Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-19 / 298. szám
Jegyzet — ünnep előtt Útközben, Petőfihez 1 Születésnapi megemlékezés Feledhetetlen hangverseny Farkas Ferenc ünnepi beszéde A jubileumi ünneplés fényére mindig rávetődik egy nem is jogtalan, ta- máskodó kérdés árnyéka: nincs-e túlsúlyban a formaság, a látszat, a » tesszük, mert illik« hamissága. Ügy gondolom, jó, hogy leskelődik, néha ágaskodik ez a kérdés, mert megválaszolása a formaságok, a látszatdolgok, a »tesszük, mert illik« hamisságának leleplezésével jár együtt. Aki figyelemmel kíséri a televízió szépen sorjázó Petőfi- műsorait, azt tapasztalja, hogy nem valami jubileumi pátosz, hanem j nagyon szenvedélyes, mégis mértéktartó, sablonokkal szakító, de néha eredeties- kedp arculat jellemzi ezeket. A cél az, hogy visszhangot teremtsenek az emberekben. És ez a legtöbb, amit akarunk; akkor jubilálunk igazán, ha mindenki ünnepel a könyvespolc mellett is. A rádió, a televízió, a vállalkozó kedvű irodalmi színpadok — az utóbbiak sajnos általában kevéske közönség előtt bemutatott — műsora csak hézagpótló, csak irányjelző. Az kell, hogy kézbe vegyük Petőfit, ízleljük, űjraízleljük leírt sorait. A fent említett »csak«-tól nagyon sok függ. Mert kézen foghatnak, oda vezethetnek a költő ösz- szes verséhez ezek a műsorok. Nagyon kellenek ezek a hangjátékba ágyazott életraj zmészletek, irodalomtörténész-előadások, előadóművész-vallomások. Kell a kézen fogás. Azt bocsássuk előre — bárki megbizonyosodhat róla —, hogy a magyar nép mindmáig legismertebb költője Petőfi Sándor. Igaz, arról is megbizonyosodhat bárki, hogy nagyon sokan csak a nevét, legföljebb egy versének címét ismerik, és ez édeskevés. Kell tehát a kézen 'énás. De hadd sorakoztassak 'el egy másik aggályt, amelyik egészen újkeletű, s melyet nem is »avatatlantól«, hanem egy somogyi pedagógustól hallottam. Ismerősöm azon füstöl- »é't, hogy Somogybán is Pe- * "'1-emlékműsorok készülnek '■ 'ey a megyei tanács pályádnak egyik fő tétele Petőfi NEM VOLT KÖNNYŰ a feladata a tudományos megismerés eszközeivel dolgozó szakírónak, amikor a Kaposvári Textilművek alapításáról, munkájáról írt. Hiszen a gyár létesítésének körülrriényei, munkája ma már valóságos szimbólummá váltak. A somogyi ipar megteremtésének szimbólumává. Amikor a gyár telepítését elhatározták, Somogy kifejezetten agrármegye volt, s ezek között is a legirv- kíbb mezőgazdasági jellegű. ' z 1949-es statisztikai adatok érint a lakosságnak mind- —je tizenhárom százaléka . ~í"-c-;x>tt az iparban, építő- taröan. S amikor az első öt- ■ves terv egyik legnagyobb nnyűipari beruházásaként elfogadták egy Kaposváron felépítendő textilgyár , tervét, ”agyon sokan fogadták kétkedéssel a bejelentést. Az események azonban azokat igazolták, akik hittek abban: Kaposváron igenis lehet gyárat alapítani, és a váróiba ipart telepíteni. Éppen ezért vált a textilművek a somogyi iparfejlesztés szimbólumává. A tervek azonban — az ötvenes évek gazdarágpol itikai koncepciójának megfelelően — nőm minden Szempontból voltak megalapozottak. Az építőmunka ma már szinte elképzelhetetlen körülmények között folyt. A legfontosabb tényező az az erkölcsi erő volt, amely lehetővé tette, hogy a város határálban, a Papsá- ra dűlőben épülő gyár hónapokkal a határidő előtt meg- kezdhes.se a termelést. S a gyár akkor 303 tonna olcsó pamutfonalat adott az országnál! ... »A kezdeti mostoha körűimé vrk után — írja a s.zorző. dr. a textilműveik h -s ‘ jrténetét feldolgozó tanulmányában — 1954. IV. negyedévében a mai | költészete. »Minek erőltetni, j hiszen az sem biztos, hogy ( egyáltalán járt Somogybán.« j Nem szabad ágyúval verébre lőni, az ilyen torz, provinciális szemlélettel tulajdonképpen vitázni sem érdemes. Csupán azt jegyezzük meg, hogy járt Petőfi Somogybán, de ha nem járt volna, akkor sem csak az Alföld költője. Még akkor sem csak az Alföld költője, ha legszebb tájverseit az Alföld ihlette, s azokat az Al- földhöz írta. Ha jól odafigyelünk, akkor alföldi verseiből azt is »megtanulhatjuk«, hogyan szeressük igazán, okosan a Dunántúlt, szülőföldünket. Ezekben a versekben a szülőföld szeretete a lényeges és j nem az elsősorban, hogv melyik tája az az országnak. Kell a kézen fogás. Ügy érzem, ez a kézeníogás-igény vezette a televízió nagy vállalkozását: a Keressük Petőfit sorozatot. Ennek van a legnagyobb visszhangja is. Főleg a kritikában. És az emberek körében? Ott már kevéssé. Pedig Berek Kati az emberek közé ment, izgalmas céllal és izgatott lélekkel Petőfit kutatná. Szembesített, kérdezett, szinte visszaperelte a költőt, és amikor ellenvéleménye volt, Petőfivel válaszolt. Megvallom őszintén, amikor a cikk elején a sablonokkal szakítással szemben az eredeties- kedést említettem, Berek Kati műsorára gondoltam. És megvallom őszintén azt is, sokáig rágtam magam, hogy lehet-e értékelni ezt a műsort is-is alapon. Voltak erényei és hibái, szakított a sablonokkal ugyan, de eredetieskedett is. Nagyon nehéz még most is magammal szembeszegezni a kérdést: igen vagy nem. S ha dönteni kell, mert kell, akkor: Vas megyei úttörőtábort hoznak létre — társadalmi összefogással — Balatonbeemeletes épületben működő nagyvállalat termelésével első ízben elnyerte az élüzem címet, majd 1955. elején kétszer egymás után ismét, 1956 első felében ugyancsak egymás után kétszer nyerték el az élüzem címet, s a második negyedévben a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját.« •Aztán a hatvanas években egyre jobban kiteljesedő somogyi iparosítás során sok minden megváltozott A termelési mutatók, a szociális ellátás és a kultúrmunka nem első számú megyei ügy többé, hanem szigorúan belső, a normális ütemű fejlődés fokmérői. Pedig az ekkor kiteljesedő változások cseppet sem voltak jelentéktelenebbek, mint a gyáralapítás. Ekkor került előtérbe a termelékenység a gyár életében, ekkor kezd épülni a környéken a főként munkáslakásokból álló városnegyed, mely az elmúlt években már külön üzleteket, könyvtárat és orvosi rendelőt igényelt és kapott. S az ötvenes években megkezdett munka csak ekkor fejeződött be iénylsgesen: amikor a Somogyba telepedett textilipar szervesen beilleszkedett a környezetbe, s a kölcsönös hatások sorával alaposan át is formálta azt. A GYÁR JELENÉT ma a nagykorúsodás kérdése foglalkoztatja. A textilipari rekonstrukció, amelynek keretében 1975-ig 82 millió forintos beruházást akarnak végrehajtani. Gépeket vásárolnak, korszerű gépeket, melyeket a gyárban dolgozók munkakörülményeinek javítása mellett a termelékenyebb, jobb és íöbb munka végzésére állítanak fel. A gyár megindult az igazán korszerű nagyüzemmé válás útján. nem. Nem tartom sikeres vállalkozásnak, mert nem kézen fogott, hanem idegesen kézen ragadott. És nem tetszett, ahogy Berek Kati Petőfi verseit mondta. Nagyon szeretem hallgatni Berek Kati előadásában József Attilát, Nagy Lászlót. Petőfit nem. Petőfi nála túlságosan színtelen, ez a végtelenül színes, robbanó egyéniség egy prédikáló, ösz- szeasszott filozófussá vékonyul. Nekem Petőfi több. Több mosolyt, meleget érzek belőle, több színt, villanást, kedvet, pajkosságot — s ezekkel együtt a forradalmárt! Ez az eset intő is, mert Tímár Béla előadását — múlt kedden este a Téli könyvvásár című műsorban — már egészen elszíntelene- dett, elhalványodott versmon dás jellemezte. S zerencsésebb és tartalmasabb a televízió másik sorozata, aífiely általában vasárnap jelentkezik: A Petöfi-év küszöbén. Legutóbb Dómján Editet hallhattuk. Aszopyos melegséggel, egy kissé modorosán, itt-ott idegesítő macskadorombolással mondta el Petőfi két, talán legszebb szerelmes versét. Az előbbiekből levonható az a tanulság, hogy Petőfi nem általában van, hanem költészete közkincs, mindenki megszerezheti magának és mindenkihez ugyanúgy szól, de igen sokszor másként visszhangzik, mindenki a sajátjaként, sokban különbözőképpen tükrözi. A műsorok hibáikkal és erényeikkel együtt, tehát nem azért vannak, hogy pótolják Petőfit, hogv beteljesítsék az ünneplést, hanem azért, hogy hozzá vezessenek, hogy az ünnep Petőfi-kötettel a kezünkben teljesedjék be. rényben. Az akció eddigi eredményeiről és a feladatokról tegnap tanácskozott Szombathelyen a megyei pártbizottság mellett működő ifjúsági munkabizottság. A költségvetésből 5 millió forint áll rendelkezésre erre a célra, s ehhez eddig mintegy 2 millió forintot ajánlottak fel a dolgozók a túlmunkájuk béréből. Diákok is csatlakoztak a mozgalomhoz Vas megyében: az őszi kukorica- és almaszedésért kapott alkalmi bér egy részét több középiskolai osztály befizette a tábor létesítésére nyújtott folyószámlára. A tábor építését a tervek szerint 1973-ban kezdik meg. Mindig áhítattal, vegyes borzongással, mint valami titkos szekta titkon kihallgatott varázsigéjének szövegét, úgy hallgattam, ha véletlenül hozzájuthattam egy kis diplomatanyelvhez. A »magas felek«, »a nézetek tisztázása ...«, »egymás álláspontjainak jobb megértése ...«, »a kölcsönös megértés légkörében . ..« és társaik főhajtásra késztettek, s késztetnek ma is. A fogalmazás magasröptű- sége, sajátos stílusa, remekbe sikerült fölényessége, meggyőző ereje — ez az ami hiányzik mindennapi életünkből. Ettől szürke és sivár a mindennapi élet, e nyelv híján válnak brutálissá az emberek és alantassá egymáshoz intézett szavaik. Éppen ezen tűnődtem az utcán baktatva és még a pardont sem tudva kimondani. honi/ tűnődés közben véletlenül behatolást követtem el egy embertársam oldalába, amikor egy pofon kíséretében a következő meaiegyzést nyúitották át ultimátum formájában: — Marha! Miután a pofon és az inkriminált megjegyzés szinte azzal egy időben hangzott el, A Hámán Kató iskola énckka Áz ünnep* születésnapi megemlékezést tizenegy kaposvári kórus színvonalas éneklése tette felejthetetlenné. Valóban Kodály Zoltán szellemét éreztük közöttünk, amikor kórusműveit hallgattuk óvodások előadásában és fiatal, idősebb kórustagok ajkáról. Kodály tudta, hogy nem elégítheti ki magyar zeneszerző az igényeket jelentős kórusművek komponálása nélkül. És ebben is arra törekedett, hogy egészen kicsiny gyerekektől a felnőttekig zeneirodalmat kapjon mindenki. Amikor a Kossuth Lajos utcai óvoda csoportja — elsőként — a Munkácsy Mihály Gimnázium aulájában szombaton a közönség elé lépett, tudtuk, a műsor is ezt a gondolatot fogalmazza meg. A Kis emberek dalai és a Molnár Anna egyaránt értékes darabja zeneirodalmunknak, Kodály műveinek. A kaposvári általános és középiskolai, valamint felnőtt- kórusoknak szép feladat volt felkészülni erre a kórushangversenyre. Megdolgoztak a sikerért. A Kodály Zoltán emlékére rendezett kórushangverseny meggyőzően bizonyította, hogy Kaposváron egyre magasabb színvonalat ér el az énekkari kultúra. Az általános színvonal mellett — meg kell jegyeznünk — szinte mindegyik kórus egyénit is tud nyújtani. A Tóth Lajos Általános Iskola kisdoboskórusa Pytel Anna vezényletével a jáhogy véletlenül az említett behatolást elkövettem, kétségeim sem lehettek két dolgot illetően: a) a »marha« megjegyzés annak szólt, aki a pofont kapta; b) a pofont én kaptam, tehát illető embertársam engem nevezett marhának. . E kétségkívül bonyolult, de általam mégis zseniálisan megoldott logikai feladat végére jutván és nem felejtvén el iménti töprengésem, ily szavakkal fordultam az engem meggondolatlan cselekedetével testi mivoltomban átmenetileg megsértett Magas Félhez (volt vagy 160 centiméter): — Uram, az ön tette kimeríti a meggondolatlan és durva visszavágás kritériumát. Miután én viszont a békés egymás mellett élés, a kölcsönös megértés, az egymás érdekeit legmesszebb menő tiszteletbentartásnalc elve alapján állok, s nem utolsósorban mélységesen elítélem a kölcsönös beavatkozás minden fajtáját, engedje meg, hogy figyelmeztessem tettének súlyára. Természetesen véletlen ütközésem feletti sajnálkozásomat kifejezni el tékos éneklésre helyezi a hangsúlyt, a Krénusz János iskola gyermekkara — dr. Király Lajosné dirigálta — a telt hangzásra ügyel különösen. Kardos Kálmánná II. Rákóczi Ferenc általános iskolai kórusa Kodály Nagyszalontai köszöntőjével az est egyik legemlékezetesebb produkcióját mutatta be- Régóta jó színvonalú a Hámán Kató Általános Iskola kórusa is, ez elsősorban Schuszter Gyuláné érdeme. A szövegsejtés pontosságát figyelhettük meg náluk különösképpen. Az általános iskolai énekzene tanítást, melyet Kodály alapozott meg, nem lehet eléggé dicsérni, amikor a Tóth Lajos iskola gyermekkara szól, Zákányt Zsolt vezényletével. A gyermekhang művészei, állíthatjuk túlzás nélkül. Kodály: Pünkösdödő, Lengyel László szerepelt műsorukban. A nézőtérről felhangzó taps nagy sikert köszönt meg. Kiemelném még a Kaposvári Munkáskórus szép hangját; Kodálytól A szabadság himnuszát mutatták be Klausz Róbert vezényletével. A tanítóképző intézet Kodály Ave Maria, Karácsonyi pásztortánc és Cigánysirató című kórusművével készült a születésnapi kórushangversenyre. Kodály Szépkönyörgés, Mól- | nár Anna — az est legszebben nem mulaszthatom, ám ez a véletlen és igazán jelentéktelennek látszó incidens az én sajnálkozásom kifejezésével megoldást nyerhetett volna, ha ön nem ragadtatja magát nyílt és durva agresszióra. Uram, még minden lehetőség adott, hogy kifejtse ön is álláspontját, hogy a köztünk lévő átmeneti és nem súlyos konfliktust a tárgyalások síkjára helyezzük . . . Hajlandó vagyok tárgyalni, fejtse ki ön is álláspontját, s tisztázzuk nézeteinket, hogy a kölcsönös megértés légkörében, egymás testi határainak tiszteletben tartásával folytassuk tovább útjainkat, testrészeink épségben tartása érdekében. — Menjen a fenébe, hülye fickó! Megállj, az anyád! Mi- Magas Fél. minden diplomáciai nyelvet félre téve, aztán könnyed gyorsasággal még bclémrúgott kétszer, éf fölényes léptekkel távozott. A vnomorult. Az ostoba fickó! Megállj, az anyád! Milyen hülye is vagyok, tényleg! Legalább jól szájonkap- tam volna én is, hogy különbséget tudott volna tenni a nyílt tárgyalások szelleme és még ma is hatásos job’’ tenyeresem között! Gyorká Géu ragyogó csillagai voltak. A Vi- kár Béla Kórus Zákányi Zsolt vezényletével komoly művészi élményt nyújtott, de az egész kórusest feledhetetlen élményt jelentett. Farkas Ferenc Kossuth-dí- jas zeneszerző szép születésnapi köszöntőt mondott Kodály Zoltán emlékére. — A magyar művész nemcsak önmagának tartozik felelőséggel, hanem hazája és nemzete is számon kéri tőle a kapott talentumot. Ha senki sem kérdi, mégis ott cseng a fülében: mit adtál művészeFarkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző. teddel a magyar népnek? — mondotta, rámutatva Kodály sikerének kulcsára, magyarságára és európai értékeire— Miben látja ma Kodály aktualitását és elmondhatjuk- e, hogy a Mester szellemiségét tovább ápolják a jövő zeneszerzői? — Kodály elhintett magvai világszerte szépen kikeltek — nyilatkozott kérdésünkre Farkas Ferenc a kórushangverseny után. — Sőt, én egy kicsit attól is tartok — folytatta —, hogy Kodály művészetének fénye áttevődik pedagógiai munkásságára, és árnyékba vonja a zeneszerző munkásságát. A i.A. század legjelentősebb kórusműveit — világviszonylatban is — ő írta. A mi tanulóéveinkben Bartók és Kodály »pad alatti olvasmány« volt, ma egy kicsit »tananyag«, s mint ilyen, néha veszít valódi értékéből. De említhetem azt is, hogy olyan jelentős, fiatal zeneszerzőnél, mint Durkó' Zsolt, a Kodály- tanítás folytatódik. Távol áll tőlem az elektronikus zene, de példának hadd említsem: Pongrácz Zoltán fiatal zeneszerzőnk, aki e területen megérdemelt sikereket ért el, egy nyilatkozatában ezt mondta: »Gépzeném azért nyert értelmet, mert Kodálytól tanultam ...« Azt hiszem, optimista választ adtam a kérdés második részére is. Korányi Barna Somogyi Néplapi 5 Gyár született A Kaposvári Textilműveh 20 éve Tröszt Tibor Balaton herémbe készülnek a Vas megyei úttörők A diplomatanyelv
