Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-25 / 252. szám
Napirenden Egy évvel a küldöttértekezlet után oktató-nevelő munka „Odafigyelnek“ a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra Húszegynéhány éve, országos telepítés során születtek meg hazánkban azok az intézetek, melyek a magyar gyógypedagógiai oktató-nevelő munka fellegvárai lettek. A megyék között szoros kapcsolat létesült, mivel a különböző érzékszervi fogyatékosok, értelmi fogyatékosok részére körzeti intézet állt rendelkezésre. A megyék az utóbbi években önállósultak — ez helyes tendencia —, s a gondokon most saját maguk igyekeznek könnyíteni. Egyik sem úgy fejleszt ma már, hogy abba -beleférjen-“ a szomszéd megye igénye is. Ez a tény talán a legfontosabb háttere annak a jelentésnek, melyet a napokban vitatott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első alkalommal foglalkozott a gyógypedagógiai oktatónevelő munka somogyi helyzetével, a további fejlesztés feladataival ez a fórum. A téma napirendre tűzése nagyon időszerű volt, s úgy érezzük, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a téma fontosságának megfelelően foglalkozott a gyógypedagógiai oktató-nevelő munka további színvonalemelésével, a személyi, tárgyi feltételek kielégítőbb megteremtésével. Nem haszontalan a holnapot a tegnapból látni, levezetni. — Főhatósági megyei szinten keveset foglalkoztunk a gyógypedagógiai oktató-nevelő munka továbbfejlesztésével, anyagi ráfordításaink elsősorban az objektumok állagmegóvását biztosították — jelentette a megyei művelődésügyi oszály. Másfelől egyre szorongatóbb lett a helyzet, folyton nőtt és nő azoknak a gyerekeknek a száma, akiket intézetben kell elhelyezni. — A két önálló intézményünkben, a kaposvári kisegítő iskolában 81,4 százalékkal, a somogyvári gyógypedagógiai intézetben 242,2 százalékkal — nem elírás — emelkedett a tanulók száma. Az évenként növekvő igények kielégítését kihelyezett gyógypedagógiai osztályok létesítésével (11 községben, nagyközségben 18 tanuló- csoport, 224 értelmi fogyatékos gyermek oktatását, nevelését végzik) igyekeztünk biztosítani — olvastuk a beszámolóban. A személyi ellátottság szerencsésen alakult: 1961-ben az órákat 48 százalékban adták képesített pedagógusok, 1972-ben pedig 76 százalékban. Az érzékszervi fogyatékosok — süketnémák — elhelyezése, gondozása megoldottnak láts|ik a kaposvári intézetben, mely ebben az évben ünnepli 75. évfordulóját Az értelmi fogyatékosok között sok határvonal húzható meg, kezdve a kevésbé fejlettől a kései korban iskolaérett gyerektől a debilen át az imbeci- lig, a súlyos értelmi fogyatékosig. Az értelmi fogyatékosok 80 százaléka debilis, 20 százaléka súlyosabb értelmi fogyatékos. Az előbbiek szorgalmas munkával eljuttathatók a fizikai munka végzéséig. Itt kell beszélnünk arról, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a művelődésügyi osztály jelentése alapján milyen gondosan foglalt állást például a gyógypedagógia fogalmának szűk és tágabb Induló szakkörök Lassan az első iskolai félév közepéhez érkezünk, a gyerekek már a havat várják. Az október az általános iskolák pedagógusainak új feladatokat hoz. Most döntik el, milyen szakköröket érdemes indítani az idén. A kaposvári járás két községének általános iskolájába látogattunk el, s először Kaposmérőn kérdeztük meg: — Hány szakkör indul az idén? — Titkon reménykedtünk, hogy sikerül elindítani nyolc szakkört. De csak remény maradt. öt épületben tanítunk, szűkösek a termek, így csali négy szakkört hoztunk létre. Délutánonként két tantermünk szabad, de ezek maxi- nálisan kihasználtak. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a ^önvédelmi szakkörnek. Cé- unk, hogy a gyerekek a nyol- :adik osztály elvégzése után ^egédmotorvezetői vizsgával is ■endelkezzenek. Fontosnak ártjuk az MHSZ segítségét, az skola költségvetéséből pedig 'ásároltunk egy Riga segédmotort. Matematika-szakkörünk középiskolára előkészítő ,;ellegű. A biológia-szakkör elsődleges feladata a kutatás. Persze nem nagy méretekben, és nem »-tudományos« igényességgel, de a tananyaghoz kapcsolódva a tanulók ismereteit gyarapítják — mondta Mayer György igazgató. — Sokszor a szakkörök munkája teljesen megegyezik a tananyaggal. Indítanak-e az iskolában művészeti jellegű szakköröket? — Természetesen. Néptáncszakkörünkbe a felső tagozatosok járnak majd. Tizenkét öltözet ruhánk van. Sajnos nem tudtuk elindítani a nyelvhelyességi és a színjátszó szakkört a helyhiány miatt Kaposfón október elsején nyolc szakkör kezdte meg működését Nagy József né isko- aigazgató: — Matematika-szakkörünknek kettős feladata van. Részben a középiskolai tananyagra készít elő, a logikai készséget fejleszti, részben pedig a gyengébb tanulóknak biztosit lehetőséget a fejlődésre. Tanulóink több mint nyolcvan százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Nagy részük kötelező korrepetáláson vesz részt, de a szakkörökbe is járhatnak. Az iskola vezetősége nagy jelentőséget tulajdonít a honvédelmi szakkörnek. Versenyeken többször is bizonyítottunk. A kiadásokat saját költségvetésünkből fedezzük. — Mikor vannak a szakköri órák? — Kéthetenként két órát tartunk egyszerre. Sikeresen működik a báb- és a mezőgazdasági szakkör, néptáncosaink hatodikosok, hetedikesek, eredményesen lehet velük dolgozni. R. G. Kaposvár felé kocog a vonat a Kapos völgyében, összekötve a megyét a tárnák, a meddőhányók világával. Kis állomás. A sötétszürke egyenruha feszül a forgalmistán. Fenn a tárcsa: Indulás! öreg nénike löki be könyökével a fülke csapóajtaját, jobbjában nylon szatyor, benne dinnye domborodik, sárga körték mosolyognak, bal kezét fonott piaci kosár húzza. Két kacsa hápog, csőrét látva liheg a ruha alatt. — Ne vertyogjatok már! — rezzent rájuk az asszony, és sietve az ülés alá dugja a kacsás kosarat. Fáradtan ül le, megtörli verejtéket homlokát. — Nézd, a Rozika! — hallatszik a sarokból, és idősebb mamóka kapaszkodik az új utas mellé. — Szervusz, Rózám! — Jó napot. Kata néném! — Az Ilonka már nagy lány lehet... — mondja az asszony. — Lány?! Asszony már három éve. Unokám is van, aranyos kis gyerek. Fiúgyerek. Kri... na ... Krisztiánnak hívják. Tudja néném, a névadás most ez olyan divatosság. Azt mondta a fiam, a Krisztusról könnyen eszembe jut. Rozikát élénkíti a beszéd. értelmezésében. A szülők gyakori idegenkedése miatt szinte lehetetlen tisztázni a gyerek állapotát, illetve csak egykét év után derül ki, hogy a tanuló nem állja meg a helyét az általános iskola első-második osztályában. Fölösleges gyötrelmeknek teszik ki az ilyen szülők a gyerekeket, ahelyett, hogy a részükre megfelelő helyen próbálnák egyengetni útjukat. Ehhez hozzájárulnak azok az orvosok is, akik nem őszinték a szülőkhöz, s hagyják, hogy -majd rádöbbenjenek«. Ezekről minden általános iskolában példákkal tudnának beszélni az igazgatók, a nevelők. Előfordul, hogy a második osztályból kell a gyereket -visszaminősíteni«, mert átengedték a rostán, az úgynevezett iskolaérettségi vizsgálaton bizonyítható eredmény nélkül. A jövőben — ez volt a vb állásfoglalása — ezen változtatni kell, elsősorban a szülők felvilágosításával, hogy miként használhatnak, s mivel árthatnak gyermeküknek, ha nem veszik figyelembe képességeiket, fogyatékosságukat. A megyei végrehajtó bizottság határozatai elsődleges célul az intézethálózat fejlesztése mellett a szemléletváltoztatást, a differenciálást, a minél jobb nevelői ellátottságot tűzték ki célul. Ide tartozik az is, hogy a süketnéma fogyatékosokat miként fogadják be a vállalatok, üzemek. A tapasztalatok jó és rossz példákat mutatnak. Azután: a gyerekek megfelelő szelekciója végett állítsanak be az iskolák úgynevezett korrekciós osztályokat, ahová a lassabban fejlődött gyerekeket veszik föl, s a saját tempójuk szerint haladhatnak a nyolc osztály elvégzéséig. A jobb intézeti személyi ellátottság elérése végett máris megfelelő öszönzőket lehet használni. Javasolták, hpgy adjanak ösztöndíjat azoknak a pedagógusoknak, akik munka közben elvégeznék a gyógypedagógiai szakot. Jó érzés volt részt venni ezen a végrehajtó bizottsági ülésen, mert a szavakból köny- nyen következtethettünk a tettekre. Nem utolsósorban arra, hogy tőlünk is függ, hogyan találják meg helyüket az életben azok a gyerekek, idővel felnőttek, akik bizonyos érzékszervi fogyatékosságban szenvednek, de ezzel együtt hasznos tagjai lehetnek társadalmunknak. Harányi Barna Éppen egy éve zajlottak le a KISZ VIII. kongresszusát megelőző küldöttértekezletek a megyében. Az egyik legérdekesebb, legtöbb vitát kiváltó a marcali járás fiataljaié volt. A központi téma: a mezőgazdaságban dolgozók helyzete. A KISZ járási bizottsága most azt vizsgálta meg, történt-e változás az egy év alatt, a küldöttértekezlet határozataiból mit sikerült megvalósítani? Erről beszélgettünk Csordás Ferenccel, a járási bizottság titkárával. — A küldöttértekezleten olyan megállapítás is elhangzott, hogy a járásban egyre több fiatal megy vissza dolgozni a termelőszövetkezetekbe, illetve a mezőgazdasági jellegű üzemekbe. Tart-e még ez a folyamat? — Igen. Fölmérés bizonyítja, hogy emelkedett a fiatalok száma. Ez a tudatos munka eredménye. A tsz-ek, az iskolák és nem utolsósorban a KISZ-szervezetek segítségével sikerült megismertetni a mezőgazdasági szakmákat, így nőtt a szakmunkástanulók száma, elsősorban a gépesítésben, állattenyésztésben. — Tavaly szó volt arról Is, hogry a mezőgazdaságban dolgozók fizetése alulmarad az Iparban dolgozókéval szemben. — A járási bizottság ülésén a vései Balázs Béla tett összehasonlítást. Valóban, a mező- gazdaságban varrnak »jobban fizető« nyári, és kevésbé jó téli hónapok. Éves szinten azonban nem keresnek kevesebbet a mi fiataljaink sem, mint az ipariak. — A bejárók a »falujukba visz- szatértek* mellett a fiatalság zömét alkotják. Tavaly kérték, hogy számukra lakóhelyükön biztosítsanak szórakozási lehetőséget, Elsősorban klubot kértek. — Ebben a marcali járás nagyon sok jót mondhat el magáról. Szinte nincs is olyan község, ahol ne lenne klub, és nem is akármilyen. (Ez azért is érdekes, mert Marcali nagyközségben csupán egyetlen alapszervezetnek van önálló helyisége.) Emellett jelentős anyagi támogatást kapnak a KISZ-szervezetek Meszteg- nyőn, Sávolyon, Somogyszent- pálon, Böhönyén. Kéthelyen tizenkétezer forintot szavazott meg nekik a részközgyűlés. Vannak a járásban olyan termelőszövetkezetek, amelyek külföldi kirándulásra viszik a fiatalokat. Belföldire pedig szinte mindegyiknél volt példa. — Az anyagi támogatás mellett a fiatalokat mennyire tekintik * ^partnereknek* a tsz-vezetők? — Általában annyira, amennyit a fiatalok munkájukkal, viselkedésükkel kivívnak maguknak. Es ebben is történt tavaly óta változás. A nagyobb községekben rendszeresen látogatják a tsz-vezetők ANYA arca pirosabb, szinte várja Kata néni kérdéseit. — Az ura odavalósi? — Persze. Talán még emlékszik rájuk. Cséplőgépük, traktoruk volt. A sánta Tóték fia. Tudja, az öregapjuk a ti- zennégyes háborúban rokkant meg. — Tudom. Aztán tanult valamit? — Hogyne. Tanár, valami fizimicsodát tanított, most a megyeházán dolgozik, Ilonkát is kitaníttattuk, a villamossági gyárban dolgozik az irodán ... — Benn laknak a városban? — Gondolhatod. Amikor összekerültek, ott a balatoni út mellett vettünk nekik egy szép kis kertes házat, de a lát nyom egyszer csak azzal jött haza, hogy anyu, én utálok tavasztól őszig a kertben ka- pirgálni, meg napjában kétszer a buszon tolakodni. Nyeltünk egyet az öregemmel. Ilonkáék már előre ki is néztek ott a kórház mögött olyan emeletes szövetkezeti házat. — És sikerült megvenni. Rozikám? — Hogyne, Kata néném. Nyolcvanezerrel toldottuk meg a pénzüket. Igaz, csak a harmadik emeleti sorba fértek bele. de Ilonka azt mondta: Itt nincs semmire gond Patyolat sincs messze, igaz, már a gyerek után kevesebb a piszkos ruha, de hát nem szokta a dereka a hajlado- zást. — Hiába, az ember a gyerekeiért mindent megtesz. Ugye most is a lányodékhoz mész, látom a pakkot. — Oda bizony. Igaz, sokszor fellengősen beszél velem a lányom, dé a vöm az igen jó ember. Így anyuka, úgy anyuka, meg az a kisgyerek — alig tudják betuszkolni az autóba, úgy kapaszkodik a kötényembe. Viszek neki egy ötkilós dinnyét, a kannában meg jó kis csirkehúslevest, mert a fagyasztott csirkét nem szeretik. — Már autójuk is van! — Azért dolgozunk. Igaz, eladtuk a kisebbik szőlőt, meg sok moslékot is kihord- tam a hízóknak, amíg összeszedtük arra a szép, zöld lengyel kocsira a pénzt a KISZ-vezetőségi és -taggyűléseket. Így mód nyílik a vélemények kicserélésére. Ha felkérik őket, szívesen tartanak előadást a termelőszövetkezet terveiről, lehetőségeiről. És a -partnerség« bizonyítéka: egyre több fiatal kerül be a termelőszövetkezeti vezetőségbe is. — A küldöttértekezleten szó volt a fiatalok lakásgondjáról Is. Azóta mi történt? — A legnagyobb segítséget éppen a termelőszövetkezetekben dolgozók kapták. A marcali és a pusztakovácsi tsz ingyen házhelyet biztosított nekik, kamat nélküli kölcsönnel, ingyen fuvarral támogatta az építkezőket. — A közös gazdaságok felajánlották, hogy faházakat építenek a marcali gyerekeknek a fo- nyódlígeti táborban. Megvaló- sultak-e ezek a tervek? — Egyelőre még csak a so- mogyszentpáliaké készült el, de tudunk arról, hogy több tsz-nél is megvan félkész állapotban. A nagy nyári munkában volt ennél fontosabb is. Jövőre ezeket a házakat is felállítják a táborban. — Eddig elsősorban arról beszélgettünk, hogy a tanácsok, termelőszövetkezetek miként segítették a fiatalokat, a KISZ- szervezeteket, hogyan reagáltak az értekezlet javaslataira. Most beszéljünk arról, mit tett a KISZ, és milyen feladatok állanak előtte, hiszen korántsem fejeződött be tennivalója. — Az egyik legnagyobb eredményünk, hogy a lakáselosztásnál véleményünket, javaslatainkat figyelembe veszik. A gazdasági vezetőség és a fiatalok egyre javuló kapcsolatának szószólója is a KISZ, itt azonban már jelentkeznek feladatok. Előfordul ugyanis, hogy a fiatalokat rosszul tájékoztatják — gyakori a sértődöttség. Néha jó javaslatok nem jutnak el a -címzetthez«. Ilyenkor a KISZ-nek kell közvetítenie. Tervezzük, hogy a gazdasági veztők és a fiatalok találkozásait, a tájékoztatást az eddiginél rendszeresebbé tesz- szük. A fiatalok kérték, hogy Szakmai továbbképzésüknek is legyünk támogatói. A következő években ennek is -gazdái« leszünk. Simon Márta Elektronikus mérlegek Nagyhangú kalauz taszítja be az ajtót. Nyílnak a pénztárcák, kotorászás a zsebekben, Rozika színehagyott kézitáskájából szedi elő a jegyet. Kattog a lyukasztó. — Végállomás következik! — harsog a tányérsapkás. — Jaj, Kata néném, míg le nem széliünk, megmutatom a fényképeket. Ez a kis Kri... Krisztián, ez Ilonka meg Jancsi, a vöm, a tenger mellett, most a nyáron voltak egy hónapig, sok szép mindent vettek, nekem is hoztak egy nylon papucsot, meg pipát az emberemnek. Azt mondták jövőre is jó a papír, átmennek Olaszországba is. Hadd menjenek, amíg fiatalok, nem igaz, Kata néném? — Igaz, gyerekem, okosan teszik. A váltókon csattog a szerelvény, jobbról teherkocsik, balról a déli gyors húz előre. — Hát akkor isten vele, kedves néném, sietek én is, remélem nem vették meg előttünk... — ... mit, Rozikám? Hazánk egyetlen mérleggyára, a hómdezővásárhelyi, az egyszerű mechanikai mérőeszközök gyártásáról egyre inkább rátér az elektronikus vezérlésű mérőberendezések készítésére. Ezek iránt nagy az érdeklődés a korszerűsödő, automatizálásra berendezkedő üzemeknél, vállalatoknál. A mérlegújdonságokból a Szovjetunióba, az NDK-ba, Bulgáriába, Lengyelországba és Romániába is exportálunk. Képünkön : A rendkívül nagy pontosságú optikai mérlegek működését ellenőrzik. Ezekből az első exportszállítmányt Lengyelország kapja. Bcmutatkozotta fővárosban a Pécsi Nemzeti Színház Tegnap a Fővárosi Operett- színházban mutatkozott be a Pécsi Nemzeti Színház a Budapesti Művészeti Hetek alkalmából Hernádi Gyula Falanszter című drámájának előadásával. A darabot az idén márciusban mutatta be a Mecsek-aljai színház együttese, s eddig több mint 12 ezren látták., A dunántúli színházak — Jaj nem is mondtam. A gyerekek garázsára alkuszunk, már harmincezret beígértem. Isten vele... Kovák Ferenc fesztiválján első díjat nyert produkciót Sík Ferenc rendezte.
