Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

miirnrnnm AX MSZMP SOMOGY MEG VE I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIU. évfolyam. 218. szám. Péntek, 1972. október 20. Ügyeletes riporterünk egy rendkívüli filmbemutatóról: A Harminckét nevem volt pedagógusszemmel Tegnap délelőtt fél tizen­egykor különfutárral megérke­zett Pécsről Keleti Márton új filmje, a Harminckét nevem volt, amely Ságvári Endrének állít emléket A rendkívüli filmbemutató részvevőinek — pedagógusoknak, propagan­distáknak — azért mutatták be előbb a filmet hogy mun­kájukban minél hamarább fölhasználhassak. A megyei mozi üzemi válla­lat és a városi tanács művelő­désügyi osztálya — a kezde­ményezés szervezői — ezzel a vállalkozással egy új kapcso­lat alapjait teremtették meg. Ennek céljáról Torma Károly, a moziüzemi vállalat osztály­vezetője ezeket mondotta: — A Harminckét nevem volt cí­mű új magyar film bemutatá­sakor szorosabb kapcsolatot szeretnénk kialakítani a város általános és középiskoláival. Szükségesnek tartjuk, hogy együttműködjünk az iskolák­kal, ezért egy társadalmi bi­zottságot kívánunk létrehozni, amelynek a feladata az egyez­Fapados nemzetközi expressz Különbözeti díjért megfelelő szolgáltatást Néhány nappal ezelőtt úgy hozta a sorsom, hogy éjjel az Adriatica nemzetközi expressz- vonattal utaztam a fővárosba. A jegyet megvettem annak rendje, és módja szerint gyors­vonat! különbözettél. Amikor befutott az állomásra a ran­gos expressz, némiképp rossz szájízzel vette tudomásul a várakozók népes tábora, hogy a belföldi utasokat az utolsó két vagonba irányították. Szükség van erre az intézke­désre, hiszen a vonat nemzet­közi, s úgy tudom, Rómában is lehet rá helyet foglaltatni. Nem is ez tehát a baj, hanem sokkal inkább az, ami Dom­bóvárnál bekövetkezett. A Tolna megyéi csomóponton megindult az utasinvázió, és hamarosan olyan zsúfoltság keletkezett, hogy nemcsak a rendes, bőrüléses vagon telt meg, hanem a másik, a fapa­dos (!) iá. S nemcsak megtelt — a szó aligha alkalmas kife­jezés —, az éjszaka robogó vo­nat két hátulsó kocsijához ké­pest ugyanis a szardíniás do­boz is kitűnő táncterem lett volna. Hosszú sorokban álltak az emberek a folyosón Buda­pestig, nekik már nem jutott az expresszvonaton merőben szokatlan fapados ülésekből. S mint az Adriatica néhány -törzsvendége« mondta, saj­nos, ez mindennapos eset. Nem tudom, van-e a MÁV szabályzatában olyan előírás, amelyik meghatározza, hogy milyen kocsikból kell összeál­lítani egy szerelvényt. Mi, uta­sok megszoktuk már — lehet, túl kényelmesek' vagyunk —, hogy ha piszkosak, rosszul zá­ródó ablaknak is a vagonok a gyorsvoiiaton, de nem fapado­sak! S nem kell bennük órá­kig, hosszú kilométereken ke­resztül ácsorogni. Leegyszerű­sítve a helyzetet, azt hiszem, itt a szolgáltatás minőségéről van szó! Az utasok ugyanis megfizették a gyorsvonat kü­lönbözeti diját, tehát a MÁV- nak is ennek megfelelő szol­gáltatást kell nyújtania! S ez esetben — aligha tévedek — nem kíván a baj különösebb orvoslást. Csak annyit, hogy Gyékényesen megfelelő számú és minőségű kocsit kapcsolja­nak a szerelvényhez. Ha már nemzetközi expresszvonatról van szól Cs. T. tetés, az igények fölmérése lesz. Természetesen az ifjúság ízlésének közös erővél való formálását, s a moziba járás ellenőrzését is célul tűztük ki. — Mi a véleménye a Har­minckét nevem volt című új magyar filmről az iskolaigaz­gatónak, a történelemtanár­nak? A kérdésre Körösi János felelt: — Rendkívüli módon őrü­lünk a kezdeményezésnek. A film, amit láttunk, nagyon hasznos, ismeretet közlő és ugyanakkor érzelmekre ható. A 8. osztályban még nem tar­tunk a tananyagban Ságvári koránál, ezért most az a dol­gunk, hogy megfelelően elő­készítsük a tanulókat a film befogadására, és majd térjünk vissza rá. Ha a film előtt is­mertetjük Ságvári életét, ko­rát, úgy hasznos élményben lesz részük a gyerekeknek. A mi iskolánkba, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába vi­dékiek is járnak. Számukra különösen fontosnak tartom a Harminckét nevem volt című film megtekintését H. B. ixpress-méríeg Sokfelé utaztak a somogyi fiatalok Még messze az év vége, de az Express. Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Somogy megyei kirendeltségén már nagyjából számot vetettek 1972-vel: szep­tember végére lejárt a »nagy utazások« időszaka. Poór József kirendeltségve­zetőtől megtudtuk, hogy az idén az Express csoportjaival a legtöbb somogyi fiatal a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba utazott. Hetvennel ke­vesebben, kétszázan látogattak a Szovjetunióba, sokan keres­ték föl Lengyelországot, Cseh­szlovákiát és Bulgáriát is. Vál­tozatlanul kedveltek az iroda jugoszláv túrái, s népszerűek a nyugati utak is. Több mint húsz somogyi fiatal töltött fe­lejthetetlen heteket Olaszor­szágban, a »sláger« a Róma— Forrnia, Sorrento—Nápoly, Capri—Forrnia—Róma köruta­zás volt. Az Express szervezé­sében jártak somogyi fiatalok a müncheni olimpiám, Francia- országban és Helsinkiben is. Négyezer fiú és lány hazai túrákra indult, majdnem ez­ren kempingekben, üdülőtá­borokban pihentek. Érdemes odafigyelni az Ex­press.- 1973-as terveire. Csopor­tokat indítóiak az összes szo­cialista országokba, s az em­lített nyugati országokon kívül Ausztriába, Angliába, Egyip­tomba, Indiába, Japánba, Svájcba és Svédországba. Január 1-től a szocialista or­szágokba és nyugatra is egyé­ni útlevéllel lehet utazni, az Expressnél megszűnnek a cso­portos útlevelek. Jövőre egyé­ni utakat is szerveznek, főleg Lengyelországba és Csehszlo­vákiába, vasúti jegyet adnak, szállást foglalnak és természe­tesen útiprogramot javasol­nak. ötezer megyei fiatalnak kí­vánnak hazai programot szer­vezni, több mint ezren pedig szállást bérelhetnek az üdülő­táborokban és kempingekben. Az Express, a városi KISZ és a TIT hamarosan megszer­vezi a fiatal utazók klubját. A' klubtagok földrajzi, törté­nelmi előadásokat, útibeszá­molókat hallgathatnak, 6 ha kedvük támad, kirándulásokra indulhatnak. P. D. Szakszervezeti napok Jelentős az előrelépés a szakmai képzésben Nagygyűlést tartottak az egészségügyi szakdolgozók Az Orvos-egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Somogy megyei bizottsága, a Somogy megyei Tanács V. B. egészség- ügyi osztálya, a középkáder szakcsoport vezetésével teg­nap délelőtt tartotta meg az egészségügyi szakdolgozók nagygyűlését a Latinca Sán­dor Megyei Művelődési Köz­pontban. Az egészségügyi törvény, melyet áprilisban hozott az or­szággyűlés, a szocialista egészségügyi alapelveire tá­maszkodik. Ennek értelmében mindenki számára elérhető, és kötelező lett a társadalombiz­tosítás — mondotta Csáki László, az egészségügyi osz­tály vezetője. — Az egészség­ügy állami feladattá vált, amely azonban megköveteli az egész - társadalom hatékony együttműködését. »Fekvőbe­teg-ellátásunk középszintű, is­merjük kórházaink túlterhelt­ségét Járóbeteg-ellátásunk­hoz a rendelőhálózatot kell megfelelő arányban hövelni, fejleszteni.« A nőpolitikái határozat ér­vényesüléséről és az egészség­Új termékek exportra és belföldre Az aszalóban Gyerekkoromban, úgy ta­vasztájt, amikor már elfogyott az alma, akkor a nagyanyám aszalt almát, körtét, szilvát fő­zött. A kellemes ízt néha még most is érzem. Arra is emlék­szem, hogy nyáron a napon, vagy kenyérsütés után a ke­mencében aszalódott a fölsze­letelt alma, körte és magjá­val a szilva. Ma már falun nemigen aszalnak gyümölcsöt, hiszen a legtöbb háznál sütő­kemence sincs. Hogy hol aszalnak? Például a Kutasi Állami Gazdaság kiskorpád! gyümölcsösében levő aszalóüzemben is. Pap­völgyi Józsefné műszakvezető mondta: — Sok olyan gyümölcsünk van, amely teljesen ép, féreg­mentes, azonban exportra vagy belföldi piacra formájá­nál, színénél fogva nem alkal­mas. Ezeket aszaljuk. Végigmentünk az üzemen. Az ^lmát —r jelenleg ezzel dol­goznak — alaposan megmos- tsbbciör iythijttk, maid egy elmés szerkezet 12—16 szeletre vágja. Nyolc-tíz mun­kás dolgozik itt. A fölszeletelt gyümölcs kénes vízen keresz­tül kerül a rácsra, az úgyne­vezett »cserény«-re, ahol a víz lecsöpög róla. így a gyümölcs megőrzi szép fehérségét és nem barnul meg. Ezután ke­rül az aszalókemencébe. A műszakvezető így folytat­ta: — A rácsokon 7—8 óra hosz- szat aszalódik a gyümölcs. Közben többször forgatjuk, hogy egyenletesen száradjon. Gázolajjal fűtünk, 63 fokos hőmérséklet van a kemencé­ben. A kész áru szinte pihekönv- nyű, egyenletes sárgás színű, az aszalt alma enyhén sa- vanykás-édes' ízű. Megtudtam, hogy három műszakban dol­goznak mindaddig, amíg van aszalnivaló. Nem hagyják a sok “szép gyümölcsöt veszendő­be menni, hanem ilyen módon haaaaoaiíják. mm •A* IN KW n ügy területén jelentkező fel­adatokról Koncsek Aranka, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi bi­zottságának titkára beszélt. Kiemelt szerepet kapott az általános bérrendezés, mely tartalmában és formájában a szocialista bérpolitikát való­sítja meg. Szó esett a hátrá­nyos szocialista helyzetben élő egészségügyi dolgozók segíté­séről is, melyben nagy részt vállalt magára a szakszervezet. A központi vezetőség meg­állapította, hogy jelentős elő­relépés tapasztalható a szak­mai tovább- és önképzésben. Fontos feladatként határozta meg az általános műveltséggel nem rendelkező dolgozók to­vábbképzését. Korreferátumá­ban Varga Lajosné megyei védőnő, a megyei bizottság nő­felelőse a szociális gondok ja­vításának eredményeiről, fel­tételeiről, a nőpolitikái határo­zat megvalósításáról beszélt. Egészségügyi intézményeink­ben — az orvostudomány han­goztatott fejlettsége mellett — még ma is sokszor kevés fi­gyelmet fordítanak a megfele­lő sterilizálásra, fertőtlenítés­re. Azokat a betegségeket, amelyek ezek hiányában — és sajnos ezek mellett is — ve­szélyeztetik a fekvő betegeket és a betegellátó személyzetet a kórházakban, együttes néven iatrogén infekcióknak nevez­zük. Általános és egyben ob­jektív okai ellen nagyon keve­set tehetünk. Mégis védekez­nünk kell ellene. Erről tartott előadást dr. Göntér Ferenc megbízót KÖJÁL-igazgató, és erről a témáról hallottunk be­fejezésül korreferátumot dr. Jandó Ferencnétől. R. G. A Fővárosi Kézműipari Vállalat a választék növelése oé! Miből számos érdekes es divatos termék gyártását kezdte meg. Képünkön Eg*- kis ízelítő a Kéessuiipari Vállalat bér­ől»“ ss sA/yugdíjba ment a császári ház föszakácsa Nyudijba ment tegnap a japán császári ház 84 éves főszakácsa, Akijama Tokuzo, aki magas tisztségét 1914 óta töltötte be. Visszavonulása alkalmából tartott sajtóérte­kezletén elmondotta: Hirohito császár sohasem irta elő szá­mára, hogy mit főzzön, s mindent elfogyasztott, amit ő készített. Munkálkodása algtt szűntették meg az >-elö- leóstolók« tevékenységét is, akiknek az volt a feladatuk, hogy megállapítsák; nem ns«-gífzeUre os étel. Indok A vállalat egyik titkár­nője felkeresi a személy­zeti vezetőt és megkéri, helyezze át másik osztály­ra. — Miért? — A főnököm üldöz az érdek telenségéyel. Válasz A gazdag és csúnya ifjú csodálatosan szép fiatal lánynak udvarol. Kezdet­ben igen tartózkodó, majd végül elhatározza, hogy fejest, ugrik a vízbe és még arra is felkészül, hogy esetleg hideg zuhanyt kap a nyaka közé. A követke­ző szavakkal fordul szerel­me tárgyához: — Kisasszony, biztos va­gyok benne, hogy ha ön hajlandó hozzám jönni, azzal két embert tesz bol­doggá ... — Tudom: apámat és anyámat — hangzik a ri­deg válasz. Diagnózis Lerobban az orvos ko­csija, szerelőhöz kell vin­nie. A póruljárt autóveze­tő türelmetlenül fordul a szerelőhöz: — Mióta maga piszmog a kocsival, legalább öt pácienst megvizsgáltam volna és öt diagnózist ké­szítettem volna el! — Rendben yan. uram, ha ennyire türelmetlen, ta­lán legyen olyan szíves kérdezze meg a kocsiját, hol fáj. Kitalálta Tudod, mit válaszolt ne­kem tegnap este Mónika? — kérdi Rösner a barát­ját — Nem. — Pontosan — sóhajtja Rösner. — Hogy tudta ki­találni? Szolgálatban Brahovácz szolgálati út­ra indul külföldre. Meg­kérdi a feleségétől: — Irma, mit hozzak neked a kéthetes külföldi szolgálati utamról. Mivel szerezzek örömet? Mire az asszonyka: — Ne hozz semmit. Fe­ri, nekem már az nagy öröm, hogy két hétig nem leszel itthon.' Megtalálták Két zsebtolvaj beszél­get: — Engem azzal vádol­nak, hogy egy embernek elloptam a pénztárcáját. Hat tanúval is igazolhatom az alibimet, és mégis el­ítéltek. — Hát az hogv lehet? — Megtalálták a tárcát a zsebemben. Somogyi Mépkp Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI B&LA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511,, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg cs nem adunk vissza. Terjeszti; a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dij: egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca S4nüor u, 6. Felelős vezető Farkas Béla igazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents