Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-03 / 260. szám

Készülődés november 7-re AZ M SZ HP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 260. szám. Péntek, 1972, november 3. Három somogyi a szakosított mintagazdaságok között Országos szervek annak ide­jén mintagazdaságokat hoztak létre, hogy az ipari növények és a burgonya termesztésében a hazai körülmények között legfejlettebb komplex techno­lógiát ezekben kialakítsák és továbbfejlesszék. Ezek a min­tagazdaságok az ország külön­böző termőtalajú tájain he­lyezkednek el, s tavaly és az idén is számos szakember vett részt a tapasztalatszerzést cél­zó rendezvényeken, bemutató­kon. E gazdaságok kiemelt gép- és eszközellátásban része­sülnek, s közöttük három so­mogyi is található. A cukorrépatermcsztö min­tagazdaságok között szerepel az idén a Kaposvári Állami Gazdaság, 360 hektárnyi cu­korrépával. Az országban levő huszonöt cukorrépatermesztő mintagazdaság közül — tavaly kettővel kevesebb volt — a ka­posvári egyike azoknak, ahol a legnagyobb területen ter­mesztik ezt a fontos ipari nö­vényt, a területet illetően ugyanis a kaposváriakat csak a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság, valamint a nádudvari Vö­rös Csillag, a székkutasi Üj Élet és a mezőhéki Táncsics Tsz előzi meg. Dohánytermesztő szakosított mintagazdaság tavaly három volt az országban. Számuk az idén néggyel bővült. Ezek a bázisgazdaságok korszerű ter­mesztési és szárítási technoló­giát alkalmaznak, és minőségi dohányfajtákat termesztenek. E hét mezőgazdasági nagy­üzem között van 69 hektárnyi dohányával a nagybajomi Le­nin Termelőszövetkezet, s a területet tekintve a hét üzem között a nagybajomi a negye­dik. A gazdaság az idén is be­mutató, illetve tapasztalatcsere színhelye volt. A burgonyatermesztő minta­gazdaságok — mindössze négy van az országban — sorában található a Lábodi Állami Gazdaság: az összesen 720 hek­tárból itt terem 230 hektáron a burgonya. Érdekesség ezek­ben a gazdaságokban, hogy az idei évben az intenziv burgo­nyatermesztési program kere­tében a fajtától a végtermékig terjedő korszerű technológiai vonal kiépítését kezdték meg. Tudomásunk van róla, hogy a lábodiak például néhány ha­gyományos burgonyatermesz­tő tsz-szel megállapodtak egyes fajták termesztésében — vetőgumót is adtak hozzá —, s kooperációs alapon feldol­gozzák a burgonyát (ehhez megfelelő létesítményt építe­nek), és azt végtermékként ér- 1 tékesítik. November 7-rc készítik a feliratokat az Iparcikk-kiskeres­kedelmi Vállalat dekorációs műhelyében. Primőr szamóca a fóliák alatt Kedvezett az ősz a telepítéseknek (Tudósítónktól.) Megyénkben a mezocsoko- j nyai áfész körzetében, különö- ; sen Somogysárdon honosítot­ták meg az. utóbbi ,tíz évben a szamócát. Vancsura János, az álész osztályvezetője el­mondta, hogy az idén nem volt jó a szamócatermés, mindössze 13 vagonnal vettek meg. Igaz, hogy e gyümölcs termését he­lyesebb is ötéves átlagban mérni. Az 1972J évi termést például nagyban befolyásolta, hogy ta­valy a száraz idő miatt a tele­pítések nem sikerültek, és az egyéves ültetés kevés gyümöl­csöt adott. Emiatt lett keve­sebb a szamóca 5—6 vagonnal. Az idei telepítések viszont — amelyekről a jövő évben vár­nak termést — jól sikerültek. 1 Körzetükben hozzávetőlegesen öt holddal nőtt a háztáji sza­mócaterület, s jelenleg , már eléri a 40 holdat. Á gázdák a jól beyált Gorella, Poca-Hun- tas, Senga-Sengana és Senga- Gigana fajtákat szaporítják. A termelők száma pedig eléri a 380—400-at. Előrelépést jelent, hogy a körzetben húsz termelő vál­lalkozott a fóliák alatti pri­mőr szamóca termelésére. A gyakorlat szerint a fóliával vé­dett szamóca gyümölcse már május elejére beérik. Egy-egy ötször huszonnégy méteres fó­liasátor 3600 forintba kerül, ebből 1600 forintot a termelő fizet, 2000 forintot pedig a szakcsoport előlegez neki (öt év alatt kell részletekben visz- szafizetni). Azt tervezik, hogy az igé­nyek szerint a következő évek-i ben újabb fóliasátrakat hoz­nak. A mostani §0 darab no­vember 1-én érkezett meg. Az már biztos tehát, hogy jövőre 2400 négyzetméteren termeinek fólia alatt primőr szamócát, és mintegy 20 mázsa primőr gyü­mölcsöt szeretnének értékesí­teni. A sátrak kihasználása végett — úgy számolnak —, hogy a primőr szamóca leszedése után a helyet tápkockás paradi­csom vagy más növény terme- j lésére használják. A téli idő- I szakban a még jobb termelés | érdekében a szakcsoport tag­jainak előadásokat is rendez­nek. Ezeket a MÉK szakembe­rei és a kertészeti egyetem munkatársai tartják majd. Tv-jegyzet HAZA A MAGASBAN Illyés Gyula életművét summázta a televízió szerdán es­te abból az alkalomból, hogy a Puszták népe írója, a Nem i menekülhetsz költője, a Kegyenc színpadi szerzője hetven­éves. Egy nálánál hét évvel idősebb kortársa, Bernáth Aurél köszöntötte abban a tudatban, hogy sem a hetven, sem het­venhét év még nem jelent pihenést, a haza sorsán munkál­kodó alkotóknak. Illyés Gyula közvetlen szavai vezettek végig a hét évti­zeden s ahol az életrajzot vers, útinapló, drámarészlet te­hette még hitelesebbé, megszólaltak Illyés — immár klasz- szikus értékű — költeményei és prózai írásai is. A képernyő előtt — a műsor ellenpontjaként — nem ha­gyott nyugton az a kérdés, mely nem keveseket foglalkozta- 1 tott a század elejétől a mai napig: kell-e vers életünk tár­sául? Mintha bizonyítva találnák a kétkedők, hogy a szép szót nem lehet átélni. De igazából nincs a kezükben erre semmilyen bizony ítéli. Az olyan költőóriások, mint Illyés Gyula is, azt tanítják a népeknek: a költészet s a művészetek képesek ma is arra, hogy kiteljesedésében ábrázolják az em­bert, a világot. Ezzel állandóén fokozza azokat az életerőket, melyek sorsunkat előbbre viszik. A vers olyan »-pontos«, mint a kémia, a fizika — korunk tudománya —, tehát feleletet bír adni és kérdezni is tud — a világnak, a világtól. Petőfi is azért nőtt naggyá a magyarság tudatában, mert »»ponto­san« tudta, mit kell kimondania, hogy a dolgok elrendeződ­jenek. Petőfinek, Adynak, József Attilának méltó utóda Illyés Gyula. Gondoljunk csak vissza a műsörban elhangzó Nem menekülhetsz című költeményére! Az elődök életének átélé­sével, a jelenvalóhoz társul szegődve munkálkodik Illyés Gyula ma, hetvenévesen is fiatalon. Jelentős műve, a Malom a Séden — ebből is láthattunk egy részletet a képernyőn — azt fogalmazza meg számunk­ra, hogy nincs különbség nemzet és nemzet között. És min­denütt lehet házat építeni. A Kegyenc, az Ebéd a kastélyban részletei a színpadi művészet nyelvén fejezték ki Illyés Gyula mondanivalóját korához, hazájához —■ bízva abban, hogy a dolgok elrendezé­se e szavak súlya alatt is folyamatot képezhet. Nem volt »»könnyű« műsor a Haza a magasban. Illyés Gyula írásainak ismerői elégedettek lehetnek, ellenben azok, akik most találkoztak először egyik-másik művével, nem kaptak kerek, egész élményt. Pedig rájuk is gondolni kellett 'volna, hiszen a tévé előtt ülök nagy tábora nem ismeri az »»Illyés összest«. H. B. Balesetmentesen közlekedő gépkocsivezetőket tüntettek ki a Volánnál A balesetmentesen közieke- j dő gépjárművezetők részére tegnap ünnepséget rendezett a 1-3. sz. Volán. Négyen 7.50 ezer kilométert vezettek baj nélkül, ők megkapták az arany foko­zatot; huszonnyolcán — 500 ezer r -«»s ^«lesetmentes lő -.' 'okoza­tot !:.- gépkocsi­vezetőnek pedig — 250 ezer kilométerért — a bronz foko­zatot n> újtottak a't, A halván­két kitüntetett között 51 ezer j forintot osztottak ki. Suri Sándor igazgató kérte az ünnepeiteket, hogy az egy­re nagyobb forgalomban to­vábbra is állják meg helyüket, s figyelmeztessék szabályta­lankodó munkatársaikat. S annál is inkább szükség van a nőst kitüntetett gépkocsiveze­tők példamutatására, mert a múlt évhez viszonyítva rom­lott a vállalat baleseti statisz­tikái« v Ássák az alapokat Pálya épül társadalmi munkában Egyre több gyerek tanul szakmát, s közülük hamarosan még többen lakhatnak kollé­giumba no Éppen ezért már most gondolni kell arra is, hogy szabad idejükben játsz­hassanak, sportolhassanak. A kaposvári 503. számú Szak­munkásképző Intézet tanulói­nak jó híre van a megyeszék­helyen, mert nincs olyan tár­sadalmi munka, amiben ne vennének részt az első kérés­re. Most nagy fába vágták a fejszéjüket — a saját iskolá­jukban. Azért dolgoznak, hogy legyen hol játszaniuk. Pintér Kálmán igazgató el­mondta, hogy most készíti a SOMBER egy 45x45 méteres bitumenes pálya terveit a Munkaügyi Minisztérium megbízásából. S mit tehet ön­erejéből az ezerhatszáz tanuló, hogy meggyorsítsa az építke­zést? Az intézet KlSZ-végre- hajtóbizottsága társadalmi munkát szervezett, s a gyere­kek vállalták, hogy kiássák a pálya alapját, eltávolítják a tégladarabokat és köveket. Lelkesen és- szorgalmasan dolgoztak eddig minden alka­lommal, s a munka több mint nyolcvan százalékát már el is végezték. A második lépcső­ben majd focipályát alakíta­nak ki a kisgáti árokparton a kollégistáknak. S hogy mennyit jelent ez az öntevékenység? Az igazga­tó számításai szerint mintegy ötvenezer forint a földmunka ; értéke. (A pálya összes költ­sége egyébként háromszázezer forint.) A kiásott alapba jön a kavicságy, erre a salakréteg, I három-négy centiméteres be- ! tönréteg, aztán a záró bitu- I men. Mindenki azt szeretné, i há minél előbb labda pattog- j na ott, ahol most még ásni kell. Éppen ezért legtöbbször inkább kevés is a szerszám; s nem egy tanuló az üzemi munka után ment be az isko­lába, hogy segítsen a mun- ; kában. A szakmunkástanulók di­cséretet érdemelnek önzetlen 1 társadalmi munkájukért. Noteszlap Újságok és pavilonok Nem t udom, ki , hogy van vele: én általában egy helyen szeretem az újságolhat megvá­sárolni. Mégpedig a kaposvári József Attila Könyvesbolt melletti pavilonnál. Miért? Mert ez a legközelebbi újság­árusító hely a lakásomhoz. Meg azért is, mert itt a pavi­lon előtti »■szabadpolcon« szin­te kínálják magukat a lapok. Azaz: kínálták. Mert egy idő óta eltűntek onnan az újságok. »Árva« a szabadpolc, s gyak- i ran zárva a pavilon. A folyó- : iratok eléggé rapszodikusan 1 jelennek meg, s igy minden esetben végig kell kérdezni a címüket: megérkeztek-e már. S elég régóta a hetilapok közül is késik egyik-másik. (Ez las­san már örökzöld téma lesz lapunkban.) Szó, ami szó: már nem vá­sárolok újságokat a megszo- kot helyen. Ha »elbújtak« a lapok, majd megtalálom őket más pavilonnál, ahol a »sza­badpolcon« kelletik magukat. L. L. Ragasztják a zebrát Festés helyett műanyaglapok felemre«**"v-sVBi próbállak tartósakba tenni ai útburkolati TßUKA (OlSOk. Női dolgok Két barátnő beszélget a presszóban: — Elválok a lérjemtöl — mondja az egyik —, mert rájöttem, hogy meg­csal. — Ne viccelj! — feleli a ' másik. — És miből jöttél rá? — Hat, kéflek, abból, hogy a férjem tegnap minden indok nélkül meg­ajándékozott egy drága karkötővel... Reggel Cicvarek az éjjel későn jött haza. Reggel megkér­di tőle a felesége: — Béla, az éjjel miért húztad le a cipődet már az ajtóban? — Nem akartalak fel­ébreszteni. — És miért jártál lab- ujjhegyen a lakásban? — Nehogy fölébredj. — Igen? És akkor miért üvöltöztél teli torokból, hogy éljen, éljen! Tapasztalat Veplacsekné mondja a férjének: — Jenő, te már nem is szeretsz engem. Például, ha sírok, már meg sem kérded, hogy miért köny- nyezem. Veplacsek nagy nyuga­lommal válaszol: — Tudod, szívem, már tapasztalt vagyok. Ugyan­is az mindig sokba került nekem, ha megkérdeztem, miért sírsz. Orvosnál Egy kövér ember ül az orvosnál. A doktor meg­vizsgálja. majd elmagya­rázza neki, hogy naponta csak háromszor ehet, s ak­kor sem .sokat. A páciens hallgatja egy ideig az or­vost, majd felugrik. — Hát kérem, ebből a diétából nem lesz semmi. Nem vagyok hajlandó éhen halni azért, hogy pár évvel tovább élhessek. Ébresztő Megkérdik az egyik ze­neszerzőt : — Mondja, miért írt az új szerzeménye utolsó taktusaiba olyan disszo­náns hangokat? — Azért, hogy felébred­jenek a hallgatók. Favicc Egy kerékpár halad az úton. Azt mondja az első kerék a hátsónak: — Vigyázz, itt megy egy sündisssz ... Mire a hátsó kerék megszólal: — Kössssssz . . .------------------------------------------­S omogyi Néphy Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kozmái ot nem örzünk meg és nem adunk vissza, i Terjeszti; a Magyar Posta. Elő- j fizethető a helyi postahivataloknál és posláskézbesítöknél. Előfizetési cLij: egy hónapra Zo Ft. Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6» Felelős vezető: Farkap Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents