Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
) Egy tanácstag „vesszőparipáim Harmincegy éve - ugyanott Már befejezték az ebédet, de még ott üldögéltek a konyhaasztal mellett Az üvegajtón keresztül látták, hogy belép valaki az előszobába, mégse ugrottak föL Mintha egy családhoz tartozó érkezett volna haza, aki miatt nem szokás fölugrálni. Mintha mindenki, aki belép az előszobaajtón — otthon lenne. Pedig egy állatorvos kilincsét sokan koptatják, különösen, ha olyan régóta működik ugyanabban a faluban, mint dr. Olsovszky Jenő Babócsán. Közéleti és szakmai tevékenységét gondosan bekeretezett dicsérő oklevelek fémjelzik. — Abban az időben, amikor elkezdtem a pályafutásomat, egészen más volt egy falu arculata. Az egyetem után nem lehetett úgy egyszerűen körzetet szerezni. Először csak magán-állatorvosként dolgoztam, aztán meg kellett küzdenem Zichy gróf jelöltjével. Az emberek ismerték a munkámat, engem választottak. Csakhogy az akkori falusi »■arisztokrácia« nem akart befogadni a féleségem miatt. Tudja, egy béres lányát vet- tem feleségül, ő maga varrónő volt, ügyes, talpraesett és büszke Dr. Olsavszky Jenőt több évtized távolságából is megne- vetteti a jelenet, ahogy eszébe jut: miként küldte vissza felesége azt az egyszemélyes bricskát, melyet a gróf menesztett az állatorvosért, hogy a bemutatkozó látogatásra vigye. — Ha az intézőnek, az erdésznek, az orvosnak meg a többinek kijár a parádés kocsi, akkor neked is küldjön egy I tisztességes hintót — mondta I a feleségem és igaza volt. A I parasztok mellé persze fölül- I tem az igáskocsi bakjára. Sőt. | Egyszer éjféltájt bezörögtek, | hogy menjek ki Beleznára, mert nem tud elleni a tehén. A hívó azonban olyan szegény ember volt, hogy nem j telt neki fuvarosra, sőt — miután kigyalogoltam vele a csikorgó fagyban, és világra segítettem a borjút — a nekem járó pénzzel is adós maradt. No de üsse kő, a borjú szép volt. Ezek az esetek — igazság szerint — csak beszélgetésünk vége felé kerültek elő dr. Olsovszky Jenő emlékezetéből. Az elején — mint azt a babó- csai tanácselnök jelezte — azonnal a »vesszőparipáival« hozakodott elő. — Szívügyem a sport. A fel- szabadulás óta társadalmi munkában vállaltam a babó- csai sportkör vezetését. Volt röplabda, sakk, pingpong, most már csak a foci maradt, de az is milyen...?! Megyei első osztályú csapat, és az idén az utolsó előtti helyre kerültek, a kiesési zónába. Persze edző nélkül nem is lehet másként. A sportkört a helyi áfész vette kezelésbe, dr. Olsovszky Jenő tanácstag azonban változatlanul figyelemmel kíséri, hogyan alakul a babócsai fiatalok sportolási lehetősége, és milyen eredményeket érnek el. — Addig rágtam az illetékesek fülét, míg végül megígérték: jövő tavaszra szereznek egy rendes edzőt, aki kézbe veszi a sportot. — Hogyan képviseli választókerülete érdekeit a tanácsban? — Harmincegy éve dolgozom Baibócsán, tizennyolc éve vagyok tanácstag, és munkám során nap nap után érintkezem az emberekkel. Nyitott szemmel járok, látom, hol mi van. Az például tűrhetetlen, hogy a cigánytelepre nem lehet kocsival bemenni. Csak egy sáros gyalogút vezet oda. Babócsán már nincsenek járdagondok, de a cigánytelepről térdig érő sárban járnak iskolába a gyerekek. Többször is felszólaltam emiatt a tanácsülésen, de azt mondták, a telepet úgyis fölszámolják, nem érdemes pénzt költeni rá. Na de a gyerekek? Legalább salakozzák le az utat. Hát ez végül is megtörtént. Azután vesszőparipám a fürdő. Valóságos kincs ez a víz, különösen a reumásoknak. Fedett medencénk már van, a villanyt is bevezettük, most már csak azt kellene valahogy elintézni, hogy állítsanak: be télre legalább egy kályhát, hogyha az emberek kijönnek a vízből, ne fázzanak meg. Dr. Olsovszky Jenő arcán mosoly jelenik meg, egy kissé restellkedve mondja: — Ma fölmásztam az épülő művelődési ház tetejére. Mondom, megnézem már, hogy haladnak a munkávaL Éppen a tetőt szigetelik... Rezes Zsuzsa MAI KOMMENTÁRUNK Túl a lótékeHvkstfásoa A filantróp szó napjainkban megkopott, a múlté már. Azt mondjuk, hogy nem filantrópiára; egyéni jótékonykodásra, alkalmi »gyámkodásra-« van szükségük a rászoruló, állami gondozott, esetleg nevelőotthonban levő fogyatékos képességű gyermekeknek, hanem szervezett társadalmi segítségadásra. Ma már szépen megköszönnék annak a jóindulatát, aki meleg étellel kopogna délben egy ilyen gyermekintézmény ajtaján, de visszautasítanák, mert erre nincs szükség. A segítségadás formája, rendszere változott. Kormányhatározat született gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztéséről, amely kötelezi a vállalatok és a szövetkezetek felügyeleti szerveinek a vezetőit, hogy az üzemi patronálási mozgalom útján, valamint ifjúmunkásotthonok és a túlkoros állami gondozott gyermekek képzéséhez szükséges műhelyek szervezésével is segítsék a gyermek- és ifjúságvédelmet. Az országgyűlés kulturális bizottsága is állást foglalt e tevékenység mellett. E szervezett és társadalmi méretű segítségadás legfontosabb alapsejtje nem az egyéni jótékonykodás már, hayem a szocialista brigádok vállalása, s e törekvések hajtómotorjai az üzemi párt- szervezetek. Mindezt igen szépen támasztják alá a somogyi tapasztalatok — hallottuk tegnap Bakán Zoltántól, a megyei tanács főelőadójától. A Művelődésügyi Minisztérium egyik illetékese nemrégiben — értékelve a patronálási mozgalmat — úgy jellemezte megyénket, hogy Somogy az élvonalban halad. Igen sok vállalat — textilművek, mezőgépgyár, EZVRT kaposvári gyára, a vízművek dolgozói, brigádjai lelkesen támogatják a megyei gyermekintézményeket. Mindezt megelőzte az SZMT. a gyermek- és ifjúságvédő intézet és a megyei tanács illetékeseinek felvilágosító, tanácsadó munkája. A közeljövőben összehívják az üzemi párttitkárokat, és közösen vitatják meg a tennivalókat. hogy a továbbiakban egységesen, együttműködési szerződés alapján segítsék a gyermekek pályaválasztását, s ha úgy hozza a sor. az üzem dolgozójaként tevékenykedjen később a gri- gád »gyermeke«. Túl az egyéni jótékonykodáson tehát, társadalmunk humánus szellemében. T. T. Fölmérés a fiatalok között Ellentétek Község egy másik megye határán, huszonhét kilométerre a megyeszékhelytől, a Kapos mentén. Közel a két városhoz, Kaposvárhoz és Dombóvárhoz. A kora reggeli órákban megtelik a vasúti váróterem olyan emberekkel, akiket a munka a két város valamelyikébe szólít. Tizenévesek szállnak fel a vonatra; gimnáziumba szakközépiskolába, szakmunkásképzőbe járnak. A tanulóévek leteltével egy részük a városban keres munkalehetőséget, mások visz- szatérnek a községbe. A falu szivében zöld útjelző tábla: Alsóhetény háromszáz méter. Ma már a községhez tartozik. Az ott élő emberek meg emlékeznek arra az időszakra, amikor a terület az Eszterházyak birtoka volt. Béresek, napszámosok lakták. Ma már több a televízió az ötszáz embert számláló településen, mint a nyolcszáz lakosú községben. A fiatalok a termelőszövetkezetben dolgoznak. A majortól látni lehet a település első házait. — Az a tapasztalatom, hogy a fiatalok nagy része visszajön a szülőfalujába, itt próbál elhelyezkedni. A nyolcadik osztály elvégzése után sokan szeretnének továbbtanulni. Gimnáziumokba, szakmunkásképzőkbe jelentkeznek, de nem mindenkinek sikerül elvégeznie az iskolát. Több olyan fiatal dolgozik nálunk, aki a termelőszövetkezet ösztöndíjasaként tanfolyamon, továbbképzésen vett részt. Beilleszkedtek a közösségbe — mondta Illés János, az Ezüstkalász Termelőszövetkezet elnöke. Szorgos kezek dolgoznak a szövetkezet kukoricaszáritójá- nál a falu határában. ' Fülöp János vontatós huszonhárom éves. Gyermekkora óta szereti a gépeket, ma már jól ismeri a traktorok legapróbb alkatrészeit is. A szövetkezet ösztöndíjasaként három évig tanult Kenderesen. — Mezőgazdasági gépésztanfolyamon vettem részt. Bentlakásos iskolában tanultunk. Jól működő KlSZ-szer- vezet tagja voltam az iskolában, és az ott tapasztaltakat kiválóan lehetett a községi alapszervezetben kamatoztatni. Sokan kértek tanácsot, útmutatást is. A KISZ-klubban nem egyszer kértek, beszéljél: az eltöltött tanulóévekről. — Hogyan vesz részt a .[ KISZ-szervezet a község társadalmi életében? — A fiatalokra mindig lehet számítani. Az általános is■ kola cserépteteje nagyon rossz állapotban volt. A KISZ-esek vállalták, hogy rendbe teszik. Társadalmi munkájuk értéke csaknem ötezer forint volt. A ’ Petőfi klubkönyvtár környé- ; kének parkosításában is részt vettem. A megye egyik legjobban gazdálkodó termelőszövetke- i zetében több mint negyven fiatal dolgozik. A majorban egymás mellett sorakoznak a ! javításra váró traktorok, erő- I gépek, vontatók, pótkocsik. : Akik a »betegségen« enyhíte- j nek, javarészt fiatal szerelők. | Évek hosszú sora óta akkor i ébrednek, amikor a városi em- j | bér még az igazak álmát alusz- í sza. A műhelyben hatalmas, j I gépkolosszus, mellette szem- ! | üveges fiatalember áll. Gelen■ csér Lajos három éve tagja a , termelőszövetkezetnek, s aktív | tagja a KISZ-szervezetnek. Az ! | elnök véleménye szerint ő az, I I akit nem kell kétszer kérni, készséges, segítőkész fiatalem- I bér. | — Előfordult, hogy valame- í lyik fiatal vontatóvezető meg- j betegedett. Gyorsan kellett ha- I tározni, a gép nem állhat. A : beteg vontatós helyébe még j tíz fiatalt is be tudtunk volna osztani... — Mit jelent önöknél a KISZ-szervezet? — Legutóbb a X. kongresz- szus határozatairól beszélgettünk, itt ismertették a KISZ VIII. kongresszusán elhangzottakat is. A termelőszövetkezet évente jelentős összeggel segíti a klubot. Tavaly négy kirán* duláson voltunk, Visegrád, Abaliget, Harkány, Siklós nevezetességeivel ismerkedtünk. Asztalitenisz-csapatot alakítot| tunk, jut idő a sportolásra is. í A község életében a KISZ- | szervezetnek nagy szerepe van. Tavaly a falu vezetőit meghívtuk a klubunkba, ahol mi kérdeztünk, ők válaszoltak. A termelőszövetkezet vezetősége kérdőíveket osztott szét közöttünk. Arra kértek választ többek között, hogy meg vagyunk-e elégedve a munkánkkal, milyen javaslataink vannak, véleményünk szerint van-e fejlődés a. szövetkezetben a múlt évhez viszonyítva. Megkerestük a kapospulai iskola tanítóját, Farkas Józsefet is. — Ismerem a fiatalok gondjait, örömeit, bánatukat. Az ifjúsági, egyben KISZ-klubban mindenkit érdeklő, színes programot alakítottunk ki. A faluban történt minden lényeges eseménybe bekapcsolódunk. Van politikai oktatás, de jut idő a szórakozásra, táncolásra, magnózásra is. Egy-egy rendezvényünkre a családos fiatalok is nagyon szívesen eljönnek. Nem zárkóznak el a KISZ-szervezettől, amit elvállalnak, becsülettel teljesítik. A községben mielőtt bármiféle döntésre kerül sor, a fiatalokat is megkérdezik. A Hazafias Népfront vezetőségében hat fiatal tevékenykedik, valamennyien a termelőszövetkezetben dolgoznak. Fülöp János, aki ebben az évben kérte felvételét a párt tagjai közé, Varga Ferencné, Visnyei Ferencné, Budai Jó- zsefné, ifj. Buda József fiatal agronómus és Visnyei Jdnosné. A termelőszövetkezet vezetőségébe beválasztottak Horváth Jánost, a szövetkezet gépkocsirakodó jáL Szakmunkások, érettségizettek, segédmunkások. Fiatalok. Mint minden községben, szeretnének a városihoz hasonló életmódot teremteni maguknak. A munkahelyen, klubjukban, otthon — a községben. Röhrig Gábor Igazodjon az óvoda a dolgozó nőkhöz Közös programokat várnak a nagybajomi nőbizottságoktól Felavatták a hódnrezovasárlielyi csempegyárat Hódmezővásárhelyen fel- j avatták az Alföldi Porcelángyár legújabb részlegét, a falburkoló csempegyárat. Létrehozására csaknem 140 millió forintot költöttek. 20 ezer négyzetméteres nagycsarnokát az olasz Sacmi cég rendezte be a legkorszerűbb automata gépekkel. s négy/ földgázfűtéses alagútkemencsvel. Ez utóbbiakat a szegedi szénhidrogévmcdenceból »táplálják« távvezetéken. A gyár az egy évvel ezelőtt megkezdett próbatermelés során háromnegyed millió falburkoló csempét készített. Tervezett termelési szintjét, évi 1,2 millió csempe előállítását jövőre éri el. Az új üzem nagyban hozzájárul majd, hogy megszűnjek a falburkoló csempe importja. A községi nőbizottság munkáját tette mérlegre a nagy- bajomi községi pártszervezet a közelmúltban Kányási Kál- mánnénak, a nőbizottság elnökének jelentése alapján. Ebben értékelte a párt nőpiliti- kai határozatának végrehajtását. A nagyközség üzemeiben | megalakultak a nőbizottságok, így például a Lenin Tsz-ben, ! az áfész-nél. A községi nőbi- I zottság harminckét tagú, s az elnökségében öten tevékenykednek. Ügy volt, hogy a vegyesipari kitsz asszonyai ugyancsak a községi nőbizott- ságban tevékenykednek, ezt azonban nem fogadták el a ktsz dolgozói. Az tehát a feladat, hogjf a ktsz-ben megalakítsák a nőbizottságot, vagy pedig küldjék el képviselőiket a községi szervezetbe. A nőbizottság sikeres élőadássorozatot szervezett Nők akadémiája címmel. Egy-egy foglalkozáson átlagban száz asszony vett részt. A vietnami nép megsegítésére takarókat gyűjtöttek, nagygyűlést tartottak. A tervek között szerepel egy hat előadásból álló sorozat, ezen a népfrontkor! gresz- szus anyagával ismerkednek meg a lányok és az asszonyok, szó lesz a nők helyzetéről és szerepéről társadalmunkban, azután a család helyéről és szerepéről, a családi és iskolai nevelésről is-. Kányási Kálmán né rossz példaként felhozta, hogy a Kaposvári Ruhagyár telepén megtörtént: egy dolgozó édesanyát nem engedték haza, pedig beteg gyermekét kellett volna orvoshoz vinnie. Mivel a telep vezetői nem vették figyelembe a gyermekét gondozni kívánó anya érdekeit, az asszony kénytelen volt kilépni a tnunkahelyérőL A nagyközség dolgozó női szeretnék, ha a munkaidőhöz igazítanák az óvoda nyitvatartásának idejét. A vitában számos érdekes témáról sző esett. Nagy Já- nosné kifogásolta, amiért a ktsz-ben nem alakították meg a nőbizottságot, szerinte erre a ruhagyár telepén is szükség volna. Póterfai Vincze azt javasolta, hogy a községi nöbl- zottság sokkal jobban hangolja össze munkáját az áfész, a tsz nőhízottságával, közösen szervezzenek üléseket, közösen látogassanak kiállításokat, | sőt helyben is szervezzenek ilyet. Szobonyai Jánosné szerint valóban nagy szükség van 'arra. hogy az óvoda igazodjon a dolgozó asszonyok munkaidejéhez. Dómján László, a nagyközségi tanács elnöke elmondta, hogy megoldható volna mindez, ha a Lenin Tsz egy négyórás alkalmazottal lehetővé tenné a nyitvatartási idő meghosszabbítását. Dombai János párttitkár úgy összegezte a vitát, hogy a nőpolitikái tennivalókat foglalják intézkedési tervbe, s a községi sziervek tárgyalják ezt meg testületi üléseiken. Azt kérte, hogy a' népfrontbizottság adjon támogatást a nőbizottság éves tervének elkészítéséhez. Egyetértett azzal, hogy a nőbizottságok több közös rendezvényt szervezzenek. Dr. ü. K. Kétezer köbméter ta évente Kétmillió forint árbevételű munkát végeznek el előrelát- ] hatóan az év végéig a tapso- j nyi Rákóczi Termelőszövetkezet, böhönyei fűrészüzemében, í Bíró László szakirányító erdész elmondta, hogy az erdészet i külön ágazat a szövetkezetben, s ennek része az itt folyó munka is. A tizenhat dolgozót foglalkoztató üzemben háromfajta fűrész üzemel. Szárítólapokat gyártanak. Ezekre betontéglákat préselnek a rendelő vállalatoknál, így szikkad a blokktégla. Dunaújvárosba és Miskolcra szállítják a szárítólapokat. De parkettfrízt is készítenek. Faanyaggal a szövetkezet erdői látják el a kis üzemet, de vesznek is fát. Évente 2000 köbmétert dolgoznak fel. így készül a szári’tólap.
