Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
Felszabadulási emlékmű Kalinyinban Kai íny in felszabadulása A lighogy a német fasiszták szovjet földre tették a lábukat, a kali- nyini terület kiegészítő parancsnoksága megkapta a Moszkvai Katonai Körzet parancsnokának utasítását, hogy azonnal kezdjék meg a hadkötelesek bevonultatását. Ezzel egy időben megkezdődött a lakosság önkénteseiből szerveződő osztagok és a partizánegységek kialakítása is. Az emberek ezrei — férfiak és nők — jelentkeztek szülőföldjük fegyveres védelmére. A kalinyini terület védőire nagy feladat hárult a második világháíborúb’an. Azon túl, hogy meg kellett védeniük szűkebb hazájuk földjét a fasiszták pusztításaitól, föl kellett tartóztatniuk a Moszkva elfoglalására törő 3. német hadsereget. Ezt a feladatot hősies harcokban, nagy veszteségek árán teljesítették. A német csapatok már július elejére elérték a kalinyini terület határait. A Nyugati Front feladata volt, hogy lassítsa az ellenség előnyomulását, amíg kiépítik a szovjet védelmi vonalat. Különösen nagy nyomás nehezedett a kalinyini védőkre a szmolenszki csata idején kialakult bonyolult helyzetben. A németek folytatták előnyomulásukat a Volga bal partján, és 1941. október 5-én betörtek a kalinyini terület nyugati járásaiba. Megközelítették Kalinyin városát, ahol viszonylag kis létszámú szovjet haderő tartózkodott. Mindössze egy önkéntes lövészzászlóaij a lakosság önkénteseiből, a tisztképző iskola csapatai és az 5. lövészhadosztály egységei. Október 13-án éjszaka gépkocsikon az osztaskovói járásból átirányították a városba a 256-os lövészhadosztályt. A szovjet egységeknek már nem volt elég Kilencven éWel ezelőtt I december 16-án született Kodály Zoltán. Szülővárosa, Kecskemét jogosan tekinti fiának a mestert, aki ugyan korán elkerült onnan, mégis büszkén vallotta magát Kecskemét szülöttjének. A város mindig sokat tett Kodály eszméinek terjesztéséért, munkásságának elismertetéséért. Elsőként rendezett hangversenyt Kodály Gyermekkaraiból, itt került később bemutatásra hatalmas kórusműve, a Jézus és a kufárok, és itt jött létre húsz évvel ezelőtt Kodály útmutatása nyomán az első ének-zenei általános iskola. Kodály az énekléssel nemcsak a zenei ízlést akarta fejleszteni, hanem rajta keresztül a gyermeki lélek egészének formálását, a harmonikus személyiség teljes kialakítását tűzte célul. x-ZeTte nélkül nincsen teljes ember. Így tehát magától értetődő volt, hogy a I' zenét be kell kapcsolni az iskolai tárgyak közé. Nélkülözhetetlen. S kiderült, hogy azokban az iskolákban, ahol a zene mindennapos tárgy, minden egyéb tantárgyat köny- nyebben tanulnak a gyerekek. Ez nem valami titokzatos varázs, hartem egyszerűen az a mindennapos kis zenével foglalkozás annyira fölélénkíti az elmét, hogy fogékonyabb lesz minden mással szemben is.« A pedagógus, a zeneszerző és a zenetudós Kodály minden gondolatával és minden tettével szinte ugyanazt a célt szolgálta: a magyar népet kiemelni évszázados szellemi elmaradottságából. Megteremtette az új szellemű, népzenén alapuló magyar műzenét, és útnak indította a jövő zeneszerető, zeneértő közönségét. Fölismerte, hogy a zenére nevelést a gyerekkorban kell elkezdeni éspedig x.., a mindenki számára hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszerrel«: az énekkel. Gyermekkarai különösen jelentősek, mert rajtuk azóta szinte egy éneklő nemzedék nőtt fel. xAkinek nem mindegy, mi lesz itt a zenében egykét emberöltő múlva, nem mehet el közömbösen az iskola mellett, amikor énekszó halidejük ahhoz, hogy kellően megszervezzék a Kalinyinba vezető bekötő utak védelmét, így a városban folytak a védelmi harcok. Két napon át tartó hősies küzdelem után, október 14-én a fasiszták ideiglenesen elfoglalták a várost. A fasiszták innen akarták megszervezni az Északnyugati Front hátba támadását. Emiatt a főparancsnokság október 17- én négy hadseregéből megalakította a Kalinyini Frontot, s megélénkült a harci tevékenység. A Kalinyini Front jelentős német egységeket vont el a Moszkva elleni harcoktól. Amikor a szovjet csapatok Moszkva alatt ellentámadásba mentek át, a Kalinyini Front is megsokszorozta támadásait. Áttörve az ellenséges védelmi vonalon, a szovjet egységek, december 15-re elérték Kali- nyint. A fasiszta csapatok, félve a szovjet bekerítéstől, december 16-án —mindent felégetve maguk mögött — megkezdték a város kiürítését. Reggel 6 órától a 243. sz. lövészhadosztály a Volga partján vonult a város belseje felé, és 11 órára elérte a déli területeket, ahol a vasútállomás elfoglalása után egyesült a keleti és déli oldalról támadó 256-os számú hadosztállyal. Délután egy órára teljesen megtisztították a várost a német fasisztáktól. A Kalinyini Front csapatai hat fasiszta hadosztályt semmisítettek meg. Ezekben a harcokban az ellenség több mint tízezer katonáját vesztette el. A szovjet csapatok ellentámadása tovább folytatódott a kalinyini terület más városainak a felszabadításáért. A főparancsnokság utasításai szerint 1942. január 7-től az volt a felülről beszél a gyermekekhez, hanem egyenrangú társként kezeli őket, ezért nőttek túl gyermekkarai az iskola falain, és váltak a koncerttermek állandó műsorszámaivá. Népzenegyűjtésével Kodály a nép évszázados kincseit mentette meg, és műveivel európai rangra emelte a magyar parasztok dalait. Két daljátékában, a Háry Jánosban és a Székelyfonóban első ízben szólalt meg a magyar népdal az operaszínpadon. A népdal- gyűjtéshez t erőt, útmutatást Petőfi és Arany munkássága adott Kodálynak, »á népköltészet az igazi költészet — írja Petőfi Aranynak —, legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá. Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll hozzá, hogy a politikában is uralkodjék.« xNemzeti költészetet csak azontúl remélek, ha előbb népköltészet virágzott« — válaszolja Arany. Népének fölemelése, szellemi megújulása nemcsak népdalfeldolgozásainak, hanem egész zeneszerzői, pedagógusi és tudományos munkásságának is vezérlő elvé volt. Érthető, hogy a Tanács- köztársaság leverése után a zenei direktóriumban betöltött tisztsége miatt megalázó fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene. Kodályt a támadások nem törték meg, »bűneit« emelt fővel vállalta. »...minderst a munkát az állam támogatása nélkül végeztem. Ez különben egyáltalán nem fizethető meg. Vajon honnan merítettem erőt mindehhez? Kétségtelen azon hazaellenes lelkűiéiből, melyet rám akar- Jiak bizonyítani. A napi politikával nem foglalkozom. Átvitt értelemben azonban politika minden taktus, minden népdal, amit feljegyeztem. Szerintem ez a helyes nemzeti politika. A tetteké és nem a frázisoké. És ezt üldözik bennem.« Elszánt hite hatalmas műveltséggel társult. A klasszikus és modern művészet szinte minden ágában egyforma otthonossággal mozgott. Sokkal több volt mint zenész. A zenén keresztül az egész emberiség haladását akarta szolKalinyini Front első feladata, hogy szétverje az ellenség csoportosulásait Rzsev városnál. A felszabadító tevékenység mellett azonban más feladatokat is teljesítettek a szovjet egységek: pl. elvágták a Moszkva—Minszk közötti közlekedési útvonalakat, az ellenséget megfosztották minden alapvető hírközlési eszköztől. A Kalinyini Front csapatai mindkét feladatukat teljesítették, s miközben a telenülések százait szabadították fel, sok hadifelszerelést zsákmányoltak. Bár Kalinyin városát 1941. december 16-án felszabadították, a területen még csaknem három évig tartották magukat a német csapatok. A kalinyini terület utolsó helységeit 1944. iúnius 23-a és július 19-e között tisztították meg teljesen a német betolakodóktól.A harcokat két alapvető korszakra lehet osztani: 1941. július 5-től december 4-ig a védelmi szakasz, 1941. december 5-től 1944. július 19-ig a támadó, felszabadító szakasz. Ez alatt az idő alatt a kalinyini terület 69 járása közül (a háború előtti területi beosztást alapul véve) 41 járás szenvedett a megszállástól, és húszat ért bomba- és tüzérségi támadás. A lakosság nagyon sokat szenvedett a fasiszta megszállók kegyetlenségei, a rendkívül rossz megélhetési viszonyok, a németországi deportálások és a sok ingyenmunka miatt. A német fasiszták mindent elkövettek, hogy a megszállt területeken felszámolják a szovjet rendszert, a lakosság munkaerejét pedig saját céljaikra használják fel. Így a bá tenni, xMert az igaz művészet a legnagyobb lendítőerő egy magasabb rendű emberség, az emberhez valóban méltó élet felé.« 1941. december 16-án szabadult fel a német megszállás alól Kalinyin, Kaposvár testvérvárosa. Az évfordulót megyénkben is megünneplik; Kaposváron az ÉDOSZ Művelődési Otthonban ma este tizennyolc órakor megemlékezés', tart az MSZMP városi bizottsága a húskombinát és a Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat MSZBT tagcsoportjaival közösen. Ünnepi beszédet mond Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára. A kalinyini est magyar részvevőivel közösen ünnepük meg az év fordulót a hazánkban ideigle nesen állomásozó szovjet csa patok képviselői, akiknek ön tevékeny művészeti csoportjel az est műsorában is fellép. A közös művészeti műsorban szeA Kijevi Különleges Kon ékcióipari Egyesülés szór,:: .ap csőlátót tart fenn a m ivar ruhaipari dolgozók a — Gvárunk dolgoz a hivat isan lóiű ja.uá . oe kollektíván a Szovjet Ma gyár Baráti Társaságba — mondotta Ligyija Obuhovsz- kája, az egyik gyári alapszervezet elnöke. — Kapcsolatunk a magyar ruhaipari dolgozókkal azonban már korábban ki alakult Kezdetben főkén' szakmai kérdésekről levelez üink, de a testvéri Magyarország élete iránti érdeklőd^ mindinkább növekedett é | Nálunk a gvár^q- *.ü- • ■'•ttslok anlg' ' „Vik »» ' ’■ívül aktf'-ak és “r-iek’V' Szeretnének minél többet tud ni Magyarországról, magyar szaktársaikról, akikhez szoros baxátság lűzi ókat Budapest megszállt kalinyini terül ebeken azonnal fennhatóságuk alá vonták az ipari üzemekei és a kereskedelmet, a mezőgazdaságban pedig visszaállították az egyéni gazdaságok rendszerét Az iparban teljes hatalmat adtak a vállalatok! tulajdonosainak, akik azután éhbérért dolgoztatták a munkásokat napi 14—16 órán át. A kereskedelem a spekulánsok kezébe ment át (amiben nem kis részük volt a német tiszteknek), akik úgy fölverték az élelmiszerárakat, hogy a lakosság az utolsó értékeit cserélte el egy darab kenyérért Egyéni parcellákat csak azoknak juttattak, akik igavonó- erővel rendelkeztek, és volt a családjukban munkabíró férfi is. A nagy létszámú, sokgyerekes családokkal mit sem tö- ~«d+ék. K üinyin városa nagy veszteségeket szenvedett a kéthónapos német megszállás, majd a felszabadító harcok alatt. A visz- szavonuló német csapatok felrobbantották vagy tönkretették a vízvezetékeket és a szennyvízhálózatot, a villany- vezetékeket, felrobbantották a híd altat, tönkretették a villamospályát, a telefon- és távíróhálózatot. Felrobbantották a város hetven ipari üzemét, köztük a Szovjetunió egyik legjelentősebb vagongyárát. De nem kímélték a kulturális intézményeket sem. Felégették a színházakat, az Ermitázs mozit, az 500 ezer kötetes Gorkij könyvtárat, csaknem 100 iskolát, óvodát és csecsemőotthont. összesen 7700 épületet tettek lakhatatlanná. A város lakosságának több mint 1,5 milliárd rubel értékű kárt okozott a világháború. A kalinyiniak közül több mint 250 ezren vesztették életüket hazájuk védelmében a frontokon és partizánegységeknél. önfeláldozó, hősies harcuk elismeréseként a kalinyiniak közül több ezren kapták meg a Szovjetunió katonai kitüntetéseit repel a Somogy Táncegyüttes és a Munkácsy Mihály Gimnázium kórusa is. Decemberben vetélkedőket rendeztek a megyében Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel. A vetélkedősorozatot a Szovjetunió megalakulása öt- yenéves jubileumának tiszteletére indították. A kalinyini est előtt az ÉDOSZ Művelődési Otthonban is megrendezik a vetélkedő döntőjét; délután kettőkor a húskombinát gyári vetélkedőjének győztes csapatai mérik össze tudásukat. A téma: A Szovjetunió története, >s Kalinyin. Ugyancsak az ÉDOSZ Műve- idési Otthon lesz a színhelye egy fotókiállításnak: Jávori Béla Kalinyinról készült fotóit mutatják be. enteoáriuma alkalmából zárt vállalatunk klu! .iában Aül a város ■ a m > ír ■izinese A centenáriumnak a gyári rádióstúdió több előadást szentelt. Az előadások során dolgozóink magyar írókat, zeneszerzőket, képzőművészeket, szakszervezeti vezetőket ismerhettek meg. Baráti találkozókat szerverünk a kijevi egyetemeken tanuló magvar fiatalokkal. Ra- ítaink' kö^r^rp^k/v* ■*>«;£ a T~V ft ro' *• és WT>V f*s Vcj-v o ’ fVr ó'mé- •"V'< r t<t’’ -ölő Soipogyi NéplapI 5 uk ki belőle«. De Kodály nem gálái, népét jobbá, Emlékezés Kodály Zoltánra K. Á. Takács Éva Ünnepség Kalinyin felszabadulásának évfordulóján Baráti kapeso'aíofo
