Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

Szárszói indulatok Arany öszikédt pergeti az emlékezet a Magda penzió ka­vicsos, nyirkos udvarán, Bala­tonszárszón. Hétfő van; a múzeumok országos szünnap­ja. Mód nyílik arra tehát, hogy több szót váltsunk Kiss Ernő­vel, a múzeum közismert gondnokával — aki többször nyilatkozott már e lap hasáb­jain is emlékeiről, aki elte­mette annak idején a költőt — József Attilát. Ernő bácsi még Őrzi magá­ban a nyári ünnepség zsiva­ját, a fényképezőgépek vaku- villámait, a kérdéseket, elfo- gódott vallomásokat jegyzete­lő újságírók, kíváncsi vendé­gek lázas csoportját... A kavicsok nyirkosak, köd- pamacsok telepednek a parti fák köré. Ernő bácsi hóna alá veszi a vendégkönyvet, a gon­dos-pontos lajstromokat, és ülünk a penzió olajkályhás, újjávakolt kis gondnoklakásá­ban. Ismét Arany jár az eszembe makacsul: »Hullatja levelét az idő vén fája...« Ernő bácsi a múzeum csak­nem mindegyik látogatóját megajándékozza az anekdo­tákkal. Ám az anekdotázó őszies hangulat gyorsan szertefosz­lik, ha a kimutatásokat, a vendégkönyvet böngésszük. Érdemes beleolvasni. A múze­um látványától, egy elevenné varázsolt költészettől ihletett sorok — s nemcsak magyarul! — olvashatók. A nyáron sok ezer ember járt itt, brigádta­gok, pályatársak, tanárok, nyugdíjasok... De fölösleges lenne tovább sorolgatni és hosszan tartó is. Egy bizonyos, aki ünnepkor, az avatáson megtekintette: lát­hatta: olyan ez a múzeum, ahol végigkísérhető az életút, ahol igazi költőarc ragyog fel. Ahol alkalom nyílik arra, hogy a képzőművészeten és a zenén keresztül is közelítsen hozzá a néző. Tehát természetes a vá­rakozás, hogy az iskolák, osz­tályok szinte egymás kezébe adják a kilincset. És valóban: jöttek az ország különböző ré­szeiből, s egyáltalán nem vé­letlen, hogy nem somogyi is­kola volt az, amelyik szeptem­berben megindította a látoga­tás áradatát. S.őt ebben az »áradatban« vékonyka folyócs­ka vagy inkább kiszáradt erecske az, amit a megye is­kolái jelentenek. Három balett A pécsi társulat vendégjátéka Prokofjev Bolyongás, Bartók Zene és Sztravinszkij Tavasz- ürunep című szimfonikus ba­lettje a Pécsi Balett előadásá­ban különös egységben jelent meg előttünk. A három balett középpontjában az ember áll. Mindenütt a küzdő embert látjuk, de a harcból győztes­ként kerül ki. Ez az optimista befejezés Eck Imre Liszt-díjas, érdemes művész koreográfiá­jában klasszikus elemek hang- súlyozásával válik igazán ért­hetővé, érezhetővé. A Bolyongás zenéje Prokof­jev Hetedik szonátája. Prokof­jev és Eck találkozása nem az első, a Péter és a farkas cí­mű gyermekbalett televíziós előadását koreografálta. A Bo­lyongás Odüsszeusz hányódta- tásait meséli el. Egyrészt er­ről szól a balett, másrészt egy mai történetet elevenít meg a tánc. A modern balettforma azonban mintha ellenállna a klasszikus történet meseszerű- ségénék, a jelzésekre redukált táncelemek a mai keretjáték­ban mintha jobban élnének. Hetényi János Odüsszeusz szi­rénében jól hasznosította ki­váló táncképességei mellett színészi tehetségét is. De erre még inkább figyelmesebbek lehettünk a Bartók-mű színoa- di megelevenítése során. Hi­szen az ember és a világ har­cának drámai feszültségében olykor mintha csak álmodná életét a Férfi és a Nő. Mozdu­latlanságuk is kifeiező. November 27-től december l-ig Országos egészségnevelési napok Az egészségügyi felvilágosí­tási központ, a fővárosi egész­ségnevelési központ, a Magyar Vöröskereszt budapesti titkár­sága és a TIT budapesti szer- j vezete november 27-től de- j cember l-ig országos egészség- nevelési napokat rendez — je­lentették be a tegnapi sajtótá­jékoztatón. Az »Országos egészségnevelési napok Buda­pest, 72« címmel rendezendő eseménysorozat célját, jelentő­ségét, programját ismertetve elmondották: ma már a lakos­ság egészséges életmódra ne­velésének jelentősége meg­nőtt, az egészségügyi kultu­ráltság emelése és a betegsé­gek megelőzésére irányuló te­vékenység össztársadalmi fel­adattá vált. Az országos egész­ségnevelési napokhoz kapcso­lódóan konferenciát tartanak. A tanácskozás fő témái: Az egészségnevelés elméleti, szer­vezési, módszertani kérdései; Családvédelem és egészségne­velés; Egészségnevelés a fel­nőtt lakosság, az ifjúság, vala­mint a betegek körébe». Nem mondunk vele újat — az est legsikerültebb darabja a Zene volt, s ezt természe­tesnek is tartjuk. Bartók vi­lágát elsősorban nekünk, ma­gyaroknak kell megértenünk. Ha a négytételes műből pél­dául a zsarnokság alakoskodó táncát és a Férfi és a Nő fel­szabadult, játékos mozgását hasonlítjuk egymáshoz, akkor is megértjük a bartóki gondo­latot, Eck koreográfiájának lényegét, melyet Hetényi Já­nos és Bretus Mária kiemelke­dő finomsággal, pontossággal táncol eL Sztravinszkij a Tavaszün­nepről megjegyezte: »Az volt a szándékom, hogy zenében k fejezzem a magát örökké meg­újító természet hatalmas erő­feszítését.«. Az önmagát megújító ter­mészet, benne a fáklyaként, örökké égő ember himnikus tánca ez a balett, melynek kü­lönösen figyelemre méltó pil­lanata az ember születése. A táncban ez a művészi repro­dukálásra egyedül képes em­ber születésének kifejezése. Tehát a balettben nem egy »kisgyereket« látunk, hanem mindazokat a leírható és tánc­cá átalakítható mozgásokat, melyek ezt a gondolatot képe­sek hordozni. Az Ember sze­repében az est kiemelkedő si­kerű szólótáncosnőjét, Bre­tus Máriát forró taps köszön­tötte Kaposvár színpadán, a Csiky Gergely Színházban. Ünnep minden alkalom, amikor itt láthatjuk viszont a Pécsi Balett társulatát. Horányi Barna És ez az, amiért az ember nem tudja átadni magát a hangulatnak! Amiért indula­tos lesz, és nevezzük nevén elkeseredetten haragszik! Nézzük a sorrendet. Székes- fehérvár, Veszprém, Esztergom és Budapest —, ha jól számol­tam, a fővárosból tíz iskolai csoport jött el tanévkezdés óta; míg Kaposvárról három, Tabról egy és a helybeliek többször. A somogyi pedagó­gusok egyszerűen nemtörő­dömségből nem vesznek tudo­mást arról, hogy József Attila költészetéhez más, hatásosabb, igazabb úton is eljuthatnak, nemcsak a hagyományos tan­órán. Ma, mikor az MSZMP KB közoktatási irányelvei fog­lalkoztatják a tantestületeket, ezzel a nemtörődömséggel ta­lán akaratlanul mondanak el­lent. Mert lehet strukturális változásokra, az oktatáscentri­kus tanítás feloldására töre­kedni, de mindez beharango­zott i parkod ás marad, ha ilyen óriási lehetőséget, amelyet egv korszerű emlékmúzeum nyújt oktatási és nevelési szempont­ból egyaránt — nem használ­nak ki. Parlagon hagynak. Hát ezért költött rá ennyi pénzt a megye? Ezért rendez­te be a Petőfi irodalmi múze­um? Lezajlott a múzeumi és műemlékvédelmi hónap, és vajmi kevés ama iskolaigaz­gatók száma, akik megkérdez­ték a szakos — de nemcsak a szakos — nevelőket, hogy mit tettek a múltszeretet érdeké­ben. És nincs kibúvó — az ér­dektelennek tekintett múze­umra nincs magyarázat. A ba­jai főiskolások emléksorai ott olvashatók a vendégkönyvben — nem úgy a kaposváriaké. Térjünk vissza a múzeu­mi hónapra. Statisztikával, új múzeum avatásával illusztrál­ható a megyei teljesítmény, amelyért elismerés a múzeu­mok szakembereinek. De ne­kik kell címeznünk nemtetszé­sünket a szárszói múzeum el­hanyagoltsága miatt Amiatt, hogy néhány illusztráció, na­gyított kézirat a földön hever, nekitámasztva a falnak, a sa­rokban böngészhető, s nem ott, ahova eredetileg akasztották. Amiatt, hogy a vetitőberende- zés és az azzal szinkronban működő, zenét és verset su­gárzó sztereó-készülék nem működik. Pedig miként ho- zsannáztunk, hogy ez micsoda magas színvonal! Az avatás után pár nappal elromlott, és a múzeumigazgatóság azóta nem vette a fáradságot, hogy megcsináltassa! Tévedés ne essék, ez is a múzeumi hónap­hoz tartozik. Vagy csak az avatóünnepség »petárdái« mel­lé járnak ilyen »reprezentáci­ós« kellékek? Túl banális lenne azzal be­fejezni e cikket, hogy József Attila emlékezete ennél töb­bet érdemel! És nem is ezzel zárjuk, hanem azzal, hogy nincs befejezve. Visszatérünk Szárszóra, e szép létesítmény mostoha sorsára makacsul és mindaddig, amíg nem tapasz­talhatók a változás jelei! T. T. TANERT-kiállitás az ifjúsági házban Itt marad a Maci A ma óvodájának, iskolájá­nak fölszereléseit, szemléltető eszközeit láttuk a TANÉRT kaposvári bemutatóján, mely tegnap nyílt meg a Kilián György Üttörő- és Ifjúsági Házban. Miért gondolunk még­is szemlélődés közben a hol­nap, a jövő iskolájára? A ma­gyarázat abban rejlik, hogy a ma óvodáját és iskoláját ép­pen ezeknek a bútoroknak, eszközöknek a hiánya jellem­zi még a megyében csakúgy, mint, bárhol az országban. S ebből adódik az a feladat, me­lyet az MSZMP KB júniusi határozata is megfogalmazott: általánossá kell tenni a kor­szerű szemléltető eszközök használatát az óvodákban, az általános és középiskolákban, az oktatásban. Erről beszélt megnyitójában a TANÉRT vezérigazgatója, Koren István is, majd részle­tesen ismertette a vállalat korszerűsítési és anyagellátó tevékenységét. 1973-ban mintegy 350 millió forint értékű óvodai, iskolai fölszerelést, szemléltető esz­közt adnak át, ez mintegy 1500 féle terméket jelent. Be­jelentette, hogy szerződéseket kötöttek a szocialista orszá­gokkal is. A kiállítás képet ad a TANÉRT új termékeiről, a korszerű pedagógiai munka nélkülözhetetlen feltételeiről. A TANÉRT az új óvodai ne­velési program előírásainak figyelembevételével alakítot­ta ki a »MACI« garnitúrát, melyet Kaposváron is bemu­tatnak. A legnagyobb öröm a kaposvári északnyugati óvoda kis lakóié és az itt dolgozóké, hiszen a városi és a megyei tanács megvásárolta részükre a bútort. Ugyancsak Kaposvá­ron marad a napközi otthonos felszerelés; a megyei tovább­képzési feladatot ellátó Páz­mány Péter utcai iskola kapta meg. A kiállítás öt napig tart nyit­va. Elsősorban a pedagógusok, iskolaigazgatók részére hasz­nos, de a szülők is »tanulhat­nak« a látottakból, mert itt is lemérhetik, mit akar elérni az óvoda, az iskola a gyerekek korszerű oktatása, nevelése ér­dekében. A bemutatón a TANÉRT tu­dományos munkatársa, Kiss Jenöné szakmai előadást tar­tott az óvoda és az iskola együttműködéséről. A VB NAPIRENDIÉN A nemzetiségiek helyzete A BARCSI JÁRÁSI párt-vb legutóbbi ülésén Király György titkár elnökletével a járásban élő nemzetiségiek helyzetéről tanácskozott. Illetve arról, ho­gyan sikerült végrehajtani a Politikai Bizottság, valamint a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács korábban hozott, a nemzetiségi politika marxista politikai, gazdasági és kulturá­lis munkára vonatkozó hatá­rozatait. A jelentésből és a vitában felszólalók szavaiból az tűnt ki, hogy a járási pártbizottság, együttműködve a községi pártszervezetekkel, a tanácsok­kal, a társadalmi szervezetek­kel, a gazdasági vezetőkkel, igen sokat tett a nemzetiségiek helyzetének javításáért, a nemzetiségi politika marxista alapokon történő megvalósítá­sáért. Sz. Komisszarenko: Összetett probléma Az intézmény, ahol dolgo­zom, nem nagy. A munkában sem szakadunk meg, a fizetés is megfelelő. Egyik osztá­lyunkon azonban nemrég ki­jelentették, hogy létszámcsök­kentésre van szükség. Azt mondták: amit eddig emberi munkaerővel képtelenek vol­tak megoldani, megoldják a tudománnyal. Más szóval: a fölöslegessé vált embert elektromos számítógéppel he­lyettesítik. A gép a termelé­kenység növelésére hivatott. Ki is nevezték a berendezés­kezelőt, akinek — első fel­adatként — a fenti elképze­lés hasznosságáról mindenkit meg kellett győznie. Ám ebédszünetben így szólt hozzá Tucskin, az egyik mun­katárs: — Idefigyelj, öregem, en­gem nem lehet kiszuperálni. Nekem ehhez elegendő szol­gálati időm van. A főnökség most is örökké azért rágja a fülemet, hogy továbbképzési tanfolyamra menjek... Aztán telefonált Nagolkin: — Te, én szóba sem jöhe­tek! A helyi szakszervezeti bizottság tagja vagyok ... A technikus is félrehúzta: — Próbálj meg meneszte­ni ... Csak próbálj!... Leg­alább kilenc kitüntetésem van. Kétszer prémiumot is kaptam, az szent! Hogy néha bepiálok? No és? Csak ün­nepélyes alkalmakkor... Litkina is szaladt, és titok­zatosan kijelentette: — Ha engem elbocsátanak, a bíróság úgyis visszahelyez­tet, mert rövidesen szülési szabadságra megyek. Aztán Nagolkin újra tele­fonált: — Jegyezd meg: a helyi szakszervezeti bizottság tagja vagyok! Nitikov, kezében egy sárga papírral hadonászva egészen hazáig kísérte: — Idesüss! Itt van, látha­tod, rajta van a papíron: én U az első alapköve­ket ... Hát pótolhat engem egy rohadt gép?! Otthon névtelen levél vár­ta, és Nagolkin újra telefo­nált: — El ne felejtsd: a szak- szervezeti bizottság tagja va­gyok! Másnap a berendezéskezelő néhány hivatalos beszámolót kapott, egyenesen az elektro­mos számítógépnek címezve, ezenkívül két minősítést: or­vosi igazolást, lakhatási en­gedélyt ... Egy hét múlva aztán az in­tézmény összes dolgozói előtt elhangzó i létszámcsökkentés­sel foglalkozó beszámolóját a kompúlerkezelő ezzel fejezte be: — Tapasztalatom szerint, a tudomány még nem képes a sürgető létszámcsökkentést érintő probléma megoldására. De valakit csak el kell bo­csátani .,. És elbocsátották a kompu- terkezelót. Ennek eredménye, hogy a határozatok többsége megvaló­sult, illetve végrehajtásuk fo­lyik. Ezért állapíthatta meg a végrehajtó bizottság, hogy a nemzetiségiek között végzett politikai, gazdasági és kultu­rális munka a határozatok megvalósulása eredményekép­pen tovább javult. Az első lépés volt, hogy a nemzetiségiek lakta községek­ben a pártszervezetek minde­nütt megtárgyalták a nemzeti­ségiek helyzetét, a feladatokat, a felettes pártszervek határo­zatait, s ezekről pártnapokon tájékoztatták a községek la­kosságát is. A választott községi párt- és tanácsi szervek vezetőségében a nemzetiségek mindenütt megfelelően képviseltetik ma­gukat, s megtalálni őket a já­rási párt- és tanácsi szervek­ben, valamint a tömegszerve- ■.etekben is. Különösen a délszláv anya­nyelvű lakosságú községekben tapasztalni a nemzetiségi po­litika eredményeit. Ezt a járás és a községek vezetői több, a nemzetiségiek helyzetét javító intézkedéssel érték el. Ezek közé tartozik az új, négytan­termes lakócsai iskola, mely­ben szeptemberben kezdődött meg a tanítás. Decemberben adják át itt az ötvenszemélyes iskolai napközi otthont, me­lyet a régi iskola átalakításá­val hoztak létre. Van megfe­lelő állománnyal rendelkező könyvtár, épül óvoda, és léte­sítenek ifjúsági klubot is. A Dráva Együttes, mely a délszláv kultúra ápolásában, terjesztésében és népszerűsíté­sében eddig is nagy érdeme­ket szerzett, tevékenységével a járáson kívül is nagy sikert aratott. Még eredményesebb lehetne munkája — állapítot­ta meg a végrehajtó bizottság —, ha függetlenített vezető irá­nyítaná, s nagyobb anyagi se­gítséget kapna. A tsz ugyan évi 12 ezer forintot ad az együttes fenntartásához, s kap­nak kisebb-nagyobb segítséget máshonnan is, de ez nem ele­gendő. Ezért javasolta a vég­rehajtó bizottság, hogy a köz­ségi csúcsvezetöség, a tanács tárgyaljon a termelőszövetke­zettel, a darányi áfész vezetői­vel, legyenek közös gazdái az együttesnek, vegyék közös fenntartásba a tótújfalui mű­velődési otthont, s megfelelő népművelési vezető alkalmazá­sához kérjenek segítséget a Délszláv Szövetségtől is. Két­nyelvű feliratot kaptak a köz- intézmények, ilyenekkel látják el az utcákat is. Javult az iskolában a dél­szláv nyelv oktatása — lakáso­kat kaptak a pedagógusok, hogy letelepedhessenek —, de még mindig nincs elegendő, megfelelően képzett pedagó­gus. Ezért javasolta a vb, hogy a tanács és a pártszervezet ve­zetői látogassanak Pécsre, s a tanárképző főiskola végzős hallgatói közül nyerjenek meg községüknek fiatalokat. Java­solták azt is, hogy a tsz ala­pítson ösztöndíjat jól tanuló fiatalok továbbképzésére, ta­níttatására. A VB-ÜLÉSEN felszólaló Agatics János, a Délszláv Szö­vetség képviselője is jónak, tartalmasnak Ítélte meg a La- kócsán, Tótú.ifaluban, Potony- ban, Szentborbáson folyó nem­zetiségi politikát, s azt ígérte, hogy — mint eddig is tették — a jövőben is segítsenek megszüntetni az eredménye­sebb munkát gátló gondokat. — A nemzetiségi politika következetes végrehajtása nyomán a délszláv és a német anyanyelvű lakosok teljes jo­gú állampolgárokként vesz­nek részt a közéletben, mun­kálkodnak szocializmust épí­tő hazánk gyarapításán — fog­lalta össze a végrehajtó bízott-' sági ülés vitáját Király György, a pártbizottság titkára. Javas­latára a vb több határozatot ■ fogadott el, amelyek még ered­ményesebbé teszik a járásban a nemzetiségi politika végre­hajtását. Sz. L.

Next

/
Thumbnails
Contents