Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

Lengéscsillapítóit teiierppkocsiklisz A Gépjárműtechnikai Vállalat nyíregyházi telepén ez év el­ső hónapjaitól gyártanak lengéscsillapítókat, valamint más alkatrészeket tehergépkocsikhoz a Csepel Autógyár részére. A lengéscsillapítókból 1972-ben 35 ezer darab készül. A len­géscsillapítókat 72 darab alkatrészből szerelik össze. Vendéglátás — motel módra A vendéglátásnak egy saja- kor a pincért cselédnek tekin- tosan módosult változatával tették! találkozhatnak az üdülők Ba- latoníöldváron, a motel étter­mében. Az alábbi beszélgetés ennek íőbb ismertetőjegyeit tartalmazza. Július 26-án este egy hatfős társaság ült be az étterembe vacsorázni. A pincér jött rö­videsen és a vendégek ételvá­lasztását megkönnyítőén, oda­szólt nekik: — Ne beszélgessenek, nem érek rá várni! A hat ember 'meglepetten kapta föl a fejét, és rövid úton fölkérte a berzenkedésre hajlamos felszolgálót, hogy küldje maga helyett egyik kol­légáját. A pincér — státusát ismerve — azért még oda­szólt: — Nem akarom többet a placcomon látni magukat. El­múlt már az a rendszer, ami­A társaság erre már nem nagyon tudott válaszolni, de nem is akart, mert esetleg sértő lett volna az érzékeny felszolgálóra. Kérték hát az üzletvezetőt, hogy tisztázzák, kocsmában vannak-e, vagy egy motel éttermében. Sajnos, csak a helyettese ért rá, aki viszont az alábbiakat közölte: — A pincérnek a saját plac- cán joga van megválasztani, hogy kit szolgál ki! Sajátos szemlélet, amelybe az is »belefért«, hogy a pa­naszkönyvet sem adták ki. Sajnos az üzletvezető-he­lyettes nevét sem sikerült megtudni. Erre a kérdésre la­konikusan csak ennyit vála­szolt: — Éz nem ismerkedési est! M. A. ' AZ MSZMP SOMOGY MEGYÉI BIZOTTSÁG ÁM A K UA PJ A XXVIII. évfolyam, 182. szám. Péntek, 1972. augusztus 4. Parkjaink védelmében! Lapunkban sok cikk jelent már meg városunk parkjai, fái, virágai, gyepszőnyegei vé­delmében. Sajnos, erről nem lehet eleget beszélni! Ezen a téren ugyanis igen sok viszás- ság akad, s így újra és újra csak szót kell emelni. Két díj „margójára Ci Azt hiszem; nemcsak ne­kem okoz jó érzést az, ha ol­vasom: sikert értünk el nem­zetközi szinten. Még aikkor is többes számot használok, ha éppen Törőcsik Mari egyéni díjat kap egy filmfesztiválon. Ha győz futballcsapatunk/ (Olykor ez is megesik.) Jogos büszkeséget éreztem akkor is, amikor azt olvas­tam: Zsoldos Péter A feladat című scifije első díjat nyert a nemzetközi fantasztikusre- gény-pályázaton. Örömérze- tem kétszeres. Örülök a díj­nak, s még inkább örülök an­nak, hogy egy nálunk úgy­szólván előzmény nélküli mű­faj kapta ezt. Csak Jókai pró­bálkozásait, Karinthy egyes műveit, s néhány Gholnoky- novellát sorolhatunk az elő­dök közé. Az örömbe . csupán annyi üröm vegyül, hogy a könyv megjelenése után itthon alig váltott ki visszhangot. Még mindig nehéz itthon »prófétá­nak« lenni. Egyetlen kritikára emlékszem, amely dicsérte Zsoldos művét, megállapítva, hogy jobb az.előzőnél. S erről jut eszembe: Törőosik Mari Holt vidék-beli szerepléséről, mely Karlovy Varyban a női alakítás díját nyerte, kedvenc kritikusaim azt .írták, hogy fá­radt, színtelen alakítás. fc. L. De nézzük, miért is kellett most is szót emelni?! Az északnyugati városrész­ben egy-egy tömb elkészülése után megjelennek a parkíro­zók. Fákat, virágokat ültetnek, gyepszőnyeget telepítenek. Ezek a telepítések az idei csa­padékos időjárás mellett jól si­kerültek, kedvezően fejlődtek. Nem csoda, hogy az erre járók gyakran megállnak, és gyö­nyörködnek benne. Sajnos, akadnak élelmes em­berek is ,akik hol kézzel tépik, hol sarlóval, sőt újabban ka­szával naponta visszatérően nekiállnák a gyepnek, és ked­vükre »kifoltozzák«, »kiszine- lik« azt. Vagyis a legszebb he­lyeket kaszálják, tépik ki. Az egyik ilyen buzgó kaszást megkérdeztem, hogy »milyen jogon kaszálgat bele a gyep­szőnyegbe?« »Válasza az volt, hogy »a kertészet dolgozója, és engedélye van rá«. Ezután gyorsan össze is pakolt és el­tűnt. Van egy lovaskocsis »gyep­használó« is, aki július 30-án vasárnap délben, majd augusz­tus 1-én estefelé feleségével jelent meg. A Honvéd utca 26. számú ház mögött, majd előtt kaszálgatott, felesége gereblyé- vel gyűjtött, rakodott és el­ment. A második alkalommal a házfelügyelő kérdésére azt válaszolta, hogy »erre neki en­gedélye van, holnap elhozza.« A városi tanács költségvetési üzemének kertészeti részlege nem tud semmi ilyen enge­délyről! Véleményük szerint a házfelügyelőknek kellene ezt megakadályozniuk. Az érdekelt házfelügyelő nem szívesen szól bele ilyen­be, mivel alig pár nappal előbb a rózsákat tépők — figyelmez­tetésére — a legcsúnyább szit­kokkal illették, sőt fenyeget­ték isi Emiatt a lovas kocsis kaszálónál már csak az enge­dély után érdeklődött. Ezen a területen nyilván nincs valami rendben! Vitat­hatatlan, hogy a lakosságnak, a házfelügyelőknek is többet kell tenniük, s meg kell aka­dályozniuk az ilyen visszaélé­seket. De ez csak hatósági se­gítségnyújtással lehet eredmé­nyes! Nagyon is elkelne egy- egy parkőr, önkéntes rendőr, vagy még inkább egy rendőr­őrszem gyakoribb megjelenése. Célszerű volna az ilyen visz- szaélőket példásan megbüntet­ne! bálatoni villák rémeire. A kö­zelmúltban a Siófoki Járásbí­róság dr. Halász Lajos tanácsa Ejszakai„csendélet” Kaposvár utcáin Az ember azt hinné, hogy amíg békésen szundít odahaza, nagy-nagy csöndesség uralja az éjszakai várost. Ám, mint azt egy régi olvasónk szerkesz­tőségünknek küldött levelében . írja, téved, aki ebben a hitben ringatja magát. A kaposvári Máté Istvánná sorait elolvasva szomorú — és valljuk be: szé­gyenletes — kép tárul elénk. Íme: »Reggel négy órakor járok dolgozni. Utam a Latinca Sán­dor utcán és a Rippl-Rónai ut­cán visz, s nap mint nap ta­pasztalok valami rendetlensé­get« — írja olvasónk, majd az éjszakai randalirozás nyomait így mutatja be: »Tévestől ki­tépett virágok, A virágágyáson egy. a ház faláról lefeszített védőrács, melyet a gázkészülé­kek kivezető nyílására szerel­nek. Én nem értem, mire jó> ez? ... Egész éjjel kurjongat­nak az utcán, a kukákat ki- borogatják, csörömpölnek, az alvókat fölriasztják... A Latin­ca utcában levő egyik emlék­tábláról már többször ledobál­té!! a kis koszorút, bedobták i lépcsőházba. Én mindannyi­kor visszatettem a helyére, de ’rundhiába... A cipészek ki iordják a bőrhulladékot a ku-< kba. de éjjelente azt is min. ! kiszórják: kiteregették as ■fára a sok bőrt egészen a- Berzsenyi utcáig...« Kár, hogy így van, de ez is hozzátartozik Kaposvár város­képéhez. Mág^ ha viszonylag k'- .esen látják is. Sötét szín- Bizonyosaií lehetne vala- lenni, hogy ez- ne így le- gyen- , Nem okosnak zavart as Ibolyák A Somogy megyei Kertésze­ti és Parképítő Vállalat Május 1. utcai virágboltjának kiraka­tában cserepes növények zöl­dellnek. A vevő hiába keres nyüó virágokat, nem taláL — Sajnos régi gondunk a nyüó cserepes virág — mondja Horváth Sándorné, a bolt ve­zetője —, pedig sokan keresik. A hiánycikkek közé tartozik. Az elterjedtebb nevek nap­ján, így a közelmúltban a Már­ta-, Anna- es Judit-napon fel­szökik a bolt forgalma. Artna- napon például 14 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. ezen belül eladtak csaknem kétezer szál szegfűt. — Milyen virágokat kedvel­nek elsősorban az emberek? — A vágott szegfűt, rózsát. Színben is van egy kiugró igény, ez a vörös. Legtöbben az ilyen színű virágokat kere­sik. — Milyen a boK ellátottsá­ga? — Szeretnénk, ha változato­sabb lenne. Egy-egy nyári szinte állandóan keresik. Hi­ánycikk a fokföldi ibolya is, ez nagyon kedves, dúsan virágzó cserepes növény. Akik pedig szobanövényt szeretnének vá­sárolni, elsősorban a vizipál- mát keresik — sajnos hiába. — És mi áss, amil^ mindig, f kap mi' — Természetesen a legkere­settebb virágok állandóan kap­hatók. Rózsa, szegfű mindig __ van. A közelgő Ibolya-nap nem idény során hat-nyolc fajta 'okoz majd zavart. Remélhető­vágott virágot árusítunk, és ez nem elég. Gladioluszból pél­dául nagyon keveset kapunk, Fegy ház, szigorított börtön Súlyos büntetést kaptak a balatoni villák rémei Rájárt a rúd mostanában a I két »betörőpáros« fölött is ítél­kezet, s a tolvajok bizony nem» úszták még kis büntetésekkel.. A huszonegy éves, büntetett előéletű Polgár Imre budapesti alkalmi munkás, a többszörö­sen büntetett, harminhét éves, Karmacsi Dénes József az idén kötött barátságot. Miután meg­tudták egymásról, kifélék-mi- félék. közös »akcióra« szánták el magukat. Zamárdi, szárszói és balatonmáriai villákat sze­meltek ki, négy alkalommal törtek be, és majdnem húsz­ezer forintnyi kárt okoztak a tulajdonosoknak. A bíróság Dénes Józsefet négyévi és hathónapi fegyház- ra és nyolc évre eltiltot­ta közügyektől. Polgár Imre büntetése kétévi és hathónapi szigorított börtön, valamint négyévi eltiltás a közügyektőL A huszonkét éves, mátészal­kai Mőna Tibor Dencséknél rutinosabb és vakmerőbb bű­nöző, fiatal kora ellenére meg­járta az ország majdnem min­den börtönét. Első betörésének szomorú eredménye több mint tízezer «forint kár. Valamivel később óalatonlellei ABC'-áruház- hatezer formt értékű hol- imit »léptetett« meg. Egymás sután hatolt be a nyaralókba, és _ ahol szegényesnek találta a zsákmányt, ott nem sokat idő­zött. Máté Kálmán huszonkét, éves, kocsordi segédmunkás személyében kiváló társra ta- ■ lált. Hamarosan együtt követ­etek el a bűncselekményeket, tés loptak, amennyit elbírtak. A vaskos vádirat bizonysága ^szerint jó néhány villatulajdo- •m ásnák szereztek igen keile- -mellen nyaralást. A Siófoki Járásbíróság ki­szabta büntetés arányban áll a bűncselekmény-sorozat ve­szélyességével: Móna Tibort hatévi fegyházra ítélték, és nyolc évre eltiltották a köz­ügyektől. A buzgó segítőtárs, Máté Kálmán kétévi börtört kapott, és további két évre el- tütották, a..kozügyektől leg a hiányzó és kéresett nö­vényekből is kapunk addigra szállítmányt; Dicsekvés Az ifjú asszonyka di­csekszik a barátnőjének: — Már egy éve vagyok férjnél, de még egyszer sem volt nézeteltérés köz­tem és a férjem között. Ha igazam van, azt a fér­jem rögtön belátja. — Megkérdi a barátnője: — És ha a férjednek van igaza? — Az még nem fordult elő! Szabad Kovácsék- Olaszország­ban nyaralnak. Kovacsné egy napon meg akarja spórolni a strandfürdő be­lépti díját, és a tengerpart egy távoleső helyén vetkő­zik le, hogy ingyen füröd- jön. Épp be akar lépni a vízbe, amikor a parti őr rászól: — Kérem, itt nem sza­bad fürödni! — Ha nem szabad, miért nem mondta ezt már ak­kor, mikor vetkőztem? — Azért, mert vetkőzni szabad. Válasz Pistike beteg, elhívják hozzá az orvost. Délben hazajön a papa és megkér­di: — No, Pisti, mit csinált a doktor bácsi? — Itt volt — mondja Pisti —, és a hasamon te­lefonált Skót vicc A skót bánatos arccal megy az utcán. Szembe jön vele egy ismerőse és megkérdi: — Mi a baf? — Képzeld el, barátom, nem vagyok képes felven­ni az örökségemet — Hogyhogy? — Ugyanis a nágybá- tyámtól örököltem egy pár cipőt, de neki 39-es lába volt, az enyém meg 42-es. Vendéglőben Brahovacz megebédel egy vendéglőben. Fizetés­kor így szól hozza' a fő- pincér: — Pardon, kérem,, ez az 50 koronás rossz. — Akkor kvittek va­gyunk — mondja Braho- vácz. — Nocsák, miérü? — Azért, mert az ebéd & rossz veit A pszichiáternél Cicvarek felkeresi a pszichiátert, és így panasz­kodik neki: — Valahogy olyan bi­zonytalan, ideges, ingerlé­keny vagyok. — És nincs ez valamiféle összefüggésben a házaséle- tévél? — kérdezi az orvos. — Talán igaza van. Az utóbbi időben úgy érzem, az a kényszerképzetem, hogy . mindannak, amit a feleségem mond, értelme és logikája van IZ1 Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-310, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2, Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján San ti or Beküldött kéziratot nem őrzfiuk meg és nem adunk vissza Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknéL Előfizetési díj egy hónapra 20 £*» Index: 25 967. Készült a Somogy megye? Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca Sándor u. & Felelős vezető:

Next

/
Thumbnails
Contents