Somogyi Néplap, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-16 / 219. szám
Döntsön a szakszervezet! Legyen vagy ne legyen túlóra A nők hamarabb fáradnak — Kihat az alapbérek emelésére Sokat beszélnek emberek minden munkahelyen a túlórákról: a munkások egyik csoportja szívesen veszi, a másik nem. S ennek egyik oka, hogy a túlóráztatás szorosan összefügg a szervezettséggel, a folyamatos munkával, a munkaerőhelyzettel, sőt még a váratlan megrendelésekkel is. A szakszervezeti bizottságok pontosan érzékelik, hogyan hatnak a túlórák a munkásokra. Ezért foglalkozott ezzel a témával a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, amikor a megyében élő ipari munkások élet- és munkakörülményeit vizsgálta. A kollektív szerződések rögzítik, hogy egy dolgozó menynyit túlórázhat egy évben. Az élelmiszeripari vállalatoknál ez kilencvenhat óra. A túlórakeret eltérő az építőiparban, a Kaposvári Villamossági Gyárban, a Kaposvári Elektroncsőgyárban, a Mechanikai Művek marcali gyáregységében. Érdemes a sok közül kiemelni a Nagyatádi Cérnagyárat, s pontosan megnézni a túlóráztatást. Százhuszonnyolc óra az évi keret, a tmk-ban és az üzemfenntartó lakatosoknál azonban százkilencvenkettő, a szállítással foglalkozó dolgozóknál pedig négyszázötven órában határozták meg. Az SZMT vizsgálatai szerint a vállalatok általában be- . tartják a túlóra elrendelésére vonatkozó előírásokat. Ha szabad szombaton fontos munkát kell végezni, akkor két- három nappal előbb közlik a dolgozókkal. Van azonban olyan vállalat is — mint a Kaposvári Villamossági Gyár, a Kaposvári Elektroncsőgyár —, amely nem veszi figyelembe a kollektív szerződések előírásait. A túlórákat leggyakrabban a termelési deká- dok befejezése előtt két-há- rom nappal rendelik el. A tervteljesítés hajrájában egész brigádokat bevontak két-há- rom nap négy és hat túlórára a múlt év végén a villamos- sági gyárban, az elektroncsőgyárban. Még olyan is előfordult, hogy elvették a dolgozók szabad szombatját. Az egyedülálló dolgozók szívesen vették a túlórázást, mert növelte a keresetüket, a családos anyák azonban zúgolódtak, több dolgozó még a felelősségrevonás, a figyelmeztetés ellenére sem vállalt túlórát. S hogy ezt nem tartják, helyesnek, kiderült a textilművek szb-titkárának véleményéből is. Szerinte erélyesebben föl kell lépni az ellen, hogy elvesztik a szabad szombatokat, sőt még a vasárnapokat is. A villamossági gyárban a szakszervezet javaslatára az alapbérekbe számították be az esetenkénti pluszmunkát. Ott viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy akik a legjobban tiltakoztak a túlóra miatt, most azért panaszkodnak, hogy nincs lehetőségük esetenként kiugró keresetre. S hogy miért nem fér bele a termelési feladatok megoldása a rendes keretbe? Ennek oka á rendszertelen anyagellátás, a gépek romlása, a vagonok rendszertelen küldése és egy sor olyan hiba, amely a rossz munkaszervezést tükrözi. A termelőeszközök fejlesztése egy-egy dolgozó termelését általában csökkentette. Sajnos, nem mindenütt tudják helyesen kihasználni a kapacitást — éppen az egyenlőtlen anyagellátás, a rossz munkaszervezés, esetenként pedig a dolgozók fegyelmezetlensége miatt. Ilyenkor aztán nincs más lehetőség, mint a hóvégi hajrá! Ez pedig megnöveli a dolgozók terhelését, és egyben a balesetek veszélyét is. Különösen a nőknél lehet tapasztalni a fáradtság és a kimerültség jeleit. A dolgozók munkaintenzitása eltérő. A textiliparban viszonylag egyenletes a terhelés, viszont a szalagokon — elektroncsőgyár, villamossági gyár —, az építőipari vállalatok szakipari részlegeinél a gyakori átállások, anyaghiány, határLehalásszak a tatai Öregtavat iBlSKj a időcsúszás, hiányos munka- szervezés miatt igen ingadozik a munkaintenzitás. Az eddigiekből is kitűnik, mennyire eltérő iparáganként, vállalatonként a túlórázás, és így érthető, hogy miért a túlórák okozzák a legtöbb feszültséget. A szakszervezeti tanácsokra, bizottságokra hárul ennek az enyhítése, megszüntetése. Azok a dolgozók, akiknek szükségük van ilyen áron is a magasabb keresetre, azok kiállnak mellette. Néhány vállalatnál — többek között az építőiparban — valósággal manipulálnak a túlórákkal a bérek bizonyos szintű kialakítása érdekében. A dolgozóknak csak egyes rétegei túlóráznak, gazdasági szempontból azonban ez a többiekre is kihat. A sok túlóra miatt korlátozódik az alapbérek növelésének lehetősége. S ha még ehhez hozzászámítjuk, hogy a hó-, aztán a negyedév végén »rá kell hajtani", bizony olyankor túlterheltek, kimerültek az emberek. Helyesen foglalt állást az SZMT, amikor kimondta, hogy a túlóra, a munkaerővándorlás minél kisebb hatású legyen, s az eddiginél nagyobb szerepet kapjon a bér- színvonal növekedésében a terv- és célszerűség. Olvan példát is fel lehet hozni, amikor az egész üzem érdeke bizonyos csoportok túlórázása. A textilművekben most nagy rekonstrukció folyik, s ebben sok szakmunkás vesz részt. Mi sem természetesebb, mint hogy ők háromszor annyit végeznek, mint egy idegen vállalat emberei. Ilyenkor megfontolandó, hogy mennyi túlórát engedélyezzen a szakszervezet, hiszen ettől is függ, mikortól termelnek a korszerű gépek. Amire föltétlenül érdemes mindenhol ügyelni a túlórákkal kapcsolatban: érdekes ösz- szefüggés van a nyereségrészesedés alakulása, a bérgazdálkodás és az üzemszervezés között. L. G. A Tatai Állami Gazdaság 1400 holdnyi vízterületén 40 halász dolgozik. Több éves szünet után lehalászták az Öregtavat, és a jövőben polikultúrás (több fajta) termelést folytatnak majd itt. Képünkön: Bőséges a zsákmány. Összehangoltabb munkára van A tsz-ek épületberuházásairöl SZEPTEMBER második felét mutatja a naptár. Kifelé megyünk az évből és az építkezéseknek kedvező időjárásból. Hogy hol tartanak megyénk termelőszövetkezetei az áthúzódott és az idén elkezdett építkezésekkelmelyek az eddigi tapasztaltok és milyenek a kilátások, megfelelő-e, a munkák üteme — erről érdeklődtünk Tóth Károlyiéi,, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi ‘ osztályvezető-helyettesétől. Megtudtuk, hogy mintegy 71 millió forintos épületberuházás valósult meg az év első felében a tavaly vagy azt megelőzően elkezdett munkák folytatásaként, illetőleg az idén M űszakváltás az ELKO 2-es üzemében. Sokan a közeli buszmegállóhoz igyekeznek, mások pedig most állnak, munkába; akadnak, akik bent maradnak valamilyen dolgukat intézni. Fiatalasszony kiált egy elsiető férfi után, de az már nem tud visszajönni, mert a 'buszkalauz indulást jelez. — Ilyenkor, amikor nem egy műszakban dolgozunk, ' rendszerint csak itt, az üzemben beszélhetek a férjemmel. Valamit szerettem volna, hogy elintézzen otthon, de majd éjszaka mondom meg, hogy holnap ne feledkezzen el róla. NÉGYEN MARCALIBÓL Fiatal üzem - ifjú kommunisták Fiatal és nagyon határozott asszony Viant Imréné. Gyártásközi ellenőr. A férje beállító lakatos. Mindketten évek éta együtt dolgoznak az üzemben. — Nemcsak az üzemben, a KISZ-ben is együtt dolgoztunk. A férjem emellett tanul is: most végzi a gépipari technikumi harmadik osztályát. Én az ifjúsági munka mellett a szakszervezetnek nőfelelőse voltam. S aztán férjemmel együtt kértü,k felvételünket a pártszervezetbe. Az üzem kommunistái, munkatársaik, ismerve mindkettőjüket, örömmel szavaztak bizalmat a Viant házaspárnak. — Mi lesz az ifjúsági munkával? —, Változatlanul tagjai vagyunk a KISZ-nek. Van kívülünk még több házaspár is ott, így jól megvagyunk velük es a. nálunk fiatalabbakkal is. Mint kommunisták még nagyobb felelősséggel dolgozunk, hogy bevonjunk a KISZ-be mindent fiatalt. Szépen berendezett kis teremben, a pártklubban beszélgetünk a 2-es üzem két párt- alapszervezetének vezetőjével. Funk Jánosné a 3-as pártalap- szervezet titkára, Vörös La- josné pedig az 5-ös alapszervezet titkárhelyettese. Fung- né és Vörösné kezdettől itt dolgoznak; Vörösnét szintén itt vették fel 1969-ben a párt- szervezetbe. — Heten voltunk először kommunisták. Nagyon fontosnak tartottuk a pártszervezet számbeli erősítését, hogy segíthessünk az ide kerülők munkássá válásában, nevelésében. Figyeltük az enjhere- ket; ki hogyan végzi munkáját, mennyire vonzódik a párthoz, a KISZ-hez, s az érdeklődőknek apróbb megbízatásokat adtunk. Tavaly novemberben a két műszak miatt kénytelenek voltunk két alapszervezetet létrehozni. Attól tartó ttunk, hogy ez majd gátolja a pártépítést, nehezíti a kommunisták összefogását, de nem így történt. Balogh Jó- zsefné egyike azoknak, akire szorgalma, igyekezete láttán figyeltek fel. — Azt kérdezték, volna-e a feladatot. Jelentkeztem magam is — több társammal együtt — politikai oktatásra. Egy kicsit meg is lepődtem, amikor a nagyközségi népfrontbizottságba javasolt az üzemi pártszervezet. Ott a községfejlesztési bizottságba dolgozom. Munkatársaim nagyon sok kívánságát továbbítom; a tanácstól kérjük a megvalósításukat. Amikor a pártvezetőség Balogh' Józseíné tagfelvételét javasolta á taggyűlésnek, nem akadt, volna. aki ellene szavazott Tóth Ilona, a Braun Éva KISZ-alap2. szervezet fát.-■# % kára. » * — Amikor előszőr hívtak t ' meg taggyűlésre, elmen,k r-.-- tem ugyan, de kértem a portást: hívjon majd telefonhoz; arra gondoltam, úgysem érdekel, amiről szó lesz. Aztán minden másképp történt, s amikora portás szólt, én maradtam, annyira érdekelt. Éppen egy éve engem javasoltak az alapszervezet titkárának, csoportvezetői beosztásom mellett ezt a feladatot is ellátom. S nem akárhogyan. Tavasz- szal a Braun Éva alapszervezet dicsérő oklevelet kapott a kedvem [ KISZ központi bizottságától az üzembe ér- Sok nagyszerű tettel érdemel kező politikai könyveket, áru- ték ki ezt az elismerést. Az sitam. Szívesen vállaltam ezt = alapszervezet tagsaga megketszfereződött — ma harminc - nyolcán vannak —, s a KISZ- isták üzemük gazdagítása, szépítése érdekében nagyon sok társadalmi munkát vállaltak és végeztek eddig is. A hamarosan kezdődő politikai oktatásra valamennyi fiatal jelentkezett. Most egy közös klubestre készülnek, amit a Ság- vári Endre KlSZ-alapszerve- zettel együtt tartanak. Tóth Ilona amikor nemrégen azzal fordult a pártszervezethez, hogy szeretne párttag lenni, eddigi munkája alapján megkapta a bizalmat. Azóta már újra fölkereste a pártszervezet vezetőit, s elmondta, hogy van az alapszervezetükben két olyan fiatal, aki munkája, magatartása és meggyőződése lapján alkalmas a párttagságra. A X. pártkongresszus ezt a feladatot adta a pártszervezetek, a kommunisták számára: -A pártépítés során ezután is az a feladat, hogy a munkában élen járó fizikai és szellemi dolgozók közül nyerjünk új harcosokat.«. A Mechanikai Művek ELKO 2. számú üzemében ma negyvennégy kommunista van. Többségük itt az üzemben vált azzá. S ez bizonyítja, hogy a pártszervezet vezetősége s a párt erősítéséért felelős minden kommunista jól ismeri és jól hajtja végre a pártkongresszus határozatait. Szálai László indult építkezéseken. Ennek a zömét — több mint 46 millió forintot — a szakosított telepeken építették be. A, megvalósult első félévi épületberuházások értéke jóval kevesebb annál, mint amennyi a múlt év azonos időszakában volt. De vegyük sorjában, hányadán is állnak a somogyi termelőszövetkeztek. Tizennyolc szakosított állattenyésztési telepen folynak munkák; ebből kilenc a tehenészeti, nyolc á sertés-, egy pedig a hízómarha-telep. A tervek szerint ezeket még az idén be kellene fejezni, ám a jelenlegi készültségi fokból következtetve erre nem mindenütt lehet számítani. A sertéstelepek közül a háromfai és a lcarádi nem valószínű, hogy év végére elkészül. \ legutóbbi fölmérések ugyanis a háromífai telepen például olyan súlyos hibákat tártak fel, hogy szeptember végén ismét vizsgálatot tartanak ott. Ha az ember elgondolja, hogy ebbe a létesítménybe eddig már mintegy 55 millió forintot fektettek be, az üzemelése is elkezdődött, csak . éppen néhány nagyon fontos berendezési, technológiai hiányosság gátolja a teljes befejezést, elképzelhető a társult termelő- szövetkezetek bosszúsága és számottevő anyagi kára. A KARÁDI sertéstelep — a tsz saját brigádja dolgozik rajta — 83 százalékig készült el, s várhatóan ennek a munkálatai sem fejeződnek be az idén. A mernyei szakosított telepen a technológia már ott van, csak a beszerelése késik, s emiatt október végére, november elejére várható, hogy elkészül. A csurgói sertéstelep az első félév végén 55 százalékra állt, most belső szakipari munkák folynak. Vissza van még a telep tjelső úthálózata, a kerítés építése és még néhány feladat, de a részleges betelepítés már elkezdődött. A nagyatádi TÖVÁL-nak ugyancsak igyekeznie kell, hogy ezt a munkáját mielőbb tető alá hozza. Kormányprogram intézkedik a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről, tehát külön is említést érdemel, hol tartanak megyénk közös gazdaságai a szarvasmarha-telepek építésével. A múlt évről áthúzódott — jóllehet 1971 végén készen kellett volna lennie — a szentgáloskéri, a ráksi és a j barcsi termelőszövetkezet telepének építése. A ráksiaké már i részlegesen üzemel, az ellető ! istálló és az elkülönítő azon- | ban most épül. Szentgáloské- 1 ren hátra van a fejőberendezés szerelése, a tejvezeték összekötése; várhatóan a jövő hónapban mindezzel elkészülnek. A barcsiak telepe már üzemel, csupán néhány kiegészítő beruházást végeznek még el. A legkritikusabb telepítés a nagybajomi és a sávolyi. A nagybajomi szarvasmarha-telepet a szövetkezet saját brigádja készíti. Félévkor a feladatok .51 százalékát teljesítették, s most épül a tejház, folyik a régi istálló átalakítása és a tömbépület belső szerelési munkája. A sávolyi telep építésével ez év június végén 62 százaléknál tartottak. Nyilvánvaló, hogy a szakosított telepek a szarvasmarha- . program célkitűzéseit szolgálják, s a program számos más intézkedése között ezt is hozzásegíti az ágazatot, az eredményesebb, a jövedelmezőbb termeléshez. A somogyi termelőszövetkezetekben 1972. december 31-re a szarvasmarha-telepekre tervezett tehénférőhelyek száma: 5809. Eny- nyi tehénnek kellene helyet — mégpedig korszerű helyet — kapnia ezekben az új létesítményekben. Az év végéig. Ebből pedig 4707 tehénférőhely készült el, s ezekbe 3819 tehenet, vemhes és szűz üszőt telepítettek be. A nagybaj omi és a szentgáloskéri tsz telepének a kivételével a többibe megtörtént a részleges betelepítés. Az alap megvan a többi férőhely feltöltéséhez is, tehát rendelkezésre áll a mintegy 2000 szarvasmarha, csupán a beruházásokat kellene olyan állapotba hozni, hogy betele- píthetők legyenek. A puszta férőhely ugyanis még nem elegendő, annak korszerű berendezéssel, technológiával való ellátása — a létesítmények tervének megfelelően — szükséges a teljes befejezéshez. MEGTUDTUK, hogy a késlekedés nem vezethető vissza rendezetlen pénzügyi problémákra, hiszen azokat — Háromfa kivételével — még a tavasszal tisztázták. A beruházások elhúzódásának legfőbb oka: a munkák ésszerű koordinálásának a hiánya. A tervezők, a lebonyolítók, a kivitelezők tevékenységének jobb összhangjára, rugalmas erőátcsoportosításra van szükség. H. F. Somogyi Néplap
