Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

4 Fehér Ház támogatásával Támadás a szenátusban a SALT-egyezmény ellen Jackson szenátor átfogal­mazta módosító indítványát és a Fehér Ház hivata­los egyetértését fejezte ki ezzel — jelentik nyugati hírügynökségek . a straté­giai támadófegyverek korláto­zására megkötött szovjet— amerikai ideiglenes megálla­podás washingtoni kongresz- szusi vitájának alakulásáról­A hét végén fehérházi szak­értők és Jackson szenátor, va­lamint álláspontjának támoga­tói felülvizsgálták a módosító indítványt, amely szerint az Egyesült Államoknak fel kel­lene mondania az ideiglenes SALT megállapodást abban az esetben, ha a Szovjetunió a megállapodás hatálya alá nem tartozó fegyverfajtákat, tovább­fejlesztené. Mint beszámoltunk róla, a tervezett módosító in­dítvány az amerikai szenátus külügyi bizottságának éles el- ‘ lenállását váltotta ki, s a tes­tület fel is szólította az_ elnököt, hogy foglaljon egyértelműen állást a módosító indítvány­nyal kapcsolatban. Az átfogalmazott módosító indítvány, amefyet Jackson és 13 szenátor társa hétfőn ter­jesztett hivatalosan elő az ame­rikai törvényhozás felsőházá­PAKISZTÄN Hazaengedik az indiai foglyokat A pakisztáni kormány úgy döntött, hogy szabadon engedi azt a 6850 indiai állampolgárt, akik az 1971 decemberi indiai —pakisztáni háború idején es- , tek pakisztáni fogságba — je­lentette be kedden a pakisztá­ni külügyminisztérium szóvi­vője. ban, már nem beszél a SALT megállapodások felmondásá­nak lehetőségéről, csupán azt kívánja, hgy az öt évre kötött ideiglenes megállapodás lejár­ta előtt kösse meg a Szovjet­unió és az Egyesült Államok a második SALT megállapo­dást és törvényes lehetőséget próbál biztosítani az Egyesült Államoknak arra, hogy “a stra­tégiai fegyverzet korlátozás j egész kérdésében felülvizs­gálja álláspontját. Gerald Warren, a Fehér Ház helyettes szóvivője kijelentette, hogy az írásban beterjesztett módosító indítvány teljes egé­szében megfelel a kormány álláspontjának. Heves harcok Quang Tri-ben (Folytatás az 1. oldalról.) A vietnamiak háborúval kapcsolatos közhangulatáról á színésznő így nyilatkozott: »Az az érzésem, hogy a vi­etnamiak nem akarják meg­hódítani Amerikát; nem akar­ják Amerikát megalázni sem. Egyetlen vágyuk, hogy végre békében élhessenek.« Washingtonból származó értesülések szerint az amt\' kai igazságügyminisz’térium belbiztonsági csoportja vizs­gálatot indított Jane Fonda el­len, mert * a filmszínésznő, úgymond, az »amerikai hadse­reg harci morálját veszélyez­tető« nyilatkozatokat adott Hanoiban jártakor az ottani rádiónak. Elcsapták a saigoni hadügyminisztert Nguycn Van }:i Vy portréját | ábrázolja a kép: a saigoni j. hadügyminisz­tert Thicu | elnök elcsapta § állásából, és kényszer- nyugdíjaztatta. Nem a hadszín­tereken elszen­vedett kudar­cok miatt, ha­nem azért, mert a miniszter ha­talmas kor­rupciós és pa­nama-botrányba keveredett. Fasiszta merénylet Itáliában Ismét .fasiszta merénylet színhelyé volt hétfőn Nápoly, ahol pokolgép robbant Melito kerület egyik kommunistapárti körzetében- A dél-olaszonszági nagyvárosban két nap leforgá­sa alatt immár a harmadik bomba robbant fel; mindhár­mat az Olasz Kommunista Párt és más haladó szervezetek helységeiben rejtették el. Elhallgattak a török „ráismerek” A török belpolitika figyelem­reméltó feljeménye: az ország vezetői elliagattak a reformok­ról. Melen miniszterelnök El- azig városában elhangzott be­szédében a kormánya előtt ál­ló feladatokról szólva első he­lyen az »új anarchista tevé­kenység« veszélyét emlegette, ezzel indokolva a már alapo­san megváltoztatott alkotmány további módosítására irányuló szándékát.« Ellentétek az olasz kereszténydemokraták tanácskozásán Lemondott a pártelnök is Hétfőn este befejezte ta­nácskozását az olasz keresz­ténydemokrata párt országos tanácsa A plénumon folytatott vita újból alátámasztotta, hogy a párton belül komoly ellenté­tek vannak a »jobbközép« kormánnyal kapcsolatban, fő­ként a liberálisokkal való szö­vetség kérdésében. A keresztény-demokrata párt három haladóbb irányzata nem s’závazta meg azt a doku­mentumot, amely jóváhagy­ja a »kormányrúd« jobbrato­lását, azaz tudomásul veszi a »jobbközép formulát«. Az el­lentétekre utal az is, hogy az országos tanács záróülésén le­mondott pártelnöki tisztségéről a Moro áramlatához tartozó Zaccagnini, aki lépését azzal indokolta, hogy nem ért egyet a liberálisokkal történt össze­fogással- Csak a kulisszák mö­gött folytatott megbeszélések­kel sikerült rábírni Zacoagni- nit, hogy visszavonja lemon­dását. A reformokról Melen sem­mit sem1 mondott. Ez már csak azért is nagyon meglepte a megfigyelőket, mert eddig a parlamenti választások meg­tartását is a reformok végre­hajtásától tették függővé, fon­tosságban és sorrendben egy­aránt ennek biztosítva elsőbb­séget. Most az a kérdés: va­jon a hadsereg beismerése-e ez, hogy nem tudja végrehaj­tatni elképzeléseit a parla­menttel, és ezért le is mond azokról, vagy pedig azoknak a nyugati újságíróknak lesz igazuk, akik a legutóbbi hóna­pok eseményei alapján a had­sereg újabb, athéni típusú be­avatkozását jósolják. VBK-uy»ozat a koreai kérdésről A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma kedden kiadott nyilat­kozatban támogatja azt a ja­vaslatot, hogy Korea békés egyesítésének kérdését tűzzék az ENSZ-közgyűlés szeptem­berben megnyíló 27. ülésszaká­nak napirendjére. A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormánya július 31-i.nyi­latkozatában támogatta a ja­vaslatot, melyet Algéria és más országok terjesztettek elő. Demokrata „mini-kon vencio66 McGovern szakszervezeti vezetők előtt beszélt Amerikai tv-nézőcsúcsidőhöz igazítva, kedden este, magyar idő szerint szerdán hajnalban kerül sor a szavazásra a De­mokrata Párt rendkívüli »mi­ni-konvenciójának« ülésén, amelyen előreláthatólag túl­nyomó többséggel áldásukat adják a küldöttek Sargent Shriver alelnökjelöltségére- McGovern vezérkara azt re­méli, hogy az alelnökjelölt válság lezárása után végre tel­jes lendülettel megindíthatják választási ofíenzívájukat a Nixon kormány ellen, amely eddig »páholyból« figyelte az ellenzék vergődését. A demokratapárti elnökje­lölt kedden Miamiba repült, ahol a húsipari dolgozók szak- szervezetének értekezlete előtt »fordított Robin Hood«-ként, »az amerikai munkás főellen­ségként«, a »korporációk leg­jobb barátjaként« jellemezte Nixon elnököt, akinek kor­mányzása »még gazdagabbá teszi a gazdagokat és még sze­gényebbé a szegényeket. Ugyanezt a témát fejtette ki McGovern hétfőn a ruházati szál tszervezet értekezletén ja. Az amerikai képviselőház 90 tagja kedden felszólította ' képviselőház elnökét, terjesz- szen elő módosító indítványt azzal a törvénytervezettel kap­csolatban, amely a külföldi katonai segélyekre vonatko­zik. A javasolt módosítás — a szenátus egy hete hozott ha­tározatának megfelelően — október 1-ben jelölné meg az Indokínában állomásozó ame­rikai csapatok kivonásának határidejét, ha a VDK idő­közben szabadonbocsátja a foglyul ejtett amerikai pilótá­kat. Zaíiat az arab államszövetség ■ ■■ PB « sr bb m- isvcferol Egyiptom és Líbia teljes egyesítése nincs ellentétben az Egyiptomot, Líbiát és Szíriát magában foglaló arab állam- szövetség létével — mondotta Hasszán el-Zajjat, az EAK tá­jékoztatási államminisztere az egyiptomi újságíróknak tartott sajtóértekezletén. Ez a kérdés az egyesítés bejelentése óta élénken foglalkoztatta a kül­földi kommentátorokat, de mindeddig nem hangzott el hivatalos nyilatkozat a megle­vő arab államszövetség jövő­jéről. El Zajjat most kifejtette, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége a jövőben is fenn­marad, s a szövetségi alkot­mány értelmében bármely arab állam csatlakozhat hoz­zá. A hármas föderációt ugyan­is kezdettől fogva egy széle­sebb arab egység magjának és keretének tekintik. A tájékoz­tatási államminiszter annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy a két ország teljes egyesítése nem érinti Egyip­tom vezető szerepét arab és afrikai szinten, miiként azt az arab népek ellenségei remélik. A kairói sajtó továbbra is vezető helyen ismerteti az egyesítést üdvözlő nyilatkoza­tokat, állásfoglalásokat. Vala­mennyi lap kiemelte, hogy Podgornij szovjet államfő üd­vözölte Szadat és Kadhafi el­határozását, s annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy Egyiptom és Líbia egye­sítése új erőt jelent az arab nemzet törvényes harcában. Hétfőn Irak is csatlakozott azokhoz az államokhoz, ame­lyek üdvözlik és támogatják Egyiptom és Líbia fúzióját. A legutóbbi időszakban azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi politi­kában egyre inkább teret nyer a tárgyalások módszere, s ez biztató reményeket kelt a béke és a haladás hívei kö­zött. Az égető nemzetközi problémák tárgyalások útján történő megoldása mindig törekvése volt a szociálist külpolitikának. A Szovjetunió és a szocialista országok sok­rétű nemzetközi tevékenysé­gében igen fontos szerephez •jutott a különböző társadal­mi rendszerű, országok békés egymás mellett élésének le­nini elve és politikája. Ez. azon alapszik, hogy a szocia­lista és a kapitalista rend­szer hosszú ideig egymás mellett fog létezni és egymás ellen küzdeni. Mindkét rendszerhez tarto­zó népek érdeke azonban, hogy a két társadalmi rend­szer közötti ellentétek és a versengés ne pusztító, fegy­veres konfliktusokban nyer­jen kifejezést. A különböző társadalmi berendezkedésű országokban élő népek ezen érdeke objektív követel­ménnyé vált a nukleáris korban, amikor a szembenál­ló felek kölcsönösen olyan borzasztó pusztító erejű esz­közökkel rendelkeznek, ame­lyek felhasználása előre fel sem becsülhető katasztrófá­hoz vezethetne. A békés egymás mellett élésért folytatott küzdelem­ben történelmi jelentőségűek és gyakorlati előrehaladást jeleznek a szovjet—nyugat­német, a lengyel—nyugatné­met szerződések, a Nyugat- Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás érvénybe lépé­se, a két német állam közöt­ti tárgyalások és mindenek­előtt a szovjet—amerikai egyezmények. Ezek új távla­tokat nyitnak a nemzetközi politikában, annak reális le­hetőségét bizonyítják, hogy a legélesebb osztályelientétek mellett is mód van a legsú­lyosabb és legbonyolultabb nemzetközi problémák békés, tárgyalásos megoldására, ar­ra, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés együttműködése a min­dennapi élet gyakorlatává váljék. emzetközi tárgyalása­ink soréban a legna­gyobb jelentősége a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozónak van, szem előtt tartva azt, hogy a világ két legerősebb hatalma között ki­békíthetetlen osztályellenté­tek és a nemzetközi politika több fontos kérdésében sú­lyos nézeteltérések állnak fenn, és hogy e két világha­talom egymáshoz való viszo­nya az egész világhelyzetet befolyásolja. N A tárgyalások és azok eredményei — a Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolatainak alapelveiről, a stratégiai védelmi eszközök és a támadó fegyverek kor­látozásáról, illetve befagyasz­tásáról, a kétoldalú tudomá­nyos, technikai és gazdasági kapcsolatokról szóló megálla­podások — nemzetközi je­lentőséggel bírnak. Az egyez­mények a Szovjetunió kitar­tó erőfeszítéseinek köszönhe­tők. Ezek arra irányultak, hogy javítsa kapcsolatait az Egyesült Államokkal és más kapitalista országokkal, a konstruktív és békés együtt­működés, a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a nemzetközi feszültség csök­kentése érdekében, valamint azért, hogy megszüntesse az amerikai agressziót Indokí­nában és hogy előmozdítsa a közel-keleti válság politikai rendezését. A megállapodások és a tárgyalásokról kiadott köz­lemény azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió vezetői a szov­jet érdekeket a szocialista közösség érdekeivel teljes összhangban képviselték. Az egyezmények egyaránt szol­gálják a szovjet nép és az egész világ munkásosztályá­nak, a kommunista és a nemzeti felszabadító mozga­lomnak, valamint a békéért harcoló erőknek az érdekeit: kedvezőbb nemzetközi körül­ményeket teremtenek a szo­cialista előrehaladáshoz; ja­vítják a demokratikus jogo­kért, a népjólét javításáért, a nemzeti függetlenségért ví­vott harc általános feltéte­leit. z eddigi tárgyalások eredményeit méltatva nem feledkezhetünk meg arról, hogy tőkés és im­perialista felekkel történtek már korábban is megállapo­dások és ezek a múltban szá­mos megegyezésnek hátat fordítottak. A nemzetközi monopoltőke, az imperializ­mus képviselői nem egy­könnyen hagynak fel törek­véseikkel, nem képesek osz­tálytermészetük megtagadá­sára. Gondoljunk csak arra, hogy az Egyesült Államok to­vább folytatja, sőt elmélyíti indokínai agresszióját, to­vább támogatja és bátorítja Izrael terjeszkedő politikáját. A Német Szövetségi Köztár­saság bizonyos körei tovább­ra sem készek normális kap­csolatokat létesíteni az NDK- val, mindent elkövetnek el­szigetelése érdekében. A NATO hatalmak újabb és újabb eszközökkel késleltetik a kormányok biztonsági kon­ferenciájának előkészítését. (Folytatjuk.) Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának h. vezetője. A Uganda — „ázsiaiak“ London a segély megvonásával fenyegetőzik Nagy-Britannia utasította Richard Slatert, kampalai nagykövetét, hogy járjon el Az állatok kedvéért... Idi Amin elnöknél a brit út­levéllel rendelkező »ázsiaiak« kiutasítását elrendelő döntés . megváltoztatása végett. Amin, mint ismeretes, beje­lentette: három hónapot ad a főként indiai—pakisztáni szár­mazású »ázsiai« Ugandáink­nak, hogy elhagyják az orszá­got. Douglas-Home brit külügy­miniszter hétfőn az alsóház­ban »rendkívül felelőtlennek« mondta az intézkedést és sej­tetni engedte, hogy a kény­szer-exodus menetrendszerű lebonyolítása az Ugandának nyújtott brit segély megvoná­sával járhat együtt. Amin, ugyancsak hétfőn, megjegyezte, hogy »egyáltalán nem aggódik az események ilyetén fordulata miatt. Kedden — a nairobi hírügy­nökség közlése szerint — Da­niel Arap Moi kenyai alelnök bejelentette, hogy az ország ha­tárát a kiűzetéssel fenyegetett ázsiaiak előtt lezárják; nem adnak nekik módot arra, hogy Ugandából Kenyába költözze­nek át. Kenyának, valamint Tanzá­niának épp olyan »problémá­ja« van a javarészt kereskedő foglalkozású ázsiaiakkal, mint Ugandának. Mindkét ország foganatosított már diszkrimi­natív jellegű intézkedéseket velük szemben. Felvételét kéri az EMSZ-be Bangla Desh Az angliai Tilbury kikötőjében a dokkmunkások — rövid időre — megszakították sztrájkjukat, hogy kirakják az ál­latkertekbe érkezett új állató kát és takarmányukat. ___ . ____________ " J » » -----------------­A Bengáli Népi Köztársaság kedden hivatalosan kérte fel­vételét az ENSZ-be — közölte Daccában Abdusz Szamad Azad külügyminiszter. A fel­vételi kérelmet táviratban kúidtek lüfiä Kurt Waldheim­nek, az ENSZ főtitkárának, miután a minisztertanács meg­hozta döntését, amelyet a je­lenleg Londonban tartózkodó Mudzsibur Rahman sejk. a Bengáli Népi Köztársaság mi­niszterelnöke jóváhagy olL

Next

/
Thumbnails
Contents