, vázák és más tárgyak kerültek ki a keze alól. Most Kaposvár centenáriumára különleges, a város új címerével, a tanács épületével díszített bőrtáskákat és más tárgyakat készít. Jó ideig figyeltem munka közben. Egy ilyen táska, irattartó elkészítése napokig tart, hat-nyolcezer ütés után alakul ki a végleges forrna. Mindegyiket buzsáki mintákkal díszíti. — Fiaim, Attila, Lajos és Róbert is örökölték ezt a szenvedélyemet, velem együtt dolgoznak ők is. Rézvereteket, domborműveket, plaketteket és most már bőrdíszmű tárgyakat is készítenek. Nagyon szeretném, ha ők többre vinnék, mint én ... Rónai Lajost tehetséges kirakatrendezőként, ezermesterként ismerik. Fiai talán — s ebben tehetségük alapján bízhatunk — iparművészként szereznek majd hírnevet. Szalai László Az üzemek, vállalatok, tömegszervezetek segítségét kérik December elsejétől főfoglalkozású gondozónő ÖTVENÉVES A SZOVJETUNIÓ Taskent meggyógyult Taskent földrengés-veszélyes zónában fekszik, Amikor’ a tragikus események bekövet- J keztek, azt hittük, a város sok] A szociális gondoskodás társadalmi segítéséről szóló körlevelet kézbesített a posta nemrégen Csurgó nagyközség üzemei, vállalatai, társadalmi és tömegszervezeti vezetőinek és munkás, dolgozó kollektíváinakA községben az eddig biztosított szociális gondoskodási lehetőségeken túlmenően a tanács megoldást szeretne találni idős, gondozó nélküli, családtagokkal nem rendelkező, vagy egyéb Okból szociális gondozásra szoruló emberek megsegítéséhez. Ezt a feladatot négy társközségben kell ellátni, így elég sok azoknak a száma, akik ilyen segítésre szorulnak. A szociális otthonok öt évvel ezeíStt Üzbegisztán fővárosát, Taskentet hatalmas földlökések mozgatták meg, amelyek súlyos károkat okoztak. Az itt élőket ért természeti csapást együttérzéssel fogadták a Szovjetunió népei. Moszkva, Leningrad, Ki- jev és Minszk lakosai azonnal felajánlották, hogy részt vesznek az új Taskent felépítésében. Az ország minden részéből építőbrigádok érkeztek a helyszínre, magukkal hozva a szükséges építőanyagot és gépeket. Az új Taskent hihetetlenül rövid idő alatt épült fel. Napjainkban szovjet Közép-Ázsia legszebb városa. Az építők hősiességéről az egész világ tud. Kevesek előtt ismert azonban egv első pillantásra talán apróságnak tűnő részlet, amely pedig a szovjet városépítés egészére jellemző: Taskent minden új kerületének terve alátt ott van a városi közegészség, és iárvánvügvi áillo- más AnftA-si engedélvt íel?nfő a’áírása is. A közo«AS7,ségü?vi szolgálat szerteágazó szervezetének funkciója sokoldalú, rendkívül fontos. Megelőzi, fölfedezi és ellenőrzi a fertőző megbetegedések gócait, tervszerű megelőző intézkedéseiket tesz, és gondoskodik a városok kielégítő közegészségügyi állapotáról. Taskenitben ezt a felelősségteljes munkát Eleonóra Korkina és munkatársai végzik, szoros együttműködésben a városi tanács illetékes szer- veivei és az építővállalatok- kaL A közegészségügyi orvos számos más kötelezettsége közé tartozik, hogy a lakásépítési tervekben ügyeljen a közegészségügyi előírások megtartására. — A közegészségügyi orvos feladata sokak számára észrevehetetlen. Orvosaink együtt élnek a szovjet emberek mindennapi gondjaival, ismerik munkájukat, pihenőidejük beosztását és feltételeit. Tudjuk, milyen óriási probléma világviszonylatban a biológiai egyensúly megőrzése, a levegő és a víz szennyezettsége, milyen torz jelenségekhez vezethet az ösztönös urbanizáció, amely hangyabolyra hasonlító gigantikus városokat szül. Jog. gal nevezhetjük ezeket öngyilkos-városoknak. Léteznek olyan tudományosan megalapozott normák és szabályok — mondja Korkina —, amelyeket munkánkban. figyelembe veszünk, és így megvalósítjuk a városi építkezések ellenőrzését. A járványügyi hatóságoknak messze terjedő hatáskörük van. A közegészségügyi szabályok megsértőit először pénzbírsággal sújtjuk, majd javaslatot teszünk az egészségre káros üzem vagy gyár megszüntetésére. A közegészségügyi szolgálat több, kötelező követelményt állít fel a lakóházépítők számára. Elsősorban figyelembe kell venni az épületeknek az éghajlati viszonyoktól függő, optimális sűrűségű elhelyezését. Tasketben, ahol a nyár igen forró, az épületeket egy7 mástól távol helyezik el. A jobb szellőzés érdekében az ablakok nem délre nyílnak. Az építők széleskörűen alkalmazzák a teraszokat, verandákat. Az udvarokban sportpályákat, mondja Korkina. — Keleten játszótereket építenek és fákat ültetnek. Ezzel kapcsolatban nincs sok gondunk — az emberek nagy becsben tartják a fát. Minden, magát valamenvire is becsülő ember kötelességének tart ia a faültetést. A minden lakosra kötelezően jutó 10 négyzetméter zöldterületet régen túlszárnyalták. Kedvező adataink vannak az új lakótelének megbetegedési statisztikáiéban. összehasonlítva a régi kerületekkel, itt hatszor kevesebb a megbetegedés. lakója végleg elköltözik. Az i befogadóképessége korlátozott. Az otthoni szociális gondozás lehetőségeiről, az elképze- 1 lések megvalósításáról beszél- 1 gettünk Pápa Imrével, a Csur- 1 gól nagyközségi Közös Tanács 1 elnökével és dr. Göldner Vilmos vb-titkárral. jatta is ezt a törekvést. A la kosok azonban itt maradtak Hittek az építőknek, akik garantáltan földrengésbiztos épületeket emelnek. Nagy kényelmet biztosít a városi lakosoknak az egyes lakótelepek tervezése. Az óvodák, bölcsődék, iskolák zöldövezetben. a fő közlekedési — Mikor vetődött fel először a szociális gondozás ilyen megoldása? utak tói távol vannak. Az üz-á _ Két évvel ezelött már Ítéletek és kulturális intézmények közvetlenül a lakóházak mellett épülnek. Van azonban néhány olyan problémánk, melynek megoldásával még csak most kezdtünk foglalkozni. Egyik ilyen a zajártalom elleni küzdelem. A megengedettnél magasabb szintű zaj álmatlanságot, idegességet és nyugtalanságot okoz, csökkenti a munkaképességet. A városi élet pedig egyre zajosabb lesz. Taskentszen állt a tervünk, de a meg valósításra csak ez évben gondolhattunk, Két, öregek számába fenntartott otthonunk van a községben. Elsősorban a ma- j gatehetetlen, idős emberek helyzetén igyekeztünk könnyí- t teni, amikor december elsejé- i tői főfoglalkozású szociális 1 gondozónőt alkalmaztunk — tájékoztatott Pápa Imre. Mi a feladata a gondozónőnek? nek, mint minden modern vá fosnak, szétágazó úthálózataJ Dr. Göldner Vilmos: van, amelyeken egyre többi — A legfontosabb a folya- gépkocsi közlekedik. A zaj-J matos munka megszervezése, szint egyelőre még nem ha- a Az esetek többségénél úgy kell 'adja meg a megengedett őr- a megkeresni a gondozásra szo- téket., ha azonban nem teszünk i radikális intézkedéseket, ezT már a közeljövőben bekövet-] kezhet. E probléma megoldásán dolgozik a városban nemrég alapított akusztikai laboratórium, amelynek vezetője ugyancsak Eleonóra Korkina. ruló öregeket, mert maguktól nem jelentkeznek. A gondozónő feladata nem a közvetlen segítségadásból áll— Anyagi segítséget eddig is élveztek a rászoruló nyugdíjasok. Mennyiben tér el a , szociális gondozás ettől’ és az G. G. f öregek. napközi otthonában biztosított lehetőségektől, mit jelent a tanáccsal megkötött szerződés? — A dolgozók köthetik a tanács szakigazgatási osztályával. Vállalják, hogy az általuk kijelölt személyeket társadalmi munkában, a kapott eligazítási mód szerint, házi szociális gondozásban részesítik. Erről gondozási naplót kötelesek vezetni, és azt a kívánt időpontokban nekünk bemutatni. Munkájukról beszámolnak, a gondozási feladatok végzésére vonatkozó irányítást elfogadják, és a szakmai megbeszéléseken részt vesznek. Szükséges, hogy üzemeink, gyáraink társadalmi aktívahálózatot építsenek ki, mert nekik is vannak magatehetetlen, gondozásra -szoruló nyugdíjasaik. — Hányán részesülnek rendszeres szociális segélyben? — Harmincegyen. Rendkívüli segélyt ebben az évben hetvennyolcán kaptak. — Mi a helyzet a társközségekben? t — Sokkal rosszabbak a viszonyok Somogycsicsón, Szentén és Csurgónagymartonban. De előny, hogy egy termelő- szövetkezetünk van. Nekik is elküldtük a gondozási szerződést— Tapasztalható már valamilyen eredmény? — Most még nem beszélhetünk erről. A választ január tizenötödikéig kell visszaküldeni. Ennek tartalmaznia kell egyben a patronáló mozgalom számukra legelőnyösebb formáit, megvalósításának lehetőségeit, tehát konkrét javas-, latokat is. Reméljük, hogy az eddig végzett munka nem volt hiábavaló, s a község társadalmi és tömegszervezetei is olyan felelősséggel segítik céljaink megvalósítását, mint azt .más esetekben már többször is ■bizonyították, Kölnig Gábor
