Somogyi Néplap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

A „beton brigád” A puha szürkeség beborít mindent. Mintha a festő ecset­je mázolta volna áttetszővé, elmosódottá a környező vilá­got. Szürke volt a kedvem is. De ennek a néhány fiatalem­bernek még az idő sem ron­tott a hangulatán. Kálmáncsa és Kálmáncsa között voltunk. Fura ez a hely­zetmeghatározás? Az. De Kál­máncsa egyik utcasora úgy marad abba, mintha — ahogy mondani szokták — »elvágták volna«. Fél kilométernyi hé­zag után folytatódik. Itt az »üresjáratnál« talál­koztam velük. A »betonbrigád­dal«. Az egyenes út ezen a részen hirtelen meggörbül, mintha valaki — óriás — alá­nyúlva, arrább tette volna ezt a nehéz szalagot. Ott, ahol azelőtt húzódott, hatalmas vas­háromszög állt. A cölöpöző, vagy ahogy a gép körül se- rénykedők mondták: »cölöm- pöző«. A régi híd szélénél vol­tunk. Ide épül az új, a Gyön­gyös patak fölé. Nagyon kell már, a szállításokat nehéz volt a régin lebonyolitani. A be­toncölöpök adják a híd erejét. öt ember. Ketten egyformák, mint két tojás. Andróczi Ist­ván és József testvérek. Fehér János, Marci István, Bangó Já­nos tartozik még a brigádhoz, Fejükön az elmaradhatatlan kék védősisak, ezen három be­tű: KÉV. Tehát a Kaposvári Közúti Építő Vállalat emberei ők. Lábukon egyforma gumi­csizma, s egyformák az ormót­lan védőkesztyűk is. — Kesztyűs kézzel bánunk a vassal. Mert azzal is bánnak csak­ugyan. Az »égig érő« gép sínéit kell marokra kapni néha. Egy- egy négy mázsát is nyom. Ha megakad — így mondják —, »spájcerral« segítik tovább. Nem kisasszonymunka az övék, annyi bizonyos. S a mon­dat után a pont, vagy inkább a felkiáltójel a cölöp »fejére« mért gépi ütés. — 22 500 kilogramm/méter szabadeséssel zuhan az ütőtest — mondja Jóna Imre műve­zető. Dömm! Dömm! Ha ez egy­szer valakinek a tyúkszemét érné! — A balesetveszély miatt viseljük ezt a pótkobakot. Ed­dig még nem is történt baj. — De voltunk már meleg helyzetben. Rinyaújnépen ki­borult a cölöp a gép alól, az meg elindult szépen. Szeren­csére nekiment a másik sín­szélnek, az megállította. Gyakran változtatják helyü­ket. Olyan fürgék, mintha nem is egy gépmonstrummal utaz­nának. — Három darabba szedjük szét a tornyot is, meg az alap­ját is. így könnyebb. De amíg szétszedjük! Falvak nevét említik, ahol hidak tanúskodnak arról, hogy ott jártak. Gyulaj, Rinyaújnép, Mozsgó, Nagykónyi, Nagyatád. Ha itt fölszedik a sátorfájukat, akkor legközelebb Bolháson találkozhat velük, aki a nyo­mukba szegődik. Ez a »sátorfa szedés« persze csak képletes. Nem egészen nomád életfor­ma ez. Lakókocsiban élnek csak a péntek veti őket haza. Együtt Nagybajomba, Somogysárdra, Somogybükkösdre. — Saját magunknak főzünk. A két nős — az egyik Andró­czi és Bangó gépész — külön a három jegygyűrű nélkülitől. Az Andróczi-féle bablevesnek lines párja, ezt elismerjük. — Mi a véleménye az asz- -.zonynak a hosszú távollétről? — Jó munkahely ez — mondja a két nős diplomatiku­san. — 2700 -at megkeresünk, s MAI KOMMENTÁRUNK Magjuk a bört“-töl a korszerű testnevelésig ha igazán kifut, meg sem ál­lunk a 3500-ig. Bangó János — háromhóna­pos gépészképzőt végzett — megpróbálja a dolgokat vilá­gossá tenni, elmagyarázza a gép részeit, egységeit. Kapcso­lószekrény, kézi csörlő. Az áramot aggregátor szolgáltatja. A »zenekari művet« tehát az aggregátor »dobszólója« és a cölöpöző nagybőgőszerű >dömm-dömmje« szólaltatja meg. Egyhangú muzsika ez. — De délben focizunk egyet! A Cölöpverő SC és a Hídépítő TC.' — Ja, így már más! — Rádiónk is van, esténként azt hallgatjuk. Vagy moziba megyünk. — Lányok? — A nőtlen Ambróczit kér­dezze! Lehet, hogy Kálmán - csán sírni fognak, ha elmegy innen. — Örömükben? Bánatuk­ban? — Ki ezért, ki azért. /Ó humorúak, Fiatalok. A két idősebb tart rendet. Sza­vuk »szentirás« a kisebbek számára. Mintha egyetlen csa­lád lennének. De hiszen azok is. ök a »betonbrigád«. Leskó László Olvasóink fiatalabbjai is emlékeznek, mit jelentett az általános és középiskolában a tornaórának mondott testne­velés. Rúgtuk a bőrt. Télen izzadva szorongtunk a padok között, mivel iskolánkban nem volt tornaterem. A vál­tozás kilométerköveiről még nagyon nehéz lenne beszélni, ellenben szemléletében már történt egy és más. Született egy kormányhatározat is, mely előírja, hogy új iskolát csak tornateremmel vagy tor­naszobával — a mérete 8x12 méter — szabad fölépíteni, így van-e? A megyei tanács művelő­désügyi osztálya, a KISZ Somogy megyei Bizottsága és az MTS Somogy megyei Ta­nácsa egyeztette elképzelését a jövő tervezésében; eszerint a legfontosabb, hogy me­gyénkben is érvényt szerezze­nek ennek a kormányhatáro­zatnák. Ha az új iskolák épít­tetői így gondolkodnak — s miért tennének másképp? —, évente egymillió torintot kap­nak a tornaterem, tornaszoba építésének támogatására. A megye szakmunkástanuló in­tézetei is gyengén vannak el­látva tomahelyiségekkel, ezért a jövőben épülő nagyobb in­tézeteknél már fontos köve­telmény lesz a tornaterem, tornaszoba is. S mi legyen azokkal, akik már a régi is­kola falai között kezdték meg a tanulást? Javaslat; az inté­zetek kössenek szerződést tornaterem-használatra. De nemcsak a tornatermek, tornaszobák fontosak, szük­ség van az udvari sportléte­sítményekre is. Ezért töre­kedniük kell iskoláinknak bi­tumenes kézilabdapályák, röplabdapályák, kosárlabda­pályák építésére. Az MTS Somogy megyei Tanácsa er­re a célra a sportpálya léte­sítői között évente 200 000 forintot oszt szét. A KISZ Somogy megyei Bizottsága az általános iskolák pályaépíté­sére évente 30 000 forintot szán támogatásul. Megyénk általános iskolái­ban összesen 46 tornaterem, illetve tornaszoba van. A hiány pótlásában sokat segít­hetnek a művelődési házak, példa van rá Kadarkúton. Több művelődési otthont is be lehetne rendezni télre né­mi átalakítással. Ezt helyi erőből is meg lehet és kell oldani. A tornaszer-ellátottság sem kielégítő. Ezért az iskolák a kapott fejlesztési összegből erre a célra is fordítsanak. A KISZ Somogy megyei Bizott­sága az általános iskolák sportfelszerelésének gazdagí­tására évente 160 000 forintot biztosit. Feladat az is, hogy minél több tehetséges sportoló ta­nuló jusson be a sportiskolá­ba. Fejleszteni kell a honvé­delmi, repülömodellező szak­köri hálózatot is. Befellegzett volna a búg­juk a bört«-nek? Szemléleté­ben másképp kell kinéznie ma a testnevelési órának, mint eddig, ez igaz. Főtan­tárgy a testnevelés is, amely­hez bizonyos eszközök kelle­nek. A múlt öröksége, a »rúgjuk a bőrt« is megmarad, ha lesznek lakótelepi sport­pályák, játszóterek, ahol úgy játszunk, ahogy akarunk. H. B. Munkában a cölöpöző. Kettős műszak a földeken Az őszi időjárás rendszerint megnehezíti az őszi mezőgaz­dasági munkák végzését. Ezért az őszi kalászosok talajelőké- sitéséhez, vetéséhez; a betaka­rításhoz, a mélyszántáshoz fel­tétlenül szükséges a rendelke­zésre álló gépkapacitás maxi­mális kihasználása. Nagyon fontos, hogy a traktorok je­lentős részét lehetőleg kettős műszakban üzemeltessék. Ez gondos szervezést, helyi isme­retet, megfelelő tapasztalatot követel, és fontos az is, hogy a szövetkezetekben az anyagi ösztönzőket helyesen alkal­mazzák. A két műszak megszervezé­sének egyik akadálya a trak­toroshiány. Az ipari üzemek­ből traktoros munkára jelent­kezettek számára a mezőgaz­dasági üzemeknek olyan kö­rülményeket kell teremteniük, hogy a gépkezelők megtalál­ják a számításukat. A két mű­szak szervezésénél gyakran halljuk a kifogást, hogy egyes traktorosok nem akarják vál­lalni váltótársnak a kevesebb gyakorlattal, kisebb szaktudás­sal rendelkező dolgozókat, ar­ra való hivatkozással, hogy a gyengébb szakképzettségű ke­zelőnél az apróbb és könnyeb­ben elhárítható hibákról is na­gyobb üzemzavarok keletkez­hetnek. Tehát akkor helyes a szervezés, amikor egymás munkáját ismerő — és elisme­rő — embereket ültetnek egy gépre. Legjobb, ha a trakto­ros maga választja meg a vál tótársát. így nem hivatkozhat­nak olyan okokra, melyek a munka végzését gátolnák. Helyes, ha továbbra is fel­adatuknak tekintik a közös gazdaságok vezetői a mezőgaz­daság különböző területein dolgozó, traktoros képzettség­gel rendelkező emberek felku­tatását, és ezeket traktorra ül­tetik. Nem egy termelőszövet­kezetben vannak olyan nö­vénytermesztők, állattenyész tők, akik traktorostaníolya mot végeztek, segítségükkel s gazdaságok most, a nagy mun kák idején jobban kihasznál­hatnák gépeiket. Minden sző őszi munkákat idejében elvé­gezzék, s a gazdaságok veze­tőinek a feladata, hogy a két műszakot ott, ahol lehet, meg­szervezzék. Sok munka vár a gépekre ebben az időszakban, főként a traktorosoktól függ a siker. Éppen ezért mindenütt föl kell szerelni őket védőruhá­val: az időszaki traktorosok­nak ugyanúgy jusson esőkö­peny, vattaruha, csizma, sap­ka stb., mint az állandó alkal­mazottaknak. Éjszaka fokozottabban nö­vekszik a baleseti veszély: a dolgozók sokszor álmosak, a rosszabb látási viszonyok miatt éjszaka gyorsabban adódik elő baleset, mint nappal. Ezért fontos, hogy az éjszaka dol­gozó traktorok világítása jó legyen, a vezetők részére pe­dig megfelelő pihenő- és tisz­tálkodási hely álljon rendel­kezésre nappal. Különösen fo­kozódik a baleseti veszély a partos, dombos területeken. Ilyen helyen a gép könnyen borul, ami sebesülést vagy éppen halált okozhat. Ha a terepadottságok ilyenek, a gé­pek csak nappal dolgozzanak Ne tűrjék a gazdaságok vezetői azt sem, hogy a traktorosok ittasan traktorra üljenek, vagy munka közben alkoholt fogyasszanak. A kettős műszak az őszi me­zőgazdasági munkákat nagy­mértékben meggyorsíthatja, de csak akkor, ha kellő körülte­kintéssel szervezik. Dr. László László Az eredményekről és a tervekről a burgonya hazájában A szuloki Petőfi Termelő- szövetkezet évről évre több száz holdon termeszt a közös-* ben — és ugyancsak számot­tevő területen a háztájiban — burgonyát étkezési, vetési, ta­karmányozási és ipari célra. Az idén a közös burgonyaterü­let meghaladta az 570 holdat, ebből még a tenyészidőszák- ban víznyomás ért mintegy száz holdat, amelyről emiatt nem is takaríthattak be ter­mést. A termőterületen októ­ber elején befejeződött a gu­mók fölszedése, itt a burgo­nya 82 mázsás holdankénti át­laggal fizetett. A kiesés ellenére is jelentős az a mennyiség, melyet a szö­vetkezet betakarított; 382 va­gonnal termett, ebből az étke­zésit a MÉK-nek adják el. Az elmúlt napokban jártunk a gazdaságban, s megtudtuk, hogy ez ideig 136 vagon étke­zési burgonyát szállítottak él; szeretnének minél többet még a tél beállta előtt eladni. Az utóbbi években már gép segítségével földelik a prizmák egy részét: a gép mintegy 4000 mázsa gumót takar be napon­ta Ami a vetőburgonya-ter­mesztést illeti, nem sok szeren­cséjük volt az idén a szuloki - aknak a piros húsú fajtákkal. A gülbaba és a kisvárdai ró­zsa is — jóllehet a vetőgumó mázsáját csaknem 400 forint­ért vették meg annak idején — kiesett a szemlék során, tehát- (Tudósítónktól.) A NAGYATÁDI városi KISZ-bizottság a közelmúlt­ban megvizsgálta a város üze­meiben dolgozó ifjúmunkások helyzetét, a Kommunista Ifjú­sági Szövetségben betöltött szerepüket. A főbb megállapí­tásokról Tamás Viktor városi KISZ-titkár nyilatkozott. — Városunk üzemeiben mintegy kétezer munkásfiatal dolgozik, a szakmunkásképző intézetben pedig félezren ké­szülnek hivatásukra. A város munkaképes korú lakosságá­nak több mint az egyharmada KISZ korosztályú, 26 év alatti 'iatal. Növekvő társadalmi szerepüket hangsúlyozza az a körülmény is, hogy ők képe­zik a város munkássága után­pótlásának fő forrását. Az 1969-es évihez viszonyítva je­lentősen nőtt a KISZ befolyá­sa a munkásfiatalság körében. Jelenleg 24 KISZ-áLapszerve- zetben mintegy 800-an tevé­kenykednék. Az elmúlt két- harom évben új alapszerveze­tek jöttek létre a tanácsi épí- Lnoari vállalatnál, a Komfort "tsz-nél, a TÖVÁL-nál. az él­teim kiskereskedelemben, a '-oozervgvárbao, a Danuviá- ban és a tÍ£Üán nagyatádi ki- rendeltségénél. A személyi és a tárgyi feltételek adottak ah­Munkásfiatalok a KISZ tevékenységének középpontjában legyen a szervezettség, tovább növekedjék a KISZ befolyása, emelkedjék a taglétszáma. Az eszmei-politikai nevelő munkában jelentős eredmé­nyek születtek. A KlSZ-alap- szervezetek fejlesztették a ne­velő munka módszereit. Jó együttműködést alakítottak ki a helyi szervezetekkel, intéz­ményekkel a munkásifjúság nevelése végett. A szervezett KISZ politikai oktatásokon évente 600—700 fiatal vesz részt. Ezenkívül sok munkás- fiatal képezi magát a szak- szervezetek politikai tanfolya­main is. Sikeresek voltak az ifjúsági napok rendezvényei, a különböző ankétok, vitafóru­mok. Városunk munkásifjúsá­ga nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is kifejezi együttér­zését a hős vietnami néppel. A vasárnaponként megrendezet: külön műszakokért kapott 60 000 forintot a szolidaritási számlára fizették be. Nagyszerű eredmények szö­vetkezetnek érdeke, hogy szí hoz, hogy a jeJesilegmö Jobb I lettek a termetesa ban, a szocialista munkáver- seny-mozgalomban is fiatal­jaink körében. A »Fiatalok a városért« akcióban két év alatt mintegy ötvenezer óra társa­dalmi munkát végeztek. Részt vállaltak a játszótér építésé­ből, az utcák karbantartásából. Több üzem fiataljai játékokat készítettek az óvodák részére Különösen említésre méltó e téren a Danuvia, a cérnagyár és a konzervgyár munkásfia­taljainak tevékenysége. Amíg 1969-ben a hét ifjúsági mun­kabrigádban csupán 82 fiatal tevékenykedett, jelenleg már 22 ifjúsági brigád működik 250 taggal. A felnőtt szocialis­ta brigádokban mintegy fél­ezer ifjúmunkás dolgozik. A jövőben tovább kívánjuk fej­leszteni a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát elsősor­ban a cérnagyárban és a kon- ’ervgvárban. A mu«kave-se -vek szervezéséhez, az FMKV működtetéséhez a gazdasági vezetőktől a következő idő- - j szákban több segítséget igény - .- I tank. Jelentős eredmények szület­tek a fiatalok munka- és élet­körülményeinek javításában, is. A Ktsz-ben, a konzervgyár­ban, a nyomdában, a cérna­gyárban az üzemek vezetőivel folytatott kerekasztal-beszél- getések nyomán számos intéz­kedés történt A KlSZ-kitün- tetésekhez anyagi jutalmazást adnak, a kollektív szerződése' tervezetét a KISZ-szel is ma. beszélik, több helyen éráim! nyesen működtetik az üzemi négyszöget, a béremeléseknél, jutalmazásoknál a KlSZ-veze- tők véleményét is kikérik. A KONZERVGYÁRBAN és az áfész-nél kamatmentes köl- .csönnel, ületve fuvarral segí­tik a fiatalokat a lakásépíté­sekben. Összességében megál­lapítható, hogy az elmúlt évek­ben számottevő előrelépés tör­tént a munkáVtetetek kő-'" végzett mrVVi, de az -ágnolitikai határozat v" •ezetssebb me""a! ' van szükség, minden munka­helyen — mondta befejezésül a KISZ városi bizottságának ristkasat fémzárolt vetőmagnak már nem volt alkalmas. A szövet­kezetre nézve a gondot tovább növeli, hogy ez a gumóméret étkezésinek kicsi, ugyanis a vetőgumótermesztés igényei­nek megfelelően elvégezték annak idején a szártalanítást, s ez a gumófejlődést leállítot­ta. A kisvárdai rózsát például 240 holdon termesztették vető­magnak, ebből 30 holdra elit gumót ültettek. Ám hiába volt a drága vetőmag, a terület mégis kiesett a szemlék során, s nem a burgonya szakszerűt­len kezelése miatt, hiszen min­den védekezést, szelektálást, szártalanítást elvégeztek. Ez a tapasztalat kihat a bur­gonyatermesztés jövőjére a szuloki Petőfi Tsz-ben — ezt hallottuk Fodor Gézától, a szö­vetkezet pártái ap szervere te ­nek titkárától, Sandó Sándor főkönyvelőtől és Lempel Jó­zsef mezőgazdásztól. Mivel a fő profil ebben a közös gazda­ságban immár hagyományo­san a burgonya és a dohány, ezeknek a termesztéséről a jö­vőben sem mondhatnak le. A burgonya vetőmagtermesztésé­vel kapcsolatban azt tervezik, hogy a következő években ki­sebb területen, új fajták kiül­tetésével az eddiginél nagyobb hozamra tesznek szert. A Lábodi Állami Gazdaság­gal megállapodtak abban, hogy segíti a szulokiakat ezeknek a fajtáknak a meghonosításában ás eredményes termesztésében így jutott a Petőfi Tsz 16 va- 'T.-in vpAri-íf ’mlla-é ’.a '' te a R*- • • - ’♦ m/'­iegka«te és az tetet tetesh"? megfelelően tárolta a szövet kezet. Ezekből a fajtákból 100 holdon ültetik ki a gumókat a jövő év tavaszán, 150 holdon pedig somogyi sárgát termesz­tenek majd, melynek a vető­magja ugyancsak rendelkezé­sükre áll. Az utóbbi fajta má­jól ismert Szátokban, ebből is és a már említed; holland faí­♦ ■Cl.vn s.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents