Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

MEGYEI BAJNOKSÁG Már csak a Marcali VM és a Kapoly nem vesztett pontot Tavaly rendkívül érdekes, izgalmas volt a megyei labda­rúgó-bajnokság I. osztályának küzdelemsorozata. Ügy fest, az idén is így lesz. A második fordulón jutottak túl a csapa­tok, de már csak két pontvesz­teség nélküli együttest talá­lunk. A Marcali V. Meteor ha­zai mérkőzése után most Cso- konyavisontán is győzni tu­dott. Ezzel a marcaliak meg­őrizték vezető helyüket a baj­noki táblázaton. Sikeresen vet­te az idegenbeli akadályt a kapolyi Kiss J. SE is. Len­gyeltótiban győzött, így a má­sodik csapat, amely nem vesz­tett még pontot. A többiek ezt nem mondhatják el magukról. Három együttes: a Csokonya- visonta, a Somogyi SE és a Lengyeltóti eddig még nem tudott pontot szerezni. Balatoni enyves—Barcs 0:0 Balatonfenyves, 150 néző. vezette: Pesti. Hatalmas szélviharban került sor a balatonfenyvesiek hazai bemutatkozó mérkőzésére. A B. MEDOSZ nem tudta ki-' használni a szél támogatását, amikor sok helyzetük volt a hazai csatároknak. Igaz, a volt NB III-as csapat táma­dói is gólképtelennek bizo­nyultak. Kiemelkedő egyéni teljesítmény a mérkőzésen nem akadt. Igazságos döntet­len. Metzger János Csurgó—Balatonboglár 3:1 (2:0) Csurgó, 150 néző. Vezette: Horváth I. L. MINDIG A LEGJOBB LÉPÉST Győzött a chicagói komputer Harmadszor rendezték meg Bostonban a komputerek sakk­versenyét. Kilenc számítógép versengett, valamennyit ame­rikai egyetemek sakkozni tu­dó mérnökei készítették, illet­ve táplálták be. A győzelmet egy chicagói komputer szerezte meg. A szakemberek szerint az Már a 15. percben 2:Q-ra ve­zettek a hazaiak, a további két gól a 8.9., illetve a 90. percben esett. Az utolsó pilla­natban szépítettek a vendégek. G.: Polgár, Kiss, Mód, illetve Hock. Jók: Polgár, Kovács, Szmolek, illetve Hock, Jakab- fi, Magyar. Halmai Emil M. Latinca—Fonyód 4:0 (1:0) Marcali, 100 néző. Vezette: Tardi. Az első félidőben széllel szemben játszottak a hazaiak, ám így is vezetést tudtak sze­rezni. Szünet után a vendé­gek sikertelenül próbálkoztak meg a védekezéssel. A fonyódi csapat ereje elfogyott. G.: Far­kas, Huszár, Komócsin, Bajkai. Jók: Engelbrecht, Baj kai, il­letve Bognár, Fenyővári. Kisborsó Imre Babócsa—Karád 1:1 (1:0) Babócsa, 50 néző. Vezette: Réti. Végig szakadó esőben, viha­ros szélben játszották a mér­kőzést. A hazai csatárok so­kat hibáztak, ezért szerzett a vendégcsapat egy pontot. G.: Radics, illetve Csordás. Jók: Orosházi, Berkics, Hofmann, illetve Keresztes, Csordás, cali csapat, különösen Szántó, a hazai csapatból Vass jeles­kedett. Szöllősi Gyula Kapoly—Lengyeltóti 2:1 (1:1) Lengyeltóti, 150 néző. Ve­zette: Buzsáki. Egyenlő erők küzdelméből jórészt azért került ki győz­tesként a vendégcsapat, mert a játékvezető ítéletei rendre a hazaiakat sújtották. G.: Sós, Puha (11-esből), illetve Pozso­nyi. Jók: Savanyó, Fazekas, Puha, illetve Pozsonyi, Kesz­tyűs, Schmida. Dr. Körmendy István Taszár—K. Vasutas 1:0 (1:0) Kaposvár, 50 néző. Vezette: Ducsai. Orkánszerű szél, zuhogó eső A vendégcsapat kihasználta a szél támogatását, a hazai csa­pat nem. G.: Rónai. Jók: Rip­per, Barabás, Rónai, illetve Tián, Hegyi, Kovács. Végvári Dénes K. Táncsics II.—Somogyi SE 1:0 (0:0) Somogytarnóca—K. Rákóczi II. 1:5 (1:2) Schádl. Kovács Tibor Marcali VM—Csokonyavisonta 2:1 (0:1) Csokonyavisonta, 100 néző. Vezette: Tóth Gy. Zuhogó esőben, vizes, csú­szós talajon elkeseredett küz­delem folyt a győzelemért. Ezt egy lesgyanús helyzetből elért góllal szerezték meg a jobb összjátékot nyújtó ven­dégek. G.: Szántó, Szita II., illetve Vass. Jó az egész mar­A megyei bajnokság állása: 1. Marcali 2 2 — — 8—2 4 2. Kapoly 2 2 — 5—2 4 3. Barcs 2 1 1 — 4—0 3 Latinca SE 2 1 1 — 5-—1 3 5. Taszár 2 1 1 — 2—1 3 6. K. Vasutas 2 1 — 1 7—2 2 7. Balatonboglár 2 1 — 1 4—4 2 Csurgó 2 1 — 1 4—4 2 9. Fonyóu 2 1 — 1 4—r5 2 10. Babócsa 1 — 1 — 1-^1 1 Karád 1 — 1 — 1—1 1 12. Balatonfenyves 2 — 1 1 1—6 1 13. Csokonya­visonta 2 — — 2 2—5 ­14. Somogytarnóca 1 — — 1 0—4 ­15. Lengyeltóti 2 — — 2 1—6 ­16. Somogyi SE 2 — — 2 1—8 ­K. Rákóczi H. 2 2- 16—2 4 K. Táncsics II. 2 2 ­- 5—1 4 Brundagc erőfeszítései Az elnöki tisztségről lemon­dása ellenére Avery Brundage a müncheni olimpia befejező­déséig' még hivatalában ma­rad. Az idős sportvezető hétfőn kétszer is találkozott a rhodé- siai csapat vezetőivel, majd a többi — tiltakozását bejelentő — afrikai ország képviselőivel. Ügy látszik, a NOB elnöke erőfeszítéseket tesz az afrikai országok tömeges kivonulásá­nak megakadályozására, de a nyomás, amely a NOB-ra nehe­zedik esetleg még így is arra I vezethet, hogy Rhodésiát az előzetes ígéretek visszavonása után el kell távolítani a mün­cheni játékokról. »elektronikus sakkozók« jóval Első lett a Bp. Honvéd a spanyol labdarúgótornán gyengébb teljesítményt nyúj­tottak, mint egy közepes tudá­sú sakkversenyző. A gépek mindig a lehetséges legjobb lépést próbálták megkeresni, ezért semmiféle improvizáció­ra nem voltak képesek. A vég­játékot is igen gyengén haj­tották végre, s néha elemi hi­bákat követtek el. Ezzel szem­ben viszont rendkívül gyorsan találták meg a következő lé­pést, s időzavar egyszer sem volt a versenyen. A hét végén befejeződtek a spanyolországi nemzetközi labdarúgótornák. A Bp. Hon­véd együttese Tenerifében tor­nagyőztes lett, áz UPI hír- ügynökség azonban nem szá­molt be a piros-fehérek .leg­utolsó mérkőzésének eredmé­nyéről. A tornán a helyi má­sodosztályú együttes — meg­lepetésre — 2:0 arányban legyőzte a montevideoi Pena- rol együttesét. Huspitaletben a Salgótar­ján második lett, a döntőben 3:2 arányban maradt alul a barcelonai Espanollal szem­ben. A salgótarjániak óriási harcban szenvedtek vereséget. Itt a spanyol San Andres csa­pata lett a harmadik, miután a helyi együttest 3:0 arányban legyőzte. JLányosítás — Benedek kartársat a mai nappal lányosítjuk — lepték meg a kopaszodó, negyven felé ballagó segédkönyvelőt női munkatársai. Az osztá­lyon ugyanis nyolc nő dolgo­zott és mindössze egyetlen férfiú, fentnevezett Benedek kartárs. Kilencen lépkedtek egy presszó felé, hogy ott ünne­pélyesen beavassák Benede­ket. A ruhatárnál meg is kezdődött a beavatás azzal, hogy ő gyűjtötte össze a ne­héz női kabátokat, és szu­szogva cipelte valamennyit a ruhatárba. A többi asszony­társ már elfoglalta az összes fellelhető széket. Benedek az asztal sarkánál toporgott egy ideig, a többiek rá sem hede­rítettek. Megunta az ácsor- gást, felfordított egy papír­gyűjtőt és azon nyomorgott az asztál végén. Kíváncsi volt, mi az a téma, mely ennyire leköti az asszonyok figyelmét. Kardosné volt az előadó, s azon meditált, hogy viselje-e majd új férje nevét, vagy maradjon-e a megszokottnál. A többiek azon a véleményen voltak, hogy a név maradjon. Galambosné lakonikusan úgy nyilvánította ki véleményét, hogy teljesen mindegy, mert szerinte egyik olyan mint a másik. Szép sütemények, is­mételgette, miközben egyszer­re két rigójancsit falt fel. Azután sorra vették a fér­fiak erényeit és hibáit. A jó tulajdoságokal hamar végez­tek, sőt azt a néhány férfiúi erényt, melyet megemlítettek, a nők számlájára írták. »Az én Bandim nagy zsivány volt, olyan mint a többi, de én megszelidítettem. Ma már olyan kezesbárány, hogy ló­húst lopna értem az oroszlán­ketrecből« — állapította meg büszkén Sáfárné. A hibák, férfiúi vétkek fel­sorolása végtelen programnak tűnt. Részletesen elemezték a bűnöket, ügyet sem vetve az asztal végén piros füllel szo­rongó Benedekre. — A házimunkában nem szívesen segédkezik egyik sem, de ahhoz van kedvük és idejük, hogy alkalmi nőcskék- kel presszózzanak. Mint az a vén kecske ott a sarokban az­zal a miniszoknyással. Ezután a sarokban ülő pá­rocska mustrálgatása és sza- pulása volt a program. A vén kecskének titulált erőteljes férfi felállt, és a mellékhelyi­ségbe suhant. Benedek, hogy valahogy kimutassa szolidari­tását a férfitárssal, szintén Romantika Szirtes Ádám. A balatoni filmhetek máso­dik ősbemutatója: Kézdi Ko­vács Zsolt Romantika című filmje, »szép« film. Mégsem aratott különösen nagy tet­szést, és előreláthatólag nem is arat... Ha a szép jelzőt kí­vánjuk a film részleteire le­bontani, akkor azt mondhat­juk, a széplélek filmje. A széplélek tragédiája, a széplé­lek romantikája és valósága, keserűen kiábrándító léte, kontraszban a világgal. Ez a szép lélek azonban só­hajaival, vértelen sóvárgásá­val oly annyira távol van tő­lünk térben és időben is, hogy alig-alig tudjuk felfogni, elfo­gadni ... A romantikus hős »őstípu­sát« kívánta megrajzolni a filmíró és a rendező. Köhögős, tiszta lelkű, eszményekért lel­kesedő, »wertheri« alkatú fia­talember, aki jól érzi magát a könyvtárszobák csendjében, aki szereti a papírra ragasztott leveleket, és aki — nem lé­vén más választása — hazatér apjához, a magyar főúrhoz. A felvilágosodás eszmeköréből, a nyugat-európai diákvilágból hazarázódik betegen a durva nemesi-paraszti környezetbe. Apja megrendül fia betegsége láttán, kedvét keresi, ám a fiú (úgy véljük, a »tanok« hatá­sára) inkább az »ősi« termé­szetet választja. Lemeztelene- dik, és a zengő havasok vilá­gában állatként tengeti éle­tét. Bartók muzsika-balladá­ját, a szarvassá változott fiút idézi emlékezetünk egy pilla­natra: együtt menekül az agancsosokkal, miközben apja íjászai pendülésig feszítik a húrt, és sasszemükben ott a vadász kíméletlen figyelme ... A film, bár időben történel­mi, mondanivalójában még­sem az. Lélekábrázoló, de még­sem á pszichologizmus jellem­zi. Egy-egy cselekményrészlet, helyzetrajz kalandos, és mégis nagyon messze van a szórakoz­tató kalandfilmtől. Ha ekkép­pen nem kategorizálható, az semmiképp sem hátránya, de az már igen, hogy mégis beil­leszti magát egy kategóriába, amelyet színpadról kölcsönöz — és kölcsönzünk most mi is: egyfajta tandrámába, vitadrá­mába ágyazódik mindaz, amit az alkotók szeretnének mon­dani. A kitaszítottság, a finom- lélek patetikus és nem minden póz nélküli természetrajongása, majd menekülése; szemben a valóság, amelyet nem hajlandó elfogadni, nem hajlandó tudo­másul venni. Azt hiszem, nem arról van szó, hogy Kézdi Ko­vács Rousseau-val szemben Voltarie kesernyés, gúnyoros »vissza a fára Rousseau uram?!« megjegyzését kíván­ná igazolni. Ezt a filmet o má­ban a mának készítették ... Hogy mennyire időszerű, azon lehetne vitatkozni! Hogy mennyire hatásos, azt ugyan­csak vitatjuk. Minden eddig említett vá­lasztékos gondolatiság ellené­re a film meglehetősen igény­telen. Epizódjaiban, konílik- tusaiban sokszor széteső. Ket­tőt említsünk ezek közül: az udvarház építészének és a fiú­nak langyos vitáját, amelyben meglehetősen naiv illusztráció­ként felrémlik a kor vitája, a mechanikus materializmus és az eszményekért lelkesedő idealizmus között. Homlok­egyenesen ellenkező hangulatú a bezárt betyárvezér megszök- tetése ... (Pontosan nem is tudjuk, miért került a filmbe a betyártörténet, amolyan ha­tástalan töltelékhalmaz.) Az apa és a fiú viszonvát is erőtlenség jellemzi, a dia­lógusok bár választékosak és néhol ízlésesen archaikusak is; fáradtak, színtelenek. Egyetlen biztos alakja a filmnek az apa, s ez teljes mértékben Szirtes Adómnak köszönhető. A színészgárda visszafogott eszköztelenségével szemben ő talán az egyedüli, aki játszik, akinek felgyullad a tekintete néha, aki feltölti a szerep karakterét egyéniségé­vel, akiről nemcsak sejtjük, hanem tudjuk is, hogy belső küzdelmet vív. Szeghő István játéka és alakja csupa odave­tett folthatás, Madaras betyár- vezér-figurájában a korábbi szerepek indulatának és erejé­nek csendes ismétlését érezzük csupán. Kende János operatőr képei külön világ a filmben; gyönyö­rű színek, hangulatos felvéte­lek — de ezektől, sajnos, nem jobb a film. Ha egy szóval kí­vánjuk jellemezni: olyan az egész, mint maga a beteg fő­hős — vérszegény... • T. T. 20 ÉVES A MEDOSZ Sportnap Somogysárdon Feltűzik a nyertes lónak járó piros szalagot. Gazdag kulturális és sportmozgalommal készült a Mező- és Erdőgazdasági Dol­gozók Szakszervezete két év­tizedes fennállásának meg­ünneplésére Somogysárdon. Mint annyi helyen a megyé­ben, a szakadó eső és a viha­ros szél itt is közbeszólt. , Alkotmányunk ünnepén fél tízkor a labdarúgópályán gyü­lekeztek a vendégek, a mező- gazdasági üzemek sportolói és a kultúrcsoportok. Sári Nár dórnak, a MEDOSZ megyei titkárának üdvözlő szavai után Micsuch László, a szak- szervezet országos titkára mondott ünnepi beszédet. Mél­tatta alkotmányunk ünnepét, majd a szakszer vezet 20 éves tevékenységéről emlékezett meg. Elismerően szólt arról a munkáról, melyet a mezőgaz­daságban dolgozók az idei ne­héz nyárban, főként az aratás­ban végeztek, majd megnyi­totta a rendezvénysorozatot. A program szerint kispá­lyás labdarúgásban, kézilab­utána eredt. Ahogy belépett, kapott két pofont a kecské­től. — Ha még egy megjegyzést hallok, vagy átnevet a meny­asszonyomra, prézlire verem — szólt, és sebtében újra fel­pofozta az ámuldozó Benede­ket. Visszatérve az asztalhoz, már nem is figyelt arra, me­lyik férfiúi erény vagy bűn latolgatásánál tart. a társaság. Állkapcsát szorongatva arra gondolt, lám milyen hamar eléri a végzet azt, aki ott­hagyja a férfiak zászlaját. Holnap kéri is visszaminősíté­sét, mielőtt nagyobb csapás éri lányositott mivoltában. A számlát — férfias gesz­tussal — természetesen ő fi­zette. Abai Pál dában, lövészetben, asztalite­niszben, sakkban, súlylökés­ben, gránátdobásban és kötél­húzásban mérték volna össze tudásukat, erejüket a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Mezőgép Válla­lat, a Dunántúli Vízügyi- és Közműépítő Vállalat, az ÉR­DÉRT balatonszentgyörgyi te­lepének és a Kutasi Állami Gazdaság sportolói. A rendkí­vül rossz időjárásra való te­kintettel a rendezőség leállí­totta a szabadtéri versenye­ket, de a fiatalok nem tágí­tottak. Így lebonyolították a kispályás labdarúgó-bajnok­ságot; a részvevő 14 csapatból az első helyet a MEZŐGÉP ta- bi gyáregységének együttese szerezte meg. Asztaliteniszben Molnár Zsuzsa balatonboglári és Faludi József öreglaki ver­senyző lett az első. Egyébként a 335 sportolóból 165 nem tu­dott rajthoz állni: elmaradt a kézilabda, a sportlövészet, a súlylökés, a gránáthajítás és a kötélhúzás. A somogysárdi méntelepen a zágrábi, a bécsi, a willachi lovasok, a Kaposvári Mező- ’ gazdasági Főiskola, a Kutasi Állami Gazdaság somogysárdi méntelepe, a babócsai és a villányi tsz lovascsapatának részvételével már szombaton megkezdődött a lovasverseny. Mintegy háromszáz lelkes, a sportágat nagyon szerető néző gyűlt össze vasárnap délután', s nézte végig ázva-fázva a díjugratásokat, az ügető- és síkversenyeket. A nemzetközi verseny színvonalát valame­lyest csökkentette, hogy — az egyébként nagyszerűen előké­szített — pálya talaja felázott, a lováig nem tudták a tőlük megszokott és várt teljesít­ményt nyújtani. Bemutatko­zott a somogysárdi hidegvérű ötösfogat, és nagy tapssal jy- talmazta a közönség pónilóbe- mutatót is. Este árván maradt a szabad­téri színpad, nem léphettek fel a bemutatóra hónapok óta ké­szülő együttesek. A kétnapos program díjkiosztással ért véget. Sári Nándor megdicsérte a lelkes, a rossz időnek fittyet hányó sportolókat, majd átadta a helyezetteknek az értékes ju­talmakat. A lovasversenyek­ben nyújtott kiemelkedő telje­sítményért a MEDOSZ nagy­díját a somogysárdi méntelep versenyzői vehették át. Somogyi Nép/apl 5

Next

/
Thumbnails
Contents