Somogyi Néplap, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
A POLITIKA KÉPVISELETÉBEN Negyvenhat évi munka után: A párt helyzetét, munkájának alapvető vonásait a kongresszus óta eltelt időszakban az jellemzi, hogy »a párt egységes, a párttagság magáévá tette a X. kongresszus irányvonalát, azt képviseli és aktívan dolgozik megvalósításán« — hangsúlyozza a Központi Bizottság november 14—15-i ülése. A párton kívüli dolgozók széles rétegei helyesli e politikát, elismerik a pártszervek, a kommunisták munkájának eredményét. A Központi Bizottság ülésén határo- /zat született a párt munkájának továbbfejlesztésére. Az elfogadott határozatok végrehajtása szempontjából rendkívüli fontosságú, hogy pártszerveink és alapszervezeteink további munkájában miként sikerül átültetni a pártmunkára vonatkozó tennivalókat. Nagy figyelmet és következetes munkát igényel mindenekelőtt annak megvalósítása, hogy a párt a területi szervek, az alapszervek szintjén is elsősorban politikailag erősödjék. Mert amikor a jövő évi munkatervek kidolgozása, a beszámoló taggyűlések megtartása van soron, az a feladat, hogy minden szerv a maga területén munkálja ki azokat a tennivalókat, melyek megvalósításával biztosítható a párt eszmei-politikai-cse- lékvési egységének további erősítése. Több helyen tehet tapasztalni, hogy amikor a párt politikai erősítésének tennivalóival foglalkoznak, sokszor valami »vadonatúj« dologra gondolnak, olyanra, amelynek tartalmi összetevői —' úgy mond — még kimunkálásra várnak. Ugyanakkor elkerüli figyelmüket a párt belső életének, a párttagság helytállásának sok olyan helyi problémája, amely önmagában is kításuk alatt levő alapszerveket. A Központi Bizottság novemberi határozatának végrehajtása — amelyik a párt helyzetének politikai erősítéséről szól — a szervezeti szabályzat következetesebb betartását és alkalmazását jelenti. Az alapszervezetek gyakorlati tevékenységében mutatkozó problémák ugyanis éppen abból erednek, hogy egyesek nem ismerték föl, vagy felszínesen ismerték meg azokat a magaszerveket és I Pártszervezeteink többségében i e területen érvényesülnek a pártélet lenini normái, a legalapvetőbb kérdések esz- meileg-politikailag a munka folyamatában tisztázódnak, a határozatokat aktív cselekvés követi. Figyelemre méltó azonban, hogy néhány párt- szervezetünknél az egyöntetű végrehajtást, a .felmerült polisabb követelményeket, melyek elméletj tisztáa párt alaptörvényébe a X. kongresszus során bekerültek. Arra van tehát szükség, hogy ismételten vegyük elő, ha szükséges, újra alaposan tanulmányozzuk a szervezeti szabályzat egyes pontjait, szembesítsük azt saját munkánkkal. A politika alakítása és alkalmazása nem lehet csak a vezető pártszervek ügye. A kongresszus által elfogadott szervezeti szabályzat értelmében a párt minden tagja egyénileg is leielös a párt politikájáért és annak végrehajtásáért. A novemberi párthatározat újra ennek az elvnek következetes betartására és alkalmazására irányította figyelmünket. Nem lehet tehát valamiféle felelősségmegosztottság a politikát megtestesítő határozatok dolgában sem. j Megengedhetetlen például a közös ügy szempontjából minden olyan nézet és magatartás, mely arra utal, hogy »párton belül vannak szervek, melyek a politikát csinálják, és vannak tagok, akik azt végrehajtják«. Másrészt a közösen kialakított politika, illetve a párt alaptörvénye azt is kizárja, hogy a határozatokat egyoldalúan ér- telmezzzük és alkalmazzuk. csere esetenként nem a párt fórumain — mondjuk a taggyűlésen — alakul ki, hanem igen gyakran a pártrendezvények után, szűkebb csoportban, »egymás között.« Ilyenkor fogalmazódnak meg a »magán- vélemények«, melyekből néha bizonyos fenntartások is kicsendülnek. A legsürgősebb dolgok egyike ezen a helyzeten változtatni. IJr. Latos István, az MSZMP KB munkatársa (Folytatjuk.) józsi bácsi — Az első, aimit meg kell jegyezzetek: csak az lehet jó kereskedő, aki szereti a szakmát, tiszteli a vevőt. Soha nem szabad türelmetlennek lenni, mindenkor udvariasan, figyelemmel keli a vásárlókat kiszolgálni, hogy máskor is visszatérjenek... Nagy tapasztalatról, szakmai szerebetről vallanak e szavak. Fiatal kereskedőtanulók hallgatják figyelemmel, s ha megszívlelik, bizonyára olyan jó kereskedőkké válnak ők is, mint oktatójuk, Fonyó József, a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat balatonboglá- ri 428-as számú boltjának helyettes vezetője. Csaknem fél évszázada, negyvenhat esztendővel ezelőtt kezdte a kereskedőszakmát tanulni Balatonibogláron. Sok nyáron át több tízezer vevőt szolgált ki, s nemcsak a helybeliek köszöntik tisztelettel, hanem azok is, akik csak a 1 szezonban járnak be az üzlet- I -be. — Igazi kereskedő. Soha | nem hallottam tőle egyetlen Két műszakban javítják a gépkocsikat Naponta 60—70 gépkocsi hagyja el az Autójavító Vállalat XIV. számú üzemegységét. Az Ady Endre utcai műhelyekben 60 szakember javítja a meghibásodott motorokat, karosszériákat. November 1-től két műszákban dolgoznák, reggel 6 órától este 10-ig. A" múlt évhez viszonyítva a személygépkocsik forgalma nőtt. 1971-ben 11, ebben az évben pedig 13 millió forint volt a bevétel. A következő évben az AFIT újabb szolgáltatások bevezetését tervezi a gépkocsi-tulajdonosok jobb, gyorsabb kiszolgálása érdekében. Hálja a megoldási lehetőséget, Esetenként szembetűnő ugyan- sőt esetleg már hosszabb ideje *s> hogy azok akiknek a végrehajtásról kellene gondoskod- ! niok, a határozatokból leginkább csak azt ragadják meg, ami számukra kedvező, illetve előnyös. Előfordul az is, hogy | egyesek a hozott határozatok | mögött valamifele ki nem mondott dolgot veinek tudni, vagy ilyenekre következtetve a jól értesültség látszatát keltik. Nem szorul bizonyításra, hogy az ilyen értelmű fecsegés, tetszelgés kételyeket támaszthat a politika iránt, ami ’-egyformán káros a párt belső, morális helyzetére és tömeg- kapcsolatára. A határozatok fogadtatásában időnként meg- j -nyilvánul bizonyos önteltség, nagyképűség is. Nemegyszer hallani például elvtársaink részéről, hogy egy szinte koveteK a változást. Arról sem szabad megfeled- kemi, hogy a partéiét fejlesz- tesgpe a vezető pártszerveknek naa fe több tartás, hosszabb tágasa szóló határozatuk van érvényben. Gondolunk elsősorban a Boffißkai Bizottság 1972. márciusi határozóimra, meíye& a járási párfibfeötteá- ■gok, községi pértsararvek mnn- káfának -továbfafegtesztesérol szólnak. Megvateftaiakhoe.tu- !aj (tarképpen srrég-esak äsoEzäff« Maflt a váiasztott szentekre fiáról Az emhtefct márciusi határozatok tették egyértelművé a járási, községi pártsaervek he- lyét, feladatát a párthányítás : adott kérdésben hozott helyi egész rendszerében. A végre- í vagy felsőbb szintű határoza- hajtás folyamatában mind tot lekicsinyelve úgy nnnősíteudvariatlan, türelmetlen szót sem, pedig látom, hogy gyakran megállná sincs ideje, any- nyi a munka. Az is nagyon jólesett, hogy — noha személyesen nem ismerem.— nyaranta, ha újból visszatérek az üzletbe, mint kedves ismerőst köszönt — mondta róla egy fővárosban lakó, de rendszeresen Balatombogláron nyaraló vásárló. A 428-as nem tartozik a legkorszerűbb üzletek közé. Különösen a raktárak szűkek, zsúfoltak, s több hűtőszekrényre is szükség lenne. De egy ilyen üzletben is lehet jó szakembereket nevelni, s elérni azt, hogy minden vásárló megtalálja, amire szüksége van. — Nagyobb öröme nem is lehet egy kereskedőnek, mint azt látni, hogy a vevő elégedetten távozik — vallja Józsi bácsi. Az üzletre nem lehet panasz. A fogytán. levő cikkeket gyakoribb szállítással pótolják, így még a legnagyobb nyári forgalomban sem fordult élő, hogy valamilyen keresett élelmiszert ne tudtak volna adni. — Nyáron két-háromezer vevőt is kiszolgáltunk naponta, a bolt dolgozói valameny- nyien igen sokat fáradoztak hogy ■ ne legyen- fennakadás. Juli us,ban. .és . augusztusban egymillió forintot is meghaladta forgalmuk. Most valamivel csendesebb az üzlet de karácsony meg újév előtt újból öíigyon sok vevőre számíthatunk. Jó ez a kis kollektíva. Az eladók és a tanulók udvariasan, pontosan szolgálnak ki. A múlt héten már jelenthettem a vállalat vezetőinek, hogy éves tervünket teljesítettük — mondta Ivancsics Imre üzletvezető. Az utóbbi másfél évtizedben az üzlet tizenkét alkalommal érdemelte ki a kiváló jelvényt. Ebben nagy érdeme van Fonyó Józsefnek is, aki kereskedői pályafutása alatt eddig három kiváló jelvényt vett át. Még tartott a szezon, amikor egy bécsi kereskedő, aki már harminc esztendeje jár Balatoniboglárra, így búcsúzott Józsi bácsitól: — Viszontlátásra a jövő nyáron ... Nyáron azonban már hiába keresi őt a pult mögött. Nyugdíjba vonul, pihenni tér. De azért rendszeresen betér majd az üzletbe, meggyőződni arról, hogy tanulói mennyire fogadták meg szavát, s milyen kereskedő lett belőlük. Szalai László eredményesebbé, pontosabbá, tervszerűbbé váHk az általános politika helyi realizálása a járási, községi vezető testületek munkájában. De sok még a javítanivaló is. Nem egy tekintetben kíséri még a nmn- kát a régi megszokottság és számos formális elem. A politika gyakorlati kivitelezésétől, annak segítésétől még ma is jelentős energiát von el például, hogy a vezető testületek ülésén sok fölösleges elemző anyag szerepel, a tennivalók konkrét kimunkálása viszont gyakran elmarad. Néhány dolog csak azért kerül újra és újra a vezető testület élé, mert hosszabb idő óta úgy alakult ki, hogy art évenként legalább egyszer-kétszer ülik megtárgyalni. A tárgyalandó témák megközelítésére is szükséges egy gondolatot szentelni. Egyes élőtök elkészítésénél. a hétvi oroblémákról rian+°ni, előfordul a foW-s c-T'ntű anyagok lemásolása. Nem az történik tehát, hogy a helyi kérdéseket az ál- táfános politika fókusza alá helyezik, hanem az, hogy valahonnan máshonnan vesznek át változtatás nélkül megállapodásokat, jobbik esetben m. őrtüzéé! ve egy-két »helyi k " -return mal«. A murka színvonlánál' „ . ' -'nek márréjé' • ” fi rz - a választótorvak c munkájuk sorár hogyan tudják megvalósítani a politika végrehajtását, milyen nek, hogy az nekik lényegében »semmi újad nem tudott adni«». Ha azonban területükön alaposabban utánanézünk, kiderül, hogy az érintett dologban legalább olyan rosszul állMELLÉKÜZEM Jól működik, hébe-hóba üzemel, megszűnt Pfeiffer Elemérrel, a Középnak a mimkák, m-int más terű- i somogyi Termelőszövetkezetek , , . , ... . , Területi Szövetségének titkáréleten, aim végül ts szükséges- val beszelgettün£ a m(iiiek. sé tette valamely pártszerv; üzemekről. — Némi fejlődés van ezen döntését. A határozatok — Milyen hibalehetőségek fordulnak még elő egyes melléküzemekben? — A műszaki problémákon kívül piachiány. A kezdetben kapós árut már más — nanemesak az: a területen. Egyre inkább az ! gyobb üzemek — is gyártják alsóbb szintű szervekre, hanem után olcsóbban, korszerűbben. Ez . .... _. született állasfoglalas széllé- | fordul elő gyakran. így jár vaa kommunistákra személyileg mbben foglalkoznak a tsz-ek lószínüleg a hajmási öntöde, is kötelező erejűek, és nincs j melléküzemi tevékenyseggel. olyan választék, hogy ha nekem tetszik, ha elképzelésemnek megfelel, akkor végrehajtom, ha nem, akkor figyelmen kívül hagyom. A párttagok személyes felelősségét a szervezeti szabályzat a párttagok kötelességei című fejezetben is megfogalmazza. Tagjai kötelességévé teszi többek között, hogy szüntelenül erősítsék, védelmezzék a párt eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységét. A Központi Bizottság novemberi határozata is szólott róla, hogy az egészséges vitáknak, véleménycseréknek még a politika nagy kérdéseiben is helyük /an a pártban. De csak addig 'míg a dolog a vita stádiuméin van, mert amikor már határozat született, a további vitának legföljebb azon a terűre megfelelő istállók kellenének. Vagy például faüzemek, ahol jelentős erdők vannak. De ezek ne bárszékeket, ne finom munkát kívánó bútorokat gyártsanak. Ipari üzemmel kooperálva végezzék el a ke_| _______ ___________I ______|_________ vésbé aprólékos munkát. Vis! született állásfoglalás széllé- i fordul elő gyakran. így jár va- j nye jól példa lehet masok sza...................... . . .. - - - mára is. Kezdetben ott is próbálkoztak nagy szakértelmet igénylő fafeldolgozással. Hevés sikerrel. S most? A melléküzemük nyereségére minden évben nyugodtan számíthatnak. — Hol szükséges feltétlenül a melléküzerrU tevékenység? — A mi területünkön elsősorban a Zselicségben. Sokat buzdítottuk az ottani szövetkezeti vezetőket arra, hogy az alaptevékenység! körüket szűkítsék. A gyengébb talaj- minőségű, vagy meredekebb vidékeket másképp hasznosítsák. Legelőnek, erdőnek stb. A hajmási tsz-ben jól gondolkodtak. A termőfelület ugyan egy- harmadával csökkent, ezen azonban jóval többet tétem a gabona, mint a régi területükön. Miért? főbb trágya jut a megmaradt földre, alaposabban tudják művelni. Nó, de virjünk vissza a melléküze nekhez. — Mégpedig az alapiévá kenységen kívüli árbevételekhez. — Mit jelent ez? — Az alaptevékenységhez j közelálló, mezőgazdasági tér-1 mékeket feldolgozó üzemeket j létesítenek. Esetenként termé- ; ^lt^Ttam az szetesen vannak kifejezetten ipari munkát folytató szövetkezeti segédüzemek is, főként ott, ahol ezzel foglalkoztatási gondokat oldanak meg, vagy az alaptevékenység ráfizetéses. Az iparszerű munka ugyanis nagyobb nyereséggel jár. Olykor 14—15 százalékos nyereségrátát jelent ez. Mi elsősorbán azokat az ágazatokat szorgalmaztuk, melyek középtávon — tehát négy-öt évig — piacot biztosítanak a termelésnek. Nos, a mi területünkön Is alakult ki néhány szövetkezetben iparszerű tevékenység Ezek általában jól működne.’ itt, ahol tisztakezű, hozzáért' emberek vezetnek. alapossággal és hatékonysággal j létén van helye, hogy milyen tudják felkészítem az irama- módszerrel baj&ante art vsgre. * viz&gálak,.. —- Fn» ellenpélda isi — Sajnos igen, Az egyik szövetkezetben most folyik a S ez történt a kötélüzemmel is. j De felmerülhet a kérdés: mi- j lyen terheket viselnek a szö- | vetkezetek? Az 1043-as rendeletig ezekben az üzemekben nem ugyanolyan terheket vi- azonos ipari ágazatok. Nemsokára napvilágot lát egy redelet, amely sok — még nem világos — kérdésben döntő jelentőségű lesz. A terhek azonosak lesznek. Egyetértünk ezzel. — Mit kíván a korszerűségi — Feltétlenül a mezőgazda- sági termékeket feldolgozó üzemeké a jövő. Ez azonban úgy lesz teljes, ha nem önállóan, hanem egymással kooperálva dolgoznak. A korszerűség azt kívánja, hogy olyan méretek jöjjenek létre, amelyek minden követelményt kielégítenek. Mit akarunk ezze’ mondani? Nem az a psrsnekt' a, hogy önmagukban les mű .atylilát létesítsenek. Itt van például a szarvasmarha-te- vésztés és -tartás programja idővel vágóüzemek teljfeldol- ! — Számokat, adatokat tudok gőzök alakulhatnak. Termésre- j mondani. 1969-béh éz 16.6 szá- j tesen ehhez' idő keli. A mi j zaléka volt területünkön as I ! tez-euiIs. nagy esszének, egyelő- mssaes asbepeteimk. tSBü-bem 20,5, 1971-ben 24,3 százalék. Ezekben a számokban benne vannnak a szolgáltatások (fuvarozás, homokbánya-használat, építőipari munkák stb.) árbevétele is. — Vessük össze ezeket a számokat a megyei adatokkal. — Somogybán a szövetkezetek össz-árbevételének 15-százaléka származott az alaptevékenységen kívüli munkákból 1969-ben. 1970-ben 19,5 százalék, 1971-ben pedig 21,4 százalék. S az országos adatok? Jóval magasabbak. 1969-ben 21,5 százalék, 1970-ben 31,4 százalék, 1971-ben 32,1. Ügy gondolom, hogy Közép-Somogyban a 24,3 százalékos arányt tartani lehet. De ezen belül a nagyobb részt a szolgáltatások adják majd. Az alaptevékeny« séggel kapcsolatos feldolgozásé a jövő, ezt hangsúlyozom. Az ütem nem lesz gyors, mert nálunk elsődleges az alaptevékenységi feltételek megteremtése. — Milyen lesz a jövő meU léküzeme? — El tudom képzelni, hogy itt vagy másutt lesz még égy húsüzem, melyet a szövetkezetek hoznak majd létre. De lehet, hogy a cukorrépát is a tsz-ek vállalkozása dolgozza majd fel a gyáron kívül. A termelés és a feldolgozás közeledik egymáshoz. A gabona felvásárlásánál és feldolgozá- sáftál ■— ami a takarmányokat, ’ n»-2-.'rátvm '-a1; 1)*-’*' — m$r I is ’•snü'-ő"’* va’.-rV váltó» :is. Ti r .b. ' :tk — ‘' . t ■ múlva — nem 1 ősinek már á’mok, ügy gondolom. Leskó László Somogyi Nrp/ü^l 3
