Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

DONNERI OLVASÓK KÖZÖTT AZ AJTÖ melletti kirakat­ban négy-öt könyv van. Ha az eső esik, az üveg alatt (beszi­várog a víz, bordóvá változ­tatva a dekorációnak szánt piros szövetet. A kirakat belső oldalán plakát. Csikorog az ajtó, csak íélig leihet kinyitni. A fal mellett polcok, csaknem a mennye­zetig érnek. A könyvek betű­rendbe szedve, az állomány szakosított. Az olajkályha előtt kölcsönzésre, adminisztrációra, a visszaszolgáltatott könyvek tárolására az évek során meg­sötétedett íróasztal áll. Vizes a fal, alaktalan foltjai előbuk­kannak a könyvek mögül. Húsz éve költözött a 'kis te­rembe a donneriak könyvtára. Azóta a könyvek száma az öt­ezerhez közelít. Sokan a be­költözés óta tagjai a könyvtár­nak, naponta látják, és főleg tapasztalják a ma már tartha­tatlan viszonyokat A nedves, sötét helyiségben gyorsan tönkremennek a könyvek, úja­kat sem érdemes rendelni, mert nincs a tárolásra hely. Mégis, naponta sokszor meg- csikordul az ajtó, mégis na­ponta jönnek érdeklődni a törzstagok: lesz-e új könyvtár, mikor indulhatnak egy mo­dem, világos, szépen berende­zett, nyugodt olvasást biztosító könyvtárba — Szeretem ezt a könyvtá­rat Ha van időm, hetenként Í£ 7S\ acn.ag.afp­mai könyveket Ha sok a ta­nulnivaló, akkor csak kéthe­tenként A szüleim a vasútál­lomáson dolgoznak, ők onnan hozzák az olvasnivalót — mondja Papp Márta, a Bartók Béla Általános Iskola hetedi­kes tanulója Jönnek az öregek, délutá­nokat töltenek el a könyvek között, s könyvekkel a hónuk alatt indulnak hazafelé. A könyvtár vezetője, Bertái Gyuláné ismeri legjobban a gondokat Húsz éve könyvtá­ros. — ÖTEZER kötetünk van. Ennek majdnem fele az olva­sóknál. Hétszázhuszonegy em­bernél. Panaszkodjam újra? Mondjam el, hogy a könyvtár állományát nem tudjuk bőví­teni, mert kevés a hely? Hogy ebbe a nedves, rideg he­lyiségbe mégis naponta beko­pog tizenöt-húsz ember, azért mert olvasni akar? Hogy ilyen körülmények között mégis ez a város második legjobban működő könyvtára? — Kik a törzsolvasók? — Nagyrészt idős emberek, de látogatják a fiatalok is. A kötelező olvasmányok, ha nem is olyan példányban, de meg­találhatók. A hétszázhuszon­egy (beiratkozott olvasó egy- harmada diák. A Szigetvári, a Sallai, a Bartók Béla, az Iszák és a Géza utca a körzet mag­va, de a területet a könyvtár sajnos nem tudja ellátni. — A körzethez tartozik a kefeüzem és a téglagyár is... — Az előbbiből járnak in­kább. A téglagyár már nagyon a város peremén fekszik. — Milyen jellegű könyvek a legkeresettebbek? — Az iskola miatt a kőtele­ző olvasmányok, ifjúsági iro­dalom, de érdekes módon meg­nőtt az egészségügyi könyvek forgalma is. Az öregek gyak­ran krimit is keresnek. — A Donnerban a munkás- családok mellett magas az ér­telmiségiek aránya. Látogatják a könyvtárat? — Az olvasóim húsz száza­léka értelmiségi, de a könyv- szeretők fele munkás. Ellátogattunk az iskolába. A nevelők, pedagógusok nevé­ben Papp Jánosáé mondta el véleményét: — A GYEREKEKET minden évben visszük könyvtárba. Igaz, a megyeit mutatják be nekik, de utána arra ösztönöz­zük őket, hogy a fiókkönyvtá­rat látogassák, hisz ott is meg­találhatók azok a könyvek, amelyeket keresnek. A pedagó­giai nevelő-oktató munkában az alsó tagozatokban rendkí­vül fontos az olvasás megsze­rettetése. Megtudtuk: jövőre új beren­dezést kap a könyvtár, belső átalakítási munkákat végez­nek. Az Ország'liáz jubileuma kállú herceg vára című mű­vét. Október végén mutatják be Sánta Ferenc hárem novel­laadaptációját. A központi gyermekszínpad a Király és szegénylegények címmel Kom­lón mutatja be produkcióját. Decemberben Kodály-emlék- műsorral lépnek színpadra, a Gárdonyi Géza és a Krénusz János Általános Iskola kama­rakórusának közreműködésé­vel. Az Országház Budáról. Hetven éve, 1972. október 8-án fejezték be az Országház építését, és adták át rendelte­tésének. A Budapesti Or­szágházat Steindl Imre mű­egyetemi építésztanár tervezte. 1885-ben kezdték építeni és 17 éven mintegy ezer ember dol­gozott. Abban az időben a vi­lág egyik legnagyobb épülete volt Hossza 268 méter, kupo­lájának csúcsa a földtől 96 méter, térfogata 473 ezer lég­köbméter. Az épületben két nagy képviselőházi ülésterem található, több kisebb üléste­rem, társalgók, étterem, kupo­lacsarnok, díszes főlépcsőház. A falakat márványlapok, fa­faragások, nagy értékű festmé­nyek, gobelinek, szobrok éke­sítik, a faldíszítések aranyozá­sára 40 kg 22 karátos arany­lapot használtak fel annak idején. A második világháború alatt súlyosan sérült épületet 17,5 millió forint befektetéssel restaurálták. Egykori kép az Országház építéséről. Ülésterem. A Latinca Művelődési Központban Néptánc- és zenei tájékoztató Jövőre a középszintet kép­viselő néptánc-együtteseink­nek is több lehetőségük nyí­lik a bemutatkozásra. Ezek mellett az oktatók továbbkép­zésére is szükség van, de a tanfolyamok alatt együttesei­ket segíteni kell. A Latinca Sándor Művelődési Központ feladatai között lesz a tanfo­lyamok metodikáinak elké­szítése — hangzott el a köz­pontban tartott tájékoztatón. Elméleti és esztétikai oktatá­sokkal kezdik a gvermektánc- csoport-vezetők időszerű, is­kolarendszerű továbbképzé­sét Zenei tájékoztatón is részt vettek a kaposvári intézmé­nyek vezetőinek képviselői. Ismertetőt hallottak a megye zenei életéről, a hangversenye­ket rendező szervek munká­járól. Műkedvelő együttese-, inknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a zenei ismeretter­jesztésben. Nyáron nagy si­kerrel szerepeltek, de maradt energiájuk az erőgyűjtésre is. Az Országos Filharmónia bér­leti hangversenyeinek prog­ramja változatos és gazdag. A zenei ismeretterjesztésben az élő zene segít a legjobban, a legteljesebben. A kaposvári zeneiskola és a megyei tanács művelődésügyi osztályának tö­rekvései — iparitanuló-iskolai koncertek — elindíthanak egy olyan folyamatot, amelyben a Filharmónia a zeneiskolai ta­nárok közreműködésével ren­dezhet hangversenyeket. A VBKM Kaposvári Gyárában négyet tervez a zeneiskola. A tanácskozáson leszögez­ték, hogy a kőrösbegyi hang­versenyek programjában kap­janak nagyobb teret a zeneis­kola tanárainak, művészeinek fellépései, bemutatkozásai is. A Kodály Zoltán-hangverseny felelős lebonyolítója és rende­zője a Kaposvári Tanítóképző Intézet lesz. Újra megrende­zik a somogyi kórusok vetél­kedőjét Daloló Somogy cím­mel kórustalálkozót szervez­nek, amelyet általános, közép­iskolai és felnőttkórusok vesz­nek részt. A buzsákl búcsút a somo­gyi népdaléneklés rangosabb fórumává szélesítik. A népdalkórusok minősítés* október 25-én lesz. SomógyKNépiap I 5 /r Őrző gömbakácok alatt A képek a falon, a búto­rok — a helyükön. Mint tíz éve, húsz, harminc... A húsz éve ősz körzeti főorvos a ren­delőn át vezetett be a délelőtt jéghideg szalonba. Az imént még sok beteg várt rá, a ren­delés befejezése után már csak szállingóznak hozzá. Talán ilyen volt minden délelőtt je... Ez a délelőtt még sem a ré­gi. A kerékvágásból kibillenti a sarokban megpillantott né­hány könyvcsomag. A pakolás apró jelei. Dr. Horváth Imre Somogy sámsoni körzeti főor- vo» harmincnégy évi szolgálat után december 31-én nyugál­lományba vonul — A ház előtt álló gömb­akácok hány évesek? — Már megvoltak, amikor idejöttem. Az orvoslakást ne­kem építették. Annak idején korszerű volt, most már egy kicsit megkopott, de kipofoz­va még sokáig megfelel — Imre bácsi, hogy is volt... (Az utóbbi napokban de sokszor megjárhatta oda-visz- sza az utat a pesti egyetemtől Somogy Sámsonig.) — 1932. október 1-én avat­tak orvossá. Az Üj Szent Já­nos Kórházban fizetés nélkül dolgozhattam. Apám nem so­káig nézhette hetedig fiának »■keserveit-«, azt tanácsolta, hogy keressek is. A szerencse nélkül nem sokat kezdhettem volna, de a véletlen is mellém állt Berzencén nyugdíjba ment dr. Csorba. Vándorként kezdtem, de meg kellett talál­nom azt a helyet, ahol gyöke­ret ereszthetek. 1935 májusá­ban már Marcaliban dolgoz­tam. Hatvan pengőt kaptam és teljes ellátást. 1938. november 15-től 1939-ig Sásdon nagyon nehéz beosztásban dolgoztam, mégis itt köszöntött rám a szerencse. Sámsonban meg­üresedett az állás — hívtak vissza a megyébe. Június 1-én érkeztem Somogysám- sonba, s 1973. január 1-én már nem leszek itt... — Harminc négy év. Igen, ez az, amire mindenki emlé­kezni fog itt Amerre a közel­ben jártam, mindenhol szóba jött, »elmegy a doktor bá­csink«. — Milyen érzés elmenni ennyi év után? — Jó érzés így elmenni. Megcsináltam az utat az utó­domnak is. Nem lesz hiány Somogysámsonban és körzeté­ben az egészségügy ellátásá­ban. Nem ilyen »szenvtelen ül« ismerem én dr. Horváth Im­rét. Az első találkozásunk em­léke már a bejáratnál elém ugrott, csak ez ideig elhesse­gettem, mert féltem, hogy másról lesz szó, mint kettőnk­ről, a régi ismeretségről Itt a bejárati lépcsőn oldottam kereket olyan húsz esztendeje, feldagadt arccal, fogfájással. Másnap szigorúbb testőrség­gel, apám kemény markában állítottam be hozzá ismét, s fogam ára félelmem »kioltá­sa« volt... —Ha ritkán gyerekfoggal volt dolgom, egy tízest min­den esetben átcsúsztattam az apukák zsebéből a gyerekébe. Fájdalomdíjnak... Megint komolyra terelve a szót, az elköszönő orvos be­számolójából néhány gondo­lat, mely a községi tanács elé került írásban. — Ez az utolsó beszámo­lóm. .. A község egészségügyi helyzete jó, fertőző megbete­gedés nem fordult elő ... El­tűntek olyan betegségek, mint a régen rettegett és sok gye­rek halálát okozó torokgyík, a diftéria, a hastífusz, a teta­nusz és a tüdőbaj. 1972 első felében az orvos­nál megjelent 4637 beteg, la­kásra hívás 103 volt, folyama­tos kezelés a lakáson 85, ösz­szesen 4725. A körzeti védőnő meglátogatott és kezelt 1664 beteget. Gerse Lajosné a jó munkája után szintén meg­érdemli a nyugalmat 1972. de­cember 31-vel. A somogysámsoni gondok­ról: — Az egész italbolt egy elhibázott épület. Ha arra gondoltak, hogy itt főzés, ét­keztetés is lesz, akkor olyan épületet kellett volna építeni, ahol a feltételek biztosítottak. Szóval rosszul tervezték meg. Igaz, senkit meg sem kér­deztek, sem engem, sem a já­rási egészségű felügyelőt... A húsbolt: megépült úgy, h' bárkit is megkérdeztek vol­na ... Ide kívánkozik beszélgeté­sünk ama részlete, mely arra volt felelet, hogy mit monda- ' na most annak az orvosnak, aki utána következik. (Nem tudtam, hogy dr. Horváth Im­re és utóda között már lezaj­lott ez a beszélgetés.) — Reggel 7-től rendelek. Alkalmazkodom a buszok já­rásához. Este 6-tól 7-ig ismét nyitva a rendelőm ajtaja. Kedd—péntek; Sávoly, havon­ta kétszer Főnyed, Szegerdő. Részlet a fontosabb dolgo­kat mondó beszámolóból: — Amióta a község a gazdánk, nem cserélnek orvosi fecs­kendőt a marcali kórházban. Ezért figyelmeztetem a köz­ségi tanácsot, hogy idejében intézkedjen, mert amint lát­juk, még pár darab törött fecskendő kicseréléséhez is hónapok kellenek ... Nagyon nehézkes a műszer-, nyomtat­vány, stb ellátás. Aztán a családról beszélt, mint életének eddigi és a jö­vőben előtérbe helyezett ér­telméről Hogy elszállt az idő, lassan dél lesz A gömbakácok mint­ha benéznének és azt súgnák, hogy hagyjúk búcsúzni magá­ban őt, hamarosan itt a dél, s december 31... Horányi Barna PetŐfi-emlékműsorok TÉLI SZEREPLÉSEK Művészeti együtteseink, színjátszó csoportjaink, iro­dalmi színpadaink már de­cemberre, januárra, a követ­kező évre terveznek. Üj pro­dukciókkal készülnek, igénye­sebb, színvonalasabb előadá­sokkal mutatkoznak be. A kaposvári FÉK ifjúsági klubjának Ságvári Endre iro­dalmi színpada Petőfi-emlék- műsort állít össze két válto­zatban. Az egyiket klubszerű előadásokon mutatják be, a másik — a nagyobb lélegzetű anyag — inkább a forrada­lomra koncentráló. Petőfi pró­zája alapján, naplórészletek, levelezések felhasználásával készült a műsor. A nagyatádi járási művelő­dési ház és a Komfort Ktsz irodalmi színpada is Petőfi Sándort idézi emlékműsorával. Az új művelődési ház átadá­sakor, november 7-én mutat­ják be Babay csaknem elfe­ledett, Postaláda című szín­művét, s ebből az alkalomból az irodalmi színpad fölveszi az író nevét. A Petőfi-emlék- műsort Világosság címmel ja­nuártól a vidéki művelődési házakban is bemutatják. A művelődési ház kérdőívek alapján fölmérte, hogy az üze­mekben hány dolgozó szeretne szakkörökben, klubokban dol­gozni, az irodalmi színpad munkájában részt vállalni. A siófoki diákszínpad a ju­bileum alkalmából szintén Pe- tőfi-műsorral készül, úgy mint a kaposvári József Attila iro­dalmi színpad. Csokonai lírájának állít méltó emléket a kaposvári Latinca Stúdió Ki poéta nevet érdemel címmel. Műsorukra tűzték Balázs Béla A kéksza­Rőhrig Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents