Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
K ét elfk' mm-%^ velemeny Maradandó, útmutató tapasztalatok Befejeződött a megye termelőszövetkezeti elnökeinek egyhetes téli továbbképző tanfolyama. A tanfolyamon mező- gazdaságunk jelenét és jövőjét érintő legfontosabb agrár- politikai kérdésekről volt szó. Minden tanfolyam, minden továbbképzés, új ismeret annyit ér, amennyit abból a gyakorlat hasznosítani tud. A termelőszövetkezeti elnökök téli tanfolyamának hagyományai vannak. Évről évre ösz- szehívják nagyüzemeink első számú gazdasági vezetőit, hogy szót váltsanak velük a szövetkezeti mozgalom egészét érintő legfontosabb feladato.król. Mit hoz magával egy-egy ilyen tanfolyamról a szövetkezet elnöke? A hallottakat hogyan illeszti napi tevékenységébe, saját nagyüzemének gyakorlatába? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, amikor két elnökkel a közelmúltban befejezett továbbképzésről beszélgettem. Dudás Károly — Ezeknek az elnöki tanfolyamoknak kettős hasznuk van — mondta Dudás Károly. a siófoki Űj Tavasz szövetkezet elnöke. — Az egyik, hogy az előadások, a konzultációk témája távlatokban utat mutat, segíti a jövő munkáját, támpontot ad a vezetőnek, hogy a gazdaság a népgazdasági céloknak megfelelően fejlődjön. De nemcsak támpontot, hanem módszerbeli útmutatást is nyújt Lényegében ehhez kapcsolódik a. továbbképzés másik haszna: a tanfolyam az elnökök nagy találkozója. Egy évben ez az egyetlen alkalom, amikor tapasztalatainkról egymással szót tudunk váltani. És ezek az eszmecserék legalább annyi hasznosat nyújtanak, mint a magas színvonalú, értékes előadások. Sőt az a Véleményem, hogy a vezetők közötti tapasztalatcserének a mezőgazdaság korszerűsödésével párhuzamosan nő a szerepe. — Mire alapozza ezt a véleményét? — A szövetkezetek fejlődése eltérő adottságaik miatl nem egyforma. Ebből következően az új módszerek, a korszerűsödés sem egyforma ütemben valósul meg mindenütt. Számunkra felbecsülhe- telen értéke van annak, ha vezető társainktól olyan gyakorlati tapasztalatokról értesülünk, amelyeket még csak elméletből ismerünk. Legyen ez egy új technológia, egy új növényfajta vagy üzemszervezési, vezetési módszer. Ez utóbbihoz kapcsolódik az, amiről a tanfolyamon is szó volt, s ami úgy érzem különösen érinti a mi szövetkezetünket. A szakosodásra, a szakemberképzésre gondolok. A fejlődés mai szakaszában egyszerűen nem tartható, hogy — mint nálunk is — egyetlenegy felsőfokú végzettségű szakember tevékenykedjen az üzemben. A korszerűsödés, az új módszerek alapvető követelményként állítják elénk, hogy minden ágazatot felkészült, felelős szakemberek irányítsanak. Már van is egy jelentkezőnk, egy fiatal szakember, aki nemcsak agrármérnök, hanem növényvédős is. Nagy szüksége van üzemünknek ilyen képzettségű irányítóra. A szakemberkérdésről sok szó esett már, a megoldás sürgősségét és »hogyan«-ját segíti ez a tanfolyam ebben a nagyüzemben. Ha csupán csak ezt hozta volna onnan magával Dudás Károly, akkor is haszna lenne a továbbképzésnek. De ennél sokkal több tapasztalattal tért haza ő is éppúgy, mint a másik megkérdezett szövet- kezti elnök, a somogybabodi Bártfai Imre. Ha lehet rangsorolni, akkor számára talán még az átlagosnál is lényegesebb volt a távlatok, a feladatok rendszerezése. Döntő jelentőségű fordulóponthoz érkezett üzemük: kimondták az egyesülést (mindkét helyen) a somogytúri szövetkezettel. Ez a körülmény új helyzetet teremt a gazdálkodásban, az üzemszervezésben. — Sok mindenről beszélhetnék, de csupán két lényeges dolgot emelek ki — mondta Bártfai Imre. — Az egyik a szarvasmarha-program, a másik az üzemszervezés. Mindkettő közvetlenül és szorosan összefügg gazdaságunk jövőjével. Nagyon tetszett és mélységesen egyetértek azzal, hogy a szarvasmarha-program megvalósítása során nemcsak a lehetőségeket, a célokat vitattuk meg, hanem óvatosságra is intettek bennünket. Már arra gondolok, hogy nem szabad elkápráztassanak a lehetőségek. Körültekintőknek, előrelátóknak kell lennünk. Alapvető, hogy a program elveinek megfelelően valóban komplex feladatnak tekintsük a szarvasHogyan érvényesülnek a jog- és hatáskörök? Gyári bizottságokról, bizalmiakról Bártfai Imre marha-tenyésztés fejlesztését. Nemcsak telep kell, hanem takarmány is, méghozzá ölesé takarmány. S ha már itt tartok, azt is elmondom, nagyon helyesnek tartom a beruházások új támogatási rendszerét, mert vitathatatlanul az .eleső és az ésszerű építkezésekre buzdít bennünket. — Az egyesülés újfajta üzemszervezés, vezetés kialakítását kívánja meg. Milyen elgondolásuk van? — Az üzemszervezés napjaink egyik legfontosabb témája, s mindjárt hozzáteszem, a fejlődés lényeges tartaléka is Engem például huszonnégy óra alatt meggyőztek arról, hogy az üzemegységrendszer helyett mindenképpen az ágazati rendszert, irányítást kell itt bevezetni. Sokféleképp meghánytam-vetettem ezt magamban, és való igaz, koncentrált, szakosodott üzemben csak koncentrált, egységes szakmai veztés képzelhető el. Ki kell iktatni az átfedéseknek az esetleges keresztintézkedéseknek még a lehetőségét is, a főágazatveztőknek önállóan és felelősséggel kell irányítaniuk. A mezőgazdasági üzemet fel lehet osztani kisebb egységre, lehet irányítani tagoltan, szétszórtan — állítom ötszörös költséggel. Ezért tartom én döntő fontosságúnak most, az egyesülés után az adottságainknak megfelelő, de a korábbinál korszerűbb, a fejlesztési céljainkhoz is har- monikusabban illeszkedő üzemi szervezet kialakítását. A beszélgetés során többször utalt Bártfai Imre dr. Bélák Sádornak, a tanfolyamon elhangzott előadására, a szövetség támogatására. A napi problémák megoldásához neki így ad segítséget a továbbképzés. S ha most a bevezető mondatra utalok — annyit ér egy tanfolyam, amennyit abból a gyakorlat hasznosít —, akkor az elhangzott két vélemény alapján jogos a remény kés volt ez a közelmúltban getért elnöki továbbképzés. Vörös Márta A HÉT KÖZEPÉN tartották az Építő-, 'Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Somogy megyei Bizottságának ülését. Első napirendi pontként szerepelt a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szakszervezeti bizottságának jelentése, amelynek témája a gyári bizottságok és a bizalmiak tevékenységének értékelése, illetve — a szakszervezeti demokrácia szoros összefüggésben — a jog- és hatáskörök érvényesülése volt. A vállalat tevékenysége két megye területére terjed ki. A legutóbbi választásokon ezt messzemenően figyelembe vették. A vállalati szakszervezeti tanács mellett létrehozták, a vállalati szakszervezeti bizottságot, huszonnyolc üzemben gyári szakszervezeti bizottságot, a központúkban pedig irodabizottságot. Ugyanakkor megválasztottak 89 bizalmit 's. A szakszervezet elnöksége 1968. január 15-i határozatának megjelenése óta gyors ütemben fejlődött a szakszervezeti demokrácia. Az elnökség határozatának megfelelően a vállalati szakszervezeti bizottság elkészítette és decentralizálta a jog- és hatásköröket. Hiba, hogy a gyári bizottság elé kerülő napirendi pontokat szóban terjesztik a testület elé. A .vállalati szakszervezeti bizottság több éves fáradozása ellenére sem sikerült még elérni, hogy az alapszervek ezt írásban terjesszék elő. így a bizottsági ülések elhúzódtak, mert a napirenddel kapcsolatban csak hosszas vita után tudták állást foglalni. A bizalmiak a gyár bizottságainak irányításával végzik feladataikat. A szóbeli tájékoztatás mellett megfelelően ellátják őket írásos anyaggal is, amelyek alapján tanácsot tudnak adni, vagy állást tudnak . foglalni a csoportjukhoz tartozó dolgozók különböző panaszos ügyeiben. A megyebizottság ülésén elhangzott jelentés kiemelte: a bizalmiak fontos szerepet töltenek be a szakszervezeti életben. Munkájuk nélkülözhetetlen a mozgalomban. A felsőbb szervek határozatai is csak a bizalmiak munkája során realizálódnak. Lényeges szerepük van a dolgozók érdekvédelmében, a meggyőző és nevelő munkában, a munkahely egészét vagy a dolgozók csoportját érintő és a munkaviszony- nyal összefüggő kérdésekben. A bizalmiak többsége él a hatáskörébe utalt jogokkal. Képviseli a csoportjához tartozó dolgozókat a szakszervezeti és a gazdasági vezetőség előtt, ugyanakkor segítséget nyújtanák a szakmai és a politikai nevelésben is. AZ ELHANGZOTT jelentés alapján megállapítható, hogy a szakszervezet XXXI. kongresszusa határozatának végrehajtása közben fejlődött a gyári szakszervezeti bizotságok és a bizalmiak szervező, irányító tevékenysége, javultak munkaimódszereik. Nőtt a tömeg- kapcsolatuk, erősödött és hatékonyabbá vált az alapszervezeti munka, és mindinkább kihasználják jog- és hatáskörüket. M. A. A lovassport fejlődése Kaposváron A tenyésztés fejlesztése, versenylehetőségek — Fedett lovarda épül Ha valaki Kaposvár belvárosából a toponári városrész felé igyekszik, a mezőgazdasági főiskolához érve az út bal oldalán lelátókat, téglarakásokat, emelkedő falakat, és a gondozott, fűvel benőtt pályán lovasokat pillant meg. A lósport iránt az utóbbi időben egyre fokozódik az érdeklődés. A ló szeretete, a lovaglás öröme hozza ide a sportolni vágyókat — Már a felszabadulás előtt számottevő lovasélet volt Kaposváron — mondja dr. Szik- lay Iván, a lovasiskola vezetője. — Akkor természetesen csak katonatisztek és földbirtokosok hódolhattak ennek a sportnak. A felszabadulás után az volt a nézet, hogy a lósport a régi, letűnt világ velejárója, és nem akadt olyan cég, mely támogatta volna egy lovasiskola létrehozását. Azután a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola — amely tudvalevőleg állattenyésztési szakembereket nevel — vállalta a lovassport felkarolását. 1971 májusában nagy társadalmi összefogás eredményeként megkezdődtek a versenypálya építésének a munkálatai. A néphadsereg alakulataitól a Talajjavító Vállalatig sokan összefogtak, a járásban szinte nincs, olyan intézmény, tsz, mely ne segített volna. -Hathatós anyagi támogatást kaptunk a Somogy megyei Tanácstól; a MEZÖBER díjmentesen, soron kívül készítette el a terveket; a földhivatal ingyen végezte a szintezést. A honvédség nagy teljesítményű gépei napok alatt tízezer köbméter földet mozgattak meg. Sürgetett az idő, mivel itt kívántuk megrendezni az 1971. évi országos lovasbajnokság első fordulóját. Fáradozásunkat siker koronázta: a rendezvényen elért kitűnő eredményekben a pályának is jelentős szerepe volt A lovardának a társadalom minden rétegéből van vendége, lovasa. Felállításával nem a jövedelemszerzés volt a cél, a tagdíjakból befolyó összeg a pálya fenntartására sem lenne elegendő. Kettős feladatot vállaltak a lósport vezetői: a megye lótenyésztésének fellendítése, a lóállomány minőségi javítása. ugyanakkor a sportolási és versenylehetőségek biztosítása. Két és fél, hároméves korban kerülnek hozzánk a csikók betanításra — folytatja dr. Sziklay Iván. — Azokat a nőivarú állatokat, amelyek to- vábbtenyésztésre kerülnek, kocsislovakká neveljük, ha pedig a termelőszövetkezetnek nincs szüksége fogatoláshoz az álla: erte~) ötven éves a Szovjetunió an vé- f Mezőgazdaság számokban A SOMOGYI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG csurgói fűrészüzemében készre szegezett kishűtő, szabolcsi láda és borosrekesz rövid és normál méretű — elsősorban 24, 25 mm vastag — fenyő, lágylombos, akác, gyertyán, fehér bükk fűrészáru, fenyő tetőléc, továbbá fűrészpor és hulladékfa; az erdészeteknél s űzifa, kerítés és egyéb háztáji létesítmények építéséhez felhasználható kerhény lombos iparifa vásárolható. A fate-mékek közvetlenül megrendelhetők a csurgói fűrészüzemben (telefon: Csurgó 21), illetve az erdészeteknél kis és vagontételben egyaránt. (153134) A kolhozok és a szovhozok szervezése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása egyike volt a fiatal munkás—paraszt állam legnehezebb feladatainak. A feladat megoldásában a párt az újjáteremtett nehéziparra támaszkodott, amely — mint Lenin rámutatott — a földművelés átszervezésének ^bázisává vált. <) Napjainkban a szovjet me- t zőgazdaság 32 300 kolhozt és jj 15 500 szovhozt számlál. Ezek ^hatalmas, gépesített szocialista üzemek. A múlt évben például égy kolhozra átlagosan 6200 hektár mezőgazdasági termő- terület, 63 traktor, 1332 szarvasmarha jutott. A kolhozok álló és forgóeszközökből kitevődő oszthatatlan alapjának értéke átlag 2 millió rubel. 1 Évről évre egyre több gépet és gépi berendezést kap a mezőgazdaság. 1971-ben a mező- gazdaság több mint kétmillió traktorral rendelkezett. A gabonabetakarító kombájnok száma elérte a 639 ezret, a tehergépkocsiké pedig az egy és negyed milliót. A Szovjetunió mezőgazdaságában az évi munkatermelékenység 1971-ben — a forradalom előtti időszakhoz viszonyítva — 5,4-szeresére növekedett, az óratermelékénység pedig több mint 6-szorosára. Az olyan munkanemeket, mint a szántás, a gyapot, a gabonafélék, a cukorrépa vetése, a gabona és a silótakarmányok betakarítása — ma már telje sen gépesítették. A kolhozok és szovhozok tejgazdaságainak 64 százalékában ma már a gé pi fejest alkalmazzák, a szar vasmarha-tenyésztő üzemegy ségek és a sertéstenyésztő te lepek 83 százalékában a jószág vízellátására vízvezetéket építettek. tokra, hátaslovakat nevelünk belőlü/k, és ezeket exportáljuk. Az idén átlagosan ötvenezer forintért adtunk el egy-egy lovat. A bevétel a csikót az iskolába beadó gazdaságé, de mi is részesedünk belőle. Ebből fedezzük a pályafenntartás költségeit. A továbbiakban dr. Sziklay Iván elmondta, hogy jelenleg egy negyvennégy férőhelyes versenyistállót építenek, most ugyanis a huszonhat hátasló négy, egymástól távol álló kis istállóban van. Az új istállóval egy' épületben fedett lovarda is lesz. A tervezett létesítmények még ebben az évben tető alá kerülnek. A megvalósításhoz a Kaposvári Városi Tanács és a főiskola KISZ-szervezete nyújtott nagy segítséget- A lovasiskola híre külföldre is eljutott. Vendégei közé svéd, finn, német, osztrák sportemberek tartoznak. Verseny csapata olyan kiváló lovasokkal rendelkezik, mint Sziklay László országos ifjúsági bajnok, Komjáthy György, Orosz András junior válogatott kerettag. A versenypálya más jellegű rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A jövőben itt tartják az ivadékvizsgálati és tenyészállat-bemutatókat is. Deutsch Tibor Jelentősen nőtt az öntözött és a lecsapolt területek nagysága. A múlt évi adatok szerint az öntözött földek összterülete 11,5 millió hektárt tett ki, különösen az Uzbég SZSZK-ban, az Oroszországi Föderációban, Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, az Ukrán Köztársaságban nőtt jelentősen az öntözött területek nagysága. A lecsapolt, kiszárított földek K<Ns»tertí',ete elérje a 10,9 mll’ié v’e'rtárt. A Szovjetunióban jelentős mértékben nőtt az állatállomány. 1923-ban a szovjet mezőgazdaságba?! 41,8 millió darab szarvasmarha volt, 1972- ben a szarvasmarha-állomány létszáma 102,4 millióra növekedett. A sertésállomány ugyanezen idő alatt hétszeresére növekedett. Az állattenvésztés '•’ozama is állandóan emelkedett. A földmű ve1 é« é' az állat- ' "-nvesztés r "" ’-''etővé tf? a -méhek term-0' ' és ’ilgoásának nö .'c';c lését. ’ ,1-ben — 1922-höz viszonyítva — a mezőgazdaság össztermelése 4.2-szorosára növekedett.
