Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-05 / 183. szám
Csak jó szándék keil hozzá! É vek 'ri. sekkel ezelőtt az akko- csurgói járás egyik szövetkezetében egy fiatal agrárszakember arról beszélt nekem, hogy az egyébként minden szempontból megfelelő munkahelyét kénytelen otthagyni, mert minden kérése, könyörgése ellenére nem sikerül megoldani, hogy legalább naponta egyszer meleg ételhez jusson. Jól emlékszem az akkori szavakra, arra is, hogy annak idején ezzel a nem éppen egyedi problémával lapunkban is foglalkoztunk. Azóta mekkorát változott, fejlődött az egész mezőgazdaság! Hány száz géppel több segíti az egyre korszerűbb termelési munkát, hány mázsával nőttek a holdankénti hozamok, mennyivel nagyobb szerepe van a tudománynak, a szakszerűségnek — és ez a tendencia évről évre határozottabban érvényesül! Vitathatatlan az előrehaladás akkor is, ha időnként olyan súlyos nehézségekkel kell megbirkózni, mint például az idei aratás. Úgy látszik csak az a gond állandósult, tartja magát konok makacssággal, amelyikről hosszú évekkel ezelőtt a fiatal agrárszakember beszélt. Kezembe került a közelmúltban a közép-somogyi tsz-szö- vetségnek egy felmérése, melyben a fiatal agrárszakemberek helyzetével foglalkozik. A közép-somogyi szövetkezetekben több mint háromszáz tevékenykedik, ötven százalékuk harminc évnél fiatalabb. Örvendetes tény ez, szavak nélkül arra utal, hogy a jó ideje tartó erőfeszítések első eredményei jelentkeznek: javul szövetkezeteinkben a szakember-ellátottság. Csakhogy — Van ebben a fölmérésben egy mondat, amelyik igencsak elgondolkodtató, sőt megdöbbentő. A száznegyvennyolc fiatal agrárszakember közül ötvennek nincs biztosítva a napi egyszeri meleg étkezés! »A tsz-ek az étkeztetéssel nem, tőrödnek eleget, magára hagyják a fiatalt, akit ez a körülmény esetleg eltávozni kényszerít a munkahelyéről. Hivatalos szervek is elzárkóznak esetenként a napközi otthonokban történő ebédkiszolgálás elől, ami az agrárértelmiség hátrányos megkülönböztetését jelenti.« Szó szerint idéztem ezeket a sorokat. Nem is azért, hogy kommentárt fűzzek hozzájuk, vagy hogy vitatkozzam velük. Tények ezek. Vegyük tehát tudomásul őket? Nyugodjunk bele abba, hogy míg egyik oldalon jelentkeznek az első eredmények, emelkedik a szakemberek száma, addig a másik oldalon egy ilyen, látszólag csekély probléma veszélyezteti ezt a folyamatot? Nem tudom, van-e valaki, aki ezekre a kérdésekre igennel válaszol. A termelőszövetkezetek második kongresszusán határozott állásfoglalásként hangzott el a mondat: »...meg kell teremteni a kulturált vezetés feltételeit.« Valójában ez a probléma is ide tartozik. Sőt leszűkítve a kört, a kulturált emberi élet feltételei közé sorolható az egyszeri meleg étkezés. Lehetne erről sokat beszélni, de tulajdonképpen az T ember önmaga előtt is szégyellj hogy egy kisebb vagy nagyobb közösségért dolgozó, milliós értékekkel gazdálkodó agrárszakember azért válik meg munkahelyétől, mert egy ilyen alapvető emberi problémájára nem sikerül megoldást találnia. udjuk jól, hogy vannak rendeletek, tudjuk, hogy sem az anyagi lehetőségek, sem a célszerűség nem adnak módot arra, hogy mindenütt üzemi konyha legyen. Marad tehát a megoldás: a vezetők és az egész közösség jó szándékú törődése: Az ösztönzés minden munkánál, minden feladatnál célravezető eszköz. Miért ne lehetne itt is élni vele? Arra gondolunk például, hogy munkanap-jóváírást kap az a tsz- tag, aki — természetesen megfelelő fizetség ellenében — vállalja a szakember étkeztetését. Ez csak egy ötlet a sok közül, és csupán azt a célt szolgálja, hogy bizonyítsa: van megoldás! Fejtöréssel, többletmunkával jár? Mindenképpen! De nem kétséges, hogy megéri! Ennél sokkalta súlyosabb nehézségekkel is megbirkóztak már üzemeink. Egy kis jóakarattal meg lehet szüntetni ezt a látszólag csekély gondot! Vörös Márta Elavult berendezések az üzemekben A kormány a közelmúltban állást foglalt amellett, hogy a vállalatokat az eddiginél jobban kell ösztönözni az elavult, elhasználódott állóeszközök selejtezésére, pótlására. Csak minősítő bizonyítvánnyal árusíthatók egyes villamossági termékek A kohó- és gépipari miniszternek a nehézipari miniszterrel közösen kiadott korábbi rendelete értelmében belföldön csak altkor szabad értékesíteni egyes villamossági termékeket, ha azok megfelelnek az élet- és vagyonbiztonsági követelményeknek. Az ezekkel kapcsolatos vizsgálat elvégeztetése a gyártó, illetve az importáló vállalatok kötelessége. A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet több esetben megállapította, hogy az érdekelt vállalatok nem tesznek eleget a rendelet előírásainak, s így olyan villamossági termékek kerültek forgalomba, amelyeken nem végezték el a kötelező biztonsági vizsgálatokat. A KERMI ismételten figyelmezteti fL kereskedelmi vállalatokat, 'hogy a rendeletben feltüntetett villamossági cikkek megrendelésekor szállítási feltételként követeljék meg a MEEI minősítő igazolását. Mint a pénzügyminisztériumban elmondták, a reprezentatív felmérések s az általános tapasztalatok egyaránt arra utalnak, hogy a vállalatoknál a gépállomány állandóan nő, értéke az 1968. évi 161 milli- árdról 206 milliárd forintra emelkedett, de a legkorszerűbb berendezéseket is csak részben használják ki, miközben nagy számban alkalmaznak korszerűtlen, selejtezésre már rég megérett gépeket. Több tízezer további gép működik a vállalatoknál, amelyeknek értéke újkorukban 22—23 milliárd forint volt, de a sokéves, évtizedes elhasználódás nyomán hivatalos értékük nullára csökkent. A géppark tehát jó 10 százalékkal sokkal inkább hátráltatja, mint segíti a munkát, hiszen termelékenységük alacsony, akadályozzák a korszerű technológiák bevezetését, s feleslegesen helyet foglalnak el. Korszerű technológia Műanyag nyomócsőlek / '{?* ‘ T) A negyedik ötéves terv vízügyi ágazat programja nagyarányú törpevízmű-építést tartalmaz a lakosság jó ivóvízzel való ellátása végett. A feladatokat azonban a már körülbelül 50 éves technológiával megvalósítani nem lehet. A modern technológia felkészült kivitelezői és üzemeltetői szakembergárdát igényel. Világszerte bebizonyosodott, hogy az öntöttvas, acél- és azbeszt- cement cső mellett a műanyag is tökéletesen megfelel nyomócső építésére. Tegnap délelőtt a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat műanyag nyomócső építéséről bemutatót tartott a szakembereknek Kadar- kúton, ahol most folynak a törpe vízmű munkálatai. Mint Vigh Sándor, a vállalat főmérnöke elmondta, a pvc csövek felhasználása a nyugati országokban már több éves múltra tekint vissza. Az ottani tapasztalatok alapján térnek rá hazánkban is alkalmazásukra. Az ilyen építkezéseknek a hagyományos technológiával szemben számos előnyük van. Így többek között lényegesen csökken a vezeték építési ideje. Amíg AC cső esetében egykilom éteres vezeték építési ideje egy hónap, ugyanennyi idő alatt a műanyag csövekből 2,39 kilométer hosszúságút tudnak elkészíteni. A pvc kis fajsúlya megkönnyíti egyrészt a szállítást, másrészt a munkások is Tanúja voltam a múlt héten, amikor a balatoníöldvári ABC vezetője egyetlen kenyeret sem volt hajlandó átvenni, mert mind másnaposak, illetve harmadnaposak voltak. A nagy Koburban halomszám állt a kenyér anélkül, hogy Siófoktól Balatonföldvárig jelentősen apadt volna. — Másnapos kenyerem nekem is van — mondta az üzletvezető, s a kereskedelem és a vevők érdekeit nézve tökéletesen igaza van. ' Ilyenkor nyáron a Balatonra érkező vendégek sokszorosára duz- zasztják az igényeket. Ez a kereskedelmet és a termelő- egységeket esetenként megoldhatatlan feladat elé állítja. A Balaton parti kenyérsütő kapacitás 520 mazsa, de nem ritka az olyan nap, amikor a pékek 690—700 mázsa körül is sütnek. Ugyanez áll a péksüteményre is: a zsemlyeegységben számolt süteménysütő kapacitás — amely nem is fejezi ki hűen a munkát, mert gyakorlatilag minden sütemény munkaigényesebb a zsemlyénél — 222 ezer darab. Ezzel szemben készítetlek már 380 ezer . ni:yT ;s a Balaton melletti somogyi kenyérgyárak. Számítsuk még hozzá, hogy Siófokon például elég gyakran áramszünet van, s ez nagymértékben hátráltatja a dolgozók munkáját. A sütőipari szakemberek bosszankodva mondták, hogy a DÉDÁSZ siófoki üzemigazgatosagan lassan Van kenyér, de... Sütőipari gondok a Balalon-parton megy a hibák kijavítása, mert — úgymond — munkaidő után nem fizetnek túlórát. Hogyan lehet a Balaton-part számtalan boltjába, kis üzletébe mindig elegendő és mindig friss kenyeret szállítani? Tulajdonképpen ez a balatoni kenyér- ellátás sarkalatos pontja. Ennek vizsgálatára szántunk rá egy teljes napot Szőnyi Lajossal, a Somogy megyei Sütőipari Vállalat termelési osztályvezetőjével . A kenyér- (és sütemény) ellátását a rendkívül változó, ingadozó forgalom teszi bizonytalanná. A bevezetőben említett példánk esetében borús, rossz volt az idő, szemerkélt az eső. Előtte néhány nappal kellemes meleg csalogatta a tó mellé az üdülőket. Július 21-én teljes kapacitással dolgoztak a kenyérgyárak, a központból küldtek még néhány embert segítségként, és Kaposvárról 35. Marcaliból pedig 20 mázsa kenyeret szállítottak ki, hogy meg tudjanak felelni az igényeknek. Sőt, még azt is tervbe vették, hogy a megyeszékhelyről rendszeresen 50 mázsa ke- nirpi-et szállítanak a fürdő- és ’ ’ -1 <'11 «]v31a íi 7f! 31 01V’0. Ezzel szemben néhánv nap múlva kellemetlenné vált az idő. s az-üj-saefweaesfr iBlöeiegessé tette az alaposan megcsappant kereslet. Láttam Siófokon, a megye egyik legnagyobb kenyérgyárában az óriási halmokban tornyosuló kenyereket, melyeket az órák, napok múlásával mind kevésbé használhattak csak fel. Az üdülők kenyérellátását általában nem érinti a rossz idő: vendégeik számát csak kis mértékben befolyásolja. Nem mondható el mindez a kempingekről és a különböző éttermekről, a strandok, a kolbász- és pecsenyesütők forgalmáról, mert ezek közvetlenül érzékelik a vendégsereg csökkenését. A Balaton-part százezres idegenforgalmában az eladható kenyérmennyiség különbsége a rossz idő beköszöntővel ötven, száz, százötven, vagy még több mázsára is rúg. s a jelenlegi feltételek mellett a sütőipar legföljebb csak becsléssel tudja megállapítani, hogy mennyit süssön. A Háromszáz forint jutalom sütőipar — jobb szó és módszer híján profilírozással próbálja megoldani a jobb ellátást. A bála- tonszárszói kenyérgyárban például csak süteményt készítenek, hogy gyorsabb és jobb legyen az áttekintés, pontosabb az ütemezés. Próbálkoznak még az előre sütéssel Is. de mindez hevesnek tatacaswsL AJ kereslet nagyfokú ingadozását csak döcögve lehet ellensúlyozni ezen a módon. Naprakész, pontos rendelésre lenne szükség, sokkal közvetlenebb kapcsolatra a kereskedelemmel. A számtalan üzlet, a kis egyséai?ova a kenyérgyárak szállítanak — lehetetlenné teifhöi h°gy an ?ütőiPar sa.iát ere- ™ 1 meSoldja a pontos ütemezést. Az időjárás szeszélyeit es az ingadozó üdülőlétszámot a sütőipar keptelen befolyásolni. a megtelelő ellátáshoz nagyobb, jól működő koordinációra lenne szükség. Pedig, ahogy nyáron a pékek dolgoznak, arra jelzőt találni nehéz. A beszélgetés során az üzemvezetők és a dolgozók szinte természetesnek vették, hogy rendszeresen tíz-tizenkét- tizenhat órát is dolgozzanak. Sőt, hallottam olyanról is, aki huszonnégy órát állt egyhuzamban a dagasztógép és a kemence mellett. Szőnyi Lajos egy borítékot is hozott magával, benne néhány elismerő szó és háromszáz forint. Péter Sándor kapta, aki Barcsról ment nyugdíjba, s mégis önként vállalta, hogy nyáron segít a Balaton-parton. S nem tessék-lássák módon, hanem becsülettel, ahogy tette azt korábban, negyven éven keresztül. sokkal könnyebben tudják az anyagot mozgatni. A műanyag cső a korróziónak és a vegyi hatásoknak fokozottabban áll ellen, mint az eternitből készült. Az építkezési költségek sem magasabbak a korábbinál. Ha a most gyártott átmérőjű (80, 100 és 150 milliméteres átmérővel készülnek) műanyag csöveket — amelyekből a szükséges mennyiséget a Hungária Vegyiművek biztosítja — veszik igénybe az építtetők, akkor az AC csöveket készítő gyárakban kapacitás szabadulna fel, amelyet a nagyobb átmérőjű eternit csövek gyártására lehetne fordítani. Somogy megye vízellátás, csatornázás terén az országos átlag alatt van. Felzárkózni csak korszerű anyagokkal, építési technológiával, felkészült beruházó, kivitelező és üzemeltető apparátussal lehet. Nem szabad elzárkózni egy új eljárás bevezetésétől, és mereven kötődni a hagyományos technológiához. A megye érdeke, a vízhálózat kibővítésének szükségessége ezt diktálja. A húsért fizetnek többet, a zsírért kevesebbet A sertések felvásárlási árának változásáról A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján részletes ismertető és indoklás hangzott el az ezt megelőző miniszter- tanácsi határozatnak arról a részéről is, mely az egyes vágóállatok felvásárlási árának növekedéséről szólt. Ebből kitűnt, hogy a jövőben a sertések felvásárlásánál olyan differenciálást alkalmaznak, »amely az értékesítési lehetőségeknek megfelelő termelési szerkezet kialakítására serkenti a termelőket.« Az a cél, hogy a túl zsíros sertés eladására való eddigi túlzott ösztönzés helyett — a belföldi és a külföldi igényeknek megfelelően — a hús- arányok javítása kerüljön előtérbe. Ezt szolgálják azok az árintézkedések, melyek az idén október 1-én lépnek életbe. Hogy ezek az intézkedések — áremelések, átvételi súly határváltozások — részletesen mit jelentenek, erről kaptunk tájékoztatást Bántó Lászlótól, •a Kaposvári Húskombinát igazgatóhelyettesétőL — Mint az a közzétett minisztertanácsi határozatból a mezőgazdasági üzemek előtt már ismeretes, október 1-től — a súlykategóriák változását és a fajtajelleget figyelembe véve — megváltozik a szerződött sertések felvásárlási ára. így a fehér hússertésért, amely pigmentfoltmentes és a súlya 90— 110 kiló között van, 24 forintot, a 90—110 kiló közötti hús- és húsjellegű sertésért 23,70, a 110 kiló fölötti fehér hússertésért és húsjellegű sertésért 21,80. a 130 kiló fölötti zsír- és zsír jellegű sertésért, illetőleg a 170 kiló feletti, tenyésztésbe fogott hízott kocáért és hízott ivartalanított sertésért 21,50 forintot fizetünk kilónként — Milyen minőségi felárhoz juthatnak a gazdaságok, és melyek a szükséges feltételek? imént ismertetett felvásárlási árak mellett minőségi felár is megilleti. Ennek az a.feltétele, hogy legalább húsz egyöntetű minőségű és olyan fehér hús- és húsjellegű sertést adjon át egyidejűleg, amelyeknél az egyedi szalpnnavastagság — hátközépen mérve — nem haladja meg a 35 millimétert. Az utóbbi feltétel teljesítése csak a sertés vágása után értékelhető, éppen ezért a kilónkénti 1 forintos felárat a vágást követő 15 napon belül utaljuk át partnereinknek. — A felvásárlók milyen szempontok szerint kötik a szerződéseket a nagyüzemekkel a jövőben? — Tegnap megbeszélésre hívtuk össze Kaposváron a vállalat felvásárlóit, és tájékoztattuk őket a tennivalókról. Felvásárlóink ennek a hónapnak a végéig, tehát augusztus 31-ig az új feltételek mellett, az idei negyedik negyedévi lejáratra még kötnek szerződéseket sertésekre. Ezt az időpontot követően szerződéskötés már csak 1973, évi lejáratra lehetséges. — Mi a tennivalójuk azoknak, akik a régi fettételekkel >a negyedik negyedévre mar kötöttek szerződést? — Ebben az esetben kétféle megoldás között választhatnak. ök dönthetik el, hogy sertéseiket az új vagy a régi feltétel szerint kivánják-e átadni. Ha az új feltételt választják, akkor valamennyi sertésüket, amelynek szerződése a negyedik negyedévben jár le, e szerint kell értékesíteniük. Mindenesetre szeptember 30-ig el kell határozniuk, hogy melyik feltétéit választják. Ha az _uj mellett döntenek, akkor a szerződés kiegészítését alá kell írniuk— tájékoztatott a Kaposvári Húskombinát igazgatóhelyettese. K. F. m
