Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

A Kaposvári Yárosi Tanács Y. B. napirendjén: A lakáselosztás tapasztalatai Széles körű érdeklődésre számot tartó témáról tárgyalt tegnapi ülésén a Kaposvári Városi Tanács V. B. — a dr. Terlaky Józsefnek, az igazga­tási osztály vezetőjének je­lentését vitatta meg, amely ar­ról tájékoztatta a testületet, hogyan sikerült a tavaly jú­lius 1-én életbe lépett lakás­ügyi jogszabályok érvényesí­tése. Bár az elmúlt években sok lakás épült a városban, az iparosodás gyors üteme, a fa­lusi lakosság beáramlása, va­lamint a szükségessé vált bontások miatt alig vagy egy­általán nem csökkent a lakás­ra vái'ók száma: a kielégített igénylők helyére nap mint nap újabbak jelentkeznek. Ép­pen ezért többszörösen fon­tos, hogy a rendelkezésre álló lakásokat nagy körültekintés­sel, a jogszabályok elveihez szigorúan ragaszkodva, a nyil­vánosság teljes bevonásával osszák el. És ez nem egyszerű, mechanikus ügyintézést kíván, hanem megfontolt, a körülmé­nyek pontos ismeretén alapu­ló gazdálkodást a rendelke­zésre váró lakásokkal. Megfelelt-e a követelmé­nyeknek az igazgatási osztály munkája? Az egy év gyakorlati ta­pasztalatait összegező jelen­tés, de még inkább a hozzá­szólások alapján igennel vála­szolhatunk. Bizonyítja ennek jogosságát az a tény, hogy sok régi igényt elégítettek ki, még­pedig úgy, hogy az elosztott lakásokat valóban a legjob­ban rászorulók kapták. E nagy felelősséget igénylő munka végzésében az osztály ügyin­tézői szorosan együttműköd­tek a Lakásügyi Társadalmi Bizottsággal, illetve az Ingat­lankezelő Vállalattal. A lakások igazságos elosz­tása, a lakásalap maximális kihasználása az igénylők nagy többségénél kedvező fogadta­Kazánja vitás Hl Dél-Dunántúl vegyes tüzelésű kazánjainak samott- és cső­cseréjét a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat végzi. A kétszáz literesnél nagyobb tartályok víz­melegítésre gazdaságosabban használhatók, mint a villany- melegítők. tásra talált. Persze nem min­denkinél. Különösen a kedve­zőbb jövedelmi és anyagi vi­szonyok között élők körében lehetett találkozni meg nem értéssel, ha nagyobb anyagi terhet jelentő lakásellátási formát ajánlottak számukra. Szinte naponta jelentkeztek továbbá olyanok, akik körül­ményeikre hivatkozva soron kívüli elhelyezést kértek. Ezeknek a kívánságoknak ter­mészetesen nem lehetett ele­get tenni. Mindezek azonban — bár sok gondot jelentettek az osztálynak és a társadalmi bizottságnak — nem befolyá­solták a munka eredményét. Hiszen más oldalról, a vártnál lényegesen kevesebb helyen volt tapasztalható ellenállás, nézeteltérés a lakáshasználat­ba vételi díj fizetése vagy az állami lakbérhozzájárulás megszüntetése miatt. Arról is számot adott a je­lentés, hogy összesen 1561 la­kásigényt újítottak meg az erre vonatkozó jogszabály alapján, — közülük 250 meg 1966-ban keletkezett. A la­kásügyi intézők nagy gonddal végezték el az ezzel kapcsola­tos helyszíni vizsgálatokat. Ennek ellenére előfordult, hogy néhány igénylőnek sike­rült lényeges körülményeket elhallgatnia. Ezekre azonban — a lakosság bejelentései alapján — csakhamar fény derült. (Egyébként csak eb­ben az évben 28 igénylő ellen érkezett bejelentés, amelyek — egy-két kivétellel — helyt­állóknak is bizonyultak.) — Az is általános tapasztalat, hogy a lakásigénylők nem je­lentik a személyi, családi kö­rülményekben, a jövedelmi és 1 vagyoni viszonyokban időköz­ben történt változásokat. Szó esett arról is, hogy — bár a lakáscsere-forgalom megélénkült az elmúlt évben — a tanácsi értékesítésű la­kásokban csak elenyésző arányban került sor minősé­gi cserére. Az ezzel kapcso­latban alkalmazott szabályo­zók nem bizonyultak elég ösz­tönzőknek. A vb határozataiban — egyebek között — intézkedés­re hívta fel a terv- és munka­ügyi osztályt az elosztásra ter­vezett lakások beköltözhetősé- gének biztosítására. Átépítik a Lenin Kihászati Művek II. számú kakiját A Lenin Kohászati Művek egyik 45 éves kohója teljes átépítést igényel. Kicserélik a bel­ső páncélzatot, és megerősítik a kohótartó vasszerkezetet is. A 70 napig tartó munka zö­mét a Kohászati Gyárépítő Vállalat szakemberei végzik el. Képünkön: Készül a kohó ak­nájának új páncélzata. Az önállóság jegyében Keresett a Shed acélszerkezet Nem a véletlen műve.~ Miért hazánkban lesz a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Kiállítás és Vásár ? Mint arról már tájékoztat* tűk olvasóinkat, az I. borvilág­versennyel egy időben és azzal kapcsolatosan ugyancsak ha­zánkban rendezik meg augusz­tus végén, illetőleg szeptember elején a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Kiállítást és Vá­sárt is. Érthető a kérdés: mi­ért kaphatta meg Magyaror­szág ennek a rangos nemzet­közi eseménynek a rendezési jogát? Somogy megye földterületé­nek művelési ágak szerinti megoszlásban a múlt év köze­pén összesen 8111 hektárral szerepelt a szőlő. Ebből az ál­lami gazdaságokban 979, a termelőszövetkezeti közös gaz­daságokban 712, a háztájiban 4617, az egyéni és kisegítő gazdaságokban pedig 1803 hek­táron termesztettek bor-, ille­tőleg csemegeszőlőt. Az utób­bi esztendőkben az olyan, im­már külföldön is méltán elis­mert szőlő- és bortermelő gaz­daság mellett, mint amilyen a Balatonboglári Állami Gazda­ság, egyre több somogyi ter­melőszövetkezet hallat magá­ról, különösen jó minőségű borai révén. Ha példaként csak néhányat is említünk kö­zülük, mint a kötcsei, a za- márdi, a böhönyei, a kéthélyi tsz, ez is a növekvő eredmé­nyek mellett szól: boraikkal nemcsak megyei, hanem orszá­gos versenyeken is sikeresen szerepelnek, érmeket szerez­nek. Hazánk nem tartozik a nagy Szőlőtermesztő országok közé világviszonylatban, összes sző­lőterületünk 222 000 hektár (a világon mintegy 10 millió hek­táron termesztenek szőlőt, és 300 millió hektoliter bort ké­szítenek), s a szőlő és bor elő­állításában a tizenkettedik he­lyen vagyunk. A bor minősége szempontjából azonban a szak- vélemény a világ három leg­jobb bortermesztő országa kö­zött tartja számon hazánkat Jelentős része van ebben a nagy elismerésben Tokaj, Ba­dacsony, Eger és a többi híres borvidék kitűnő termésének. A világ szőlőterületének kö­rülbelül a háromnegyede Eu­rópában van, s itt találhatók a boraikról, szőlőikről leghíre­sebb országok is. Legnagyobb a híre-neve és ezzel a világ- ranglista élén áll boraival Franciaország: évente 60—70 millió hektolitert állítanak elő. Az össztermelést illetően szo­rosan követik a franciákat az olaszok. Azután a spanyolok következnek. A Szovjetunió a legnagyobb szőlőtermesztő ál­lamok között a negyedik he­lyet foglalja el az utóbbi évek nagyarányú telepítései révén. Argentína, Algéria, Portugália és az NSZK bortermelése szin­tén számottevő. Ilyen rangos »-bor-nagyhatal­mak« mellett szép sikernek számít az a döntés, amely sze­rint hazánk kapta a megbíza­tást a kiállítás megrendezésé­re. Nyilvánvalóan figyelembe vették szőlőkultúránk ősi ha­gyományait, a mai időszakra kialakult nagyüzemi szőlőter­mesztés magas szintjét és kor­szerű színvonalát, a kiváló és nemes borokat, a szőlő- és borgazdaságainknak az élelmi­szer-gazdaságban betöltött sze­repét. Jó tudni, hogy ehhez Somogy is hozzátett valamit, az itteni szakemberek is elis­merést szereztek. Ezt látszik bizonyítani a rendezőknek az az elhatározása, amely szerint a nemzetközi kiállítás szakmai programja keretében a Bala­tonboglári Állami Gazdaságba is eljutnak a hazai és külföldi szakemberek. Az Építőgép gyártó Vállalat Nagyberendezések Barcsi Gyára 1972. január 1-től ön­álló. Ebben az évben 16 millió forintos nagyságrendű fejlesz­tést terveznek. Az öntödében az Épületgép- gyártó Vállalat termékeihez szükséges öntvényeket készí­tik el. Az első öntésre a ter­vek szerint október elején ke­rül sor, és a sikeres próba- üzemelés után 1973. január 1-én beindul a folyamatos ter­melés. Az új öntödében két kúpoló kemence lesz. A tech­nikai színvonal korszerűségét a teljesen új, nagyrészt len­gyel importból származó gépi berendezések biztosítják. Az öntöde felszereléséhez szüksé­ges egyéb fémszerkezetű be­rendezéseket, a kúpoló kemen­céket a gyárban tervezték, itt is gyártják, de a szerelést is »•házon belül« oldják meg. Ez biztosítja, hogy hazai szinten modern öntödéje lesz a gyár­nak. Az új létesítmény a ter­mékek minőségére, a termelé­kenységre és a dolgozók mun­kakörülményeire is kedvező hatással lesz. Az öntödét olyan üzemrész­be telepítették, ahol koráb­ban az acélszerkezet gyártása folyt. Így föl kellett építeni egy csarnokot a korábbi 800 négyzetméteres helyett. Ezt a célt szolgálja egy 18 méterszer 60 méteres, daruzott alapterü­letű (a teljes nagyság 22x60 méter), Shed acélszerkezetű, üvegfalú gyártócsarnok. Itt a nehéz acélszerkezeteket fog­ják gyártani. A daru teherbí­rása 12,5 tonna, szemben a korábbival, amelyik csak 5 tonnás volt. Így nagyobb da­rabokat tudnak a gyártási fo­lyamat során mozgatni. A csarnok fölszerelését szep­tember végén fejezik be. Ek­kor az új darabolóműhely el­készültével az acélszerkezetek készítését egy szalagrendszerű folyamatgyártással oldják meg. Ebbe a folyamatba il­leszkedik bele az új gyártó- csarnok is. A Shed acélszerkezetek gyártása a vállalatnak a könnyűszerkezetes program­ja. Ezeket a szerkezeteket egyébként a gyárban 1964 óta készítik. A vállalat három gyárában 1972-ben és részben 1973-ban megvalósítandó re­konstrukcióhoz szükséges acélszerkezeteket itt Barcson készítik. Shed — Mi az előnye a acélszerkezetnek ? Kérdésünkre Pethes a gyár műszaki-l igazgatóhelyettese válasz.. — Egyrészt kevés az a mun­kaerő-szükséglet, melyet egy- egy csarnok fölépítésénél föl kell használni. Elenyésző nagyságrendű az a falfelület, üzemekkel? melyet a hagyományos épít­kezési móddal kell elkészíte­ni. Ez mentesíti az építőipart is. A csarnokok minden irány­ban tetszőlegesen bővíthetők azonos nagyságrendű szek­ciókkal. Egy-egy szekció mé­rete 12x16 méter, ezekkel az elemekkel lehet az alapterü­letet növelni. A szerkezet úgy van kialakítva, hogy csatla­koztatható legyen hozzá a kö­vetkező elem. Van olyan szer­kezet is, ahol nagyobb teher­bírású, húsz és fél tonnás da­rut lehet alkalmazni. A gyár­ban folyó rekonstrukció során a szakemberek megszerzik a szükséges tapasztalatokat. Be­fejezik a csarnok fölszerszá- mozását is, amelynek korsze­rűsége megteremti a gazdasá­gosság és a termelékenység feltételeit. ­A barcsi gyár által végzett piackutatás során szerzett ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy más vállalatok és cégek is érdeklődnek a Shed acél- szerkezet iránt. 1973-ra már mintegy 25 ezer négyzetméter­re van igény. Ezeknél a meg­rendeléseknél a szerelést a gyár végzi el. A jövő évtől a gyárak na- vobb munkavállalási lehető­det kaptak. Ez korábban az árbevételi terv 5 százaié­ig terjedhetett. Minthogy a ..orlátozás megszűnt, a gyár önállóan tehet árajánlatot és köthet szerződést. — Milyen a kapcsolat a Somogy megyei vállalatokkal, Növekvő tejtermelés a barcsi járás tsz-eiben RÖVID TÁJÉKOZTATÓ ke­rült kezembe a minap, s ebből azt tudtam meg a Somogy me­gyei Állattenyésztési Felügye­lőség termelésfejlesztési osztá­lyától, hogy javult a tejterme­lés a barcsi járás termelőszö­vetkezeteiben. Ezt a tényt azokkal az előzetes adatokkal támasztják alá, amelyek sze­rint a járás tizennégy közös gazdaságában a múlt év első feléhez .viszonyítva az idén azonos időszak végére 107 li­terrel emelkedett — 1186 li­terről 1293 literre — hat hó­nap alatt az egy tehénre jutó tejhozam. Az idei év első fe­lében különösen a patosfai— ladi Kossuth és a szuloki Pe­tőfi Tsz-ben számottevő a ja­vulás: 533, illetőleg 362 liter. Ä tájékoztató azzal a megál­lapítással zárul, hogy az elő­relépésben jelentős része van az állatok szakszerűbb előké­szítésének és takarmányozá­sának, s nem utolsósorban a javuló szakember-ellátottság­nak. Nos, hogy ténylegesen a «he­lyére tegyük« a barcsi járás közös gazdaságainak tejterme­lési eredményeit, nem árt — viszonyítani. Viszonyítani az elmúlt éveik teljesítményeihez, a megyei összképhez, a felada­tokhoz, a sajátos helyi adott­ságokhoz. A barcsi járásban tavaly a tehenek tejtermelése 100 hek­tár közös szántóra vetítve 245 hektoliter volt. A marcaliak után ez a legmagasabb a járá­sok között, éS 20 hektoliterrel meghaladja a megyei átlagot. Az egy tehénre jutó évi tej- hozammal az élre kerültek a múlt év végén: 2432 litert ér­tek el, s ez is csaknem 160 li­terrel több a megyei átlagnál. A fejlődés viszonylag egyen­letesnek mondható, hiszen 1966-ban 1955, 1967-ben 2249, 1968-ban 2285, 1969-ben 2315, két évvel ezelőtt 2314, tavaly pedig a már említett 2432 li- ter jutott egy-egy tehénre. A járásban sok a jó átlaggal ren­delkező tm. esi bizonyítja. hogy bár a barcsi járásban a múlt évben legjobb eredményt elért rinyaújlaki Haladás Tsz a maga 3096 literével a többi' járás legjobbjai — a látrányi, a simonfai, a kéthélyi, a sza- bási és a karádi tsz — mögé szorult, átlagban mégis az él­re kerültek. MOST, AZ ELSŐ félévi adatokból következteve ismét előbbre rukkol ez a déli já­rás. S ha eredményekről be­szélünk, nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy ott, ahol ezek a termelőszövetke­zetek gazdálkodnak, bizony sok helyütt nem terem meg az olyan értékes takarmány, mint a lucerna, és a hagyo­mányok sem itt a legnagyob­bak. Ezek az eredmények azonban korántsem felülmúl­hatatlanok, sőt nagyon is in­dokoltak a további lépések itt és a megye más részén is. Bi­zonyosan segít ebben a szarvasmarha-tenyésztésről a múlt héten közzétett kormány­program is. H. F. — Gyárunk a nagyobb ön­állóságot arra használta fel," hogy a pártnak és a kormány­nak a beruházásokat érintő döntései feltétlenül érvényre jussanak, a beruházások gaz­daságosak legyenek. Ezt a vonzáskörzetünkbe tartozó megyék esetében a kisebb szállítási költségekkel is biz­tosítani lehet. A piackutatást tovább folytatjuk, fölmérve a megyében tervezett ipari és mezőgazdasági beruházásokat. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a legkomolyabb partner­nek a Somogy megyei cégek mutatkoznak, tőlük kapjuk a legtöbb megbízást. Ennek őszintén örülünk, hiszen ko­rábban a megyei beruházások­hoz az acélszerkezetet Észak- Magyarországról kellett be­szerezni. A környéken ugyan­is csak minőségileg kifogásol­ható termékek voltak kapha­tók. — A közvetlen cél a tárgya­lásokkal? — Augusztus végéig lezajla­nak a konkrét üzleti tárgyalá­sok az érintett megrendelők­kel. Ezek során .«.o-ig meg­állapodunk a megrendelések­ben. M. A

Next

/
Thumbnails
Contents