Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-08 / 212. szám
Naponta tizenhétezer ebéd Legtöbb a panasz a tisztaságra, a választékra, a minőségre Arz «Wbbi években meg- sokssxjrozódott azoknak a csaladoknak a száma, ame- lyek nem odahaza, hanem a munkahelyükön, a gyerekek pecBg az óvodában vagy az iskolában ebédelnek. Éppen ezért állandóan a figyelem középpontjában áffl.: mit és mennyit főznek, tiszta 'környezetben tálalják-e fel a fogásokat. Ebből indult ki a városi párt-vb is, amikor megvizsgálta Kaposvár közétkeztetésének helyzetét a vá7 rosi tanács termelés-, ellá- tásíelögyeleti osztályvezetőjének: szóbeli tájékoztatója alapján. Kucsma telt a bisztróból A Kaposváron naponta mintegy tizenhétezer adag ebédet főznek az üzemi konyhákon, éttermekben, vendéglőkben es a gyermekintézményekben. A Mecsekvidéki Ven- dég#&ó Vállalat öt konyháján, a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat három éttermében, az elsősorban peremkerületeket ellátó kaposvári áfész négy vendéglőjében, valamint tizenegy üzem és intézmény saját konyháján összesen II 850 adag ebéd készül. Ez azt jelenti, hogy a jelnőtt dolgozók, az ipari tanulók közétkeztetése — a ruhagyáriak kivételével — megoldott a városban, sőt még többet is tudnának főzni néhol, például a szakmunkásképző Somogy éttermében kétszáz, a finommechanika éttermében százötven, a Kapos önkiszolgáló éttermében háromszáz adaggal. Az előző két helyről elsősorban a kisebb vállalatok szállíthatnának kosztat. A MÁV-nál viszont kétszáz, a- cukorgyárban százötven, az SZMT konyháján száz adaggal többet főznek az engedélyezettnél. A közétkeztetést segíti a városban huszonöt szesz- mentes büfé. Elsősorban reggelit, tízórait, uzsonnát vásárolnak itt a dolgozók. Néhány vállalatnál megoldották a munkaidő alatti mozgó árusítást is. Az azonban nem helyes — mint az ülésen elhangzott —, hogy a Mecsekvidéki teherautóval Pécsről szállítja^ a büfékbe a helyben is beszerezhető árut. Sokan ebédelnek a város bisztróiban a választék és a viszonylag olcsó ár miatt. Nem örvendetes azonban, hogy a bisztró kocsmává alakul át. Kávés a zöldfözelék, a gyümölcs S hogy milyen az ételválaszték? A Meesekvidékinél ebédelők helyzete a legked| vezőbb, / Ugyanis a választha- J tó előfizetéses menün kívül három ebédlőben bevezették az étlap szerinti üzemi ét- I kezést is, így tíz-tizenötféle | ételből lehet választani. I Ugyanígy a Somogy megyei ; i Vendéglátó Vállalatnál is! i több menü közül lehet vá- | lasztani. Érdemes " kiemelni, hogy egyedül ez a közétkeztető vállalat szolgál ki az J országban diétás menüt. Nem I ilyen kedvező a helyzet az üzemek, intézmények saját konyháin, mert kettő kivételével csak , egyféle menüt ! j adnak a korlátozott főzési ■ lehetőségek miatt. Ezt azok a vállalatok is megérzik, amelyek tőlük viszik az ebédet. , A menük változatosságá- í 1 ban" szintén a Mecsekvidéki j jár az élen, a többieknél — néhány konyha kivételével — I általános panasz, hogy kevés I a zöldfőzelék, a saláta és a j gyümölcs. A változatosság, az j ételek minősége a nyersanyag- j j ellátástól is függ. A nagyobb | ! mennyiségben beszerző egységek általában kedvezőbb hely- i zetben vannak. Sok függ az egységvezetők ügyességétől, kapcsolataitól, attól, hogy fel- kutatják-e a jobb beszerzési I lehetőségeket. A konyhák panaszkodtak a MÉH-re, mert nem mindig jó minőségű az áruja, nem megfelelő a választék — ez elsősorban a kisebb konyhákat sújtja —, a FŰSZERT pedig nem szállít folyamatosan tésztákat. Néhány kisebb üzemi konyha szeretne több olcsó húshoz jutni a változatosság, valamint a gazdaságosság miatt. A megyei tanács kereskedelmi osztálya — az ülésen részt j vevő képviselőjének ígérete szerint — megvizsgálja az el- ! látást. Nagyon nagy az eltérés az i ebédeli minősége között. Ott I a legkevesebb a panasz, ahol j a konyha mellett étterem működik; a legtöbb, ahova úgy viszik az ebédet, mert a szál* ! lítás, újramelegítés miatt a legtöbb étel minősége romlik, Elgondolkoztató, hogy a köz- | étkeztető vállalaton belül az egyik konyha jó, a másik | gyenge minőségű ételt főz, pedig nincs különbség a beszerzés és a főzési adottság között. Van viszont a konyha személyzetének képzettségé- : ben! Az adagok nagyságára I sok a panasz, elsősorban a ! húsokat tartják kicsiknek a j dolgozók. A közétkeztetés mi- : nősége viszont átlagban már megfelelő. Fekete kanéi és csorba pohár ! Nagyon fontos — az embe- | rek igen kényesek rá — az étkeztetés kulturáltsága. Néhány kaposvári ebédlőben még korántsem kielégítő a 1 helyzet, nagy a zsúfoltság. Többen panaszkodtak a. Kapos önkiszolgáló éttermére, mert nem megfelelő a tisztaság, állandóan túlzsúfolt, az ebédelő emberek egy része gondozatlan külsővel jelenik meg. Az építők konyháján fekete alumínium kanalakat, csorba poharakat, kanosokat tesznek az emberek elé, a térítők piszkosak, az asztalt zsíros szivaccsal törlik le (!), s olykor oda lehet ragadni a székekhez. Sok mindent lehet javítani pénz nélkül, csak állandó ellenőrzésre (elsősorban a hatóságok erélyére és következetességére), gondosabb munkára van szükség. A közétkeztetés színvonalának emelése az üzemeltetők, a kereskedelem, a társadalmi szervek és a hatóságok együttes feladata. A végrehajtó bizottság ezért várja el a rendszeres ellenőrzést elsősorban ott, ahol a mostani vizsgálat a legtöbb hibát tárta fel. Javasolta, hogy a tisztaságot mindenhol a leghatározottabban követeljék meg. Ki árulja az iskolatejet? A gyermekélelmezés kap- L csán szóba került a tanulók [ iskolatejjel való ellátása. Egyelőre azért ném kaphat- j nak mindenhol a gyerekek két és fél decis poharas tejet, te- jeskakaot, mert nem tudnak i megegyezni abban, ki forgal- i mázzá. A megyei tanács kereskedelmi, valamint művelődésügyi osztálya közös állásfoglalást adott ki, s ebben hangsúlyozta: a korszerűbb táplálkozás elterjesztése, a dolgozó nők munkájának megkönnyítése végett fontos a szervezett iskolatej-ellátás. A végrehajtó bizottság is kimondta, minél előbb intézkedjen minden iskola a gyermekek érdekében. Vita alakult ki akörül, mi | lesz a ruhagyár dolgozóival, I akiknek a közétkeztetése még ; megoldatlan. Több változat ! szóba került: az egyik, hogy i újra tárgyalnak a Pannóniával, hátha sikerül megegyezni, | s mégis lesz közétkeztetés a I Béke étteremben. Elképzelhető, hogy az építők konyháján ebédelnek továbbra is, de jobb körülmények között. A legtávolabbi az a megoldás. ! hogy a gyár épít konyhát és i éttermet. Ismerve a város j gondjait, helyesen foglalt ál- J last a városi párt-vb, amikor I kimondta, hogy a most épülő üzemekben, intézményekben, iskolákban legyen konyha is, étterem is. Addig, amíg országosan módosítják a nyersanyagnormákat, a gyárak és vállalatok lehetőségeik szerint emeljék föl az ebédhozzájárulást, mert ezzel sokat javíthatnak a közétkeztetés minőségén. L. G. mikor Lindorm déltáj- ban hazajött, kirázta a hideg. Prüsszögött, fázott, köhögött; fájt a feje és hascsikarása volt. Lindorm cudarul érezte 'magát. Kereken visszautasította az ebédet, úgyhogy szegény Lindorm asszony sem ebédelt. De nem törődött a saját éhségével, hanem csak szegény beteg férjére gondolt. Elővette minden asszonyi furfangját, hogy ágyba kényszerítse. Forró fejéré tette hűvös kezét, és dörzsölte jéghideg lábát. Csupa aggodalom és jóakarat volt. Nagy igyekezetében olyan bőségesen frissítette kölnivízzel a férje homlokát, hogy a szemébe csurgóit, és csípett. Lindorm átlcozódott, és köhögött; köhögött és atko- zodott. Ha a köhögöroliam S élbeszakilotta szitkozódását, es csak fél átkokat tudott kinyögni, a felesége kiegészítette a félbe maradt szavakat, és ezzel bizonyos enyhülést szerzett férjének. .. . .. Somogyi Néplap Daniel Bergman: tAsok a Miután a roham elmúlt. Lindorm teljesen kimerültén hevert az ágyon. A felesége nem mozdult mellöle, fogta a kezét, es felolvasott neki az Országunk című képeslapból, míg a férj ki nem tépte kezéből a lapot, és rá nem för- medt: »Eredj a fenébe, még halálra kínzol!«. Lindormné e szavakra kisuhant a szobából. Estére operajegyé volt, nagyon kedvelte a zenét. De színház helyett a konyhába sietett, ahol fűszeres forralt bort készített. Lindorm a jo haziszerböl különösebb ellenkezés nélkül fölhajott két-hávom pohárral. Ettől elkezdett izzadni, és lassan félálomba merült. Az asszony ott ült az ágya mellett, és örömmel leste férje mind egyenletesebb lélegzetét, amely rövidesen egészséges horkolássá hangosodott. Reggelre Lindormnak már kutya baja sem voj-L, hát beférjek! ment a hivatalába. Mikor délben hazajött, a felesége sa- padtan, karikás szemmel fogadta. — Hat veled mi történt? —> kérdezte kelletlenül. — Nem érzem magam jól — felelte az asszony. — Neked sem jön meg az eszed — korholta a feleségét. — Kivágott ruhában jöttél el Berglundékhoz legutóbb. Természetes, hogy megfáztál. Iszom is egy törkölyt, mert védekezni kell! És Lindorm evett, ivott; jól megtömte a bendöjét. Észre sem vette, hogy mellette a jelesege alig nyúl az ételhez. Ebéd után fölkelt, és a szobájába sietett szundítani. Frissen ebredt, majd felöltötte a szmokingját, és fütyörészve benézett az asszonyhoz. — Pokoli fejfájásom van — panaszkodott a felesége. — Még ez hiányzott! — fakadt ki mérgesén Lindorm., Még emlékszem a sematikus, de igen jól szemléltető illusztrációra általános iskolás ] korom történelem tankönyvé- ! bői. A földműves baromfit tart a nyakánál fogva, s átadja a kereskedőnek, aki néhány tallért potyogtat a kezébe az ( áruért, aztán adja is tovább. Az első ember nevét, aki | valamiféle jószágát/ munkaeszközét — melyből több volt neki, mint amennyire szüksé- | ge lett volna — elcserélte olyan jószágért, munkaeszközért, melyben hiányt szenvedett — nem jegyzi krónika. Akkor meg nem írtak krónikákat. . Ez a »vásár, vásár, zsibvásár« Kaposváron mintha időtlen lenne. Mintha mindig itt álltak volna ezek az emberek, lábaiknál az eladásra szánt holmik. A vásár olyan, ( mint a harmonika. A láthatat- í lan harmonikás néha összenyomja, máskor széthúzza ezt a levegővel működő hangszert. Ha felhő nem sötétíti az eget, ha eső nem áztatja a földet, a vásár »harmonikája« levegőt vesz, elpöffeszkedik több ut- j cára is. Ha a nap »szégyen- S lös«, akkor félutcányira zsugorodik a vásározók sora. Időtlen ez a vásár. Pedig I havonta egyszer, a hónap első vasárnapján »jön létre«. Lombik ez a vásár. »Vegyele- j mezzük«: mi van az üveg- ( edény belsejében? Az időtlenség érzete abból táplálkozik, hogy az arcok mindig ugyanazok. Legföljebb a tél tizedeli meg az árujukat | kínáló »törzstagokat«. — A berlineres Margit néni i nem jön többet, szegény ... — A bicíiklicsengős Horváth papát januárban tették ládába ... A nevek előtt a jelzők — mint az eposzokban — állan- ! dóak. Az árult holmikból lesz előnévnek is beillő jelző. „r , vásár9 zsibvásár...“ iei-r lakból kiderül majd, hogy az emberek döntő többsége nem vásárolni jár ide. S az eladók? Minden vásárkor ugyanaz az eladhatatlannak bizonyuló áru legtöbbjüknél. A vásár varázsának, a Nagy Lehetőség elszalasztani nem akarásának rabjai. Jó itt álldogálni, szemlélni a tolongó- kat. Jó itt tolongani, bámészkodni a magát kínáló árura. Kínálja magát az áru? A rozsdás kerékpáralkatrészek, a divatjamúlt lódenkabátok, a , mosásban fakult fehérnemű, a »sziveszakadt« ébresztőóra, az egérrágta könyv, a lyukas kalap, a törött kaszaköszörű kő, a kinőtt bébiholmi, az árammal haragot tartó rádió, a fényesedéit ülepü nadrág, a folt [ hátán folt zakó, a ráncossá [ öregedett csizma, a néma hegedű, a múmiává fonnyadt ] művirág, a tavalyelőtti naptár kínálja magát? A munkából kiöregedett örömlányok kapó- sabbak lehetnek ezeknél. Fölöslegessé vált kacatok. A tőlük szabadulni vágyás cipelted ki ezeket? Az is, meg a »jelen lenni« megszokása is. Mert komédia, dráma, lírai játék folyik ebben a »színházban«, nem messze Thália igazi templomától. Alkudozás, cigánykodás, álsértődés, ,müha- rag, megkönnyebbült mosoly. Mintha komolyan vennék. Pedig: r— Miért jár a vásárba? — Nézelődni... — Sok itt a lány ... — Szeretem a felhajtást... — Lapozgatom a könyveket ... Senki sem mondja, hogy vásárolni szeretne. — Miért árul minden vásárban ? — Nem messze lakom; lábbusszal öt percnyire .... — Ezen a néhány férfirn- hán szeretnék túladni ... • — Megszoktam, hogy itt legyek ... — Kapos az árum . .. Csak az utóbbi nem őszinte. Ki venné meg ezt a sok törött képkeretet? 1 »Vásár, vásár, zsibvásár.« Jól tükrözi a világ fordulását. Egykori politikusok könyvei a megfakult pléden. Csatos imakönyvek. Vitéz Somogyvári »művei«. Nem is tavalyi; jóval régebbi »hó« ... Ez az a horgászat, ahol nincsenek »nagy halak«. Pedig az előkészületekből erre gondolnánk. A környékbeli asszony —, aki mindig itt van — már szombaton megsütötte a kalácsot. Elő is veszi, szeleteli a körülötte árulóknak is. Sárga, »lakodalmas« kalács, mazsolák pöttyözik. Egy nylonzacskó sült csirkét rejteget. Hosszú kolbászrudak fogyatkoznak arasznyira. Csak az áru nem ■ fogy... b mégis: itt lesznek a jövő hónapban is. Talán, majd ha lehull az első hó, akkor maradnak otthon, morcul nézve az eladhatatlan holmira. De lehet, hogy a hó sem tartja vissza, a menni kész cipőket, csizmákat. Időtlen ünnep ez. írta: Leskó László Fotó: Gyertyás László Budapesti művészeti hetek Gazdag program nyörködhetnek a látogatók. A Milyen »elemek« alkotják azt a vegyületet, amelyet vá- J sárnak nevezünk? Mindenek- | előtt az »alapelemek«: a hol- j mi, melytől szabadulni kívánnak egyesek, és a pénz, melyet ellenértékként csörgetnek a j zsebükben mások. S a katalizátor? Az emberben jelen levő kíváncsiság. Kíváncsiság? Hát nem a szerzés öröme? Nem. Aki ezeknek a »szerzéménydk- nlpk« örül, igen nevetős fajta j lehet... Miért? Miféle tárgyak, holmik cserélnek itt gazdát? A — Nem késhetem le miattad a kártyapartit. Na, szervusz, és ápold magad egy kicsit, hogy megszűnjön ez a nya- valygás! Ezzel megfordult, és elment hazulról. Mikor hajnali egykor benyitott a hálószobába, Lindormné ep pen elaludt. De azonnal felijedt, ahogy férje a recsegő ágyra huppant, és elkezdett köhögni: — Szopogass valami cukorkát, az ördögbe is! — kiabálta Lindorm türelmetlenül. — Zavar a köhögésed. Az asszony szót fogadott 1 A szájába vett egy szem gyógy- cukrot, de csak köhögött tovább. Lindorm forgolódott az ágyban, majd felugrott, fel s alá járkált a szobában, és a kezel tördelve sziszegte: — Hagyd már abba, a kutya mindenit! Aludnom kell, érted?! Szorítsd össze a fogadat vagy tömd a szádba a zsebkendőt, és húzd magadra a paplant! Szegény Lindormné majd megfulladt a takaró alatt. A férje azonban elaludt. Boldog Balta fordítása SZEPTEMBER huszonötödikén este az Állami Hangversenyzenekar díszhangversenyével kezdődik az Erkel Színházban a budapesti művészeti hetek. Nagy érdeklődésre tarthat számot másnap a kubai Nemzeti Balett műsora. A Fővárosi Operettszínházban rendezik meg az amatőr néptáncegyüttesek bemutatóját. Ugyanitt a chilei »Aucaman« népi együttes ad műsort. Vasárnap hagyomány- őrző falusi együttesek lépnek 1 fel, s itt mutatkozik be a lakácsai öregek csoportja is. A Zeneakadémián a Magyar Rádió és Televízió ének- és zenekara szerepel. Az Erkel Színházban a Moszkvai Rádió és Televízió szimfonikus zenekara ad műsort. A televízió sugározza a Bartók Szlovákiában című műsort, a rádióban Kodály és a világműveltség címmel Szabolcsi Bence előadássorozatát hallhatjuk. A Fővárosi Operettszínházban szerepel a Pécsi Balett. A Zeneakadémián André Watts szólóestjére válthatunk jegyet. Részt vehetünk a . Budapesti ! Filharmóniai Társaság hangversenyén is. Érdekesnek ígérkezik a rádióban elhangzó beszélgetés a népi hangszerekről. Huszonnegyedikén rendezik meg a Zeneakadémián Yehudi Menuhin szólóestjét. A Nemzeti Múzeumban huszonnyolcadikén nyitják meg j a 125 éves a magyar Nemzeti Múzeum című kiállítást, s J ugyanott a Néprajzi Múzeum i kincsei című kiállításban gyo- I budapesti Történeti Múzeumban nyílik meg Bernálh Aurél kiállítása. A Csontváry-terem- ben Magyar textil- és ötvösművészet című kiállítás nyitja meg kapuit. Az Iparművészeti. Múzeumiban Modern magyar iparművészet címmel láthatunk kiállítást. A Vígszínházban Galambos Lajos: Fegyverletétel című színművét mutatják be, a Pesti Színházban Tersánszki Józsi Jenő: Viszontlátásra, drága című művét láthatjuk. Október nyolcadikén mutatja be a Thália Színház Illyés Gyula: Bál a pusztán című színművét. Weöres Sándor Holdbéli csónakosát október tizedikén mutatja be a Thália Színház. A Vígszínházban a Royal Shakespeare Company előadásában a Szentivánéji álom kerül színre. A Bartók Béla Színházban a kaposvári Csiky Gergely Színház mutatja be Weöres Sándor: Szent György és a sárkány című tragédiáját. A TELEVÍZIÓ és a rádió többször is beszámol a művészeti heteik legfontosabb eseményeiről. A televízió sugározza majd Nemeskürty István: György barát című három részből álló műsorát. Érdekesnek ígérkezik a rádióban Lajtha László néprajzkutató előadása Betyárok, pandúrok, pásztorok címmel. A művészeti hetek utolso napján Kodály Zoltán emlékére díszhangversenyt rendeznek,
