Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

) • • Összehangolt nevelés Hizlalás — szabad tar tásos módszerrel M it tesz a községi párt- [ lések megvalósításának szervezet a fiatalok harcosai. neveléséért? — Erről beszélgettünk a párttitkárral. Részletesen sorolta, hogyan törődnek a KISZ-szel, miként segítik munkáját. Amikor a végéhez ért, s én még mindig várakozva néztem rá, tekinte­tében értetlenség tükröződött. Mintha azt kérdezte volna: — Miért, hát mit tegyünk még ezenkívül? Pedig bármennyire is fontos a KISZ segítése, irányí­tása, ez mégsem merítheti ki él-j kiosztása ellentétes lenne a í pártirányítás mai, korszerű Természetesen már ipa sem formáira vonatkozó elveink­ez a jellemző: a tömegszer- j kel. Egy kissé sántikáló ha­5s v| sonlattal élve: a pártszerve­zetnek nem zeneszerzőnek vezetek szerveinek túlnyomó többsé­ge Jceresi a maga helyét, sze­repét a fiatalok nevelésében. Keresi, de nem mindig talál­ja meg. Előfordul az is, hogy ugyanazt a szerepkört szán­ják önmaguknak többen is, azaz: itt is jelentkezik az át­fedések, fölösleges párhuza­mosságok, »túlszervezések" veszélye. S ez voltaképpen a pártszervezeteknek az ifjú-1 teljesen érthető. Hiszen egy ság nevelésevei kapcsolatos, községben például a fiatalok teendőit. A fiatalság gondol- j művelődésével foglalkozik a kodasanak formálása, élet- ,,TC,„ . . . . 1 KISZ, a tanacs, a népfront, és munkakörülményeinek fej- í lesztése ugyanis nemcsak a szakmaközi bizottság, a mű­KISZ gondja, hanem minden vélődési otthon vezetősége, a társadalmi, állami szervé. S ha ez így van, ha igaz a so­két hangoztatott jelszó, hogy »az ifjúság nevelése össztár­sadalmi ügy«, akkor ennek a pártmunka hétköznapjaiban is érvényre kell jutnia. Ha emlékezetünkbe idéz­zük a szakszervezetek, a szö­vetkezetek s a népfront leg­utóbbi kongresszusain, illet­ve az országgyűlési ülésszako­kon elhangzottakat, szembe- ötlik, milyen nagy teret—he­lyet kaptak az ifjúság gond­jai, perspektívái. Messzeme­nően tükröződtek ebben a párt ifjúságpolitikai határo­zatának követelményei. Am j az is igaz, hogy »lefelé" ha­ladva már nem mindenütt találkozunk ilyen figyelmes­séggel. S az első teendő ép­pen ebből adódik a pártszer­vezetek számára: ösztönözni a különböző társadalmi szer­vezetekben, mozgalmakban, állami szervekben tevékeny­kedő kommunistákat, hogy ismerjék fel az ifjúság neve­lésében rájuk háruló teendő­ket, s legyenek az erre vo­natkozó döntések és elképze­tantestület, a különböző szö­vetkezeti kulturális bizottsá­gok, de még a Vöröskereszt is. A fiatalok hazafias neve­lését a KISZ-en kívül lénye­ges feladatának tekinti a népfront és az MHSZ is. A munka összehangolá­sára tehát itt égető szükség van. S ezt senki más nem vállalhatja magára, senki más nem vé­gezheti el a helyi pártszerve­zeten kívül. Egyedül a párt- szervezet rendelkezik ehhez megfelelő eszközökkel, lehe­tőségekkel, tekintéllyel. A KISZ — mint magának az | ifjúságnak a szervezete — jelezheti az igényeket, a szük­ségleteket, de jellegénél fog­va természetesen nem hiva­tott az együttműködés irá­nyítására. Ez a pártszervezet dolga, s épp ebben jut kife­jezésre konkrétan a párt ve­zető szerepe. Az irányítás természetesen nem azt jelenti, hogy a párt- szervezet maga határozza meg minden apró részletében a többi szerv tennivalóit, ma­ga alakítsa ki munkaprog­ramjaikat. A szerepek efféle kell lennie, nem kell megír­nia minden szereplő számára a partitúrát, hanem inkább karmesternek, aki összehan­golja az egyes szólamokat, hangszereket. Az alapelvek tehát tisztá­zottak. De hogy az adott idő­pontban és helyen mi a leg­fontosabb, a feladatok sorá­ból mit kell kiemelni, azt csak helyileg, a helyi viszo­nyok ismeretében lehet el­dönteni. S végül nem lehet megfe­ledkezni a szemlélet egységé­ről sem. Hiába példásan ösz- szehangolt a munka, ha a te­endőket nem azonos »alapál­lásból" közelítik meg. Elő­fordul, hogy egyesek az if­júság nevelésén fáradozva elsősorban a külsőségeket ve­szik óéiba, s többet törődnek azzal, milyen hajat hordoz egy-egy fej, mint azzal, hogy milyen gondolatokat. Vagy egyoldalúan bélyegeznek el­lenzékiségnek, rosszhiszemű bírálgatásnak jó szándékú, valós magot tartalmazó kriti­kai észrevételeket. S előfordul ennek az el­lenkezője is. Márpe­dig ha hiányzik a he­lyes megközelítés, az ered­mény sem lehet kielégítő. S ezt kialakítani, a vitás kér­déseket tisztázni — az if­júságpolitikai határozat »iránytűje" segítségével — ugyancsak a pártszervezetnek kell. Minden esetben, amikor csak erre szükség mutatkozik. Gyen es László Két hónappal ezelőtt kezdte meg a háxomfai Űj Barázda Termelőszövetkezet a szabad- tartásos bikahizlalást. Az egyik sertéshizlaldát alakították át a megfelelő méretre, a ter­melőszövetkezet főagronómusának elképzelése szerint. A munkákat a tsz építőbrigádja végezte. Jelenleg negyvenkét fiatal bikát hizlalnak itt, s az eddigiek alapján remélik, hogy munkájuk eredményes lesz. ÜZEM. ÉS MUNKASZERVEZÉS Helyükre kerülnek Korszerűbb gyártmányok — Képzés és továbbképzés 147 tanulónak Uj oktatóműhely a húskombinátban gaagsgag mmmmsm Kaai U kapták a szerszámaikat. Az idei tanév programjában a csontozás, a hentesáru-töltés és az árukeverés szerepel. A harmadik évben pedig már mindent kell tudniuk: a vá­gást, a feldolgozást és a zsír- gyártást is. — Milyen az új oktatómű­hely? — Nagyon elégedettek va­gyunk vele. Ha a szállítást si­kerül jól megoldani, nem lesz semmilyen fennakadás. Ma már »teljes kapacitással" fo­lyik itt az oktatás. M. A. Milyen a gyár, és milyen a munka? ötven oldalas, táb­lázatokkal, viszonyszámokkal telezsúfolt tanulmányból je­gyeztem fel a következő ada­tokat: a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában — há­rom telephelyen — a nyolc gyártmányfőcsoport keretein belül összesen 1800—1900 féle terméket készítenek, egyedi darabokat és nagy szériákat, a vasöntvénytöl az irányítástech- njkai berendezésig. ‘ Vevőik száma — itthon és külföldön — több száz. Termékeik kor­szerűségének színvonala vál­tozó; némelyik hosszú évek óta keresett a piacon, a másik iránt csőiéként vagy éppen erőteljesen nőtt az érdeklődés. A gyár a múlt évben 400 millió forint értékű terméket állított elő. A mostani terv­időszak végére 600 millió fo­rinttal számolnak. »A műszaki fejlesztés adta lehetőségeken till elsősorban üzem- és mun­kaszervezési intézkedésekkel kívánjuk biztosítani a piaci igények kielégítését, a munka- vállalók megfelelő anyagi ösz­tönzését és elismerését." A tanulmány az üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­Megkezdődött az oktatás csütörtökön délelőtt a Kapos­vári Húskombinát új tanmű­helyében. A most elkészült beruházásra büszkék a szak­emberek: száznegyvenhét első osztályos kényelmes körülmé­nyek között, jól fölszerelt tan­műhelyben sajátíthatja el a gyakorlati fogásokat. A régi baromfifeldolgozóból kialakított új tanműhelybe — az oktatás céljára — vásárolt a vállalat négy gépet. Ezek működése teljesen azonos a feldolgozócsarnokokban ta­lálhatókkal, csak a teljesítmé­nyük kisebb. Az ezüstös csil­logása daráló, az aprító (kut- ter), a keverő és a hurkatöltő gép ára hatszázezer forint volt. Az oktatóműhelyhez új és jól fölszerelt szociális létesít­mények is tartoznak: öltöző, fürdő. Mindegyik tanulónak falra szerelt külön kis szekré­nye van, amelyben a szerszá­mait tarthatja. A falak kör­ben csempézattek, s újak az állványok is. A beruházás határidőre tör­ténő elkészítésében nagy sze­repet vállalt magára az egyik lakatosmühely két ifjúsági szocialista brigádja, a Lendü­let és a Fodor András. Ez ők gondoskodtak a gépek elek­tromos vezetékeinek szerelé­séről és beállításáról. A Len­dület készítette el az állvá­nyokat, szerelte a vízvezetéke­ket. Mindezt a tervbe vett munkájukon felül ajánlották fel, és harmincnégyen dolgoz­tak — szabad szombaton és vasárnap is, ha erre szükség volt. Buzsáki József, az apró ter­metű első osztályos tanuló So- mogyszobon végezte el az ál­talános iskolát. — Miért ezt a szakmát vá­lasztottad? — kérdeztem tőle. — Édesapám szokta otthon vágni a disznót, akkor meg­tetszett ez, és elhatároztam, hogy ide jövök. Ha elvégez­tem, szeretnék még tovább tanulni, természetesen a hús­iparhoz kötötten. Szalai Agnes egyike a ke­vés leánytanulóknak. — A biológiát szerettem meg az általános iskolában, és miközben olyan helyet keres­tem a továbbtanulásra, ahol ettől nem szakadok el, tudo­másomra jutott, hogy ide is lehet jönni ipari tanulónak. Ha végeztem, boltba szeret­nék menni eladónak. Hága József és Gyimesi István szakoktatók elmond­Dolgoznak a vefőgépek Igáiban utóbbiban ta mi lók dolgosnak; i ták, hogy az elsősök is meg­— Azt szeretnénk, ha két hónapig ragyogna a nap, szá­raz lenne az idő, és csak any* nyi eső esne, amennyi az ősziek kikeléséhez kell — mondta Jovánczai István, az igali Aranykalász Termelőszö­vetkezet elnöke. Egy ilyen nyár után bizony sok a gond. — Hol tartanak a munkákkal? — ezt kérdeztem, s a válaszokból a bizakodás csendült ki: — A közös szántóterületünk csaknem négyezer hold. 200 holdon fővetésű, 250 holdon másodvetésű silót kell betaka­rítanunk; 900 holdon kukori­ca, 77 holdon napraforgó vár­ja a géljeinket. 1600 holdon vetik ed az őszi kalászosokat, a mélyszántást 1700 holdon gezni. — A fővetésű silónk már kazalban van, 200 mázsát adott holdja. A többi silóku­koricában folyamatosan indít­juk a gépeket. 650 holdon ké­szen van a magágy. A napok­A kukoricák szépek, a csö­vek fejlettek. A szedést a jövő hét elején kezdik. Arra számí­tanak, hogy a tervezett — má­jusi morzsoltban számított — 25 mázsát megadja holdja. — Döntően a gépekre tá­maszkodunk. Tagjaink a gé­pek kiszolgálását végzik. A műtrágyaszórókat, a vetőgépe­ket, a kükoricaszárítót igyek­szünk a lehető legjobban ki­használni. De így is nehéz helyzetünk, mert 34 traktorunk 8—10 százalékát mindig javít­ják. Erőgépeink kétharmad része régi, elhasználódott. Újak kellenének. Remény van arra, hogy az 1973. évi amor­tizációs alapunk egy részét az idén megkapjuk hitelként; eb­ből új gépeket vásárolunk. A kukorica betakarításában három Braud-adapter és két szeretnék elvé- [ Zmáj csőtörő vesz majd részt. — Jó időt szeretnék novem­ber végéig — mondta az el­nök. — Ezt nyújtott műsza­kokkal, vasárnapi munkával is kihasználnánk. Így remél­hető, hogy november 25-ig végzünk a kukorica betakarí­december elejére sére vonatkozó határozat meg­jelenése után készült. — Az év első negyedét arra használtuk fel — mondta Sze- recz László gyárigazgató —, hogy számba vegyük: hol tar­tunk, melyik az az alap, amely­ről elindulhatunk. A vizsgálat kiterjedt az alkalmazott tech­nológiára éppúgy, mint a gyár­tási eljárásokra vagy a termé­kek korszerűségére. Vizsgáltuk a létszám- és bérgazdálkodást, a munkafegyelem alakulását, a gépesítettség színvonalát. Foglalkoztunk a szakember- képzés jelenlegi helyzetével és várható alakulásával; vizsgál­tuk az anyagi ösztönzés jelen­legi rendszerét és hatékonysá­gát, az anyaggazdálkodást. Egyszóval mindazt, ami hatás­sal van a nyereséges gazdál­kodásra. E helyzetfeltáró mun­kára azért volt szükség, hogy megállapítsuk, hol s milyen eszközökkel javíthatjuk a szer­vezettséget. Amikor számba vettük e vizsgálat eredmé­nyeit, szinte kínálkozott a megállapítás: jelentős belső tartalékaink vannak, amelye­ket az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítésével ki tu­dunk — és ki is kell — hasz­nálni. A gyár munkáját jel­lemző adatok vizsgálatából ön­ként kínálkozott két megálla­pítás: alacsony a nyereség és magas a gyártott termékek száma. Mit lehet tenni a nyere­ség növelése érdekében? A válasz: nagyobb árbevételre kell törekedni. De hogyan? A napokban a gyár pártbizottsá­ga tárgyalta az üzem- és mun­kaszervezéssel kapcsolatos feladatokat. Itt hangzott el a megállapítás: ismerjék meg jobban a piacot, mérjék fel itthon és külföldön az értéke­sítés lehetőségeit, törekedje­nek a jelenleginél korszerűbb termékek előállítására. A mos­tani ismeretek szerint az irá­szakapparátusra is szükség van. A gazdaságos termelés egyik mutatója az önköltség alaku­lása. Ezt a Kaposvári Villa­mossági Gyárban is igen sok tényező befolyásolja. A leg­fontosabb feladatnak most a gyártási rendszerek végleges kialakítását jelölték meg, s a munkát el is kezdték. A gyár­nak mind a három telephelye — adottságainak leginkább megfelelő — önálló profilt kap. Ügy akarják kialakítani a termelő egységeket, hogy a gyártási útvonalak minél rö- videbbek legyenek, s csökken­jen a szállítási, anyagmozga­tási költség. Az elkészült tervek szerint a Vasvári Pál utcai telepen ma­rad az öntödén kívül az alkat­részek forgácsolása és meg-' munkálása, valamennyi forgá­csoló jellegű munka. A Vörös Hadsereg útjai telepen készül majd az összes lakatosipari munka, a termékek festését is itt végzik. A Mező Imre úti központi telephelyre kerül va­lamennyi szerelő jellegű mun­ka. Az üzemek végleges profil­jának kialakítása már meg­kezdődött, s ezt a munkát a jövő év közepére mindenütt el akarják végezni. — Ezek a döntések — mond­ta az igazgató — nem egyik napról a másikra születtek: az elhatározást közgazdasági szá­mítások előzték meg. Jó szol­gálatot tett az előkészítés idő­szakában, hogy eddig minden évben végeztünk költségelem­zést: az adatokat most jól tudtuk hasznosítani. A gyár egész szervezeti rendszerének kialakítása mel­lett fontos helyet kapott az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítéséről szóló intézkedési tervben a munkahelyek és a munka korábbinál jobb meg­szervezése. Ez magában fog­lalja az egyes üzemeken belül nyitás technikai berendezések j a gyártási rendszerek végleges ban kezdtek a vetőgépeink. Az ^____ őszi árpa kerül először a föld- (. ,^ , be, aztán a búza, a borsó, a 1 vöröshere e& a lucerna követ- 32 17ÖG bold melyszantassaL kezik. ^ n és a transzformátorgyártás volumenének növelése jelen­tene előrelépést. A gyártmányfejlesztés fon­tossága is előtérbe került: ko­rábban — ezt egyre többen mondjak a gyárban — nem sokat törődtek vele. Ezért he­lyeznek most nagy súlyt — a régiek korszerűsítése mellett — az újak bevezetésére. Hogy mennyire fontos a régi gyárt­mányok felülvizsgálata, arra elég egy példa. Azokat a biz­tosító betéteket, amelyeket ma itt készítenek, 20—25 év­vel ezelőtt ugyanígy gyártot­ták. A mai igények viszont összehasonlíthatatlanul na­gyobbak a negyedszázaddal ezelőttinél: más műszaki pa­ramétereket kívánnak meg a szakemberek. E feladat meg- r.i-i.',cóhn7 viszont, jól képzett kialakítását éppen úgy, mint a korábbinál jobb gyártmá­nyok készítéséhez a magasabb képzettségű szakemberek biz­tosítását. A tervszerű szak­munkásképzés mellett — a ve­zetői munka színvonalának ja­vítása érdekében — szakmai és politikai oktatási tervet készíV tenek. A gyár mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a IV. ötéves terv végéig azok a vezetők is megszerezzék «« munkakörük betöltéséhez elő­írt képzettséget, akik ilyennel még nem rendelkeznek. Az elkészült intézkedési terv alapján már az is látszik, hogy milyen lesz a gyár és benne a munka. K. I. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents