Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

Irodaház helyeit üzemcsarnok Máshova költözik az élet

Olasz gépsor válogatja az egyenlő hosszúságú sörtét.

Uj üzemrész kezdte meg működését ‘a Kefe- és Mű- anyagipari Vállalatnál a múlt év végén. Miközben az üzem udvarán keresztül az új csarnok felé megyünk, Kelemen Ferenc, a vállalat igazgatója rámutat egy kis parkosított részre:

— Látja, erre büszke vagyok, pedig nem nagy. Ezt is nemrég csináltuk, s a brigádok gondoskodnak a virágok öntözéséről, a gyep rendben- tartásáról.

A sörte feldolgozása nem új dolog a vállalatnál. Korábban egy gyengén fölszerelt teremben dolgoztak a munkások, a

korszerűsítéssel azonban egyszerre két gondot sikerült megoldani. Már régóta készültek egy új irodaház felépítésére. A régiben nagy volt a zsúfoltság: egymást zavarták munkájukban az ott dolgozók, ’s ráadásul az épület egyik részén a falak is megrepedtek. Az átköltözés tehát egyre sürgetőbbé vált. A tervdokumentáció el is készült, és az irodaház költségeit ötmillió forintban állapította meg.

Fölépült közben az új sörtefeldolgozó üzemrész. A régi, elavult gépparkot selejtezték; olasz gépeket szereltek föl, és saját maguk is elkészítettek

Nemcsak a tánczene.

Versenyben az igényekkel

Míg körül nem néztem a Tanácsház utcai hangszer- botban, úgy gondoltam, igencsak szegényes itt a választék, s nem csoda, hogy sokan Pestre utaznak, ha hangszert vagy hanglemezt akarnak vásárolni.

Vörös László megbízott üzletvezető némileg rácáfolt erre:

— Igaz ugyan, hogy kicsi az üzlethelyiségünk, tehát a nagyobb' hangszerekből legföljebb csak egy-két darabot tudunk tartani, s az is igaz, hogy a budapesti hangszeres hanglemezüzletek kereskedelmi utazóik révén néhány olyan külföldi különlegességhez is hozzájutnak, amiből vidékre nem jut. Mégis, na megnézzük az üziet áru-*’** Készletet, látható, hogy a leg- í igényesebb vásárlókat is ki 5* tudjuk elégíteni... I

Levételük nagyoob része a ’ hangszereiadásboi származik.«

Le ez csaK azért van, mert egy-egy hangszert vásárló; nena Húszezer lorint értékű ; ciidcet vesz. A lemezvásárlók < szama viszont soknál több. • Legnepszerubb körükben a; tanczeile. A fesztivalszamok $ némelyikéből itt nagyon, sokat > lenet eladni. Sajnos, az ige- <

Az üzletvezető éppen arról beszélt, hogy mivel ez a megye egyetlen ilyen szakboltja, nagyobb üzlethelyiség kellene. Ekkor a vevő közbeszólt:

— Igen ám, de több lemezzel. És tartsanak régi tánczenét is! Különösen pedig többfélét... Pécsen még Roda Scott-leroezt is láttam.

— Most mit .vásárol?

— Konc Zsuzsa új számait. És szerettem volna egy Be- caud-lemezt is. de az nincs.

Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál azt mondták: az új áruház felépülésével a hangszerbolt is jobb körülmények közé kerül. és így megszűnnek a raktározási nehézségek is. B. F.

néhány szükséges berendezést. A korábbi terem kiürült, s ekkor elhatározták a vállalatnál, hogy átalakítják, modernizálják, kialakítanak belőle több irodát. A munkákat két héttel ezelőtt kezdték meg a vállalat dolgozói, és október második felében szeretnék átadni a hét új irodát. Az átalakítással gyorsan haladnak, s a ráfordított ősz- szeg is mindössze 100 ezer forint — az ötmillió helyett A megtakarítást így a sörtefeldolgozó üzemrész fölszerelésére fordították.

A vállalat saját maga szállítja a feldolgozandó nyersanyagot az ország összes vá- göhídjairól. A kaposújlaki telepen tisztítják, válogatják, körömtelenítik, és csak úgy érkezik az anyag a kaposvári telepre.

A csarnokban szinte csak asszonyok dolgoznak. Egy olasz gépsor válogatja az egyenletes hosszúságú szálakat, egyúttal tömöríti is az anyagot. Ezt követően ügyes asszonyi kezek csomagolják a kész terméket.

Kelemen Ferenc elégedett az új üzemcsarnok működésével. A két műszak termelése megfelelő; termékeik a bel- és külföldi piacon egyaránt ismertek.

Visszamenőt az irodába ismét egy füvesített kis parkot mutat az igazgató. Érre is büszke:

— A brigádok tartják rendben ezt is. Hiányozna a szürke épületek közül ez az üde színfolt. M. A.

A történet a maga őszinteségével fogott meg. Az állami gazdaság szemüveges, kicsit kopaszodó személyzetise, aki egyben a csúcsvezetőség titkára is hét éve, jól ismeri a puszták életét. Semmiféle nosztalgiát nem éreztem ki a hangjából, amikor arról beszélt, hogyan kerekedtek és kerekednek föl egymás után a családok, s raknak új otthont maguknak. S nem akármilyen gyökereket szaggatnak föl, hiszen e tájon éltek az őseik is. és a munka ezután is ide köti őket.

— Egy nap bejött hozzám a traktoros, és azt mondta, hogy elmegy. Nagyon meglepődtem ezen, s elkezdtem faggatni. »Talán nem érzi jól mag Marton-pusztán, Dubliczki elvtárs?« Mosolygott, s nagyon természetesen csak any- nyit mondott, hogy jól érzi magát. Aztán nagy sóhajtás, s úgy folytatta, hogy három lánya van, illik férjhez adni őket, de hát ki jön el értük ide, a pusztára.. . Erre nem lehetett mit válaszolni. Most már négy éve, hogy beköltöztek Felsőbogátra.

S ahogy Dubliczkiék nekivágtak az ismeretlennek, úgy a többiek is. Az ok mindig hasonló volt. S biztos, hogy mindegyikük szomorú volt, amikor fölrakták a bútort, az ágyneműt, az edényeket és szerszámokat a teherautóra. Még egy simogató pillantást vetettek a házra, a kútra, a körtefára ... a tájra, amelyhez annyi emlék kötötte őket. Születés, esküvő, temetés, és megint születés és megint esküvő, és megint temetés követték egymást. S akiket itt temettek el, talán nem is sejtették, hogy a föld, amelyhez ők annyira ragaszkodtak, amelyet annyira szerettek, egyszer teher lesz az unokáiknak, s csak egy lehetőség kínálkozik számukra: elköltözni. El, mégpedig oda, ahol út, vasút, busz- közlekedés, vízvezeték, bolthálózat, szép iskola, művelődés otthon teremt még emberibb életet számukra. Mert nem lehet sokáig bírni lélekkel azt a kiáltó ellentétet, amely a k szerű gépekkel való gazdálkodás és az otthoni körülmények között feszül.

Hét kilométer földúton Mar- ton-puszta. Amikor sok az eső, akkor nem lehet bemenni. Aki gépével a tükörsima utakon jár, nem viseli már el ezt a bezártságot.

— A másik traktoros egyenesen a szemembe mondta, amikor bejelentette, hogy elmegy innen: »Ti vagytok az okai!« Mi? »Ti, bizony, mert ha nem engeditek, hogy eny- nyit keressek, most nem tudok házhelyet venni a családnak.«

A 7000 holdas Böhönyei Állami Gazdaság azonban nemcsak a termelésben, hanem az emberek gondolkodásának megértésében is elöl jár! Senki nem hallott egyetlen rossz szót sem, amikor költözés1 szándékát bejelentette, még ha máshova ment is dolgozni. Akik viszont továbbra is a gazdaságban kívánták megkeresni a kenyerüket, azokat pénzzel is segítette.

Lábas Elemér csúcstitkár érdekes adatokat sorolt föl. Merkén már nem lakik senki. Két évvel ezelőtt még huszonkét családnak állt ott az otthona. Aztán összehívták a pusztagyűlést, elmondták, hogy kapnak házhelyet, bontsanak, s a gazdaság támogatja őket... Nem kellett sokat biztatni egyiküket sem.

Ritkán előforduló nevek: Kanlász-puszta, Kis-Merke, Rinya, Lepled. Korábban 5—6 család élt ott. Most egy sem. S végül a most néptelenedő Marton-puszta. Két évvel ezelőtt még negyvenöt család otthona volt, most tizenkét család él kint a pusztán. A gazdaság tízezer forintot ad minden családnak, amely úgy dönt, hogy a jobb körülményeket választja. Hárman már megvették a házhelyet.

Böhönyén, a termelőszövetkezet parkja mellett tizennégy házhelyet adtak az állami gazdaságnak. Mindegyikre

akadt jelentkező, hiszen a 300 —350 négyszögöles telkeket nyolc—tíz ezer forintért vásárolhatták meg.

— Persze, nemcsak Böhö- nyére költöznek a pusztákról, hanem Vésére és Nemesdédre is.

— Ennek mi az oka?

— Ott olcsóbb a telek meg a ház. Így aztán, főként, akik házat vesznek, ezekbe a községekbe költöznek.

A föld tovább is terem, műveli az állami gazdaság. Akik a gépeken ülnek vagy a gépek után mennek, ezután csak »munkaeszközüknek« s nem lakóhelyüknek vallják e táblákat. S nem bánják, hogy szaporodik a »holt vidékek« száma. Mert az a szép — s ezt Ujj Imrétől, a községi pártbizottság titkárától hallottam —, hogy teljesen magától ürül ki Marton-puszta. A kényelmesebb és szebb falusi életmód csábította el az embereket.

— Ma már falun is nagy úr a televízió. A szomszédom — hetvenéves asszony — kint állt a kapuban. A veje a tehénistállóban dolgozik. Hallom ám, hogy kiabál utána: »Aztán ha- zagyere este, mert az a Megré lesz a tévében, s nem tudom egyedül a készüléket beállítani.«. Amikor eltűnt a vő a kanyarban, ödaszólt nekem, mintegy magyarázatképpen: »Ügy szeretem nézni ezt a felügyelőt ... hát nem kitalál mindent!«.

Holt vidék? Nem. Csak máshová költözik az élet.

Lajos Géza

A Kossuth Kiadó terveiből

Könyvek az 50 éves szovjet állam tiszteletére

Decemberben lesz 50 éve, hogy megalakult a szovjet állam. A szocializmust elsőként megvalósító félévszázados állam megünnepléséből méltó módon veszi ki részét a magyar könyvkiadás. A Kossuth Kiadó még ebben az évben megjelenő tisztelgő kötetei a Szovjetunió gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális fejlődéséről adnak számot.

Hogyan és milyen körülmények között alakult meg a történelem első soknemzetiségű állama, milyen okok késztették egyesülésre a szovjet köztársaságokat? — eZekre a kérdésekre válaszol Anasztasz Mikojan ötven éves a Szovjetunió című könyvében.

♦•*•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦

Szüts Dénes

1

Öngyilkosság

nyesebb beat- és dzsesszked- * velők táborát nem ludják tel- ; , - jesen kielégíteni. Nem egy- * szer igen Kedvelt külföldi;

együttesek lemezeit is meg-{ Mindent hallott. Eleget .ahkapják, de csaK igen kis pél-Jkoz

hogy eddigi gyanúja bi- hoz?

közös emlék köt össze A múltunk. A szenvedéseink... Nekem az a férfi, a kölni gyógyszerész, Flessburger ajánlatot tett. Kivinne mind a hármunkat Olaszországba, motorcsónakon. ..

— És miből fogunk addig élni? Már úgy értem: ki fog bennünket finanszírozni... Mert, ugye, egyszerre nem megy ..

^mmmmtmm — Flessburger — engedett

föl Éva aggodalma. — En, Szeretett volna minden ma- drágám, már mindent meg- gyarázkodást, vitát elkerülni, beszéltem vele.

—- Ugye, mi mindig nyíltak Az asszony azt hitte, na- és őszinték voltunk egymás- gyobb ellenállásba fog üta Kaszinó utcában?- - - - * noo, ól-----i*v*i i kozni, s az egyetlen »nem«-et

a kla^kus *J IJal^ Eva kérése úgy hangzott, gyengébb tiltakozásnak, majdriszoaihhngy a kidssziKusze-.vlZeseskent zuhogott ras az mintha természetes^ lenne” az nemhogy beleegyezésnek fog lemezvdlasztek gazdag. oJorvenyben tehetetlenül veigo- • „ ki

nei

különösen .................. ........... .......

n

őtt meg jelentősen ezek; bir\a tovább, béssurranó tol- —Nem értem, mire az ieénv. Ebben része Imaiként szökött ki hörtönéből.

. , törvényben tehetetlenül vergo- . ,ö ál az utoobi evben I dött... S amikor már nem semo

gyünk, sokat gondolkodtam az

iránt az igény. Ebben része ; vajként szökött ki börtönéből, dőlsz? van a vásárlók számára igen ♦ Flessburger akkor támogatta Dániel, amióta itt

előnyös két akciónak. Az i ágyba a bárónőt, egyik a lemezklub. Itt száz | Dánipl reszkető kezét alig formt tagsági díj befizetése | tudta arra kényszeríteni) hogy

után a vevő tetszés szerint |zajtianul becsukja maga mö- - tizenkét nagylemezt Ja- a £olyosóajtót.

sároihat, darabonként nar-1 ^ , .. ,

minchet forintért. A másik a! Sajat szobájuk ajtajat yi- Éenet mindenkinek! sorozat, ol>'anf imával nyitotta

amelyben egy lemez ára har- \ Wí’ ho^\ a ielesese riadtan ült mincót forint. E sorozatban; föl az ágyban, a barokk mesterektől a mo- ; — Dániel? Te vagy?

dernekig minden megtaláiha-1 Szász dörmógött valamit, és

gonvata föl. Érzéseinek ez a balfogása téves képet mutatott, és ebből heves, boldog magyarázkodás következett.

Alfred Flessburger bizonyos

életünk felől... Otthon nem összegeket ad nekik, amíg érkapok levegőt. Számomra nern me8y Olaszországba.

nem megoldás, hogy húsz év múlva másfélszer annyit keresek, mint most, és erre menjen rá az egész fiatalságom, mindenem.

Tudniillik neki feltűnés nélkül kell ide visszajönnie a kocsijáért ... Dédinek is milyen remek lesz. Dédi megkeresné azokat az ismerőseit, akik Né— Nos? — Szász érdeklődve metországban élnek még, és

könyökölt a párnájára. — Mi- ragyogóan élnek. Valami re akarsz kilyukadni ? Schrődert és Ludger West— Tudom, hogy először nem ric^et emlegetett...

tó. ífeldúltan a heverő szélére ve- értesz majd velem egyet. Nem — Ügy? Értem — Szász azt

Közben egy férfi lépett be. {tette magát. Hangosan sóhaj- is akartam neked elmondani, a sokféle érzést, ami hirtelen

í '°tt. de amíg távol voltál.. És elöntötte, képtelen lett volna

{ A félhomályban csak Éva azért mi szeretjük egymást, szavakba formálni. Gondola♦ fejének körvonalait láthatta, ugye, Dániel? Annyi, szép, tai rendkívüli sebességgel

törtek a bizonyítékokra: Végre; teljes volt a kép...

*

Hűvösen kérdezte az asz-; szony tói: í

— Éva, ugye, tudsz arról,;

hogy édesapád nem fogadta éli a németek által felkínált ösz-l szeget? , ;

♦

— Tudok. Persze. Azért ju-{

tott szegény koldusbotra. Dédi; azt is mesélte, hogy az ameri-{ kai alumíniumkonszern al-{ igazgatója is tett neki, talán; még pompásabb ajánlatot, del azt is visszautasította. t

\l , X

L— Honnn tudod, vagy tudja*

a Dédi, hogy apád nem hajlott; az amerikaiak szavára?

— Maga az apám említette; neki. Nem értem, mit kuka-; colsz most ezen, vagy mi kö-| ze ennek az egész dologhoz? ;

— Dédi nem beszélhetett» apáddal, mert apád az ameri-!' kaiak ajánlatát követő napon;, meghalt. Mástól tudja te-! hat, hogy az amerikaiak aján-» látót visszautasította. Tudod,»

mit jelent ez? ... ;

♦

Szász felgyújtotta a villanyt,; és bőröndjéből iratokat és egy{ magnószalagot vett elő.

♦

— Dániel — s Éva hangjai

élesen csengett —, elment az{

eszed? Hajnalban magnófel-*

vételt akarsz velem hallgattat-;

ni? I

♦

♦

(Folytatjuk) i

Szép kivitelű, kétnyelvű miniatűr kötet lesz az Qtven éves a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége című kiadvány. Tartalmazza a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövets égének megafekulásá- ról szóló 1922. december 30-i nyilatkozatot. Adatokat közöl a 15 szövetségi, a 20 autonóm köztársaságról, a nyolc autonom területről és a tíz nemzetiségi körzetről.

A szovjet állam eseményekben és eredményekben gazdag legutóbbi évtizedének történetét dolgozza fel egy szovjet szerzői kollektíva A Szovjetunió a kommunizmus építésének utján /című’ könyvében. Nemcsak történeti leírást ad, hanem rengeteg tényanyaggal, sok adattal feltárja mindazokat az elvi-politikai kérdéseket, amelyek az utóbbi években foglalkoztatták a szovjet párt- és államvezetést.

Február 18-án lesz 25. évfordulója a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének. Ebből az alkalomból jelenik meg az MSZBT-vel közös gondozásban dr. Berecz János Baráti szövetségben című — korabeli felvételekkel gazdagon illusztrált — könyve. A magyar—szovjet barátság történelmi krónikája 1919-től. a magyar internacionalisták harcától napjainkig köv'eti az eseményeket.

A Kossuth Kiadó igen népszerű Mit kell tudni? sorozatában átdolgozva jelenik meg Kis Csaba és Nemes János könyvének, a Mit kell tudni a Szovjetunióról? című munkának a harmadik kiadása. Üj okmányokkal és dokumentumokkal kiegészülve lát napvilágot a Szovjetunió Kommunista Pártjának története. Az 1964-es kiadáshoz két teljesen új — a XXIII. kongresszus anyagát, valamint a XXIV. kongresszus előzményeit tartalmazó — fejezet kapcsolódik.