Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

Zsákszájvarró gép AZMSZHP SOMOGY MEGYEI D I ZOTTS A G A N A K LAPJA XXVIII. évfolyam, 247. szám. Csütörtök, 1972. október 19. Ügyeletes riporterünk megkérdezte Miért volt gázsziinet Kaposváron ? Tegnap négy órán keresztül elzárva tartotta több mint 4200 kaposvári család a gázké­szülékeit. A KÖGÁZ 4. számú üzeme ugyanis gázszünetet hirdetett meg déli tizenkét órától délután négy óráig. Va­sárnap megkezdődött a hiva­talos fűtési szezon, éppen ezért kérdeztük tegnap délután, hogy mi az oka a gázszünet­nek. Rőth Lászlótól a következő információt kaptuk: — Nyolc helyen — a Marx Károly, a Rippl-Rónai, a Ka­nizsai és a Kisfaludy utcák­ban — csatlakozó vezetékeket kötöttünk a középnyomású ve­zetékekre. Egy helyen pedig üzemhibát hárítottunk el. — Nem lehetett volna a fű­tési idény előtt elvégezni a munkát? — Kaposváron a szépiái nap van kijelölve gázszünet tartá­sára. A múlt szerdán — ez ok­tóber 11-e volt — még nem Kötele ző a súlyhiányos szifonpatronok cseréje Az utóbbi időben megsza­porodtak a panaszok az auto- szifon-patronokra, mert az eredeti zárás mellett is gyak­ran súlyhiányosak, és így a patronban levő széndioxid nem elegendő a szódavíz vagy a tejszínhab elkészítéséhez. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályán elmond­ták, hogy a fogyasztói érdek- j védelemmel kapcsolatos ren- négy órakor megindult a gáz- j el^írja a felhaszná­készültek el a munkák. A be­kötéshez ugyanis engedélyeket kell kérni, föl kell bontani az úttestet, s a csatlakozó veze­tékeket kivinni. Egy ilyen elő­készület tehát igen bonyolult. — Másképp nem lehet elvé­gezni. — Így van, csak a teljes gáz­szünettel. A családok délelőtt megfőzhettek, akik pedig amúgy sincsenek otthon, mire hazaértek a munkából, be­gyújthatták a gázt. Pontosan szolgáltatás. — Reméljük, nem lesz több szünet a fűtési szezonban? — Ez volt az utolsó meghir­detett gázszünet. Ha valami rendkívüli nem jön közbe — ezen üzemzavart értek —, most már folyamatos és állandó lesz a gázszolgáltatás. A kaposvári fogyasztók is ezt remélik. L. G. Hétfőtől nem lesz hiánycikk m az élesztő Egyre-másra panaszkodtak a kaposvári asszonyok, hiába ke­resik a boltokban az élesztőt, nemigen kapni. Ügyeletes ri­porterünk először az Élelmi­szer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat ke­reskedelmi osztályán érdeklő­W U az ipari szövetkezetek vagyonbiztosításában Az ország 1100 ipari szövet­kezete közül 1088 rendelkezik évek óta összevont vagyonbiz­tosítással. Ennek keretében megtérítik részükre a szállít­mány-, a betörés- és a tűzká­rokat. E biztosítás alapján a szövetkezetek helyett az Álla­mi Biztosító fizeti lei a balese­tet szenvedett dolgozók kere­setveszteségét és társadalom­biztosítási szolgáltatásait. Ezen a címen egy év alatt több mint 4,4 millió forintot térí­tettek és több mint 5 millió forint járadékot fizetnek a rokkant szövetkezeti dolgozók­nak. A szövetkezetek 1964 óta ro­hamosan javuló gazdálkodása és fokozott vagyonvédelme nyomán az összevont vagyon­biztosításon belül erősen csök­kent a szállítmány és a betö­rés biztosítására kifizetett kártérítések összege ahhoz az időszakhoz képest, amikor a díjakat megállapították. A kártérítések kedvező alakulá­sa — valamint az, hogy a biztosító nem érdekelt a meg­felelő mértéken felüli díjtéte­lek fenntartásában «- tette le­hetővé, hogy 1972. január 1-ig visszamenő érvénnyel leszál­lították az ipari szövetkezetek biztosítási díját; a betörés el­leni biztosítás tarifája 25 szá­zalékkal csökkent, az elszá­molásos rendszerű szállít­mánybiztosítás díja pedig 90 százalékkal lett olcsóbb. Az elő­zetes bejelentés nélkül hozott intézkedés mintegy 6—7 millió forintot -ér« a szövetkezetek­nek, amelyeknek az intézet visszafizeti a díjkülönbözetet. Miután még mindig nagy ér­tékek válnak a tűz martalé­kává. s állandóan növekednek a tűzbi3töc't*v -mlékos koc­kázataira kifizetett kártéríté­sek, a szövetkezeti tűzbiztosí­tás ch-ja egyelőre ne® '«áiAo­dött. Azt a választ kapta, hogy a FŰSZERT a megrendelésük húsz-huszonöt százalékát telje­síti. A Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat élelmi­szerfiókjának áruforgalmi osz­tályvezetője, Majer János .megerősítette az értesülést. Valóban kevesebb élesztőt kap a város. Az ország egyetlen élesztőgyára, amely a főváros­ban található, termelési nehéz­ségekre hivatkozott a nagyke­reskedelmi vállalatnak. — Mennyivel kaptak keve­sebbet hetenként? — Háromszáznegyven kiló­val. Az pedig természetes, hogy először a sütőipar, a kórház, a közületek igényeit elégítik ki, s utána következik a lakos­ság. Kedden százötven kiló élesztőt kapott a lakosság, holnap pedig már a kétszere­sét. A gyár hetenként kétszer szállít, kb. 250 kiló az igény egy-egy alkalommal. — Mikor szűnik a hiány? — Hétfőtől már visszaáll a rendes kerékvágásba a buda­pesti gyár termelése. S akkor ez az apró bosszú­ság megszűnik. súlyhiányos patronok kötelező, díjtalan cseréjét, amelyre egyébként a patronos dobozokon levő felirat is fi­gyelmeztet. Annak ellenére, hogy a hiányt a Szénsavter­melő Vállalat minden esetben elismeri — s a nagykereske­delmen keresztül a hiányos patronokat visszaveszi, kicse­réli —, egyes boltokban vo­nakodnak a cserétől. A kedvezőtlen tapasztalatok nyomán, a fogyasztói érdek- védelemre tekintettel, a mi­nisztérium felhívta az érde­kelt kereskedelmi vállalatok figyelmét a rendelkezésre, hogy minden körülményeske­dés nélkül cseréljék ki a fel- szúratlan, súlyhiányos patro­nokat. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat új terméke a zsákszáj­varró gép. amely papír-, pvc- és jutazsákok bevarrására egyaránt alkalmas. A három és fél kilós gépet 12 voltos motor működteti. Ebben az évben 1300 darabot gyártanak, de jövőre már 2000 darabot rendeltek hazai és külföldi ccgek. Irányítószám-rendszert vezet be a posta A Magyar Posta 1973. ja­nuár 1-én bevezeti a postai irányítószámrendszert. Ma­gyarország minden jelentősebb lakott helyének önálló irá­nyítószáma lesz. Ez és a hasz­nálatát tartalmazó segédesz­közök november 13-tól a kö­zönség rendelkezésére állnak. Takarékosság és könyv egy fedél alatt (Tudósítónktól.) öreglak, takarékszövetkezet. Kölcsön iránti kérelem, vissza­fizetés, totó-lottó, biztosítás. Az emberek intézték ügyei­ket. Fölfigyeltem egy, a szok­ványtól eltérő kérdésre. »Ked- vesem — mondta az egyik ügy­fél —, nem érkezett meg az a Jókai-könyv, amelyikről a múltkor beszélgettünk?« »Vár­jon csak« — felelte Skoff Ist- vánné, a szövetkezet alkal­mazottja. Felállt és a könyves­polchoz lépett. »De igen« — és a kötetet az asszonyka ko­sarába tette. Beszélgettem Skoff István- néval. Érdekesnek találtam ezt a különös »árukapcsolást«, amely mindkét fél számára kedvező és jó ügyet szolgál. Nemcsak öreglakon, hanem sok más falusi takarékszövet­kezetben, egy tető alatt jól megférnének egymással; a ta­karékosság és a könyv. Szeretem a könyvet, az ol­vasást, így aztán elvállaltam a marcali áfész-könyvesbolt ajánlatát, hogy legyek a bizo­mányosuk. A szövetkezet igaz­gatósága engedélyt adott rá. Megnéztem a polcokon levő könyveket. Túlteng az ifjúsá­gi és a mesekönyv. A Világ- irodalom remekei most induló ötödik sorozatára már 31 elő­fizetést gyűjtött. A szakács- és kötőkönyveket az asszo­nyok, a kötelező irodalmat a diákok vásárolják. Az újdon­ságokat küldi a bolt. A kész­lete 6—10 000 forint között van. Évi forgalma 12 000 forint. A takarékszövetkezet mellett van a könyvtár is. Az olvasók és a vásárlók gyakran azono­sak. Jó tapasztalataimnak akkor örültem igazán, amikor meg­tudtam, hogy az öreglaki taka­rékszövetkezet somogyvári és buzsáki kirendeltségén, vala­mint a somogyfajszi betét­gyűjtő pénztárban is folyik könyvterjesztés. Évekig tartó huzavona után Újítási díj megfizetésére kötelezték a cukorgyárat 1965 márciusában egy mű­szakvezető a Magyar Cukor­ipar szolnoki gyárához újítási javaslatot nyújtott be. Az újításnak az volt a lényege, hogy a répával bekerülő nagy mennyiségű követ, kavicsot és egyéb nehéz tárgyat miként lehet eredményesen elválasz­tani a feldolgozásra váró ré­pától. Az újítást a Magyar Cu­koripar műszaki fejlesztési osztálya nem egészen három hónap múlva elutasította, ké­sőbb azonban megváltoztatta elhatározását, és engedélyezte az újítás kivitelezését. A mű­szakevezető a szolnoki gyár segítségével újítási javaslatát a szükséges dokumentációval együtt elküldte a Kaposvári Cukorgyárnak is. Kaposvárról MW Őszi séta In kén semmilyen választ sem kapott, de a gyár 1969-ben az újítást megvalósította. 1970 decemberében a mű­szakvezető és a Kaposvári Cu­korgyár szerződéstervezetet készített, melyben több mint egymilliós gazdasági eredmény alapulvételével ötvenezer fo­rintos újítási díjban állapod­tak meg. A Magyar Cukoripar azonban nem hagyta jóvá a tervezetet Azzal érvelt, hogy amikor az újítást a Szolnoki Cukorgyárban bevezették, ez­zel az egész magyar cukoripar­ban megvalósultnak tekinthe­tő. A műszakvezető 1971 júliu­sában keresettel fordult a Ka­posvári Járásbírósághoz, és ötvenezer forint megfizetésére kérte kötelezni a Kaposvári Cukorgyárat. A cukorgyár nem tartotta teljesíthetőnek a műszakveze­tő igényét. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a kere­setet a Magyar Cukoripar el­len kellett volna benyújtani. A nagyvállalat azonban 1970 december 31-gyei megszűnt, s a kaposvári cukorgyár csak 1971 januárja óta működik önálló vállalatként. Ekkor pe­dig az újítást már bevezették. A továbbiakban hosszas jo­gi vita következett. Végül a Kaposvári Járásbíróság dr. Szenyéri Éva tanácsa kötelez­te a Kaposvári Cukorgvárat. bogy fizessen meg az újítónak ötvenezer forintot és annak 1970. december l-től járó öt- százalékos kamatát. A gyár megfellebbezte az ítéletet, a Kanosvári "Mérvéi rl~ Vaszika Pál takácsa áronba- helybenhagyta az elsőfokú bí­róság ftétefcét. F>. EL Pikáns Brahovác beállít egy képkereskedésbe. — Valami pikáns képet szeretnék venni. Az eladó előszed egy ké­pet. — Tessék! Brahovác megáll a kép előtt, mely egy csukott autót ábrázol. Nézi, nézi, aztán igy szól: — De mi ebben a pi­káns? — A kereskedő hunyo­rít: — Hát van önnek fo­galma, hogy mi folyik odabent a kocsiban? „Okos“ férj Egy előkelő fogadáson a feleség így pírohgatja a férjét: — Már tizenötödször mész a bárpulthoz whis- kiért. ’ Mit gondolnak az ember ele? — Ne aggódj! Mindig azt mondom, hogy neked viszek whiskyt. Amit akart — Ma végül boldog va­gyok. — Miért? — Mert azt csináltam, amit akartam. — És mit akartál"? — Semmit sem akartam csinálni. Megállapítás Két öregember beszél­get. — Tudod — mondja az egyik — olyan erős va­gyok, mint fiatal korom­ban. — Hogyan állapítottad ezt meg? — Nagyon egyszerűen. Látod ott a folyóparton azt a régi malomkövet? Amikor 15 esztendős vol­tam, nem tudtam elmoz­dítani — és most sem tu­dom! Családfa Egy előkelő szalonban a lord éppen családjának eredetét fitogtatja. Mire egy szkeptikus megjegyzi: — Mindjárt azt fogja mondani, hogy az ősei ott voltak Noé bárkájában! — A világért sem! Ak­kor nekik már saját jacht­juk volt. Napló A kapitány ezt írja a ha­jónaplójába: »Az első tiszt ma részeg volt.« Néhány nap múlva az első tiszt teljesít ügyeletes szolgála­tot. ö ezt jegyzi a hajó­naplóba: v»Ma a kapitány józan volt.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinca S. u. 2. Telefoni: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta.* Elő­fizethető a helyi postahivataloknál cs posláskézbesítöknél. Előfizetési díj: egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967 Készült, a Somogy me?“ei ''"omda* ipari Vállalat kaposvári üzemében j Kaposvár. Latinca Sándor u. 6- Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents