Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

Egy hozzászólás ürügyén Legyen azé az áru, aki a termeltetésben is segít ' A pénz nem cél, csupán eszköz Kedvcsináló Ott voltam a MÉK igazgató tanácsának legutóbbi ülésén. Megragadott egy téma, amely­re Kopeczki György, a tabi áfész ipari és felvásárlási osz­tályvezetője mutatott rá hoz­zászólásában. Annáit adott hangot, hogy a tabi áfész sok gondot fordít különféle mun­kaigényes zöldség-gyümíilcs termelésére, a kisállattenyész­tés szervezésére a háztáji gaz-, daságokban. Amikor az áru eladásra kerül, akkor gyakran megjelennek idegen cégek, akik semmit sem tettek a ter­melés, a kisállattenyésztés ér­dedében, felkínálnak 20—50 fillérrel magasabb egységárat, és elviszik az árut. Sokat já­rom a megyét, tudom, hogy mindez nemcsak Tabon tör­tént meg, hanem sok más áfésznél is. Mivel érdekelt a téma, meg­látogattam Tabon Kopeczki Györgyöt, arra kérve, ,jiogy szóljon bővebben a felszólalá­sával kapcsolatban. — Milyen mérvű támoga­tást nyújtott szövetkezetük a kisgazdaságok termeléséhez, a kisállattenyésztéshez ? — Először is fenntartunk egy apparátust, mely a ter­meltetést segíti, irányítja, elő­teremti az árualapot. A zöld­ségtermelőket ellátjuk vető­maggal — az árát többen csak akkor fizetik vissza, ha a kész árut hozzák eladni —, műtrá­gyával, növényvédő szerrel is a rendelkezésükre állunk. Szorgalmazzuk a munkaigé­nyes gyümölcsök termelését, például a szamócáét, málnáét, cseresznyéét, meggyét. A két utóbbinak különösen a szedé­se probléma. Tengődön pél­dául 10 000 tő málnát adtunk ki1 szaporítóanyagként részben -ingyenesen és kedvezményes áron. A gyümölcsfacsemetét hosszú évek óta biztosítjuk a gyümölcsösök pótlására. A szállítási költségeket — amely jelentős összeg- — magunkra vállaljuk, és csak azt az árat számítjuk fel a termelőknek, melyért a gyümölcsfacsemetét ml kapjuk az Oltetvényterve- ző Vállalattól. A kisállat-, konkrétan a nyúltenyésztós érdekében 1970-ben 150 ezer forint érték­ben »fehér gyöngy« fajtanyu- lat hozattunk a szakcsoportok tagjai részére a Bikali Állami Gazdaságból. Az 1972—73-as évre új-zélandi nyulakat szer­zünk be tenyészanyagként 100 ezer forint értékben tagjaink­nak. Említhetném még a na­poscsibe- és a libaakciót, a tápellátást, azt, hogy jó minő­ségű babvetőmagot olcsóbban juttatunk a termelő kisgazda­ságoknak.-----------------------------------------------­-----------------------------------— — Milyen problémák adód­nak az áruk felvásárlásánál? — Amikor felvásárlásra ke­rül a sor, akkor — olyan cik­kek esetében, amelyeket na­gyon keresnek, piacuk van — megjelennek vállalatok, tsz- társulások, maszekok Somogy- ból és más megyékből, főleg Baranyából és Fejérből, 20— 50 fillérrel többet adnak a ter­melőknek, és elviszik azt az árut, amelynek termeléséhez mi jelentős anyagiakat ad­tunk. Én elismerem, hogy az egészséges verseny jó, szüksé­ges. A fogyasztók érdekeit egyáltalán nem szolgálta pél­dául az, hogy a málna felvá­sárlása 1É forinttal indult, aztán megjelent a konkurren- ciaj — mely a termeléséért mit sem tett — és egymásra lici­táltunk, amíg felvertük az árát 18 forintra Ha én termelő lennék, a szerződéses kötele­zettségen felüli mennyiséget annak adnám, aki többet ad. így van ez nemcsak a málna, hanem a meggy, a bab, a nyúl stb. esetében is. Ez a nem ép­pen korrekt verseny zavarja a termelési biztonságot. Azt tar­tom becsületes dolognak, hogy azé legyen az áru, aki a ter­meltetés érdekében sokat tesz — fejezte be Kopeczki György. n * a takarékossághoz Bogó László mondott ünnepi beszédet. „Tanulj úgy lőni, hogy ne okozzál kínt“ Futóvad és sheet sportlövőpályát avattah Kaposváron TÖBB EZER erdészeti dol­gozó, vadász van megyénk­ben. Elsősorban az ő szakmai felkészítésük érdekében hatá­rozta el a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, hogy futóvád és skeet koronglövő­pályát épít Kaposváron. Hiszen népgazdasági érdekből sem közömbös, hogy mindazok, akik vadászfegyvert vesznek a kezükbe, mennyire értik an­nak használatát. Vasárnap délelőtt a Kapos­vár közelében levő tokaji er­dőben került sor az ország leg­nagyobb és legszebb futóvad és skeet sportlövőpályájának felavatására. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és szakszervezeti bizottsága jelen­tős összeggel, terület biztosí­tásával tette lehetővé ennek megépítését. A gazdaság MHSZ lövészklubja társadalmi munkával nyújtott segítséget. A megyei és a városi tanács nyntegy 200 ezer forinttal a villanyt vezettette be. A so­mogyi vadászszövetség 30 ezer forinttal járult hozzá a sport­lövőpályához. Az ünnepségen megjelenteket — köztük Bíró Gyulát, a me­gyei pártbizottság titkárát, Ka­csák Ferenc alezredest, az MHSZ országos központjának osztályvezetőjét — Vágvölgyi József, az erdészet vadászati csoportvezetője, az MHSZ lö­vészklub titkára köszöntötte, majd Illés Dezső igazgató mondott ünnepi beszédet. Azt hangoztatta, hogy ez a sportlövőpálya nagyszerű lehe­tőséget biztosít az erdészet dol­gozóinak, a vadászoknak, hogy itt és ne a vadakon tanuljanak lőni. Emellett lehetőséget nyújt az erdészetek, a megyék közti, valamint országos és nemzet­Kommunista nők értekezlete Böhönyén közi futóvad- és skeet lövő­versenyek megrendezésére. Köszönetét mondott mindazok­nak, akik közreműködtek a pá­lya létrehozásában. Ezután felavatták a három lőállásos futóvadlövő, majd pe­dig a skeetlövőpályát. Elisme­réssel nyilatkozott az új, fél­millió forintba kerülő lőpályá- ról Kacsóh Ferenc alezredes, az MHSZ országos központjá­nak osztályvezetője is. A VENDÉGEK maguk is megismerkedtek a pályákkal, s érdeklődéssel figyelték a be­mutató lövészeteket, amelyeket bizonyára sok izgalmas me­gyei, országos és nemzetközi verseny követ majd. Végül leleplezték azt az em­léktáblát, amelyik megörökíti az építés idejét, a munkában közreműködő vállalatok, intéz­mények nevét, s egy megszív­lelendő figyelmeztetést is tar­talmaz mindazok számára, akik vadászfegyvert vesznek kezükbe: »Tanulj úgy lőni, hogy ne okozzál kint/« Sz. U Lényegében a félelem szülte a takarékosság gondola­tát, a kapitalista viszonyok lét-, bizonytalansága. De mint any- nyi más, ez az inditék is meg-, változott a szocialista keretek között. Nálunk ma már nem félelemből teszik félre fizeté­sük egy részét az emberek, ha­nem mert lakást akarnak, vagy autót, vagy nyaralót, vagy utazni, világot látni. A pénz önmagában tehát nem cél, csupán eszköz vala­milyen kívánság megvalósítá­sához. Erre emlékeztet évről évre a takarékosság világnap­jának a megünneplése. Le­het-e egyetlen pap alatt ész­szerű beosztásra nevelni bárkit is? Természetesen nem. Annyi azonban bizonyos, hogy akik részt vettek szombaton a bu- zsáki művelődési házban a ta­karékossági napok Somogy megyei megnyitóján, azok fi­gyelmét nem kerülhette el: mit jelent ma nálunk a taka­rékosság. Milyen társadalmi összefüggései vannak, hogyan szolgálja az egyén boldogulá­sával együtt a szocializmus ér­dekeit. A takarékosságot népszerűsí­tő tartalomnak külsőségeiben Jutalmait kaptak a buzsáki úttörők. (Tudósítónktól.) A község pártszervezeteinek nőtagjait értekezletre hívták meg csütörtökön délután a községi pártbizottság épületé­be, hogy megvitassák az MSZMP KB 'nőpolitikái ha­tározata- végrehajtásának állá­sát, valamint a további fel­adatokat. Ujj Imre, a községi pártbi­zottság titkára beszámolójá­ban elmondta, hogy a község területén négy nőbizottság alakult, tagjai zömmel pártta­gok. Követendő példaként töb­bek között a Böhönye és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetét em­lítette. Az áfész a dolgozó nők sokat vitatott harmadik mű­szakjának megkönnyítésére minden második héten szabad időt biztosit. A beszámolót vita követte. Horváth Erzsébet, a Marcali Járási Pártbizottság munka­társa felszólalásában elmond­ta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának határozatát tár­sadalmi üggyé kell tenni, a régóta napirenden levő női egyenjogúság teljes megvaló­sítása érdekében el kell hárí­tani a nem számottevő, de még napjainkban is meglevő felfogásbeli akadályokat. Ujj Imre az értekezlet vé­gén kifejezte reményét, hogy a nőpolitikái határozatban megszabott feladatokat to­vábbra is megfelelően oldják meg. Egyre több nő kerül ve­zető beosztásba a társadalmi és a gazdasági élet területén egyaránt. Vállalati piacszervezési konferencia kezdődött , a Technika Házában Hatszáz szakember részvé- ] telével hétfőn vállalati piac- szervezési konferencia kezdő­dött a Technika Házában. A Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság rendezte kétnapos tanácskozást Vég László, a Magyar Kereskedel­mi Kamara marketing szak­bizottságának elnöke nyitotta ww=g. majd Zala Ferenc, a Belkereskedelmi Kutató Inté­zet igazgatója tartott bevezető előadást a 'piacszervezés és korszerű értékesítés kérdésé­ről. A tanácskozás iiáram szek­cióban foglalkozik a fogyasz­tási cikkekkel, a termelőesz­közökkel és az export—import kérdésével. Kaposvár vízellátásának távlati tervei Dráva—-Balaton csatorna? — Újabb 5000 köbméter Sántosról A közművek megbízható működése a város minden la­kójának alapvető érdeke. Ka­posváron az utóbbi két évben — az 1968-as "vízcsata« ered­ményeként — a legforróbb nyári napokban is zavartalan volt a vízellátás, ezzel pedig az országban megyeszékhe­lyünkön kívül csak három vá­ros dicsekedhetett. Am az urbanizáció, a sza­porodó ipari üzemek egyre több ivóvizet igényelnek. A hat vízműtelep 107 fúrt kút­jának hozama — földtani okok miatt — egyre csökken, a jelenlegi 15—16 000 köbmé­teres napi termelés öt-hat óv múlva megint kevés lesz. Ezért már két évvel ezelőtt megkezdődött a váro6 vízellá­tásának tervezése. Fontos ál­lomásához érkezett a nagy­szabású munka azzal a mű­szaki tervtanáccsal, amelyet nemrég tartottak Budapesten, a Vízügyi Tervező Vállalat­nál. Több országos szérv szak­embere mellett ott volt Er­dős Zoltán, a megyei tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályvezetője és dr í Ürmosy Viktor, a varosa ta- í nács elnökhelyettese is. I Az Országos Vízügyi fflw*­tal ezúttal is segíti megyén­ket: vállalta a tervezés költ­ségeit. A készülő tanulmány- tervhez kiszámították a ter­vezők Kaposvár vízigényét: 1975-ben 27 ezer, öt év múl­va 35 ezer, míg 2000«ben 43 ezer köbméter összes fogyasz­tásra kell számítani. Ezt a mennyiséget kétféle módon »álmodják« a mérnökök, hid- rológusok, biológusok: fúrt kutakból vagy regionális rendszerekből. A mélységi vízkivitel lehe­tőségei a Kapcs völgyében a legjobbak — ezt mutatták a geofizikai kutatások és a meg­levő kutak eredményeinek elemzései. Itt 100—120 méter mélységben termelhető kb. 11 ezer 1 percenkénti mennyiség a tervezett 50 kútból. , Ennél többet csak »rablással« — erőltetett módon — lehet nyerni — hangsúlyozzák a ter­vezők. A felszíni víztározókról már több elképzelés született Elsősorban- — a vízminőség indokolja — ipari célokra használnák a négy tározó 12 millió köbméter vizét A köz­vélemény figyelme • leginkább a regionális rendszerekre irá­nyul, érré! két alapváltozatot rajzoltak fel a VIZITERV-nél. Az elsőnél barcsi vízkivétellel, távvezetéken hoznák a me­gyeszékhelyre az ivóvizet, a másodiknál a Balaton partján csatlakoznának hozzá az épü­lőfélben levő Nyugat-balatoni Regionális Vízmű gerincéhez. Mindkét változat hálózata el­látná »útközben« az egyes községeket és öntözésre. is szolgálna. Közismert, hogy a nyári három hónap fogyasztá­sa négyszerese az év többi időszakáénak. A város szintén ekkor igényli a legtöbb vizet, ezért a tóból felszíni vízkivi­tellel pótolnák a hiányzó kész­letet. A változatok részleteit to­vább vizsgálják a tervezők. A tervtanács részvevőd sok ér­dekes észrevétellel, tanáccsal segítették munkájukat. Meg­állapították, hogy a rendkívül költségigényes távlati tervek mellett a már előkészített sán-'’ tosi vízmű bővítésre szüksége van a városnak, az újabb öt­ezer köbméter víz átmeneti­leg biztosítja az országos je­lentőségű vízellátási rend­szerek megvalósításáig az igé­nyek kielégítését ■it ö’v'iiL ÍCÍU2!; is méltó keretet adott a buzsá­ki ünnepség. Dr. Kiss Józsefnek, a MÉ­SZÖV elnökének megnyitó be­széde után a helybeli úttörők virággal köszöntötték az el­nökség tagjait, köztük Szirmai Jenöt, az OTP vezérigazgató­ját, Szabó Károlyt, az Országos Tervhivatal főosztályvezetőjét és Bogó Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, aki ün­nepi beszédében méltatta a ta­karékossági világnap jelentő­ségét és ezen keresztül a csa­ládi jövedelem ésszerű beosz­tásának fontosságát. Említett egy példát arra a szerencsére nem túlságosan gyakori esetre, amikor az összegyűjtött pénz a »szalmazsákban« lapul. Hol­ott, ha részt venne népgazda­ságunk pénzforgalmában, nö­velné a hitelezhető keretet; azonkívül, hogy tulajdonosá­nak kamat formájában még jö­vedelmet is hozna. Ezután Bencze József, az OTP Somogy megyei Igazgató­ságának vezetője ajándékkal jutalmazta meg a Buzsáki Ál­talános Iskola kimagaslóan ta­karékos tanulóit és a gyere­kek takarékosságra nevelésé­ben jó eredményeket elérő Knézits Istvánná pedagógust. Ezen az ünnepségen osztot­ták ki az öreglak és Vidéke Takarékszövetkezet által meg­hirdetett »Mit tudok a taka­rékosságról?« című pályázat díjait is, majd kisorsolták azt a három takarékbetétkönyvet, melyet az OTP Somogy me­gyei Igazgatósága a közönség számára tartogatott meglepe­tésként. A takarékossági napok Somogy megyei megnyitóját végül az igali irodalmi színpad verses összeállítása, a mesz- tegnyői együttes fergeteges tánca, a somogysámsoni áfész citerazenekarának és a buzsáki menyecskekórusnak kedves népdalai tették látványossá. Átadták az MHSZ rádió-versenyállomásá! A fővárosi párt-, állami- es társadalmi szervek vezetői­nek jelenlétében hétfőn dél­előtt a Hármashatárhegyen ünnepélyesen adták át a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség rádió-versenyállomását. Az ünnepi esemény részvevőinek az állomás korszerű adó-vevő berendezését működés közben is bemutatták, mert az átadási ünnepség programjában sze­repelt rádiókapcsolat felvéte­le, illetve üzenetváltás Buda­pest és Moszkva, valamint Budapest és az ezer éves Szé­kesfehérvár között 'SoniOgfi Mép/apl J|.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents