Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

I Importáljuk vagy gyártsuk? M int fogyasztók ugyan a behozatal pártján ál­lunk, s néha kritikát­lanul a külföldi áruk bűvöle­tébe esünk, mégis esetenként valamiféle vélt patriotizmus­ból az importtól féltjük a ha­zai ipart. Miért nem gyártunk mi is személygépkocsit? Ez a kérdés például újból és újból elhangzik, az ellátás javulását és az árak mérséklését várva tőle. Valójában a hazai ellá­tás jobb, mint bármely sze­mélygépkocsikat gyártó bará­ti országban. Az árakat pedig inkább növelné, mint csök­kentené a szükségképpen kis sorozatú és éppen ezért drága gyártás és szerelés. Gyakrabban találkozunk olyan nézettel, hogy a tömeges import elsorvasztja a hazai gyártást, kihasználatlanná te­szi a meglévő kapacitásokat. Tavaly például összesen 88 ezer darab magnetofont érté­kesítettek a belkereskedelem­ben, s ugyanebben az eszten­dőben nem kevesebbre, mint 72 ezerre rúgott az import A Budapesti Rádiótechnikai Gyár valóban kénytelen volt termelését is csökkenteni, mi­vel magnetofonjai, külföldön csakúgy, mint idehaza, nehe­zen állják a versenyt. (Export­ja az előző évi 27 700-ról ta­valy 730-ra csökkent!) Féltsük-e gazdaságunkat a nemzetközi munkamegosztás­tól? E kérdést nem a nagy- közönség fogalmazza meg, job­bára inkább az érintett ter­melőüzemek vezetői sugall­ják, mégis figyelmet érde­mei Az import révén kihasz­nálatlanná vált hazai kapaci­tások kétségtelenül veszteséget okoznák a vállalatnak, a nép­gazdaságnak, de bár csak több üzem és vállalat létalapját fe­nyegetnék a jobb és olcsóbb külföldi áruk! Ilyen gazdasá­gi helyzet egyrészt a kínálat túlsúlyát, a piac nyugalmát, az ellátás biztonságát, a válasz­ték bőségét jelezné. Másrészt viszont a kihívás felszámolná a monopolhelyzet szülte ké­nyelmet, s a versenyképesség növelésére, a gyártmány- és gyártásfejlesztésre, esetleg a profil változtatására kénysze­rítené a vállalatokat. A feltételes mód helyett el­vétve jelen és múlt időben is fogalmazhatunk. így például a háztartási varrógépigénye­ket évek óta kizárólag külföl­di típusokkal elégítik ki, a csepeli gyár pedig a konfek­cióipari gépek gazdaságos gyártására rendezkedhetett be. Az évék óta tartó nagy­arányú bútorimport sem csu­pán a választékot bővítette, hanem a hazai fejlesztést is serkentette. Ugyancsak múlt időben fo­galmazhatunk: a versenyben kiütéssel győztek a külföldi zseb- és táskarádiók. A ver­seny végső győztese természe­tesen maga a vásárló. Csak sajnálhatjuk, hogy az asztali rádiókészülékeknél és azok korszerű sztereo változatainál nem alakult ki ilyen termé­keny nemzetközi verseny. Kor­szerű és olcsó hazai autórádiót eredményezett Viszont a nem­zetközi munkamegosztás. Az érdem csak részben a gyártó Videotoné, másrészt a Zsigu­li autógyáré is, amely elő­nyös tömeggyártásra adott megbízást. S a gazdaságos nagy sorozatban előállított autórádióért és 17 féle más Zsiguli-szerelvényért olcsób­ban jutunk személygépkocsik­hoz, mintha magunk rendez­kednénk be azok készítésére. Ezzel visszaérkeztünk kiin- nulópon tünkhöz. Ne féljünk az importtól, a hazai ipar vé­dettsége — de úgy is fogalmaz­hatnánk: monopolhelyzete, kényelme — így is a szüksé­gesnél nagyobb. A magyar ipar jelenleg lényegesen több terméket gyárt, mint ameny- nyit versenyképesen készíteni lehetne. Nem kell személy- gépkocsit gyártanunk gazda­ságtalanul, ha például autórá­diót, zárat, önmdftöt. műszer­falat stb. termelhetünk vili szinten. De korszerű színvo­nalon előállított Ikarus bu­szokért, telefonközpontért, konfekcióért, vágómarháért stb. cserében megkaphatjuk mindazt, amit itthon egyálta­lán nem, vagy drágán, esetleg rossz minőségben gyártunk. M e arra figyeljünk, amit nem gyártunk, hiszen pénzünkért mindent megkaphatunk a világpiacon. Mindent, amit az emberi ér­telem kitalált, és mindent, ami szükséges. Nem olcsóbban, nem is drágábban, mint má­sok. Csak az a kérdés, hogy mennyi rubelünk és dollárunk van e vásárlásokra, és milyen áron jutunk e devizákhoz? Mit, hogyan, mennyiért? Ha azt gyártjuk, aminek hazai feltételei a legkedvezőbbek és azt, amit a külföldi piacok igényelnek, vagyis ha mint termelők és eladók megtalál­juk helyünket a nemzetközi munkamegosztásban, akkor vevői, fogyasztói világpiaci pozíciónkkal sem lesz baj. BL J. — A munkavédelmi vetél­kedőkön kétezer dolgozó vet' részt a Somogy—‘Zala me­gye Tégla- és Cserépipar' Vállalatnál.- Szombaton tar tották a döntőt, s a legjobba- szereplők között — a tárgy jutalmakon kívül — SOOQrfo rintot osztottak ki. Az I. he­lyezést. Imrei László, a -nagy-, kanizsai téglagyár dolgozója érte eL — ötéves együttműködési egyezményt írt alá Varsóban a Magyar Országos Vezető­képző Központ és a lengyel országos kádertovábbképző intézet Előirányozták többek közt a közös kutatótevékeny­séget is. — Műemléki séta Somogy­bán címmel Szigetvári György tartott előadást teg­nap délután a Latinca Sán­dor Művelődési Központban. Ez a Sbmogvország című is­meretterjesztő sorozat első előadása volt. — Barlangi kristály-múzeu­mot nyitottak vasárnap Ta­tán a Komárom megyei ter­mészettudományi hét ünnep­ségein. Ez az ország első bar­langi kristály-múzeuma; anyagát a barlangkutatók az ország különböző barlang­jaiból gyűjtötték össze. — Megtámadott egy rend­őrt a jókéi vasútállomáson a 37 éves büntetett előéletű csökölyi Orsós Imre. A Ka­posvári Járásbíróság hiva­talos személy elleni erőszak miatt hathavi szigorított börtönre ítélte,.és két évre eltiltotta a közügyektőL — összeomlott három la­kóépület Barcelona központi munkásnegyedében, a Sants- ban. Heten életüket vesztet­ték, 15-én megsebesültek. A leomlott házak egyébként ha­lálra voltak ítélve: egy-két hónap múlva bulldózerek sö­pörték volna el őket Amerika !ö fedezése — félmillióért Most volt a 480. évforduló­ja annak, hogy Kolumbus fölfedezte Amerikát Ezzel kapcsolatban igen érdekes adatot őriznek a kubai tör­ténészek: egy, Spanyolor­szágból származó okmány szerint az »Újvilágot-“ fölfe­dező három hajó építése, föl­szerelése, a 100 főnyi legény­ség élelmezése, zsoldja, vala­mint Kolumbus Kristóf ju­talma összesein alig több mint. félmillió mai dollárba került Hülyeség, de mégse bánok semmit. Lehet, hogy nem lá­tom többet a lányt — törődik is a sors azzal, igazságtalan­nak tartjuk-e? — s mégse bá­nom. Valami jó érzés van ben­nem. Felelősségféle, önmagá­mért. Soha nem éreztem még ilyet. Ha megmenekülök, alig­hanem azért sikerül, mert fon­tos vagyok magamnak. Iszom egyet. Egész jó. Kell is, hideg van. Ha jól megnézzük, talán túl is vagyunk a nehezén, talán ki­tart a ház. Remélem, rendesen megépítették. Ha az első nagy vízrohamot kibírta, kibírja a többit is. Kilesek, örvény kavarog a gerendavég körül. Sokat nem ér, de mégis valami. Nekem meg tán mindent. Meg az öregnek. Ha nem emelkedik a vízszint, ha nem mi kapjuk á nagyja jeget, ha... Ha Három »ha«: az ha-ha- ha Nevetni kell rajta, müyen bizonytalanságban vagyunk, s közben azon elmélkedem, mi­lyen remek fickó vagyok. Mi­kes: millió tennivalóm volna Meg kellene szervezni pél­dául, hogy hozzákössük ma­gunkat a kéményhez. Mint a hajótöröttek az árbochoz. Mert ledőlhet a ház, a tető, de a ké­mények mindig meg szoktak maradni. Sötét van. Már nem látni a vizet, csak érezni. Ahogy szi­szeg odakinn, reszketted a fa­lakat, hüllő-hideget áraszt ma­gából. Hideg van. Ráz a hideg. Vagy nem az, a falak remeg­nek? Nem érzem, hogy fáz­nék. Tán az izgalom teszi. Nem mindennap él át az ember ilyesmit. Ahogy a hírt hallot­tam, ahogy megbuliztam a ko­csit, aztán a vita a pilótával, Margittal, az öreggel... Meg akart ölni. Ha nem jön a víz, megfojt. Az árvíznek köszönhetem az életemet. Vagy ez csak határidő-mó­dosítás? Az erősebb jogán vett el a víz az öreg Biboktól, hogy majd ő? Jó lenne a két malomkő kö­zül épen kicsússzanak No, az öreg már nem veszé­lyes. Félreesett fejjel, nehezen lélegzik. Egyik keze az olda­lán, ahol a nagy fájdalmat érzi. Elbánhatnál vele, ha akarnék. Hanem a víz... De hisz a pilóta meg Margit biztosan riasztotta a segítséget. Bolond remény támadt ben­nem. Talán már közelednek is a kétéltű ruszki kocsik. Tüzet kell Csinálni, hogy lás­sák, hová. merre. — Mondja, nincs ideídsm valami tüzszerszam? Erőlködve nyit száját, de hangja nincs, a szemével mu­togat maga mellé. Keresgélek mindenfelé, végre rájövök, hogy a vizes holmijára gondol. A kabátzsebben töltényhü­velyből fabrikált öngyújtót ta­lálok. A tűzkő persze elázva, egstó a kereken, sens­Az öreg fúj. Súg a levegő a megnyílt ajkai közt. — Mi baja? Fúj. Ahá. Fújni kell. Fújhatjuk mi már ezt! De azért lehelget- ni kezdem, s hogs' forróbb le­gyen a levegő, iszom. Adok az öregnek is. n. Olyan sötét van már, hogy Bibok bácsinak a körvonalait is alig látom. Fújkálom a ben­zinszagé szerkentyűt, s köz­ben gondolkodom. Azaz: ha­gyom a gondolataimat ide-oda röpködni, mint a galambokat. Ha megmenekülünk, minden másként lesz. Még Miska is meg fog enyhülni: két életet köszönhet majd Fülemülének. Most jó volna, ha valóban tudnék repülni. Szárnyra kap­nék. Jó lehet madárnak. SzáR, ahova akar. Télen Afrika, nyá­ron itthon, se útlevél, se ví­zum. Ha kedve tartja; falcsa­varodik akár ezer méter ma­gasra is, ha akar, a fűben fut­kos. Mikor szerelmes, fölül az ágra, és dalol. Fütyülök-e én még valaha? Ezt senki nem veszi komo­lyan, pedig lehet nagyon szé­pen csinálni. De annyi igaz, alapozni nem lehet rá. Valami örökre lejárt az éle­temben. Nem vagyok kis Inxáye már. Valamit íöffédeztem ma­gamban , amiről eddig nem tudtam. Vadaira surtodtk odatenn. — Űnsbezt! A gerenda. Nyomást kapott, szétvágta a köteleket, a fél te­tőt, volt, s nincs. Ha tíz cen­tivel arrébb vagyok, főiken a kéményre Bőgni Bűdnek dúiyamber. Megint x-edtelenek -"ügreak. Meg egyezer nass Bosieea OKTÚBEx 31 KEDD Faxkas Milyen lesz az időjárásl A várható időjárás ma estig; Változóan felhős idő, eső nélkül. Többfelé köd, néhány helyen köd- szitálás, napközben egy kissé megélénkülő, változó irányú szél. A várható legmagasabb nappali hőmér­séklet ma általába 10—15 fok körül lesz. A távolabbi kilátások (péntekig): Csendes, párás, a reggeli és délelőtti órákban ködös idő, ködszitá- lással. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 3^-8, a legmagasabb nappali hőmérséklet 9—14 fok között lesz. Véget ért a dél-dunántúli amatörliimszemle Dombóváron vasárnap ki­hirdették a VI. dél-dunántúli amatőrfilmszemle eredmé­nyét. A háromnapos találko­zón 43 kisfilm — köztük 8 néprajzi — került zsűri elé. Az amatőrfilmek csoportjá­ban az arany fokozatot két pécsi alkotó kapta. A több díjazott között a Tolna me­gyei Moziüzemi Vállalat díjá­val Bernáth Gyula kaposvári amatőrfiknest jutalmazták. — Nemsokára kezdik a do­hánysimítást, a hagyományos téli. munkát — november kö­zepén, a kukoricatörés befe­jeztével — a szuloki Petőfi Tsz nődolgozói. A dohányt 66 holdon termesztették az idén, de 28-at elvert a jég. — Küldöttség utazott Genf­be az Európai Gazdasági Bi­zottság fabdzottságának ülé­sére dr. Madas András me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésé­vel. — Honismereti kirándulá­son vettek részt az elektron- csőgyár munkásai • vasárnap. Ennek során megtekintették a megye néhány híres mú­zeumát A kirándulásra a Somogyország honismereti szabadegyetem keretén belül került sor. — Ittasan vezetett egy Da- nuvia motorkerékpárt öreg­lakon a 32 éves kásberényi Bonnyai János, és elütötte az úttest szélén gyalogló 43 éves Varga Andrásnét, aki súlyo­san megsérült Bonnyai Já­nos ellen eljárás indult — Újra beindul a film­múzeum az ÉDOSZ Művelő­dési Házban. A kétszer hat filmből álló sorozat első al­kotásának bemutatására no­vember 8-án kerül sor. A cí­me: Becsületből elégtelen. — Szobrot állított Nagy Lajosnak, a két világháború közti prózairodalom kiemel­kedő alkotójának szülőfaluja, a Bács-Kiskun megyei Apos- tag község. 1 — Lezajlott a Simon Ju­dás-vásár Sárváron. E leg­nagyobb őszi nyugat-magyar­országi országos állat- és ki­rakodóvásár — régi hagyo­mány szerint — az apostolok egyikének nevét viseli, mi­vel a »Simon Judás névnap­ját" követő hétfőn tartják. Az ország minden részéből érkeztek árusok, s a helybe­liekkel együtt mintegy 15 ez- ren »nyüzsögtek" a színes vásári forgatagban. — Az áldozatok száma 60- ra emelkedett vasárnap a Clermont Ferran mellett be­következett péntek esti re­pülőszerencsétlenség utasai körében. A túlélő személyek közül már csak 8 van élet­ben. — Kigyulladt egy épület Montreal központjában. A szerencsétlenség következté­ben öten meghaltak, négyen megsebesültek. — Felhőszakadással kísért ciklon söpört végig Szomália északnyugati partvidékén. Az első hivatalos jelentések sze­rint hét ember meghalt, 18 eltűnt. — Igen erős forgószél pusz­tított az olaszországi Cremo­na vidékén. Több mint tízen megsebesültek, és jelentős anyagi károk is keletkeztek. 45 évvel ezelőtt, 1927. október 31-én halt meg -r- 35 éves korában — Feketeházy ános mérnök, neves hídépítő, '/égsellyén született, tanulmá- lyait a bécsi, majd a zürichi 'íűegyetemen végezte. 1866-ban részt, vett — fiatal gyakornok­ként — a wien—stadlaui Duna- híd tervezésében. A kiegyezés - hazatért, és 1873-től a MÁV igazgatóságának munka­társaként működött, 1892-ben mint a MÁV főmérnöke vonult nyugalomba. Feketeházy külö­nösen a vasszerkezetek terve- zésébén tűnt ki; 1912-ig az ő tervei alapján épültek a MAV- hidak. Kiemelkedő alkotásai: a budapesti Ferencz József-híd, a mai Szabadság-híd; a fiumei forgóhíd, a Keleti pályaudvar, az Operaház és Fővámház (a mai Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem) tetőszer­kezete. A műszaki történeti ku­tatások révén vált ismeretessé, hogv ő tervezte a szegedi Ti­sza-hidat is, amelyet azután a világhírű Eiffel-cég épített meg. Külföldön is elterjedtek a ma­guk idejében korszerűnek szá­mító vasúti mozdonvfordító ko­rongjai és hadászati hídszerke­zetei. Nevét a learjelentősebb magyar műszaki alkotók sorá­ban őrzi a mérnöktudomány. TéH könyvvásár — másfélmillió példányból A téli könyvvásárra a ki­adók összesein 185 mű meg­jelenését tervezik. E művek egy része már megjelent és kapható a könyvesboltokban, valamint a munkahelyi könyvterjesztőknél. A könyv­újdonságokból 17 a klasszi­kus, 24 pedig mai magyar író és költő műve. A külföldi irodalmat 45, az ifjúsági és gyermekkönyvet 30 új mű reprezentálja. Tizenöt művé­szeti kiadvány, 54 tudomá­nyos ismeretterjesztő, illetve szakirodalmi munka jelent, illetve jelenik meg. — Folyékony gyújtóanya­got dobtak a spanyol utazási iroda zürichi kirendeltségé­nek helyiségébe, amelytől az épület kigyulladt és teljesen leégett Az anyagi kár fél­millió svájci frank; a tette­sek ismeretlenek. — 126 gyermek halt meg október eleje óta Sao Pauló- ban a nagy hőség miatt — közölték a brazíliai egész­ségügyi hatóságok —, mivel testükből kipárolgott a szük­séges víztartalom. — Október 31-én fél 6 és fél 9 órai kezdettel Fesztiválról jöttünk címmel műsort rendez a Latinca Sándor Megyei Művelődési Köz­pont. Jegyek a művelődési köz­pont pénztáránál naponta 16—18 óráig, szombat, vasárnap 14.30-tól 16.30-ig, és az üzemi közönség- szervezőknél kaphatók, 20 és 13 forintos áron. (451122) gigcsinálni a cipekedést. Nincs | is mivel. I Nincs mit tenni. Ahogy rántok egyet az ön-j gyújtón, szikrát ad! Üvöltök egyet, s rögtön visz-» sza is fogom magam. Még| nincs rendben semmi. A sö-i tétben óvatosan rendbe kell? hozni a kanócot, s kérdés,? van-e benzin a tartóban. Csettegtetek, villannak aj szikrák. Semmi. Csak kitartson. Mert én ki­tartok. — Nem — adom — föl. Nem — adom — föl. 1 Aztán — gyengén, kéken — megül a láng a kanócon. Meg­látom az öreget, s meglátom a tető roncsát. Alattunk remeg: a fal. Papírt, rongyot, effélét ke­resek, félkézzel. Akkorka a kis halom, mint az öklöm, s nem akar tüzet fogni. Fújom. Büdös, füstös, de parázslik. Félrefordulva sokáig köhögök, de a láng már áttelépedett. Szilánkokat, fadarabkákat tördösök, míg biztos nem va­gyok benne, hogy megmarad. A tüzecske lassan fészkelő­tök mélyebbre. De jó talál­mány! Haverunk évmilliók óta.? Az ősemberek lehettek így,* éjszaka. Mindenütt ellenség,. ők meg a-tűz mellett. Lám,| huszadik század ide vagy oda,* mégis adódhat, hogy az ember csak magára hagyatkozik. Va­jon,. .. Mmden megindul. Az irgal-? mattan ütést későn észlelem, i de meg hatra tudom vetni ma-; gam, s kezembe akad a kötél vége. A bedőlt falrész mellől keresztbe reped a padlás, a te­tő félrerogy. A megcsavarodó padlásdeszkák szétrepülnek, s alattunk a fal siketítő csatta- nással mállik a vízbe. A tűz fele a mélybe hull, hallom aj sistergését. „Helycsere“ a börtönben Megszögött tizenöt fogoly Guerrero mexikói szövetségi állam egyik börtönéből. Gyilkosság, illetve lopás miatt voltak bezárva. Két órával később a börtönnek 13 új lakója lett: bírói utasítás­ra a börtönfelügyelőt, a he­lyi rendőrparancsnokot s an­nak tizenegy beosztottját mindaddig rács mögött tart­ják, amíg nem igazolódik be, hogy nem segítették elő a foglyok szökését Közületek, intézmények figyelem! Kérjük, hogy a november 7-i rendezvényekhez igényelt virsli, debreceni, kenyér és péksütemény mennyiségét legkésőbb november 1-én déli 12 éráig adják meg boltjainknak. Somogy megyei Élelmiszer* kiskereskedelmi Vállalat, Kaposvár, Május 1. u. 57. (151446) ______________ A kiolvasott r • r Gyűjtse össze, mert a tiszta, gyúretlen kötegelt újságpapírt 1 KILÓNKÉNT 1 FORINTÉRT, a színes újságokat, a folyóira­tokat, a nyomtatott füzeteket a puha fedelű könyveket, füzeteket és az irományokat KILÓNKÉNT 50 FILLÉRÉRT, a papírgyártásnál felhasznál­ható vegyes papírhulladékot KILÓNKÉNT 40 FILLÉRÉRT megveszi a jMMM, (14832)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents