Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-22 / 250. szám
Hol halt meg Fábián Béla? Magyarok a jugoszláv népfelszabadító háborúban Godó Ágnes könyve A jugoszláviai népfelszabadító háborúról, s benne a magyar egységekről az eddigi legfontosabb, legalaposabb művet tartja az olvasó a kezében. Godó Ágnes Magyarok a jugoszláviai népfelszabadító háborúban című könyvét, a Zrínyi Katonai Kiadó jelentette meg a napokban. Visszaemlékezéseket, tanulmányokat már olvashattunk ebből a témakörből. Elegendőnek látszik, ha Baki Ferenc— Vébel Lajos: A Petőfi brigádjára a Harcok, emlékek című ant< giára, Dusán Calic A hőtök -mberek-jére, a Fegyver fasizmus ellen című Sss -ra, Harsányi János !}yWr szabadságharcosol °fe* ius ellen címen mi rízet 'okumentumgyűjte e-!nézeg;y M. 1. Szemirja -sepp( népfelkelést ®til; ha j^című kötetére ii /'Ómon, aíc. ^bogatózva nkája össze , '^nyeg n.eszek csereutón, nJ ísszé. Mű- ehullt szét?,-fi1 szentel a «fonnál f6*, majd a ejhen, “ ,^ú kiala'/f‘c körben 'ldig ke~ áró madárfiSí* ikerül■SSy’Ä t1**1 « ^gy®^zer csak «o-. *ekneke^fj, ^esélt*^ ^‘örtéS£^fnj«Kígdor ,?>el Is ifanvalaki 01 ■ »— átna %eniov.nyok — tudati naplók is más ____„ tagok« a lapján írta könyvét. Kutatómunkájának eredményeként az eddigi legalaposabb elemzését kapjuk annak, hogyan alakult ki a Petőfi rohamdandár. Bő terjedelemben — de nem bő lére eresztve — olvashatunk a Budapestről érkező ifjúmunkásokról. A bori munkaszolgálatosok egy részé- lek helytállásáról, partizánná ilásáról, a vajdasági egysé- ek magyarországi katonáiról, agyobbrészt ismeretlen ada- ikat, tényeket tár a szerző az olvasók elé a szlovén partizánok közé állt magyar honvédek csoportjairól is. Hadtörténészi tisztánlátással, ugyanakkor írói erényekről tanúskodó szemléletességgel kalauzolja az olvasót szinte napról napra, minden fontosabb eseményről, kisebb- nagyobb összecsapásról megemlékezve. Imponáló magabiztossággal igazodik el az események sokaságában, s a gyakran zűrzavarrá fokozódó fronthullámzásban. Godó Ágnes könyvének somogyi vonatkozásai is vannak. Részletekbe menően számol be dr. Deák András életútjá- ról, aki a katonai kórház vezető orvosaként 1919-ben került kapcsolatba Latinca Sándorral és a kommunistákkal. A népfelszabadító háborúban vitt szerepéről magyarországi látogatása alkalmából lapunk is beszámolt A Petőfi Sándor zászlóalj megalakulásáról a Dráván innen is értesültek a hadvezetés tagjai a kaposvári hadosztályparancsnokság 1943. november 30-i jelentéséből, melyben tudatják feletteseikkel, hogy a jugoszlávok között »egy magyar partizán „brigád” is van szervezés alatt.. .« A könyvbeli Jegyzetekben Fábián Béla haláláról is esik szó. Godó Ágnes ezt írja: *..A Hadtörténelmi Közlemények 1969. 3. számában megjelent tanulmányomban (479—«480. oldalon), mivel korabeli iratanyag nem állt rendelkezésemre, elfogadtam a visszaemlékezések, és főleg Jakab Károllyal a Dunántúli Napló szerkesztőségében 1958. július 21-én felvett jegyzőkönyv adatait A legutóbbi hónapokban azonban olyan közléseket kaptam, melyek alapján e munkában Fóbián Béla hősi halálának Barcshoz kötődő tört inetével nem foglalkozhatom. Az illetékes parancsnok Kosta Nadj hadseregiábomok, Marko Pericin altábornagy a 16. hadosztály egykori parancsnoka és a dandár volt politikai biztosa, Jontovic Rudolf vezérőrnagy közlése szerint a barcsi híd jobb parti hídfőjét a németek az egyik bombázás alkalmával verték szét... A volt petőfi- sek közül Auth Iván, Búzás Rezső, Löffer Béla, Nikics Mária, Szabó Erzsébet és mások elmondták, hogy Fábián Béla velük vonult Bolmányra és ott halt hősi halált.. .« »Hiába-« állították volna Barcson azt az emlékoszlopot? Érvek teszik semmissé Fábián Bélának, a fiatal partizánnak hőstettét. Legenda lenne a hídrobbantás? Nem tudni. Izotópos vizsgálatok a Vasúti Tudományos Kutató Intézetben A Vasúti Tudományos Kutató Intézet Izotóp kutatási osztályán több olyan témában értek el jelentős eredményt, smely egyrészt a vasúti közlekedés biztonságát segíti elő, násrészt jelentős összeg megtakarítását eredményezi. Kutatásaik egy része KGST vonatkozású, de vannak úyan feladatok, melyeket a Szovjetunió, illetve a Német Demokratikus Köztársaság kutatóintézeteivel közösen, úgynevezett kétoldalú nemzetközi vizsgálatok keretében olda- nak meg. Szovjet közreműködéssel végzik a korrózióvizsgálatokat. Izotópos módszerrel ugyanis az egyébként éveket igénybevevő vizsgálat órákra csökkenthető. Képünkön: A korszerűen berendezett laborban a f—tékák minóaégót ellenőrzik. Mert Godó Ágnes nem aorol ellenérveket. Elhallgatja azt is, hogy nemcsak a Hadtörténelmi Közleményekben, hanem a Zrínyi Kiadónál 1968-ban megjelent Fegyverrel a fasizmus ellen című antológiában is Fábián Béla barcsi haláláról ír. Németek bombázták volna le a pontonhidat? Tudunk egy barcsi hídról, melyet csakugyan a repülőgépek bombái tettek tönkre. Maga Godó Ágnes írja könyvének 172. oldalán: »A németek állandó légi ellenőrzést tartottak és bombázták az átkelésre alkalmas terepet A hidat óvták, mivel az szerepet játszott a német csapatok tervezett átszállításában .« (Kiemelés tőlem.) S a szerző nem sorolja azok nevét Jakab Károlyon kívül, akik visszaemlékezéseikben a hídrobbantó Fábiánra emlékeznek Méhész Györgynét, Baki Ferencet, s Dusán Calic könyvét Nincs kizárva, hogy ők emlékeznek rosszul, de az sincs, hogy a szerző által fel- sorakoztatottak. Már utaltam az akkori napok zűrzavarára. E cikk írója 1971. április 9-én Pécsen beszélt az egyik partizánnal — Auth Ivánnal —, aki szerint Fábián Béla nem robbantotta fel a barcsi pontonhidat. De azt is elmondta, hogy a drávai átkelés időszakában, s azt megelőzően, 1945. január 27-én szerzett sérülései miatti idegösszeroppanással kezelték, s azokban a napokban eszméletlen volt, csak Pettenden tért magához. Egy másik partizánról — Búzás Rezsőről —, akire Godó Ágnes hivatkozik — ugyancsak 1971. április 9-én Fábián Béla édesanyja mondta el, hogy ő volt az, aki meghozta neki a hírt fia barcsi haláláról híressé vált brigádinduló két sora is az újabb verzió ellen beszél: »A hídnál Fábián, hős, bátor partizán«. (A történelem futószalagán. Antifasiszta antológia, Magvető Kiadó, 1965.) Nem áll »hiába« az az emlékmű ott Barcson. S ha legendának bizonyulna alaposabb bizonyítékok után az a hídrobbantás, akkor is egy bátor — rövid, de hősi életet élt partizánfiú — emlékműve lenne. S nemcsak az övé, hanem mindenkié, aki életét áldozta a fasizmus elleni harcban. Leskó László Kinek nincs még protektora? „Végigtáncolták“ a nyarat a Kell-e felhőtlenebb öröm, mint zsebben tudni a friss diplomát? Előttük az Élet nagy É-vel, hátuk mögött sok év tanulmánya. Semmi természetellenes nem lenne tehát abban, ha két lány, két fiatal pályakezdő, végezvén a Kaposvári Tanítóképző Intézetben, a rövid nyarat végigtáncolta volna. És mégis csak idézőjelben érvényes mindez: mert ők másféleképpen »táncoltak...« Megy a diák vándorútra — Mi az államvizsgát megelőző félévben gyakorló tanításon voltunk, közben készültünk az államvizsgára. Úgyhogy nem volt időnk állás után szaladni. Pálj'ázni is próbáltunk, de hát a pályázat mellé más is kell. — Micsoda? — Protekció. Itt hagyjuk félbe egy pillanatra a Kokovai Jolánnal és Kiss Elvirával, a fiatal sávolyt pedagógusokkal megkezdett beszélgetést Amit a protekcióról elmondanak — mint később kiderül —, azt általánosságban ők sem hiszik, de tapasztalataik szerint »egyedi« esetekben mégsem árt az, ha valaki mögött áll valaki. Lássuk előbb a tapasztalatokat Kokovai Jolán siófoki, ott volt gyakorlaton, ott szeretett volna állást kapni. Megpróbálta az Ásotthalom nevű helységben, nem messze Szegedtől — csakhogy ott sem bíztatták, így próbálkozott tovább a siófoki járásnál, ahol Szőke György művelődésügyi osztály- vezető felhívta a figyelmét arra, hogy esetleg Balatonszent- györgyön van lehetőség, miután kudarc érte másutt is. A balatonszentgyörgyi igazgató elmondta, hogy régóta szüksége van ugyan két szaktanárra, de hát — jelentkező eddig nem lévén a meghirdetett állásra — próbálkozzon azzal, hogy megkeresi a megyét, mert ő már elküldte oda a képesítés nélküliek fölterjesztését. Kokovai Jolán azonban nem egyedül utazott Kaposvárra, vele tartott Kiss Elvira is. ö az egyik kaposvári általános iskolába pályázott — a to- ponári városrészbe — két másik társával együtt. A pályázatára még csak válasz sem érkezett. Utána Tolnában próbálkozott, 6 ugyanis felsőnyéki. Ott sem sikerült Siófokon találkoztak össze, együtt indultak Balatonszentgyörgyre... Kaposváron mit sem tudtak a képesítés nélküliek fölterjesztéséről. Ezután újabb szaladgálás következett. Már augusztus volt, kétségbeesett telefonok, próbálkozások, kudarcok sorozata. Kiderült ugyanis, hogy a siófoki járási hivatal művelődésügyi osztályvezetőjére sokan mások is hivatkoztak egyazon helyen, jóllehet az osztályvezető arról mit sem tudott. Ügy látszik, hogy az álláskeresőknek elég hivatkozni valakire, Kokovai Jolán anyukája felutazott a Művelődés- ügyi Minisztériumba. Ezalatt egy sávolyi pedagógus házaspár elfogadta a Balatonszentgyörgyre meghirdetett állásokat Nehéz volt követni a »táncot«? Azt hiszom, igen. Pedig az érthetőség kedvéért egyszerűsítettem rajta. A két fiatal pedagógustól azt kérdeztem: Nehéz az élet — Törvényszerű volt ezt így csinálni? — Nem. De hogyan másképp? Többször is kérdezték, hogy ki az ajánlónk? Van-e? Nem volt... — És a többieknek ld volt az ajánlójuk? Egyáltalán, hogy »szerzünk« ma ajánlót? — Mi sehogy... De a többiek először »körülnéznek« a családban, aztán a rokonságban, aztán az ismerősök, munkatársak körében. Valaki akad. — Mi ennek a táncnak a tanulsága? Kiss Elvira: — Hát az, hogy nehéz az élet ___ K okovai Jolán: — Nem szeretném leszűrni azt a tanulságot, melyet majdnem leszűrtem. Ha nincs az ember mögöt protektor, akkor semmire sem megy. Ebben még most sem hiszek ... A sávolyi iskolaigazgató, Kiss Ottokár elégedett a két fiatal pályakezdővel, ahogy mondja, »várakozáson felül« ... Többször is kérdezték, hogy ki az ajánlónk. A protekció melegágya A mai pályakezdő ajánlólevele a diploma, a bizonyítvány — gondoljuk. Magam is ezi vallom, mégis elgondolkodtat, hogy miért kell esetenként protekcióhoz folyamodni. Kitetszik, a protekció melegágya lehet néhány merev rendelkezés, intézkedés, a megyei összehangolatlanság is. Beszélgettem Marcaliban Páré Irén, Fonyódon Németh Ernő osztályvezetőkkel a sá voly—balatonszentgyörgyi eset kapcsán. A szentgyörgyi igazgató — más jelenkező nem 1 ■ vén — valóban továbbította h képesítés nélküli fölterjeszése két a fonyódi járáshoz, ők továbbították a megyére, de út közben »elveszett«. Sakkjáték' Nem lehetne ezt összehangol- tabbá tenni a pályakezdők é' dekében? Az iskolaigazgatót érdekében. A járási hivatal e> a megyei tanács illetékes osztályán dolgozók érdekében • Akkor talán nem kellene an nyi egyéni »biztosítás«. Miéi i kell például az igazgatónak pályázatként meghirdetnie eg' állást, ha tud a saját hatás- éj jogkörén belül is biztosítaiv nevelőt? Miért kell beérkezniük fölösleges jelentkezése» nek? Üj rendelkezés jött errr s máris egy csomó módosító;- sál! Futkosások, hibáztatásoí és természetesen összefonódások őzönéhez, protekciókén^ séshez vezet. Hogy mondta Kiss Elvira’ — Nehéz az élet. Ezt másképp is megtudhat nák. . Tröszt Tibor Át a túlsó partra Film Magyar Lajosról Pécsen utca és emléktábla, •stvándiban tsz és művelődési náz viseli a nevét. Meg * egy aranybetűs márványtábla a Kerepesi temető kommunista panteonjának egyik gránátoszlopán. Ennyi az, amit a falu, ahol született, a város, ahonnan elindult és a társadalom, amelyért küzdött, élt és meghalt — adott. A törlesztésből most a Magyar Televízió vállalt részt. Hozzátartozói, kortársai hiteles tanúvallomásainak tükrében filmet készített Magyar Lajos küzdelmes, gazdag életéről. A film rendezője Márványt György, a Magyar Televízió politikai fószerkesztő- ségének helyettes főszerkesztője, több emlékezetes dokumentumfilm (Ki ölte meg Kennedyt, Angela Davis) alkotója. ö nyilatkozott a rövidesen bemutatásra kerülő új művéről. Mindenekelőtt arról: mi indította a film elkészítésére? — Évekkel ezelőtt, Pééhy Blanka Regény című dokumentumkötete. Egy hallatlanul érdekes, vonzó, mélyen emberi személyiség és igen rokonszenves történelmi alak portréja ez a kötet Számomra fölfedezés volt maga a könyv la, Magyar Lajos Is. Olyan fölfedezés, amelyet továbbítani kellene a közönségnek is. A film előkészítésében föl kellett venni a kapcaoiaMegszólalnak a kortársak tot a regény ma is élő szereplőivel, azokkal, akik segíthetnek megrajzolni Magyar Lajos filmbeli portréját Sok és hosszadalmas nyomozói munka előzte meg a forgatást. Meg kellett találnunk az itthon és külföldön élő kortársakat: egykori emigránsokat, börtöntársakat »kik közelről ismerték abban az időben a film főhősét Így tehát egy sajátos dokumentumíilm előtt álltunk. Más veterán-portréfilmek vonzereje éppen abban van, hogy a még élő történelmi alak saját szavaival emlékezik életére, a kor eseményeire. (PL Nógrádi Sándor, Sík Endre és mások.) Magyar Lajos már nem megidézhető ... Megidézzük viszont élete tanúit így ez a film az ő filmjük is. Péchi Blankáé, Sípos Erzsié és másoké... — Kiket és hol sikerül megszólaltad ebben s filmben.? — Péehy Blanka színművész Pesten él és dolgozik ma is. Magyar Lajos második felesége, Sipos Erzsébet — aki a mártírhalált halt Korvin Ottó özvegyeként emigrált a Szovjetunióba — 1922—37 között kísérte végig a főhős életét Érdekfeszítő, izgalmas küzdelmes életszakaszok közvetlen tanúja 6: egyebek közt elkísérts Magyar Lajost Irinái kiküldetésére is; ott volt, amikor a fiatal sajtóattasé irányításával fegyveresen védték meg a szovjet nagykövetség épületét a Sanghaj i kozák nacionalista bandák támadásá- tóL Sipos Erzsébet Moszkvából, dr. Deák András nyugalmazott orvostábornok, a jugoszláv néphadsereg orvosi szolgálatának egykori vezetője Belgrádból érkezett Budapestre, hogy részt vegyen Magyar Lajos filmjében. Deák András külön filmet érdemel: Pécsen Magyar Lajos iskolatársa, majd részese a Tanácsköztársaság harcainak, 1919-ben Kaposváron halálra ítéli a fehérterror, megszökik, emigrációban él; a második világháborúban partizán orvos-főtiszt Tito hadseregében. — De megszólalnak ebben a filmben mások is: Pogány József né, a népbiztos özvegye; Hidas Antal Kossuth-díjas költő; Hajnal Jenő (Magyar Lajos újságíró kollégája volt, jelenleg az Egyesült Államokban él); Wilhelm Jenő, az Illegális KMP egyik kevéssé ismert alakja; Gród Géza vöröskatona pedig Magyar Lajos cellatársa volt Az ő vallomásuk adja a film gerincét. — Milyen műfajhoz sorolható ez a film, és milyen a dramaturgiai—szerkezeti fel- j építése? Milyen szerepet kap i • kor jfdemaéeet I — Dokumentum-portréfílro ez, amelyben a főhőst fényké pék és visszaemlékezések, sza vait pedig Gábor Mikló: hangja idézi meg. Felads tunk volt, hogy alázattal kó zelítve a témához, felépítsül portrévá kerekítsük azt a anyagot, amelyet voltaképpen maga a történelem hozott lél re. Ez pedig lehetetlen a kői megfelelő érzékeltetése né l - küL Szerkezeti-dramaturgia felépítésében ezért igen fon tos szerepet kap mindaz, am abban a korban történt. A h> teles szemtanúk szavai mei lett több, eddig ismeretlen fotót is közreadunk az első vi lágháborúból (egy részüket Magyar Lajos készítette haditudósítóként). Több archív filmrészlet most kerül először a nézők elé a húszas évek Moszkvájáról. Szerkezetében a film az időrendet követi és azt a pályaívet kívánja felraizolni, amely Magyar Lajos életében a legizgalmasabb., a legfontosabb: hogyan lesz rgy polgári radikális indítású újságíróból bátor kommunista politikus; hogyan lesz az egykori haditudósító, a Károlyiiroda vezetője tudatos marxista társadalomtudós, akinek Kína-elemzéseit ma sem nélkülözheti a tudomány. A Magyar Lajos hiteles portréját felvázoló filmet Át a túlsó partra címmel október 26-án mutatja be a Magyar Televízió. W. R. Somogyi Néplap
