Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-25 / 200. szám
Kimondták az egyesülést a nagycsepeiyi, a kölesei és a teleki szövetkezeti gazdák Már az új alapszabályt készítik A siófoki járás három közös gazdaságának: a kötéséi Jóreménység, a teleki Béke és a nagycsepeiyi Kossuth Termelőszövetkezetnek a vezetőiből vagy másfél hónappal ezelőtt előkészítő bizottság jött létre abból a célból, hogy a már korábban megfogalmazódott egyesülési elképzeléseknek reális keretet adjanak, és elkészítsék az indulási alapul szolgáló középtávú fejlesztési tervet. Ez ad programot az egyesült termelőszövetkezetnek. A tervet mindhárom tsz- ben megbeszélték, illetve megvitatták a termelőszövetkezeti és pártalapszervezeti vezetőségek, valamint a taggyűléseken a párttagok. Ezt követően került sor mindhárom helyen a közgyűlésekre, ahol a szövetkezeti gazdák mondták el véleményüket, és döntöttek az egyesülésről. Kötésén kezdődött... A kölesei Jóreménység Tsz- ben a múlt hét keddjén hívták össze a szövetkezet tagságát, s a mintegy 300 szavazatnak a 95 százalékát az egyesülés mellett adták le a gazdák. Három nappal később, pénteken, a teleki Béke Tsz- ben került sor a közgyűlésre, s a tagság döntő többsége itt is úgy foglalt állást, mint Kötésén. Végül ezen a héten, hétfőn a nagycsepeiyi Kossuth Tsz-ben ült össze a tagság, s csaknem százszázalékos szavazatot kapott az egyesülési javaslat. Mindez azt bizonyította, hogy a belső érlelési folyamat beteljesedett. Ahhoz, hogy a gondolat testet öltött, jelentős segítséget nyújtottak a járási párt és -tanácsi szervek, de különösen hatékony módon működött közre a középtávú fejlesztési terv kidolgozásában az Éázak-somogyi Termelőszöyetkezetek Területi Szövetsége. A most már közösen elhatározott egyesülés azt jele; ' hogy a kölesei tsz, ahol az összterület 2811 hold és 425 tagot számlálnak, a teleki tsz a 1006 holdjával és a 123 taggal, valamint a nagycsepeiyi szövetkezet a maga 2375 holdjával és 247 tagjával olyan nagyüzemet hozott létre, melyben az eddigi termelési lehetőségek * jelentősen kibővülnek, számos korszerű módszert, technológiát megvalósíthatnak és eredményesebben alkalmazhatnak. A csaknem 800 tsz-tagból a rendszeresen dolgozók száma mintegy 440. Amit a program tartalmaz A középtávú program lényegében meghatározza, milyen úton fejlődik majd az egyesült tsz a több mint 6000 holdon. Kitűnik belőle például, hogy a növénytermesztés szerkezetét lényegesen nem változtatják meg, ezt az ágazatot főként a takarmánybázis megteremtése céljából a szarvasmarha-tenyésztésnek rendelik alá. Most 224 tehén van a három gazdaságban együttvéve, ezt az állományt 1975-ig 380-ra fejlesztik. Ésszerű átcsoportosításokra kerül sor, s később majd szakosított szarvasmarha-telepet alakítanak ki. Nyolcmillió forintos, saját erőből megvalósítandó beruházást terveznek, s ehhez jön az állami támogatás, amelynek segítségével terveiket megvalósíthatják. Rekonstrukciókat, korszerűsítéseket is végeznek fejlesztési céljaiknak megfelelően. A Nagycsepelyen levő, jelenleg melléküzemágként üzemelő téglaégetést úgy fejlesztik, hogy onnan nyerjék majd a saját épületberuházásaikhoz szükséges teljes téglamennyiséget. S mivel még egyik tsz-nek sincs építőbrigádja, úgy számolnak, hogy az egyesült gazdaság létrehozza a maga építőcsoportját a beruházási tennivalók megvalósításához. Az egész tervet úgy alakították ki, hogy az a szar40 millió forintért gyártanak gyermekbútorokat Üj, korszerű gyártmányokat vezet be s nagyszériás termelésre készül az Iskolabútor- és Sportszergyár. Máris vannak ezekből a sajáttervezésű, mattlakkos felületű, moshaFó gyermekbútorokból a következő években mintegy 40 millió forint értéküt gyártanak. Jövőre már 10 000-es tételben bocsátják a kereskedelem rendelkezésére a lakosság körében már kedvelt Tomi-író- ásztalt és iskolapadokból, székekből is ki tudják majd elégíteni az igényeket csakúgy, mint tanári szobaberendezésekből, iskolatáblák'ból is. vasmarháprogram céljainak az elérését is elősegítse. A sertéstenyésztésben a szinten tartásra törekszenek: 90 kocát tartanak majd, és 900 hízót értékesítenek évente. A Kötésén levő szövetkezeti keverőüzemnek a minimális költséggel való bővítése, korszerűsítése is szerepel terveikben. Az egyesülésben részt vevő tsz- ek közül egyiknek sincs terményszárítója, ezért nagy teljesítményű szárítóberendezésről gondoskodnak — ennek szükségességére egyébként az idei gabonabetakarítás is figyelmeztetett. Növekszik a szőlőterület és az árbevétel A három tsz-nek most ösz- szesen 75 hold szőlője van, ebből a legtöbb — 6a hold — Kötésén található. Ezt a területet 1975-ig 50 holdas nagyüzemi telepítéssel bővítik Ügy tervezik, hogy a Kötésén tavaly épült pincében palackozó gépsort állítanak be a saját termésű boraik palackozására: ezzel bővítik a gazdaságbán a foglalkoztatási lehetőséget, és növelik a szőlészeti üzemág jövedelmezőségét. Erre az évre a három tsz együttvéve 26 millió forint árbevételt tervezett termelési tevékenységéből. Ezzel szemben a középtávú program már azt a célt tűzte ki, hogy 1975- re — főként az állattenyésztés korszerűsítése révén — elérik a 31 milliót. A terv a tagságnál reális, mérsékelt jövedelemnövekedéssel számolt: a három tsz átlagában most egy tagra 17 984 forint évi részesedés jut, ez a szám 1975-re 20 833 forint lesz. Ez is mutatja, hogy az összes jövedelmnek egy jelentős hányadát üzemfejlesztésre fordítják majd. A tagság támogatja ezt a programot. 1973 januárjában a mostani három tsz már közösen kezdi az évet — így szól az egyesülésről döntő közgyűléseken hozott' határozat. Egy hónap' belül megválasztják az egyesült tsz vezetőit, döntenek a gazdaság új nevéről, s ez idő alatt az új alapszabályt is közgyűlés elé viszik. Ennek a hétnek az első felében egyébként már összeült a kötcsei, a teleki és a nagycsepeiyi tsz- vezetőkből álló előkészítő bizottság, és hozzáfogott az új alapszabály kidolgozásához. H. F. Az SZMT-elnökség napirendjén • • Üzemi közműv Tegnap Róna Imre elnökletével ülést tartott a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Az ipari üzemekben folyó kulturális munka szerepelt a napirenden. Az SZMT kulturális bizottsága előterjesztésének vitájában felszólalt Honfi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője; a napirendet pedig Klenovics Imre vezető titkár összegezte. Sok elevenbe vágó kérdésről mondták el tapasztalataikat az elnökség tagjai. Egy bizonyos: a hozzászólók véleménye szerint a kulturális kérdések összefüggésénél nem elégedhetünk meg általánosságokkal. Mint Honfi István mondta hozzászólásában: a fejlődés ellentmondásokat teremt, s ezekkel szembe kell nézni, nem valamifajta »általánosított messzeségből«, hanem egyedi valóságában. Hogy miért? Többek között azért is — az ülés egyik megállapítása —, mert bizonyos kérdések makacsul ismétlődnek. Az üzemi közművelődésben az eredmények mellett nagyon sok helyütt egy helyben topogás tapasztalható. Nem elég kimondani, hogy ennyi meg ennyi TIT-előadást tartottak (az legföljebb egy öncélú számszerű önigazoláshoz jó), azt is vizsgálni kell és kimutatni, hogy milyen mértékben volt az tudatformáló. A tegnapi hozzászólásokból olyan jogos igény érezhető ki: jó lenne már egyszer azt -is kimutatni, hogy a kulturális rendezvények, klubestek, szellemi vetélkedők, ismeretterjesztő előadások miképpen haladnak az élet nyomában. Hogyan próbálnak hatni a dolgozók világnézetére, nemcsak alapvető, hanem mindennapos aktuális kérdésekben is. Még pontosabban, hogyan használják ki az illetékes rendezők, szervezők, előadók a tömegkommunikáció által mindennap közzétett tényanyagot, hogyan .próbálják a helyes ítélet irányába befolyásolni hallgatóságukat a napi politikai eseményektől kezdve a közgazdasági, vagy éppen közigazgatási kérdésekig. így válik a kulturális tevékenység agitációvá, így orientál — mert mindez küldetése is. Az üzemi közművelődésben sincs egyedül üdvözítő forma — szűrhetjük le több hozzászólásból is. Ehhez utalásképpen nem árt hozzátenni a gazdaság mindenapos példáját; a nagyobb eredmények elérésében a vállalatok sem másolják egymás módszereit, csupán a jól bevált módszert veszik át. Nem ártana megszívlelni mindezt az üzemi művelődésben is. Nem mindenütt ugyanolyan módszerrel (és gyakran N- em keltett belpolitikai izgalmat, váratlan meglepetést, amikor a közelmúltban a szocialista államélet fejlesztésének aktuális tennivalóit vitatva, közéletünk legilletékesebb fórumain került szóba: helyes munka- megosztással, hivatásszerű elhatározással kell rendezni néhány kusza munkaterületet. Korábbi elképzelések ugyanis társadalmi szervekre, mozgalmakra bíztak fontos állami tennivalókat, arra gondolván, hogy az ilyenfajta társadalmasításnak megértek már az előfeltételei. Tömegszervezeti kezelésbe került például annak idején a szociálpolitika legfontosabb intézményrendszere, a társadalombiztosítás. Ez ellen a szakszervezet sem tiltakozott. Ám kiderült, hogy a korábban helyesnek tűnő intézkedés nem váltotta be a hozzáíű- zütt reményeket, s a szorosan vett állami feladat nem társa- dalmasodott egy lényegében adminisztratív intézkedés hatására. A helyzet inkább bonyolultabbá vált. Sajátos kettősség alakult ki, amely nem vált javára sem az állami irányításnak, sem a formális gazdának, a szakszervezetnek, de nem használt a társadalom- biztosításnak sem. Az eltelt néhány esztendő tapasztalatai Racionális szociálpolitika nemcsak a szakembereket, hanem a laikusokat is erre a felismerésre vezették. A közvélemény elégedetten nyugtázta tehát a korrekcióra tett javaslatot, kerüljön minden a legilletékesebb kezébe. A módosítás elhatározásának tényét is örömmel fogadta, mert újra bizonyítékot látott arra, hogy le tudjuk vonni egy helytelennek bizonyult -korábbi intézkedés konzekvenciáit, nem igyekszünk csalhatatlannak mutatkozni. Túl az intézkedés eme elvi-politika: és morális rezonanciáján, a szociálpolitikai tennivalók állami irányításának rendezése rendkívül fontos és aktuális feladat. Abból kell kiindulni, hogy az életszínvonal alakulása Szempontjából a munka alapján já^ó díjazás és a szociálpolitikai keretek között biztosított általános ellátás a legfontosabb. Ha ez így igaz — márpedig érvényéhez nem férhet kétség —, akkor rendkívül fontos a két terület ösz- szehangolt fejlesztési koncepciójának kidolgozása, a rendelkezésre álló anyagi lehetősegek leghatékonyabb felhasználása. A jelenlegi munkamegosztás, amely döntő állami feladatokat bíz tömegszervezetre, nem biztosíthatja az összehangolt fejlesztést és a hatékony felhasználást. Ez az érem egyik oldala. Ami pedig az eredeti szakszervezeti feladatot jelentené, mármint a megfelelő társadalmi ellenőrzés megvalósítását, a dolgozók érdekeinek képviseletét, hogyan funkcionálhatna, amikor a szakszervezetnek saját magát kellene vétóznia és ellenőriznie? A kettősségnek csak egyetlen következménye lehet: a terjedő bürokrácia. A szociálpolitika egységes állami irányításának helyre- állításával fontos rendező elvek érvényesülhetnek, és az elvek kitűnő gyakorlatokban kamatozhatnak valamennyiünk javára. Mód nyílik a szociálpolitika egységes irányítása feltételeinek biztosítására. Létre lehet hozni azokat az előfeltételeket, amelyeknek áldásos hatására hasznosabban, termékenyebben lehet felhasználni a rendelkezésre álló pénzt, energiád és kapacitást, egyszerűbbé és gyorsabbá lehet tenni a szociálpolitikai ellátást, a társadalombiztosítást. Magyarország felnőtt és serdülő lakosságának jelentős része tudja saját keserű tapasztalatai alapján, hogy mily tekervé- nyes útjai vannak mindannak, amit a köznyelv SZTK- ügynek nevez, talán maga sem hiszi, hogy másként is lehet. Biz'onyára Tehet. A szociálpolitikai irányítás korszerű és halaszthatatlan reformja sikerének egyik biztosítéka éppen az, hogy a szakszervezet mint tömegszervezet, mint a dolgozók szervezett érdekképviselete a jövőben valóban ».eredeti funkcióját gyakorolhatja. A dolgozók érdekeit képviselheti, megfelelő befolyással rendelkezve a szociálpolitikai fejlesztésre vonatkozó elgondolások kialakításában, végrehajtásában. E gyszóval az ügy a helyére kerül. Ez a bölcs, de olykor elfeledett józan és racionális rendezési elv érvényesül akkor, amikor majd a szociálpolitikai, munkave delmi tennivalók a megfelelő állami szervek hatáskörébe kerülnek. S. L rossz módszerrel) kezelve az üzemi közművelődés ügyeit, hanem differenciáltan, a gyári lehetőségek és a dolgozók igényei, szociális körülményei szerint, a településviszonyok figyelembevételével. A megszo- kottság miatt — de nevezzük nevén: a nemtörődömség miatt — a termelésben egyébként elöl járó üzem a közművelődésben hátul kullog. A Kaposvári Ruhagyár például több mint kétszázezer forintot áldoz a szociális, kulturális alapra. Az már megszokott dolog, hogy a kulturálódásra költik ebből a legkevesebbet — »részarányosán«. Kimutatható másutt is, sajnos, hogy a szociális, kulturális alap igen kis hányadát költik igazán közművelődési célokra. Természetesen van jó ellenpélda Kaposváron és másutt is Somogybán. Ezúttal nem taglalhattuk az SZMT-elnökség tartalmas vitájának valamennyi kérdését, de végül egy alapvető kérdésről szólnunk kell. S ez a dolgozók iskolázottsága, szervezett szakmai és általános képzése. Nagyon sok vonatkozásban ettől függ az üzemi közművelődés hatékonysága is. Mert ha nincs igény, megfelelő iskolázottsági alap, akkor hiába a közművelődési »kínálat«. A tapasztalat sajnos az, hogy a vezetők egy része elzárkózik az iskolai továbbtanulás támogatása elől, másrészt nagyon sokan elfoglaltságra hivatkozva visszautasítják a javaslatot. * Tröszt Tibor Üj szennyvíztisztító épül Marcaliban Egy medence zsaluzása. A gépház alapjait betonozzák. A megye legnagyobb társulati beruházásaként megkezdődött és jó ütemben halad az új tisztítótelep építése Marcaliban, a délkeleti határrészen. A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat kivitelezője a csaknem 25 milliós munkának, amelyből még az idén 5 millió készül el. A tisztítómű az ország legnagyobb úgynevezett oxidációs árokrendszerrel működő telepe lesz, teljes kiépítése után napi 2400 köbméter szennyvíz teljes biológiai tisztítására alkalmas, és a távlati igényeknek is megfelel. A tavalyinál 30 százalékkal nagyobb cukorrépatermés feldolgozására készült fel az ipar Csütörtökön a Cukoripari Vállalatok Trösztje székházában, a gyárak igazgatói tanácskoztak az idei cukorgyári szezon előkészületeiről. Az előzetes becslések szerint az idei cukorrépatermés várhatóan 30 százalékkal nagyobb lesz a tavalyinál. A növekedés részben a jó termessel magyarázható, részben azzal, hogy 1971-hez képest az idén 5500 hektárral növelték a termőterületet, miután felvásárlási áremeléssel sikerült , fokozni a termelők anyagi érdekeltségét. Somogyi • Néplap 1 3
