Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

A somogyi görög Hegy év alatt tíz létesítmény Nőtt az áfész részaránya Kaposvár kereskedelmében —« KELLETT kénwa, fcogjr írja le a nevét jegyzet­füzetembe, mert első hallásra naoa értettem. Elkérte a tollat és leírta — latin és görög be- túkkel. így kezdődött beszél­getésünk Karamanolitz Szó ti­ns* görög állampolgárságú, Magyarországán élő lakatos­sal. Munkatársai Így hívják: Bantl Ha ax 1045-051 1940-ig tartó görög polgárháborúra gondol az ember, a partizánok jutnak aszéhe, híres csaták, nagy ka­landok. Kértem Szotit, hogy meséljen valamit ezekről az évekről, ds nem szívesen idézi a múltat. Szülei partizánok voltak, egész falvak lakosságá­val együtt bujdostak a hegyek­ben. Édesapja egy kopár, hó­fehérre kapott sziklákkal ki­hegyezett völgyben halt meg sok más társával együtt, ami­kor megütköztek az üldözőik­kel. Édesanyja is a partizán- alakulat tagja volt, súlyos se­besülést szenvedett — Nem tudora pontosan, kegy hol és mikor. Azokat a gyerekeket, akiknek a szülei a begyekben voltak és nem veit, séd gondoskodjon róluk, Bul­gáriába vitték. Erre még jól emlékesem, hétéves voltam akkor. Egy nagy, Mhagyott kaszárnyába kerültünk, es is a hegyekben voH. A görög és a bolgár hegyek között nincsen különbség, a környezet már axt is elhitette velünk, hogy otthon vagyunk. Sokait vol­tunk itt, kétezer gyetek, min­den korosztályé — mesélte ■nőéi elgondolkodva. — Hogyan kerüli Magyar- ceazágraT — Ez 1954-ben volt Édes­anyám sebesülését Budapesten gyógyították, és s Vöröskeresz­ten keresztül kerestetett en­gem. Rám biéck&ntak abban a kaszárnyában, és Mbostak Bu­dapestre. Kéé napig ataiéak vonattal, Románián keresztül. Almosak, fáradtak voltak az izgalomtól, a hőtan) utazástól. Sokan jöt­tek sasi a vonattal M agyar- országra, akiknek szülei a harcokban sebet köptek, és va­lamelyik budapesti klinikán ápolták őket. Szó ti sok év után találkoaoét as édesanyjával. — Nem is tadtak iskolába tárni? — Már Bulgáriában elfcesd- tttnk tanulni abban a lakta­nyában. Görög tanítóink vol­tak, görög nyelven folyt ax ok­tatás. A gimnáziumot már Bu­dapesten végeztem el, • ju­goszláv követség mellett volt a kollégium. Rengeteg gondot jelentett a latin betűk elsajá­títása, hiszen nemcsak a nyelv­vel kellett megbirkózni, hanem •z újfajta betűkkel ia. — Mikor került Somogy megyébe? — 1957-ben. Édesanyáim nem tudott volna kettőnket eltarta­ni, így gyorsan kellett szakma után néznem. Általános laka­tosként szabadultam 1961 -ben a Finommechanikai Vállalat­nál. A következő évben már a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat lakatosműhelyé­ben dolgoztam, azóta nem is változtattam munkahelyeit. — Szereti a munkáját? — Természetesen. Szód a jelenről már sokkal szívesebben meséi. 1963-ban megismerkedett egy magyar kislánnyal, moziba mentek meg táncolni, később összeházasod­tak. Innen már minden úgy ment, ahogy a többi fiatal há­zaspár történetében. Jöttek a gyerekek, először Agnes, aztán Hajnalka. Ha esténként haza­megy a munkahelyről, görög és magyar újságot olvas, tele­vízióé néz. Azután lefekszik, mert a holnapra is kell gon­dolná. Szóéi halk szavú, csendes ember. — Mindenkinek megvan a maga gondja — válaszolja — Nőnek a kislányaim, egyre nehezebben férünk el az egy szobában. Tudja — bök az asz­tal lapjára mutatóujjával —, öt évig élteim albérletben havi ötszázért, de még az is jobb volt, mink a mostani vizes la­kásom. Magyarországon ÄÖ honfi­társaié a Görög Emigránsok Szervezete fogja össze. Pécsen M egy nagyobb kolónia, aki*" a somogyiakkal b szorosan tartják a kapcsolatot. Ez utób­biak vezetője Szó ti. Minden év március 21-én összegyűlnek Pécsen, és megemlékeznek nemzeti ünnepükről. A mi me­gyénkben tizenöt görög szár­mazású lakik. — Ok hogy élnek? — Jói megvan mindenki. Gyökeret erfasstettek csakúgy, mint én. Elég fiatalon kerül­tünk ide, így ez nem volt olyan nehéz, mint első hallásra tű­nik. Ha egyszer megtanultuk a nyelvet, megismertük az em bereket, akkor már otthon érezheti magát az ember, akár­honnan jött Most már somo­gyinak érzem magara. SZ(m egyike a legjobb la­katosoknak az üzemben. 1966- bau ifjúsági brigádja első he­lyezést ért el a megyében. 1970-ben káváié dolgozó címet kapott, és jelenleg egy héttagú szocialista brigád vezetője. Munkáját elismerik, jól keres. — Ha visszagondol, ml volt a Legnehezebb a beilleszkedés során? — A magyar konyha — bök az étterem konyhája felé. — A túrós csuszát már megszoktam, és a legkedvesebb ételeim egyike a paprikás krumpli, pe­dig az aztán tényleg nem ne­vezhető kifejezetten görög Jó néhány ajtóin hiába csen­gettünk az északnyugati város­rész házaiban. Varga Ferenc- né áramdíjbeszedő nem ia cso­dálkozott ezen. — A váró« belső kerületei­ben Lakók nagy része dolgozik napközben. Ha húszadika ko­rül megyek, még nincs fizetés, nem nagyon örülnek nekem. Vargáné körzetében 1890 fo­gyasztó lakik. Magam is lát­tam, alaposan megszaporítja munkáját, hogy néha egy-egy helyre háromszor—négyszer is ld keli mennie. — Bizony, fizetésünkön is megérezzük, hány embert nem találtunk otthon. Érdekem, hogy sokszor este is a dolgom után nézzek, bár ezt nem szí­vesen teszem tizenöt—húsz­ezer forinttal a táskámban. — Vannak »notórius-« rósz- szül fizetők? — Sajnos vannak. Négy éve járom a várost, jó néhány fur­r csaságot tapasztaltam. Egy I időé néni a Noszlopy Gáspár utcában azért kapcsoltatta ki az áramot, mert — mint mondta,— hozzá bevilágít az utcai lámpa és ő annál még olvasni is lát. A legkisebb ösz- szeg, amit beszedtem, 5 forint 80 fillér volt. (Maga az óra­fenntartás 4 forint) Inkább Egy, a hatvanas évek ele­jén született határozat szerint Kaposváron az állami keres­kedelem hálózatát fejlesztet­ték, s a kaposvári áfész kiszo­rult a megyeszékhelyről. Ta­gadhatatlan, hogy azokban az években a fogyasztási szövet­kezetnek falun — a Kaposvár környéki falvakban — is volt tennivalója bőven. Ez a terü­leti elosztás azonban a hatva­nas évek végére elavult, s ma már azt tapasztaljuk, hogy a kaposvári áfész egyre több korszerű üzlettel, ABC vei és vendéglátó egységgel jelenik meg a megyeszékhelyen. A szövetkezeti kereskedelem mind nagyobb teret hódít, * egyre nagyobb részt vállal a megyeszékhely ellátásából. A legújabb példa erre az a szö­vetkezeti áruház, amely ugyan MESZÖV-beruh ázásként épül a Kálin yin városnegyedben, de részarányvállalással az áfész is részt vesz az áruház üze­meltetésében. Az áfész növekvő szerepét látva, fölkerestük Rabatt Lászlót, a szövetkezet kereske­delmi osztályvezetőjét, hogy a hálózatfejlesztés arányairól, gyertyát gyűjt, minthogy a vil­lanyt felkapcsolja. A legna­gyobb összegű számlát a Má­jus 1. utcáiba vittem 1400 fo­rintról. Az asszony, aki ajtót nyitott, összecsapta a kezét: Csak ennyi? Egy néni négy éve szinte minden alkalommal pert akart indítani, mondván, lopják az áramát, vagy hogy én rosszul olvasom le az órát Sokszor tanácsoltam már ne­ki, szóljon szakembernek. Vizsgáltassa át a háztartási gépeit Nem, 6 nem. Azóta is hónapról hónapra reklamál. Lassan megismerem az embe­rek »fizetési« szokásait Azt is már szinte előre tudom, hogy egy-egy helyen körülbelül mennyi lesz a fogyasztás. Így azonnal szemet szúr a villany­óra leolvasásánál, ha valami nincs rendben. — Mit csinál, ha semmikép­pen nem tudja »bevasalni« a pénzt? szerelő, aki még utoljára meg­kísérli »jobb belátásra bírni«. Ha ez nem sikerül, kikapcsol­ják a lakásból az áramot — Gondolom, vannak ese­tek, amikor bizonyos körülmé­nyeket méltányolni kell. volumenéről és üzletpolitiká­jukról érdeklődjünk. — Az, hogy részarányunk a megyeszékhely kereskedelmé­ben szüntelenül nő, elsősorban a megváltozott gazdaságpoliti­kai szemléletnek köszönhető. Vidéken már nagyjából befe­jeztük a hálózat kiépítését, feladatunk itt már jobbára csak a korszerűsítés. A roha­mosan fokozódó kaposvári ke­reslet — a különböző üzemek­be bejárók nagy része itt vá­sárol — is ösztönzött bennün­ket hálózatbővítésre. 1968 óta megnyitottuk a Cser vendég­lőt, a Badacsony borozót, a kaposfüredi városrészben ve­gyesboltot és presszót, a topo- nári városrészben önkiszolgáló üzletet és a Muskátli vendég­lőt A cseri városrészben át­adtunk egy modem, szép ABC-t eszpresszóval, önkiszol­gáló boltot nyitottunk a Vö­rös Hadsereg útján, a Budai Nagy Antal és az Ady Endre utcában üzemel szerszám-kis­gép boltunk, s a Szerelvény­értékesítő Vállalattal közösen nyitottuk meg SZÉV-boltün­két, ahol a legkülönbözőbb, a hagyományos üzletekben rit­— Van eset hogy Iszákos a férj, keresetét nem adja ha­za, az asszony van csak otthon a gyerekékkel, aki éppen nem tud fizetni. Más helyen egye­dül élő, elesett öregember nem tud fizetni, olyan, akinek bi­zony a fillér is számít Ilyen­kor azzal próbálok segíteni, hogy a lehető leghosszabb ideig várok az előírt Intézke­déssel. — Megkönnyítené a munká­ját, ha a házmesterek össze­szednék a díjakat? — Nem szívesen vállalják ezt a pluszmunkát Vannak persze olyan házmesterek is, akik ezt külön kérés nélkül is megteszik. — Egyszer véletlenül elszá­moltaim magam — mondta ké­sőbb — és 40 forinttal keve­sebb pénzt szedtem be. A kö­vetkező hónapban a lakók az­zal fogadtak: — Menjen ám az nagy dolog ez, de higgye el, az ehhez hasonló esetek elfeled- tetik velem a lAhamban levő lépcsőhazakat a. f. kábban kapható szerelvényeit találhatnak gazdára A hálózat fejlődése a forgal­munkon is meglátszik. 1968- ban 120 millió volt az áféss kereskedelmi forgalma, s 15 millió a vendéglátóipari for­galom, az idén ez a szám — a féléves adatok alapján nyu­godtan kijelenthetem — a ke­reskedelemben 180 millió fölé emelkedik, a vendéglátóipar­ban pedig legalább a duplá­jára. — Az összes létesítmény be­váltotta a hozzá fűzött remé­ny eket 7 — Többnyire igen. üzle­teinket, vendéglátó helyeinket ott építettük fel, ahol az áru­ellátásban hézag volt. Kivétel talán a Cser vendéglő, amely­nek csak akkor lesz nagyobb forgalma, ha teljesen elkészül a cseri park, s e leendő kelle­mes kirándulóhely szomszéd­ságában a látogatóik megtalál­hatják a vendéglőt is. — Milyen beruházási for­rásokból sikerült ezt a nagy­arányú fejlesztési programot megvalósítani7 — 1968-tól folyamatosan többféle forrásból is kaptunk támogatást Felhasználtunk központi támogatást kölcsö­nös támogatási alapot bank­hitelt és saját fejlesztési ala­pot A Városi Tanács például cseri ABC. A hálózatfejlesztés azonban 1974-ig teljesen lekö­tötte fejlesztési alapunkat A beruházások egyik kedvező és korszerű formája volt a sze­relvény árusítás terén létreho­zott kooperáció. Az árukészlet a Szerelvényértékesítő Válla­laté, mi pedig a telephelyet é- az eladó személyzetet adtuk. A közös üzemeltetés 50 száza­lékos irrégnegosztással való­sult meg. — Miért előnyösebb ez áfész-nek a megyeszékhelyen való fejlesztés 7 — A dolog egyszerű. A ke­reslet aokkal koncentráltab­ban, de ugyanakkor szélesebb körűen is jelentkezik, s így jó­val gyorsabb az áru forgása is. Meg szeretném azonban je­gyezni, hogy a kaposvári fej­lesztés mellett nem hanyagol­juk el hagyományos körzetün­ket sem. C«erénfán például bővíteni, korszerűsíteni fogjuk a meglévő üzleteket, s ugyan­ezt tervezzük Bőszén ián is. Cs. T. ételnek. Mészáros Attila Díjat1 szed, vagy ,levasal" ingyenes telket adott, ezen épült fel a Cser vendéglő és a — Figyelmeztetem az illetőt, hogy kikapcsolják az áramát. , Ha ekkor sem fizet, kimegy a első emeletre is, mert pénze van! — Tulajdonképpen nem J. — Jó lesz, ha iejöaea, és In­dulunk. Hallod? Világosban kell átérni. Ismerem Miska t. Soha meg oem kérdi, hogy kerültem Wt». a már előre gondol Leszállók a letörő — Atérni?! Csak int. A túlsó part Sete. — A jégen akarsz átmenni? — Egy napot takarítunk meg vele, ha nem kell a várő­tig kerülni. A hídhoz. Nézegetem a Dunát Hó alatt ran, nem látni semmit Rá tishiet írva a képemre, amit gondolok, s megkérdi — Félsz?- Na, ne hülyéskedj! — Mindig a nyomomba lépj! Ha engem elbír, téged is elbír. Ebben van 'n»ml De azért sem bánnám, ha valaki hirte­len ránk kiabálna, hogy »áll­janak meg, a vesztükbe ro­hannak, vitéz urak;« Alig leszünk néhánv lépést, «U>aesz*<r<s r í ke»'1 — Ez mi itt? A gát* — Nem. — Hanem? — A jég. Ahogy a viz fel­tolja egymásra a táblákat Ez a Miska nem hiába itt született, itt élt a szigeten, ez itt ismer minden bokrot Nem egyszer említette, hogy át szoktak járni a jégen. Hogy ezen a szakaszon sok ágra sza­kad a folyam, zátonyon, köny- nyebben megáll rajta a jég, meg effélék. Lehet, lehet ne­kem azért nem tetszik. Semmit sem lehet látni. Vastagon áll a hó, és Miska megy, megy,... gondolom; szag után, mert semmi rend­szer nincs abban, ahogy jobb­ra vagy balra elkanyarodik. |— Te! Honnan tudod, hogy merre kell menni? Nem felel, csak megy — Hallod? Honnan? Abban a pillanatban meg­csúszik, s nagyot kell dobban­tania a másik lábával. Én megérzem, hogy megreszket alattam minden. Ha nem ijedek meg annyira, elüvöltöm ma­gam, de így hang se jön ki a torkomon. Csak állok dermed­tem. O meg föláll, lecsapkodja a havat a köpenyéről, ■ indul to­vább. Menjen! De nélkülem. Én ugyan nem mozdulok. De menjek vissza? Egyedül? Hátranéz. S int, de a szeme szúró«. Csak csak jobb less utána menni. O mégis jobban tudja. De a pofámat befogom. A vil­lamoson is kJ van írva, hogy s vezetővel tilos szövegelni, pedig ott sínen vannak. Azért mire átérünk, csurom tez vagyok. Már m fák WJatt battyogunk, s még mindig nem vagyok biztos a dolgomban­— Te, ez már a part? — Az. — Phü, de jő! — Ne állj .meg, hideg less! Nem állok meg. örülök, hogy szilárd a talaj alattam. Hanem itt aztán van hó meg hó. Erre senki nem járt, se ember, se állat Térdig gázo­lunk a szűz hóiban. Miska a szokott módján, gópszerűen emelgeti a lábát, én meg a nyomában. Csak az a baj, hogy akkorákat lép, s nem tu­dok ütemet tartani, aprózni kelj Akárhol volt serdülő-futó­verseny az otthonok közt, azt mind én nyertem, de amikor egyszer a Balcsin nyaraltunk, és tréfás vízifutás vdt, ott az utolsó lettem. Ahová erő kell, ott én farok vagyok. Gondo­lom azért, mert kicsi vagyok, és kicsi a tüdőm is, meg véko­nyabbak az izmaim. Sehol semmi élet errefelé, csak a fekete fák meg a hó. Mögöttünk a ronda nyomaink a szép fehér havon. Egyszer ol­vastam valamit, hogy ahol az ember megjelenik, belerondít a természetbe. Nem hülyeség: pont így van. — Direkt kár azéttaposni ezt a szép szőnyeget, mi? — moooooi Miskának. A háta sem tetei. Megy, mint valami lgáfdó. Jó volna megállni, rágyúj­tani, s kifújni magunkat, de ez úgy beindult... Már benn le­hetünk a szigeten: dombokat látok, de csak úgy hullámfor­mán, ahogy egy bolha láthatja a redőnyt. Jó a bolhának! Ál­lítólag negyven- vagy hány­szorosára a saját tesiKásásá­nak tudja elrúgni magát... Vagy a holdon egy ugrással fönn az ember a kráter olda­lában. Egyszer láttam egy trükkfilmet... Lemaradtam, t ez a traktor csak megy. — Miska! Hallod? Szívjunk el egy staubot! Meg sem áll, úgy szól viaz- aza: — Nem. — Miért? — Mindjárt sötét van. Az igaz. Alkonyodik. Ha el találunk tévedni ... — Félsz, hogy eltévedsz? Erre megint a hátával vála­azoL Megadom magam, a me­gyek. Már legalább száz méter óta nem második lépésre veszek levegőt, hanem duplázom. Az én távom mindig a száz mé­ter volt, nem a tízezer. A me­gyei serdülő-sipartakiádon is azt mondta az a pesti ürge, aki a szövetségből volt lenn, hegy ha nem olyan nagyok a füleim, én nyerem a döntőt Kár volt abbahagyni a sprintelést Min­denről Tuba tehet, az a gané! Meg Szomolnok. Miért is he­lyeztek át oda!... Kárognak a varjak. Sivatagi film jut eszembe. Mennek a palik. Hol egyik, hol másik bukik el, s lomhán szár­nyalnak oda azok a ronda, ko­pasz nyakú madarak. Horgas csőr, horgas karmok. Állati rusnya népség! Ha ezek belé- eresztik az ember húsába a... Hülye vagyok. De a fáradt­ságtól! Ez a tulok úgy megy előttem, mint a megszállott Az agyában semmi más nem pislákol, csak az, hogy »haza«. VoiytoíjttlcJ A Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási, Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat a Magas- és Mélyépítő Vállalat Szántó I. u. 5. sz. alatt lévő büféjébe moxgöärust leeres Munkaidő napi 4 óra. Bérezés az elért forgalom után járó jutalék Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Kaposvár, Május L u. 57. sz. alatt ______________________________________________(151046) T elrktuíajdonosok. figyelem! Hétvégi taSiázbemutató Baiatoníeny vesen Ajánljuk, hogy mielőtt építkezik, tekintse meg a BALATONFENYVESEN, Fő u. 2. szám alatt (a régi és az új 7-e* út elágazásánál) felállított különböző típusú éc méretű ÉRDÉRT fabázakat melyeket vállalatunk te- 1eoH Árusítanak. OTP’kölcsön re is kaphatók! Részletes felvilágosítás a kiállítás helyszínén, valamint a balatonfenyvesi TÜZÉP-telepen és vállalatunk köz­pontjában: Kaposvár, Füredi u. L Telefon: Kaposvár: 11 563 (üi_: Balázsnét Balatoni enyves: 166. KAPOSVÁRI TÜZÉP VÁLLALAT (9829) /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents