Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
H&ivg* év« A HÁBORÚ ELŐTT Békemozgalom Somogy ben Hahfen évvel ezelőtt, ^ óízen hazánktól delre lángba borult a látóhatár. Októberben kitört a balkáni háború, s a közvélemény joggal tartott attól, hogy ez a helyi konfliktus világméretű összecsapássá fejlődik. Az akkori Osztrák— Magyaur Monarchia kardcsörtető magatartása igen veszélyes helyzetet teremtett. »Háború vagy béke?« — ez lett a magyar politikai élet központi kérdése 1912 október-december között. Október elején érkeztek meg a balkáni ellenségeskedések első hírei. »Ma minden ember balkáni szakértő Kaposváron* — jegyezte meg a Somogyi Ellenzék című, hetenként kétszer megjelenő lap —, »es ahova megy az ember, mindenütt lázas, izgatott, szenvedélyes vitatkozásokat hallani.* Az aggodalmak csak fokozódtak a monarchia katonai készülődései láttán. Kaposváron különösen kellemetlen visszhangot keltett november közepén a hadtestparancsnokság egyik intézkedése. Írásban szólította föl ugyanis az itteni iskolák igazgatóit: gondoskodjanak az intézmények »olyan berendezéséről«, hogy adott esetben épületeiket gyorsan lehessen katonai kórházzá átalakítani. 1912 őszén a hadvezetőség részleges mozgósítást hajtott vegre. Somogy megyében is sok család vesztette el ezáltal kenyérkeresőjét. A behívot- takra pedig keserves sors várt. A kaposvári kaszárnyákban uralkodó állapotokat jól tárta fel egy levél, amelyet egyszerű közkatonák írtak a Somogyi Ellenzéknek. (A lap október 30-án tette közzé.) »A militarizmus őrülete minket is azok közé az emberek közé sodort, akik azért kénytelenek szenvedni, hogy az uralkodó osztály érdekeit mcgvédelmazzék« — így kezdődött a levél. A továbbiakban leírták a közkatonák, milyen rettenetes viszonyok közé kerültek. Tönkretették ruhájukat. cipőjüket, nincs mosdóhelyük, s ellátásuk igen rossz. A lapban közzétett levélre a kaposvári katonai parancsnokság rövid választ adott, s ebben tagadni próbálta a panasz jogosságát. A közkatonák sérelmeinek azonban hire ment az egész városban, s Kaposvár közvéleménye igazat adott a levélíróknak. fl somogyi baloldali sajtó október-november folyamán számos alkalommal adott kifejezést a tömegek békevágyának. A Somogyi Ellenzék október 13-án élesen bírálta a vezető körök »felelőtlen játékát«. amiért »felidéznek oktalanul külpolitikai bonyodalmakat«. Többször fölhívta a figyelmet a lap arra a veszélyre. hogy »fiainkat le jogjak hajtani a balkáni mészárszékre*. November 10-én pedig megrázó háborúellenes cikket közölt. »Amit eddig mindeneknél becsesebbnek tartottunk, az emberi élet, kezdi értékét veszíteni — állapította meg. — Katonaköteles embertársainkat, rokonainkat, de önmagunkat is múlandó tárgyaknak kezdjük tekinteni, és minduntalan feltesszük magunkban a rettentő kérdést, hogy cn, te, vagy ó élve kerülnek-e vissza a háborúból.« A háborús veszély ellen a magyar munkásosztály lépett föl a leghatározottabban. Október 6-án országszerte szocialista gyűléseket rendeztek a béke megóvása érdekében. ße/icze József: APÁM Apám faradt szivétől ■Született a kenyér, örök élet jussa, akkor is, ha nem él Eljön értem szekerével át az országúton, messzeségbe, nem merül ki, vem öregszik, torsom elöl ntna mentsetteKaposváron is komoly előkészületeket tett a szervezett munkásság. A városban a proletárok mozgalma már ekkoriban jelentős volt. Tíz szakszervezeti csoport működött 712 taggal, de a szociáldemokrata párt tömegbefolyása ennél jóval nagyobb volt A tervezett október 6-i megmozdulást rokonszenvvel kísérte a Kaposvár politikai életében jelentős szerepet játszó demokratikus ellenzék is. Lapja, a Somogyi Ellenzék, az előző napon, október 5-én az őszinte szimpátia hangján írt a szocialisták béketörekvéseiről és kifejezte meggyőződését: a szónok »beszélni fog a magyar munkásság és polgárság könnyel áztatott napjainak keserű történetéről, a háború rettenetes .. . pénzköveteléseinek csaknem teljesíthe- tetlenségéröl«. Október 6-án ti órakor kezdődött a szocialisták gyűlése a munkásotthonban. Zo- nik István lett az elnök. Szabados Zádor, a kaposvári munkásmozgalom egyik kiemelkedő vezetője mondott beszédet. Igen éles hangon támadta a diplomáciát, amely »ügynökeivel a háborút szítja és a nyilvánosság előtt, mint a béke apostola szerepel.« Határozottan tiltakozott a tervezett vérontás ellen. II jelenlévő több száz tw tömeg lelkes helyesléssel fogadta Szabados Zádor beszédét. A gyűlés végén határozatot fogadtak el, amelyben az egész lakosságot felszólították, hogy minden eszközzel küzdjön a béke megóvásáért. Érdemes megjegyezni, hogy október 6-án a kaposvári munkásmozgalomnak volt kulturális rendezvénye is. Erre délután került sor a Turulszálló nagytermében. Gárdos Mariska, a magyarországi nőmunkások kiváló agitátora tartott előadást. Ez nagy sikert aratott. (Rokonszenvező hangon írt róla a Somogyi Ellenzék is. *Szimpatikus megjelenésű leány*-nak nevezte Gárdos Mariskát, majd megállapította róla: »A szorgalmas, ambiciózus leány folyton tanult, olvasott, és rövid idő alatt a magyar szociáldemokrácia első agitátorai közé küzdötte fel magát.*) Kaposvár mellett akkoriban Barcson volt még Somogybán említésre méltó munkásmozgalmi élet. Az ottani szocialisták november 10-én tartottak gyűlést. Ennek témája »A háború és a politikai helyzet* volt. Pucz Sándor elnökölt a gyűlésen. A szónok Szabados Zádor volt ismét, aki erre a napra Kaposvárról utazott le. Háborúellenes beszéde nagy tetszést keltett a barcsi munkások körében. November 17-én a szocialisták Európa-szerte »nemzetközi békenapot* rendeztek. E napon hazánk majdnem minden városában szocialista megmozdulásokra került sor. November 17-én Kaposvár munkássága is gyűlést akart rendezni. Ennek érdekében az előző napokban tevékeny szervező munka folyt A szociáldemokrata pártszervezetnek gondot jelentett az előadó személye is, Szabados Zádor- nak ugyanis november 17-én — a pártközpont megbízásából — Nagykanizsán kellett előadást tartania. Ezért a fővárostól kértek szónokot, kaptak is, Rády Sándor személyében. Eljött a november 17-i »békenap*. A kaposvári munkásság a délelőtti órákban a város minden részéből sereg- . lett a Munkásotthon felé. Akik nem fértek be az épületbe, s az utcára szorultak, ott sereglettek össze (bár a szónok szavait kevésbé hallották). Több mint ezren jelenlek meg a megmozduláson. »Impozáns népgyűlés* — így jellemezte a Népszava november 20-i számában megjelent tudósítás a kaposvári »békenapot«. A gyűlésen Holló Janót elnökölt s Rády Sándor mondott másfél órás nagy beszédet BÜítiíe * aancareJeaa urainak kardesörtetését, t kimutatta, milyen sok szenvedést okozhat a dolgozó népnek a hadviselés. »Vesszen a háború!* — ilyen kiáltások gyakran törtek ki a tömeg soraiból. A gyűlés végén határozatot hoztak. Felszólították a kormányzatot, hogy tartózkodjék a Balkán ügyeibe való fegyveres beavatkozástól. Egyúttal lelkesen üdvözölték »a szociáldemokrácia nemzetközi akcióját a béke érdekében*. Aznap délután kulturális műsor is volt. A kaposvári Munkásotthon műkedvelő gárdája rendezett előadást saját helyiségében (a Fő utca 45. sz. alatt). Tucsics György és mások szavaltak háborúellenes verseket. Előadtak egy vidám jelenetet is »Sorozás Kutyabagoson* címmel. Ennek az éle is az akkoriban folyó részleges mozgósítás ellen irányult. A nagy sikert arató kultúrműsor méltó befejező akkordja volt a november 17-i kaposvári »békenapnak«. November végén és december elején azonban már erősödött a hatósági elnyomás a háborúellenes mozgalommal szemben. Nyílt gyűlésen nem lehetett a béke kérdésével foglalkozni. A kaposvári munkásszervezetek azonban e nehéz időszakban sem adták föl a harcot. Zárt körű összejöveteleken támadták a háborús előkészületeket. A szocialisták szövetségese, a demokratikus ellenzék pedig sajtójában követelte a békét December elején például így írt a Somogyi Ellenzék: »Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egy háború vér- és pénzadóját könnyűszerrel elviselni tudjuk.* Érdekes snon- tán megnyilvánulásra került sor a kaposvári munkásasz- szonyok részéről. November végén nap-nap után nagy tömegben jelentek meg a kaszárnyák előtt és várakoztak. Hiába zavarta el őket az őrség, újra és újra visszamentek. Jelenlétük néma tüntetés volt a háborús veszély ellen. December elején azonban kedvező fordulat következett be. A Balkánon fegyverszünetre került sor. A monarchia számára megszűnt a beavatkozás lehetősége, ezért a kardesörtetés is alábbhagyott. A háborúellenes mozgalom a veszély elmúltával tárgytalanná lett és megszűnt. 1912 október-decembere között volt az első békemozgalom a magyar történelemben. Ebből Somogy megye dolgozó népe is kivette részét Értékes, jó ideig kevésbé ismert haladó hagyományunk ez. Méltó arra, hogy az utókor — hat évtized múltán — megbecsüléssel tekintsen rá vissza. Dr. Merényi László, a történelemtudományok kandidátusa Rúd na! Gábor: Városi dal E nem-is-tudom-hésy kataszter flaszter a szülőföldem. Csak a jövőt örököltem, a múlt csupán történelem, s ha néha fáj is, megvigasztal é füstös táj is, hogy fellendüljön énekem. Nem fújok heje-huja dali, itt kissé halványabb a folklór; vizet iszom, f ha fojt a sok klór, narancsitalt. Az altatódat sem »Cserebogár, sárga cserebogár*, csak a gitár — A lóversenytér felől — a tél elöl —, nem volt ősz, hogy elmulassza, minden mezei poloska szobámba csődül, s minden csődöt faráról erre száll a légy, mégis, ha szúnyog csíp, ha döng a légy is, szűkebb hazám t kies vidék. Krajcsirovits Henrik: Figyelő. z ablakból valószerflt- A lenül kicsinek látszik a hold, és meg- hódithatatlannak. Udvara van a holdnak. Holnap biztosan feltámad a szél. Innen az ablakból egy teljesen jellegtelen és jelentéktelen mellékutcára látni. Éjszaka teherautók alszanak itt, de nappal szinte teljesen forgalmatlan. Szemközt egér- _______________ i rcú öregember lakik. Az egér- petir‘ Ferenc: arcúnak van lemezjátszója, s délutánonként Beethoven-szimfóniákat forgat rajta ban állni- Mit gondolsz, mit nézhet? — A fiúkat nézi, akik játszanak az utcán. — És amikor nincsenek az utcán a fiúk? — Akkor is. • • • — És mondd, kérlek szépen, az a pilóta láthatta a repülőablakból a hirosimai ABLAKOK Az alatta lévő lakásban fiatal lány lakik a szüleivel. Szép lány. Rozsdavörös a haja. A szomszéd ház lépcsőjére minden délután kiül egy rejtélyes öreg, és összehúzott szemmel figyeli a járókelőket. Szivarozik. Csongort. Innen az ablakból mindent .látok. A többi ablakokból engem látnak. • • • Tétel: Ahol ablakok vannak, vannak falak is. • • * — Van barátod? — Nincsen. — Mi szeretnél lenni? — Nem tudom. — Hány éves vagy? — öt és féL — Mit szeretnél a legjobban? — Játszani a fiúkkal az utcán. É. kilép a lakás ajtaján. Megyünk. Sanyi kikísér bennünket a kapuig. Integet nekünk. Aztán visszalép a kapu alá. s hallani, hogy csikorog a kulcs a zárban. — Megismerkedtetek? — kérdezi É. — Ö a lovagom. Szép, szomorú kölyök. Képzeld. órákig képes az ablakLedobta katasztrófát, aki bombát? — Nem, kérlek szépen, semmi esetre sem láthatta, addigra messze járt onnan a gép. — Akkor mit láthatott a repülőablakból? — Japánt augusztusban, kérlek szépen. M Európa elrablása egy a gőzös, megy a gőzös, bandukol a gőzös. MendegéLnek visszafelé a fák meg a szántóföldek. így, oldalról nézvést nem térkép a táj, műhelynek látszik inkább. Mintha golyószórók erdei volnának, sárga kukoricatáblák menetelnek. — Erre már hiába jön az eső — mondja a pengevékony fiatalember a szemüveges nőnek. A vonatablakban állnak. Fújja hajukat a szél. A bőrülésen két könyv hever. — Ennek a táblának azért még lehet, hogy jót tesz az eső? — Nem tudom. Talán. Közelebb kéne menni, innen az ablakból ezt nehéz megállapítani... — mondja tűnődve a fiatalember. * • • Tétel: A paróka nem róka, a vakablak nem ablak. * * * Nyolc órát ül egy üvegablak mögött Pénzt számol. * * * Ezer, tízezer, százezer. Annyi. Meg kétszer annyi. Meg isten tudja mennyi. Három gyereke van. Kabátra ennyi, füzetre, ceruzára annyi. Kenyeret kell venni délután, a zsír is elfogyott már. Ja, és Zolikának új cipő is kell. Az annyi... De lehet hogy van olcsóbb is. Talán a bizományiban. Annyi... Ezer, tízezer, százezer ... Pénzt számol. Nyolc órát ül egy üvegablak mögött. • * • — Mit játszotok, Zolika? — Katonáséit. — Ez itt az erődötök? — Igen. Innen lövünk az ablakokból. — Az erőd ablakát nem ablaknak nevezzük. — Hát akkor minek? — Lőrésnek, kisfiam. Németh János mázas aansott faliképé, (Az Iparművészeti Múzeum brrntőm «.fkotó- hst iwatií&iió i-ttbüetmu kMtlítd&zráU Ha akasztófahumora volna, talán ezt mondaná a feleségének: — Fiam, te elmehétnél piackutatónak a cipőiparba, bissowyara nincs tófahisaasa. miféle humora nincsen. Dühe van inkább, mert egyelőre sokadik a lakásra várók sorában. Mellesleg a feleségének tényleg gazdag tapasztalatai lehetnek a cipődivatot ülető- en, A pincelakásból ugyanis valóban csak a járókelők lábát lehet látni, az ablak ugyanis egy szinten van a járdával ____________ — Ha igazán b eindul a házgyár, úgy itthagyom ezt a pin- . cét, hogy csak úgy nyekken — mondta a múlt_____________ koriban —, s — “” magát is meghívom a lakásavatóra. A pénzem is régen együtt van. • • • A parasztházak tenyérnyi ablakait nem lehetett kinyitni. Beleépítették az üveget a vályogfalba. * * * Paradoxon: Újságpapírral födni be az ablakot • • • — Foglalkozása? — Távlattervezó mérnök. — Ez mit jelent? — Ablakot nyitok a jövőre. — Hogyan? — Számolok, és gondolkodom. — Tévedni szokott? — Én soha. — Hát akkor ki szokott? — Az élet Gyorsabb nálam. — Az iníormáci-robbanás- ra céloz? — Igen. Ez szükségszerű- És hogy a maga gondolatköréből vegyek példát: el kell érnünk, hogy a szellem napvilága ragyogjon minden ház ablakán. — Ez Petőfi. . — Persze. Remélem, elfogadja programadónak! * * * — Az ablakokba maid virágot veszünk — mondja É. — Nincs szebb a virágos ablaknál. — Szerintem tévedtél egy hanggal. A világos ablakoknál nincs szebb, a világos ablakok mögött biztos, hogy emberek vannak. — A virágos ablakok mögött is emberek vannak! — Biztos vagy benne? — Persze, aki a virágot szereti... — Tévedés. — Miért? — Mert az a jő ember, aki * világot szereti: úgy is mint glóbuszt meg úgy is. mint fényt * • * — z ablak pontos neve: /V nyílászáró szerkezet Melyik volt előbb: a nyílás vagy a zárószerkezet? * * — Hallom, hogy új lakást kaptál... — Most kaptam, Igen. — Szép? — Gyönyör® — Ott van khvn az Új lakótelepen? — Igen. — Hová nyitnak az ablakai? — Magyarországra. Somogyi- Néplap u
