Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

Országos kizeSrtatáspontfkai aktíva a PartamsBtksi (folytatás az 1. oldalról.) Mentának megvalósításához nélkülözhetetlen a pedagógu­sok egyetértése, tudatos tevé­kenysége. Minden okunk meg­van rá, hogy bízzunk abban: a nevelők megértik céljainkat és munkájukat, hivatásukat azok elérésének szolgálatába állít­ják, fejlesztik tudásukat, fel- készültségüket, s a jó ügy ér­dekében nem sajnálják erejü­ket, idejüket sem. A reálisan megfogalmazott követelmények teljesítésének hogyanjában a pedagógusok kapjanak nagyobb lehetőséget. A követelményeket egyértel­műen kell megfogalmazni és azok teljesítését kell — ter­mészetesen a gyermekközösség helyzetének ismeretében — a pedagógus munkája értékelé­sének meghatározójává tenni. Aczél György részletesen be­szélt a határozat végrehajtá­sának az iskolákban megvaló­sítandó időszerű feladatairól. Kiemelte a túlterhelés csök­kentésének követelményét, a bukásokkal összefüggő prob­lémákat, majd így folytatta: — Ha a gyerekekben feléb­resztjük az érdeklődést a tu­dás iránt, akkor életük végéig érdeklődő emberek lesznek, olyanok, akik fogékonyak az új iránt. Akkor képesek lesz­nek arra, hogy a nehezebb tananyagot is megtanulják. Aki pedig az iskolában meg­szokja a tanulást, a munkát, dolgos ember lesz felnőtt ko­rában is. S ez az egyik legfon­tosabb cél: a munkaszeretetre való nevelés. Az, hogy a tanu­ló már az iskolában megérez­ze a becsületesen t elvégzett munka szépségét, jó ízét, meg­értse azt, hogy az élet legna­gyobb örömét, az értelmes élet legfőbb biztosítékát csak a jól elvégzett munka adhatja meg. Azt is ed kell érnünk, hogy a nehezebb vagy az igen nagy erőfeszítést igénylő munka elől se futamodjanak meg a tanu­lók. Hozzá kell edzeni ifjúsá­gunkat az erőpróbákhoz. Az ifjúság vállalja is a nagy erő­feszítéseket igénylő feladato­kat, ha azt tapasztalja, hogy munkájának értelme van. Ha valaki például meg tudja ér­tetni a gyerekkel, hogy a ma­tematika nem egyszerűen csak egyike a tantárgyaknak, ha­nem olyan ismeretek hordozó­ja, amellyel meg lehet tanulni logikusan gondolkodni, akkor a gyerekek az ilyen pedagógus vezetésével megszeretik és meg is értik a számok tudományát De ugyanakkor nem szabad túlzásba vinni, abszolutizálni az érdeklődésfelkeltés helyes elvét sem. Nyilvánvaló ugyan­is, hogy mint az életben min­denütt, sok »nemszeretem munkát« kell elvégezni az is­kolában is. Éppen ezért köte­lességteljesítésre, fegyelme­zettségre, dolgozni-tudásra kell nevelni tanítványainkat. Az ifjúságnak az ismeretek­kel együtt azt is meg kell ta- nunia, hogy munkájával nem­csak a saját, de a társadalom érdekeit is szolgálja. Ugyan­akkor arra is nevelni kell, hogy a társadalom fejlődésé­vel járó újabb és újabb jelen­ségek ne érjék a fiatalokat váratlanul. Az iskolai nevelés feladatait vázolva, Aczél György megje­gyezte: — Felelősséggel élő, köteles­ségtudó, közösségi embereket akarunk nevelni. Ilyeneket ne­velni azonban csak közösség­ben lehet, olyan közösségben, amelynek legfőbb szervezője maga a pedagógus. A közös­ségi nevelés legkitűnőbb tere­pe pedig az ifjúsági szervezet. Beszéde befejező részében a Központi Bizottság titkára a pártszervek és szervezetek fel­adataira tért ki. Mint mondta, a pártszervezeteknek minde­nekelőtt az a feladatuk, hogy segítsék a határozat megis­mertetését, megértetését, poli­tikai munkával szerezzék meg a párton kívüli pedagógusok egyetértését. A kommunisták legyenek kezdeményezők azoknak a feladatoknak a kiválasztásá­ban, amelyekhez az iskolában már most hozzá lehet kezde­ni. Ne alakulhasson ki olyan sorrend, hogy első a felettes szervek lépése, intézkedése, s azt követik az iskoláké, s olyan értékrend sem, amely­ben értékesebb a távlati te­endők kimunkálása, mint a mai feladatok ellátása. Pártszervezeteink legyenek ösztönzői a pedagógusok szer­vezett továbbképzésének és önképzésének, egyben bírálói az időt rabló, sok haszonnal nem járó, évek óta ugyanazt verkliző' formális meglodások- nak — mondotta többek kö­zött, s kérte, hogy az oktatás magasabb színvonalra emelé­sét célzó feladatok megoldá­sában a kommunisták és pár­ton kívüliek, a párt- és állami, szervek, a pedagógus-társada­lom cselekvőén működjön köz­re. Az aktíván többek között felszólalt llku Pál művelődés- ügyi, Lázár György munka­ügyi miniszter is. Ülésezik Dél-YieiísainSran is bevetették szovjet paríament az amerikai óriásbombázókat A saigoni amerikai parancs­nokság közlése szerint az ame­rikai légierő B—52-es óriás; bombázói ismét támadták a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot, mindenekelőtt Dong Hói városát. A B—52-eseket Dél-Viet­namban is bevetették. Itt fő­ként a demilitarizált övezettől közvetlenül délre fekvő terü­leteket' bombázták. Ä legheve­sebb légitámadást azonban Quang Ngai tartomány és Plei- ku ellen indították. Mint- isme­retes, a hazafiak kedden birto­kukba' vették a Saigontól 530 kilométerre fekvő Ba To. váro­sát, az egyiket azon három já­rási székhely közül, amelyek ellen támadást. indítottak. Most az amerikai légierő be­vetésével igyekeznek támogat­ni azokat a saigoni alakulato­kat, amelyek elkeseredetten tartják magukat a Ba Totói nem messze fekvő állásaikban. Az amerikai parancsnokság szóvivőjének közléséből ki­tűnt, hogy az óriásTioníISá^kat bevetették a Saigon melletti Bian Hoa tartomány térségé­ben is. A dél-vietnami fővá­rostól mindössze ötven—öt­venöt kilométerre szórták le pusztító terhüket. Mahmud Riad: Nincs váísáir n Beirut és a gerillák között Kedden megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 4: ülésszaka. Képünk az ülésszak elnökségéi ín utat ja. A má­sodik sorban Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyiko- laj Podgornij és Mihail Szuszlov. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) BEIRUT . Mahmud Riad, az Arab Li­ga főtitkára a libanoni kor­mány és a palesztin ellenál­lás képviselőjével folytatott bejrúti megbeszélései után kijelentette, hogy nincs sem­miféle válság a hivatalos Bei­A bizalmi kérdés a nyugatnémet parlament előtt Willy Brandt szövetségi kan­cellár tegnap felvetette a bi­zalmi kérdést a nyugatnémet parlamentben. A szövetségi gyűlés a nyári parlamenti szünet befejezté­vel első ízben ült össze tegnap reggel és várható, hogy a bi­zalmi kérdés . elutasításával (pénteken) ez lesz eddigi leg­rövidebb — mindössze há­romnapos — őszi ülésszaka. A bizalmi kérdés beterjesz­tése előtt Von Hassel, a Bun­destag elnöke rövid beszéd­ben emlékezett meg a mün­cheni terrorakció áldozatéiról, majd a képviselők egyhangú­lag az illetékes parlamenti bi­zottságok hatáskörébe utalták az NDK-val megkötött közle­kedési megállapodást. Brandt kancellár a bizalmi kérdés indoklásában rámuta­tott arra, hogy az NSZK tör­ténetében első ízben él a szö­vetségi kancellár ezzel a jogá­val, hogy általa biztosítsa az új parlamenti választások ki­írását'. . Emlékeztetett rá, hogy áp­rilis 27-én a jobboldal meg­próbálkozott a konstruktív bi­zalmatlansági indítvány beter­jesztésével hatalomra jutni, de kudarcot vallott. Másnap a kancellár — a parlamenti erő­viszonyok megváltozásának figyelembevételével — megál­lapodást ajánlott fel a CDU— CSU-nak az új választások ki­írására, de az ellenzék ezt el­utasította. Brandt bejelentette, hogy a kormány tagjai nem vesznek majd részt a szavazásban, s ily módon kívánja elérni, hogy a bizalmi kérdés végül is a kí­vánt eredményhez: a választá­sokhoz vezessen. A kormány tevékenységét a kancellár po zitívan értékelte és hangsú lyozta: Az átállók miatt megválto­zott a parlament pártok sze­rinti összetétele és ezért a kor­mánykoalíció a választókhoz fordul, a bizalmi kérdés nekik szóL Rainer Barzel, a CDU elnö­ke, az ellenzék kancellár-j löltje válaszában azt fejteget te, hogy a kormány kudarcot vallott, április 28-án a parla­mentben vereséget szenvedett, és ezért akart »az alkotiíiány megkerülésével« megállapod­ni az ellenzékkel a választá­sok kiírásában. A bizalrjzi kérdésről holnap a szavazás napján folytatják a vitát, a képviselőház áttért a nyugdíjreformról .szóló tör­vénytervezet megvitatására. rut és a gerilláik között. Mah­mud Riad kedden három órás eszmecserét tartott Jasszer Arafattal, a Palesztin Felsza- badítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökével. A kormány tagjai közül Szaeb Szalam miniszterelnökké! tár­gyalt. Riad közölte, mindkét fél biztosította arról, hogy »fenntartják testvéri kapcso­lataikat«. A libanoni parlament egyébként kedd este zárt aj­tók mögött ülést tartott és megvitatta az ország védelmi vilitikájával kapcsolatos kér­déseket KAIRÓ Szajeb Maréi, az Arab Szo­cialista Unió Központi Bizott­ságának első titkára kedden öt órán át tárgyalt a szak- szervezetek képviselőivel. A találkozó során úgy határoz- •tak, hogy- az ASZÚ -retídkivü- -ILÍilésre hívja a palesztin el­lenállási szervezeteket. ESÉLYEK NOVEMBERBEN Nixon felé billen a mérleg F urcsa háborút vív az amerikai elnökválasz­tás két elnökjelöltje: Nixon és McGovern. A köz­véleménykutatók közzétett százaléko&zlopai láttán úgy látszik, mintha már most el­döntetett volna, hogy novem­berben kit választanak meg újabb négyéves megbízatással az amerikai szavazók. S a mérleg nyelve egyöntetűen Nixon felé billen. A közvéle­ménykutató intézetek jelenté­sei azonban nem azonosak a végső eredménnyel... Az amerikai választó - hangulatát oly sok és bonyolult tényező alakítja. hogy novemberig még sok minden változhat. Az előválasztások és az elnök­jelölő konvenciók már eddig is tartogattak meglepetéseket. Ahogy négy évvel ezelőtt ta­láló volt annak a szemtanú­nak a megjegyzésé, aki a WaUdori- Vtoria , halijában Nix-on híveinek diadalünnep- , ség én megjegyezte: fekete ar­cokat csak a zenekari emel­vényen lehetett látni, úgy il­lik a demokratáit Convention Hallban '•ártott jelijlő gyűlé­sére az rTenkező előjelű meg­állapítás N'-’on szavazói, a »csendes ‘ Ss-4«« azok köré­ből került akik nem nége­.1 rek, nem fiatalok és nem sze­gények. Ezzel szemben most a demokratakonvención feltű­nően sok volt a fiatal és fe­kete arc, s a politikából több­nyire száműzött másik nem képviselői is megkapták az illő képviseletet. (38 százalé­kuk nő, 21 százalékuk fiatal, 15 százalékuk néger.) Azt jelenti-e a konvenció összetételének, szellemének változása, hogy Amerikában olyan erővé szerveződtek ezek az — érdekeiket, társadalmi helyzetüket és politikai céljai­kat tekintve — egymástól oly­annyira különböző réteg-ele, hogy a két párt közti alap­vető viszony lényeges válto­zásának vagyunk tanúi? Alig­ha. A sajátos amerikai hely­zetben elképzelhetetlen — "a két nagy párt monopólhelyze- te. szervezettsége s a kétpárt- rendszer tradíciói miatt —, bogy a társadalom új erői át­törjék a kereteit, megváltoz­tassák normáit és a visszájá­ra fordítsák az erőviszonyo­kat. Az amerikai kettős párt- rendszeren alapuló politiká­nál mi sem áll távolabb, mint a revolúció. A szelíd vagy vi­haros reformizmus azonban mindig is jellemezte ezt a po­litikai struktúrát. A nyugati típusú demokrá­ciáknak mindig volt bizonyos hajlamuk, érzékük a társada­lomban végbemenő változások érzékelésére. A polgári de­mokráciák pártjainak prog­ramjában kisebb-nagyobb mértékben mindig szerepelt a társadalom fontosnak vélt kérdései közül néhány, s a szavazók az efféle módon ki­alakított szerény programok között dönthettek. (Más kér­dés viszont, hogy a közvéle­mény hallatlan befolyásolása, manipulálása miatt ritkán tud a nyugati választó ténylege­sen e meglehetősen sovány programok mérlegelése alap­ján dönteni.) Az amerikai pártok tökéle­tesen ideológiamentes, prak- ticista pártok: egyszerűen és leplezetlenül más céljuk nincs., mint a párt vezető gar­nitúrájának egyik vezető alakját (de lehet ez kívülálló is. mint a II. világháború után igen népszerű Eisen­hower) választás útján a Fe­hér Házba .juttatni, hogy az azután hívei között szétoszt­hassa a vezető állásokat. A republikánusokat támogatják a pénzügyi világ »nagyágyúi«, a demokratákat pedig a szak­szervezetek. A politikai szín­képben a republikánusok né­miképp jobbra, a demokraták pedig »balra« állnak. Jellem­ző, hogy a demokratapártból indul ki Roosevelt liberális— demokrata kísérlete, a New Deal, és a republikánusok vá­lasztották elnökjelöltükké 1964-ben a fasisztoid—konzer­vatív Goldwatert. A pártok választási prog­ramját a hasznosság moti­válja. A magas színvonalú és eldologiasított amerikai szo­ciológia eredményei, az elnök- választások szondái s a pénz­ügyi körök jól körülhatárol­ható támogatása és szándékai alapján állítják össze azt a programot, amely véleményük szerint a legtöbb szavazót vonzza. Ezt a programot azon­ban egyáltalán nem kötelező betartani: a békejelöltként fellépő Johnson, 1964 után szinte teljesen megvalósította Goldwater programját, s a Johnson-adminisztrációban leginkább kompromittálódott politikusok most a legszelí­debb »galambok«-ként lépnek a nyilvánosság elé. (Ramsey Clark, Clifford.) A pártok jól szervezettek, az óriási ország minden kis részét átfogják. Szervezetük piramisszerűen épül fel. hatféle bizottságból, területi alapon: nemzeti, ál­lami íaz Egyesült Államokban 52 állam van), területi, me­gyei, városi és választókerüle­ti bizottságokból. T ökéletesen érzületmen­tes pártok állnak egy­mással szemben« — írja Max Weber az amerikai pártrendszert elemezve — »merő állásihajhász-szerveze- tek, amelyek választásról vá­lasztásra a szavazatszerzés esélyei szerint változtatják programjukat.« Csupor Tibor Binlt as$78Rv válaszéi az Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány külügyminisztere kedden tárgyalásokat folytatott Maurice Schumann francia külügyminiszterrel. Képünkön: Binh asszony újságírók kérdéseire válaszol a találkozó után. (Telefotó: AP—MTI—KS) Szigorú itelet st g«£prcable.Ic üg$éb< !B1 Kercsben nyilvános bírósági tárgyaláson megvizsgálták V. Pozgyejev és N. Gilev ügyét, akik ellen azt a vádat emel­ték. hogy hatalmukba kerítet­ték és Törökországba térítet­ték az Aeroflot szovjet légitár­saság L—200-as repülőgépét. A vádlottak 1970 októberé­ben banditatámadást követtek el a Kérésből Krasznodarba tartó repülőgép pilótája ellen, erőszakot alkalmaztak, megvál­toztatták a gép irányát és le­szállást hajtottak végre Török­országban. A török hatóságokkal tör­tént megállapodás szerint Poz- gyejevet és Gilevet visszavit­ték a Szovjetunióba. Az Ukrán Legfelsőbb Bíró­ság bírói kollégiuma bűnösnek találta Pozgyejevet és Gilevet a nekik felrótt bűncselekmé­nyek elkövetésében. A bírói kollégium szigorú ítéletet ho­zott. A tárgyalóteremben részt vett munkások, alkalmazottak és diákok nagy helyesléssel fo­gadták az ítéletet, (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents