Somogyi Néplap, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

fttpl tüenSrók Kaposvár vendégeiben Súlycsonkítás, téves számolás Helytelen kalkuláció — Rendetlenség, hiányzó egészségügyi vizsgák Hsteklg tartó vizsgálat ered­ményeit vitatta meg a napok­ban a Kaporvári Járási, Vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Bizony a mérleg, melyet Kaposvár vendéglőiről, ké­szíthettek, elszomorító. Csupán néhány fillér Két léktad italt kértek az ellenőrök a Hársfa borozóban. A brandy, illetve a rum 30 és 1« százalékkal volt kevesebb. A Kék Egér vendéglőben is kevesebb voK a kért rövid ital, ezt tapasztalták a fo­gyasztási szövetkezet Sziget­vári utcai 15-6» italboltjában, a Badacsony étteremben. A Kék Egér vendéglőben ezen­kívül a palackozott bort is drágábban szolgálták ki. A Kapos komplexumban a kalkuláció ellenőrzését nem találták megnyugtatónak, és a bélelt zsemlékben Vevő sza­lámi súlya bizonyult kevés­nek. S lehetne sorolni a többi éttermet, bisztrót, vendéglőt, italboltot, ahol csak Jártak a népi ellenőrök. A kiszolgált ital vagy kevesebb volt, vagy pedig éppen csak megközelí­tette a tűrési határt Csupán fillérekről van szó, egy-két al­kalommal fordult elő, hogy forintos »tévedés« történt De a 10, 20, 30 fillérekből Jönnek össze havonta. Legtöbb helyen nem volt ki­elégítő a tisztaság A tataro­zás, a festés, meszelés nagyon ráférne a kaposvári vendég­látó egységekre. A topon ári városrész Mus tátli vendéglőjében hét dol­gozónak hiányzott a szükséges egészségügyi vizsgája Néhány vendéglő vezető úgy gondolja, hogy a panaszkönyv csak dísznek van, mert a bejegyzé­seket nem továbbítja a köz­pontnak, s így intézkedni sem tudnak. Védjék a vállalat tekintélyét is \ vitában szóba került, hogy iokkal szigorúbban kell fele- .ősségre vonni azokat, akik tudatosan és sorozatosan meg­károsítják a fogyasztókat. Akik pedig tevékenységükkel ezt bizonygatják, hogy meg •jízhatatlanok, el kell távolí­tani a szakmából Különösen élesen vetődött fel a gebines italboltokban tapasztalt visz- szaélések számonkérése. A vállalati ellenőrök a Kék Egér vendéglőben súlycsonkí­tást tapasztaltak, de senkit nem vontak felelősségre. így nem csoda, ha később a népi ellenőrök ugyanebben az egy­ségben észleltek visszaélést. Kevés esetben lehet tapasz­talni azt, amit a kaposvári fo­gyasztási szövetkezet vezetői következetesen alkalmaznak. A tudatosan, sorozatosan csa­ló vendéglátóipari dolgozókat eltávolítják. Így tettek Záká­nyt Imrénével, aki ellen két esetben is indult — bor vize­zése miatt — bírósági eljárás. Első alkalommal háromezer forint büntetést kapott, a má­sodik esetben 4 hónapi, 3 évi próbaidőre felfüggesztett sza­badságvesztésre ítélte a bíró­ság, és 2 évre eltiltotta a szak­ma gyakorlásától. Fegyelmi- lég elbocsátotta a szövetkezet, s hiába kérte, nem alkalmaz­ták más munkakörben. A Ba­dacsony étterem szabálytalan­kodó csaposát pedig konyhai munkára osztották be. A tanácsi és a szövetkezeti vendéglátásban nagyon sok szocialista brigád tevékenyke­dik, s egyik legfőbb felada­tuknak tartják a szakma és a vállalat tekintélyének védel­mét Ext pontos, becsületes munkával szolgálják, s azzal, bogy nem tűrik meg soraik­ban azokat, akik a vendégeket megkárosítják. Meg kellene követelni azt is, hogy a vezetők ne csak anyagi, hanem erkölcsi szem­pontból is felelősek legyenek beosztottaik munkájáért Hi­szen egy vezetőnek nemcsak azzal kell törődnie, hogy a csapos este pontosan leszámol­jon, hanem azzal is, hogy a té­gelyben ne vizezett bor le­gyen, s a kiszolgált italt pon­tosan megmérjék! A vissza­élések megelőzés# nem csu­pán a vállalati, a népi vagy a társadalmi ellenőrök feladata, hanem a felelős vezetőké is! Figyelmeztetés, megrovás Nem segíti a fogyasztó érde­keinek védelmét, s nem szol­gálja a vállalatét sem az az elnézés, amelyet gyakran ta­pasztalni Előfordult hogy a vendég­látó vállalat társadalmi bíró­sága csupán megrovásban, írásbeli figyelmeztetésben ré­szesítette a súlycsonkítást el­követő dolgozót A NEB-ülést követően a Ka­posvári Városi Tanács sza­bálysértési előadójánál, vala­mint a járási—városi ügyész­ségen is arról győződtünk meg, hogy a vállalatok, szövet­kezetek igen ritkán tesznek följelentést dolgozóik ellen. Sajnos, előfordul az is, hogy a bírósági ítélet sem éri el mindenkor a célját. Pulai Jó­zsef nét, a kaposvári Diófa ven­déglő csaposát a bor vizezésé­ért, súlycsonkításért egyévi próbaidőre felfüggesztett 1000 forintra büntette a járásbíró­ság, s ezt az ügyészség felleb­bezése folytán változtatta esak meg a megyei bíróság kifize­tendő büntetésre. Csábító, veszélyes ez a szak­ma, sokan, akik könnyű pénz- szerzési területnek nézik, él­nek is a kínálkozó alkalmak­kal. Ezért emelt az ügyészség vádat Bolgár János, a kapos­vári Liget borozó volt vezető­je ellen, a vállalat pedig fe- gyelmileg elbocsátotta. Ugyan­is ax olcsó bort drágábban adta, s a különbözetet — ISI 4 forintot — elsikkasztotta. Rendszeres, következetes el­lenőrzéssel, a vétkesek szigo­rú felelősségre vonásával kell ezen változtatni — erre hívta fel a figyelmet a népi ellen­őrök vizsgálata, s a járási—vá­rosi NEB-aél tartott tanács- kozáft. ßzalai László Beszélgetés az Igazságügyi orvosok tanácskozásáról Lélegzik — de már nem él Történt-e bűncselekmény? — Az eszmei kárról és fájdalomdíjról A magyar igazságügyi orvo­sok társasága háromnapos nagygyűlést tartott Debrecen­ben. A meghívón Pavlov mon­data olvasható: »A tények s tudomány levegője«. Egy-egy bűncselekmény — különösen az élet és a testi épség elleniek — megállapítása elképzelhetet­len a rendőrorvos szakvélemé­nye nélkül. Gyakran adódnak esetek, amikor a nyomozók egy rejtélyes halálnál kizárólag a szakértői vizsgálat után láthat­nak munkához. Azaz: a rend­őröm» szavai nélkülözhetetle­nül hozzájárulnak annak a megállapításához, hogy tör­tént-e bűncselekmény. így ki­egészíthető s pavlovi mondat — az igazságügyi orvosok ál­tal felderített tények egy bűn­tett napvilágra jutásához ve­zethetnek. Dr. ZaviUa Norbert rendőr- orvos alezredes igazságügyi szakértővel a debreceni tanács­kozásról beszélgettünk. — Az igen rangos előadói gárda megnehezíti a válasz­tást, de nekem Otto Prokop NDK-beli professzor előadása nyújtott a legtöbbet Prokop professzor számos — hosszú évek óta élő — tévhitet vett célba, közöttük olyanokat is, amelyeket eddig igaznak hit­tünk. Még mindig sok kutatási lehetőséget sd a halál beálltá­nak pontos megállapítása. Ed­dig általában akkor beszéltek halálról, ha a légzés és a ke­ringés megállt Ez a meghatá­rozás nem pontos, az újabb kutatások szerint a halál az agy- és idegműködés megszűn­tével következik be. Hogy pél­dát is mondjak: egy súlyosan sérült ember légzése és vérke­ringése egy ideig mestersége­sen fenntartható. Az élesztési vagy életben tartási kísérlet azonban nem vezet eredmény­re, ha az agy és az idegrend­szer működése visszahozhatat- lanul megállt — Miért fontot ennyire pon­tosan megállapítani s halál idejét7 — A holttesten sokféle sé­rülés lehet, olyan is, ami már a halál beállta után keletke­zett. Előfordul, hogy valaki ön­gyilkossági szándékkal a kútba ugrott és megfulladt A holt­22 nyelven kérték a forintot 19,3 millió forint valutáért a takarékszövetkezeteknél (Tudósítónktól.) Elcsedesült a Balaton-part A takarékszövetkezetek szék­helyén kirendeltségein egyre kevesebb a külföldi vendég, aki különösen a nyári szezon­ban márkáért, schillingért, zlotyért, a különböző koro­nákért, leváért, dollárért és rubelért forintot vásárolt A szezon kezdetétől körül­belül 42 000 külföldi üzletfele volt a három takarékszövetke­zetnek a hét Balaton menti helységben. Ezek közül 34 000 vendég a balatoni zár szói szö­vetkezethez tartozó üzlethá­zakban váltott valutát Az idén sokkal szervezettebb, jobban előkészített volt a valutabe­váltás. 1968-ban először foglal­kozott vele a balatonszárszói takarékszövetkezet. Ekkor ösz- szesen 814 000 forint volt a for­galom. 1971-ben már 11,3 mil­lió, ez évben pedig 8 millióval több, 19,3 millió forint valutát váltottak be a szövetkezetek­ben. Néhány érdekes adat erről a munkáról: 22 ország valutájá­ért fizettek forintot a Balaton menti takarékszövetkezetek, a legtöbbet NDK-márkáér. A nyugati fizetőeszközök az Ö6z- szes beváltott forintérték csak­nem 10 százalékát tették ki. Az idén kevesebb volt a pénz- és nagyobb a csekkforgalom. A kőröshegyi takarékszövetke­zetnél tízszeresére nőtt a be­váltás. Ennek oka, hogy a ta­té én esi­ZZ Mit csináljak7 Átmenni nem akarózik. Sötétet látok. Lehet, hogy a lány egyedül van, le­het, hogy Miskával. Egyiknek se lehet kacarászós a kedve. Ki istálló ablakában gyenge lény viligoi. Ott alighanem ax 4reg bütyköl, de a* is lehet, hogy Miska, és akkor az öreg van a szobában. Nem jó ss se­hogy. Figyelembe kell vennem art ta, hogy családi ügyről van szó. Mért tartozik ez rám? Ein csak olyan vagyok itt, mint a narr.u a cukor sarkán. Emléke­sem, száz gyufát elgyújtogat­tunk fizikaórán, és sehogyse kapott lángra a kockacukor; mihelyt azonban egy kis ha­mu került rá, máris olvadt, égett. Régi bajok feszegettek *tt, a nem én ástam a szaka­m Somogyi Néplap dékot, földrengést náltam. Rágyújtok. Nézek a füst után, s fejem az öklömre ra­kom. Csináljak valamit? v.«k he­lyett? Pont én, aki átszállóban van itt? s tán már holnap úgy megy el, hogy soha erre nem vezet az útja? Az viszont derék dolog vol­na, szétütni a tehetetlenségük közepette. Hadd lássák, ki is az a Fülemüle. Gondolom, a lánynál se maradna hatás nél­kül, ha erélyesen fellépnék.., De hová? Emelvényre, és prédikáljak? Vagy a ringbe, s agyaljam meg az öreget? Hinta-palinta ez, Fülemüle, kisfiam! Tapodtat nem ha­ladsz előre. Bejön Margit. Rekedt a han­gom, ahogy köszöntöm: — Jó estét kívánok. Margit­ka! — Elkésett, mert már van belőle rassz — feleli. Ez meg­int aféle figurás beszéd, tehát nincs minden elrontva. Rög­tön megvidámulok, s azt mon­dom gálánsán: — Nekem nem rossz, mert látom, hogy nem haragszik rám. Vállat ven, s rakja el az asz­talról az edényt Nem vála­szol. Mit is szólhatna? Igaza van. Komótosan dohányzom, elnézek, s közben lázasan ke­resem, mivel törhetném mega — Maguk felé mindig Így kar ózzák a tököt? Nem hiszek a fülemnek. Ez mi? Nézek rá, s lassan meg­értem, hogy a föltámasztott fejemnek szól az ige. — Nem mindig — mondom végüL — Csak amikor érik a magja. — S ez most van? Télen? — Most — felelem én —, hamarosan ültetőm is..., ha hagyják. Tetszik neki a játék. Ki­váncsi, mire akarok kilyukad­ni. — Tökmagból csak tök nő — mondja. — Az is jobb, mint a sem­mi No, most!... Megakad a keze, s rámnéz. Az első eset, hogy a válaszát nem kíséri va­lamilyen fitymáló gesztus. — A semminél... Hát annál minden jobb. Mintha könnycsepp gyűlne össze a szemesarkában. Ké­nyes ponthoz érkeztünk^^értem én. — Nem JÓI van ez így — mondom. — Nem — ismeri el Meg­érzem, hogy most közel ke­rültem hozzá. Bajlódok a ci­garettával, hogy kitaláljam a következő szavakat, de 6 foly­tatja: — Ezt kapom én min­dig, ha történik valami De olyan meg nincs, hogy ne tör­ténjék. Ilyen élet van nekem kimérve. — Nem — mondom hevesen. Macának egészen más élet van kimérve. Olyan, amilyenről talán álmodni sem mer. Rámnéz. Valóban könnyes a szeme. Valami elkap, mon­dom a színes, szép szavakat, s gyönyörködöm benne, hogyan világítja meg az arcát a fény. — Az egész világ föl fog tá­rulni maga előtt Külföldi or­szágokba fog utazni, nagy he­gyeket fog látni me« tengere­ket Zenét fog hallgatni, a legszebbet, amit a hegedűkön meg a többi hangszereken el lehet játszani Festményekben és szobrokban fog gyönyör­ködni; meg fogja ismerni a nagy városokat, érdekes em­berekkel fog találkozni .,. Fölemeli a kezét — »Fog«, »fog«, csupa »fog« Az nem Jó, aminek annyi »fo­ga« van, mint valami farkas­nak — és a könnyei közt l£ elmosolyodik. Nem hagyom magam. — Csak a bárányok félnek a farkastóL Lehet hogy egyik napról a másikra történik va­lami a maga életében, amitől minden megváltozik. Lehet, hogy már holnap elkezdődik valami Bizakodni keli Ér. mindig bizakodom. Art mond-: ják, gumilabda természetem J van... — Az milyen? — kérdi mo-! aalyogva. ; (folytatjuk^ kerék Zamárdíban és Balaton- földvároo kirendeltséget nyi­tott Egy szomorú tapasztalat: a takarékszövetkezetek többsé­génél hiányzott az idegen nyelvet beszélő munkatárs. Helyes lenne, ha egy-egy szö­vetkezettől többen is végezné­nek nyelvtanfolyamot hogy a legszükségesebb nyelvekből jártasságra tehessenek szert. Az is megoldás, hogy a nyári szezonra fölvett kisegítő mun­kaerő, dolgozó ismerjen nyál- veket A Balaton-parti takarékszö­vetkezetek hálásak a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának, hogy lehető­vé tette a valuta összegyűjté­sét és továbbítását. Így sikerült a fennálló rendelkezések nek eleget tenni A szövetkezetek a Jövő évi idegenforgalmi idényre olyan rendelkezéseket várnak, ame­lyek könnyítenek helyzetükön és egyben a Magyar Nemzeti Bankon. Azt tartanák járható útnak, ha a számlavezető OTP- fiókjuknak adhatnák át a meg­vásárolt valutái testet szakszerűtlenül emelték ki, s az ekkor okozott sérülé­sek hosszabb ideig éltették az orvosban és a nyomozóban a gyanút, hogy esetleg bűncse­lekmény történt A megnyug­tató szakvélemény elkészítésé­hez nem csupán a boncolás so­rán végzett vizsgálatra, hanem a többi között kórszövettani, enzimológiai vizsgálatra is szükség van. Az így kapott eredmények hozzásegítenek, hogy kétséget kizáróan meg­állapítsuk a halál, illetve a sé­rülések keletkezésének idejét — Ez alkalommal milyen témákkal foglalkozott a közle­kedési szekció? — Többek között szóba ko­rült, hogy nagy szükség lenn« a jogosítványok kiadása előtt a lélektani vizsgálatra. Ennek azonban akadályai vannak, például a szakemberhiány. Nem is szólva arról, mennyi pénz kell a pszichológiai vizs­gálatok általánossá tételéhez; — A meghívóból tudjuk, hogy a fájdalomdíj is napiren­den szerepelt Debrecenben. — A polgári ítélkezési gya­korlatnak megfelelően eddig az orvosszakértők sem foglal­koztak ezzel a kérdéssel. A Legfelsőbb Bíróság és régi elvi döntésének értelmében ugyan­is eszmei kár nem ítélhető meg, s hasonló rendelkezése­ket tartalmaznak későbbi jog­szabályaink is. A technikai fejlődés növekedésével és a közúti balesetek némá­nak emelkedésével azonban jogilag is egyre jobban tö­rekszenek az ember egészségé­nek védelmére Mindezek alap­ján többen beszélnek a jogsza­bályok esetleges módosításá­ról az eszmei kár, s ezen be­lül a fájdalomdíj bizonyos fel­tételekhez kötött megítélésé­ről — Tudomásunk szerint né­hány külföldi országban már rendezték s fájdalomdij kér­dését — A közelmúltban hazánk­ban egy közúti baleset során meglazult egy osztrák állam­polgár három foga, s ki kellett húzni azokat Az osztrák biz­tosító fájdalomdíj címén tizen­ötezer schillinges kárigényt tá­masztott A pénz meghökken­tően soknak tűnik. Ha azon­ban végiggondoljuk, hogy »fo­gakat pótolni kellett s fenn­áll annak a veszélye, hogy a többi fog is megromlik, s en­nek kapcsán újabb betegségek támadhatják meg az illetőt, kétségtelenül van bizonyos alapja a kárigénynek. A véle­ményem szerint nincs messze az idő, sünikor az orvosszakér­tőnek a fájdalmakat részlete­sen le kell imia, hogy ezzel segítséget nyújtson a fájdalom­díj polgárjogi érvényesítésé­hez. P. D. 1972. október 11-én Nyugattextil Vállalat FG 49—19 írsz. ZUK gépkocsiról, a hátsó ajtó meghibásodása miatt 10.30 és 10.45 óra között a Dózsa Laktanya és Pogányszentpéter közötti útvonalon elveszett az alant felsorolt ruházati cikk: 1 db női barna sertés velúr kabát 4 db női fekeiot műbőr kabát ( db bfia fiancll Tyrann ruha 33,6 m Nylon függöny, 3.4 fm nylon fttafföav Kérjük a lakosságot, hogy amennyiben a fenti arukra vonatkozóan felvilágosítást tud adni, vagy megtalált az árukból úgy szíveskedjenek bennünket értesíteni Cím: Nyugattextil Vállalat, Nagykanizsa, Dózsa György úi 73—75 Telefon- 12-ú7ft (214953)

Next

/
Thumbnails
Contents