Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
Emlékezés — muzsikával Kálm ári-est Siófokon Az időjárás is kegyeibe fogadta azokat, akik a csütörtök estét a siófoki szabadtéri színpad nézőterén töltötték el. Sokan voltak kíváncsiak a műsorra, amely Kálmán Imre emlékének adózott. Az Országos Filharmónia gondoskodott róla, hogy nagy operettszerzőnk világszerte ismert dalait méltó és illő tolmácsolásban vigye a szabadtéri színpad nemzetközi közönsége elé. Ez a törekvés már az első szám elhangzásakor sikerrel járt: a Postás Szimfonikus Zenekar — V asady-Ba- logh Lajos vezényletével — a Cigányprímás nyitányával kezdte a műsort, s ezzel az egész est alaphangulatát megteremtette. A közreműködő művészek nagyobb részének neve és dala összeforrott az operettben. Palócz László Stradivari-dala a Cigányprímásból és Marica belépője a Marica grófnéból — ez utóbbi Lehoczky Éva előadásában — nagy sikert aratott, csakúgy, mint a Németh Sándor Bónija a Csárdáskirálynőből. Szabady József, a Szegedi Nemzeti Színház tagja a Cirkuszhercegnő és a Marica grófnő egy-egy szép daláért kapott nagy tapsot. Németh Marika és Zentay Anna is magukkal ragadták a nézőket. Tökéletes teljesítményt nyújtottak — egyéni kedvességgel, bájjal. Külön említést érdemel a műsorban szereplő Pásztor Lajos, a Wei- mari Operaház kamaraénekese, aki a Marica grófnő egy- egy dalát németül, majd magyarul adta elő. Kossuth-díjas balett-táncosnőnk, Lakatos Gabriella ezúttal. énekelt is a Bajadérból vett táncrészlet előadásakor. Az emlékest összekötő szövegét Kovács P. József írta, s ezt Tamási Eszterrel együtt mondták el. Mindkettőjüket a közvetlenség jellemezte. Amikor véget ért a Kálmán- est, a közönség még sokáig ünnepelte az előadókat. Jó volt a műsor: szívesen hallgatták ... H. F. Több mint negyedmillió gyerek az óvodában Társadalmi bizottság dönt a felvételekről Uj nevelési program Több mint negyedmillió óvodás kezdi meg szeptemberben a tanévet. Az újonnan óvodába kerülő gyermekek előjegyzése szeptember első hetében történik: városokban az óvoda kapuján felirattal, a községekben pedig hangosbemondóval is tájékoztatják a lakosságot az előjegyzés idejéről s módjáról. Bár a tanácsok nagy erőfeszítéseket tesznek az óvodák építése terén, az igényeket még nem tudják teljesen kielégíteni. A gyermekek óvodai felvételéről így társadalmi bizottság dönt, amelyek meggyőződnek arról, hogy a felvételi kérelem indokai megfelelnek-e a valóságnak. Mint a Művelődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották: a bizottságok elsősorban az ■ egyedülálló szülők gyermekeit veszik föl. Számíthatnak gyermekük felvételére azok a családok, ahol mindkét szülő dolgozik. és nincs olyan családtag, aki a kisgyermek felügyeletét elláthatná. Figyelembe veszik az egyéb szociális indokokat (több gyermeket, a rossz lakásviszonyokat stb.). _ Fontos tudnivaló, hogy a $ bölcsődéből a gyermekek nem j kerülnek automatikusan az ; óvodába; ilyen esetekben is a t felvételi bizottság dönt. A fel- ; vételi kérelmek mérlegelése ■ után az egyes óvodák értesítik • majd a szülőket az elfogadott ; és az elutasított kérvényekről * egyaránt. ; Az óvodai tanév az újonnan * felvett gyermekek számára 1 szeptember 18-án kezdődik, j Jelentős újdonság, hogy egyre ; több óvodában vezetik be or- ; szágszerte az új nevelési prog- j ramot. Az osztott óvodák kis- ; csoportjai után az idén a kö- { zépső csoportokban is az új nevelési program szerint foglalkoznak a kicsinyekkel az óvónők. Ennek lényege, hogy céltudatosabban neveljék a gyermekeket az iskolára, a tanulásra, és a fegyelemre. A kísérleti óvodákban már bevált módszer nem annyira az ismeretek mennyiségére, mint inkább minőségére, mélységére épít. Az oktatás lényege hogy kisebb csoportokban tanulnak s játszanak a gyermekek, közelebb kerül egymáshoz a gyermek és a nevelő. A kicsinyek sajátos képességei így szerint külön módszertani könyvből oktatnak az óvóbontakoznak ki. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis megnövekedett a gyermekek aktivitása, jobban fejlődött matematikai készségük, és általában logikus gondolkodásmódjuk. Nagyobb ört- állósággal oldanak meg feladatokat, nagyobb jártasságra tesznek szert a közösségi szokások elsajátításában. A részben osztott és osztatlan óvodákban az új nevelési program szerint külön módszertani könyvből oktatnak az óvónők. Moszkvai hétköznapok Élet a hétmilliós metropolisban A világ egyik tudományos központja is r>r> Bőség” Aki napokat vagy heteket tölt Moszkvában, maga is meggyőződhet a szovjet főváros sokrétű politikai, gazdasági és szellemi életének változatosságáról. Minden héten történik valami, ami rendszerint nemcsak országos, hanem világtörténelmi szempontból is nagy jelentőségű. A szövetségi köztársaságokból milliók, o külföldről százezrek érkeznek naponta Moszkvába. A hatvanas években a szovjet főváros lakossága több mint egymillió fővel gyarapodott. Jelenleg 7 millió — száz nemzetiségből származó — lakos van nyilvántartásba véve. A város területe 1960-tól két- és félszeresére növekedett, jelenleg 878,7 négyzetkilométer. Üj városrészek, kerületek épültek, például a Ju- rij Gagarin kerület, amelynek több mint 200 ezer lakosa van. Az OSZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöksége 1968. november 25-i határozatában a korábbi 17 helyett 29 kerületre osztotta a várost. Aki Moszkvában jhr, azonnal észreveszi, hogy milyen gyorsan változtatja arculatát a város; mikrokerületek keletkeznek, magasépületekből városrészek épülnek, új utcák es parkok zöldjei gyönyörködte tik a szemet. Moszkva fokozatosan kertvárossá változik. 1960-tól a parkok és pihenő kertek területe csakneOi kétszeresére növekedett, s jelenleg a város egyHarmadát foglalja el. 1961-ben a város összes hasznos lakóterülete 59 millió négyzetméter volt, jelenleg 100 millió fölött van. Az utóbbi évtizedben 4,5 millió moszkvainak javult a lakás- helyzete. A szovjet főváros lakosságának 97 százaléka a központi íűtéses, 99 százaléka háztartási gázzal ellátott, , 84 százaléka fürdőszobás, (te szg zaléka állandó melegvízszol- gáltatásos lakásban lakik. Az új házak mindenütt központi rádióhálózattal és közös tele- víziódntennával készülnek. A legutóbbi évtizedet a nagy méretű kommunáliskulturális építkezés is jellemzi. A moszkvai Metró tovább épül, vonalainak hossza már elérte a 140 kilométert. A várost autóutak gyűrűje fogja közre, a belső városrészekben sok helyen épültek alul- és felüljárók a járművek és gyalogosok részére. Az 1959—60-as tanévben 59 új, moszkvai középiskola nyitotta meg kapuit. Az összesen 1225 középiskolában 915,5 ezer fiú és leány tanul. 76 középiskolában a tantárgyakat idegen — angol, német, francia — nyelven adják elő. Amíg 1959-ben 2 millió 911 ezer moszkvainak volt felső- vagy középfokú végzettsége, jelenleg már 4 millió 249 ezernek, vagyis a város lakossága 60 lakos diák. A végzős hallgatók százalékának. Minden nyolcadik moszkvai jelentős része természetesen elutazik az ország különböző részeibe, a szövetségi köztársaságokba. Moszkva a világ egyik tudományos központja is. Lakói között 233 ezer tudóst és tudományos munkatársat találunk. A Szovjet Tudományos Akadémia, az Orvostudományok Akadémiája, a Pedagógiai Tudományok Akadémiája és a nagy számú kutatóintézetek kiterjedt kapcsolatban állnak a világ minden részén munkálkodó tudósokkal. Az utóbbi tíz évben a szovjet főváros vendégszeretőt élvezte számtalan nemzetközi tudományos kongresszus, konferencia, szimpozion és szovjetkülföldi kétoldalú megbeszélés részvevője. Valamikor Moszkva jellegét a könnyűipar határozta meg, napjainkban viszont a város már az egyik legnagyobb nehézipari központ. Gépkocsit, repülőgépet, bonyolult programvezérlésű szerszámgépeket és csapágyakat, villamosmotorokat és számtalan műszert, acélt és színesfémeket gyártanak itt. A felsorolás természetesen közelről sem teljes. Könnyűipara nagymenyi- nyiségű szövetet, cipőt, bútort, élelmiszeripara hal- és húsárut, tejterméket és egyéb fogyasztási cikket gyárt. Moszkva ipara az utóbbi évtizedben több mint 70 százalékkal növelte a termelését. Mindezt a régi gyárak korszerűsítésével érték el, mert Moszkvában ipari objektumot építeni tilos, A korszerűsítés viszont az egész ipart felölelte; jeleivel a Lihacsov I Autógyárban is találkozhatunk, amely az utóbbi öt évben 52 százalékkal növelte a termelését. A munkások száma 1960-tól mindössze 5 százalékkal növekedett, ami a 70 százalékos termelésemelkedés mellett szinte jelentéktelen. Tehát a több termék, a termelékenység növekedésének eredménye. A moszkvai termékeket a világ számos országába exportálják. Szép sikereket értek el a nemzetközi kiállításokon, bemutatókon és vásárokon, áruik kelendőek a világpiacon. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem növekedésének fő forrása a termelékenység emelése, ami kedvező hatást gyakorol a moszkvaiak élet- színvonalának alakulására. A moszkvai munkás fizetése jelentősen magasabb most, mint például tíz évvel ezelőtt volt. Ez különösen a vásárlóképesség emelkedésében nyilvánul meg. Az utóbbi öt évben 976 kisebb-nagyobb áruház nyílt, az áruforgalom értéke 3 milliárd 405 millió rubelra növekedett. A moszkvaiakat több mint háromezer élelmiszerüzlet várja; az ismert éttermek — Rosszija, Ukrajna, Moszkva, Szovjetszkij — éves bevétele üzemegységenként 3—15 millió rubel között váltakozik. Amíg egy évtizeddel ezelőtt a fogyasztási cikkek között az élelmiszerek domináltak, most csökkent a részarányuk, bár az étkezés struktúrája kedvezőbben alakult. Ugyanakkor jelentős mértékben emelkedett minden egyes család vásárlása a tartós fogyasztási cikkek terén. A moszkvaiak természetesen lokálpatrióták. Büszkék arra, amit már városuk érdekében elvégeztek, s igyekeznek, hogy még szebb legyen. A lakosság is magáévá tette a XXIV. kongresszus felhívását:' »Moszkvát fejlesszék minta- várossá!«. Jakov Mihajlov Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás főbejáratát díszítette korábban Tar István Munká- csy-díjas érdemes művész Bőség című kőszobra. A négy dunántúli megye országrészi kiállítása alkalmából a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a szobrot Szekszárd városának adományozta. KÖNYVSZEMLE Sammy Davis élete A Vue Touristique Kiadó könyve — Kapható minden újságárusnál és a könyvesboltokban Sammy Davis, a színesbőrű amerikai világsztár 44 éve dolgozik a pódiumon. Ma kétségkívül pályájának zenitjén tündököl, és a show-színpadoknak elismerten a legnagyobb művésze. Sokoldalú tehetség, a világ egyik legnépszerűbb előadóművésze, színész, kiváló énekes, táncos és zongorista. Az ő életéről és küzdelmeiről szól ez a könyv, melynek alapÖngyilkosság a Kaszinó utcában? 44. M íífaj történeti kiállítás a Szépművészeti Múzeumban öt szocialista ország legnagyobb múzeumainak anyagából válogatott 125 festményt mutat be a Szépművészeti Múzeum augusztus 19-én nyíló kiállítása, amely tavasszal és nyáron nagy sikert aratott Varsó, Drezda és Prága közönsége előtt. A közös vállalkozáshoz, amelyben lengyel részről a Varsói Nemzeti Múzeum mellett Poznan, Gdansk és Krakkó, az NDK-ból a drezdai képtáron kívül Lipcse, Dessau és a mosigkaui kastélymúzeum, Prágából a Nemzeti Galéria, Leningrádból az Ermitázs vesz részt, a budapesti múzeum 25 képpel járul hozzá. A nagyszabású nemzetközi kiállítást október 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők. i- Eleget szórakoztatta őket. : Itt az ideje, hogy megszabaduljon a társaságtól. Még Évá♦ val úgy is vissza kell jönnie ♦ a tengerre. ♦ A társaság — Barbara ja♦ vaslatára — azonnal a bárba t sietett. | — Megyünk mi is, csak még ; Évával fordulunk egyet — } mondta ellentmondást nem ♦ tűrő hangon Flessburger. Az ♦ asszony nem tiltakozott. Ami- { kor a társaság eltűnt, Flessbur- | bér hátrasimította homlokába ♦ hulló fürtjeit, meghúzta ma- Égán a kabátot, s mintha jelenítene valakinek, azt mondta: ♦ ; — Azt akarom, hogy válaj szóljon — a hangja konok S volt és erélyes. — Kellek ma- •gának? S Először mintha gúny csillo- S gott volna az asszony pillái ♦ alatt, de gyorsan kialudt. Fe- S jével mintha bólintott volna. ♦ Ehrenburgi Bayer Olga el- S unva az olvasást és a pihenést, ♦ csöngetett a szobalánynak, és ♦kérte hogy készítse el a für♦ dőjét. Amikor az ajtó becsukódott, tempósan vetkőzni kezdett, s a kádba ereszkedett. Ettől a mozdulattól vagy a meleg víz hőhatására, nem tudta, de hirtelen éles, semmi eddigihez nem hasonlítható szúrást érzett a gyomrában. Pedig már azt hitte, teljesen rendbejött. Egy pillanatra megmerevedett testtel, félig görnyedten állt a kádban, de a fájdalom amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen eltűnt. — No csak, ez mi lehetett? Várt, de a fájdalom nem jelentkezett, hát belecsúszott a kádba. Lábát a bojler alatti gázrésznek fejét a kád párkányára támasztotta. Szemével a szivacspárna után kutatott, de úgy látszik, itt ezt nem ismerték. Mindennap fürdött, szivacsot soha nem talált, de mindig eszébe jutott keresni. Ez a fürdő jót fog tenni, s talán másnapra már kutya baja sem lesz. A gyomra eddig jól működött, nem volt rá panasza. A latinok legfőbb gond-' ja az emésztés... Ügy látszik, tőlük is lehet valamit tanulni. Ezentúl jobban kell vigyáznia annyi sötét és kétségbeejtő év után megtalálta végre a háború után elvesztett fonalat, érje valami jóvátehetetlen baleset ... Flessburger fizetni fog. Micsoda szerencse, hogy összetalálkoztak! A szervezetnek élnie kell. Az SS külön gépen menekítette ki többek között Mayert és családját, Schrőder- né Belgiumban él, Ludger Westrick meg Hamburgban, Max Glöckner, a Merkur Bank igazgatója, aki szoros kapcsolatban állt Veesenmayerrel, gazdálkodik. Talán valamelyik kedves bajor birtokán éli most világát, míg ő ki van téve egy proli újságíró kénye-kedvének. Flessburgernek segítenie kell; mert ő is megsütötte a maga pecsenyéjét! Mayer intézte el neki a svájci folyószámlát. Ezt Schrődertől tudja. A birodalmi gazdasági minisztérium megalapította Berlinben a német »-Transdanubia« céget, névleg export-import tevékenységgel. Ennek az igazgatója, Ottó Braun, aki a Führer bizalmas gazdasági informátora volt, mondta egyszer neki Berlinben: — Ha én lennék Ehrenburgi Bayer Olga, bárónő, Balátai Jenő anyósa, akkor kevesebb időt töltenék üzletekkel, és egy kicsit többet lennék odahaza. Kitűnő megjelenésű, de zaklatott fiatalember volt ez a Braun. Megpróbálta felidézni az alakját, de hiába erőltette képzeletét. — Régen volt — sóhajtott Bayer Olga. Arra viszont jól emlékezik, hogy minden Németországba szállított vagon után egy százalék jutalékot kaptak. Évente sok millió pengőre rúgott ez az összeg, és ebből csordogált a »smírpénz« képviselőknek, kormányhivatalnokoknak, de erre a csapra tette száját Werner Daitz is. A nyilasok a pénzt Bécsben a* Mariahilfer Strasse 105. száma alatt vették át... Rossz lóra tett. Ez már bizonyos ... Ha akkar jobban kiáll Balátai mellett és figyelmezteti a fenyegető veszélyre, akkor Balátai ma is élne, és gazdag amerikai lehetne ... És neki sem kellett volna ennyit nyomorognia. A töprengésbe belefájdult a feje. Ez a kölni patikus neki köszönheti a vagyonát. Az ő révén került a bauxitüzlet- be, és minden akkoriban kiadott márka olyannak látszott előtte, mintha tőle vonták volna meg. Bezzeg Schröder az ő vagyonát beleölette Balátai újabb és újabb felfedezéseibe! — Ugyan, bárónő, ez olyan befektetés a maga számára, mintha százszázalékos kamatra kölcsönözné ki a pénzét. Mintha itt a fürdőszobában életre kelne a bankái- hangja. Bezzeg őt az orránál fogva vezették! A lányát spionkodásra kényszerítette. Alice hordta szorgalmasan Balátai feljegyzéseit az iszkaszentgyörgyi, a vértesi, a pilisi lelőhelyekről. Minden fecnit elhozatott a lányával, az értéktelen kis apróságokat is. folytatjuk.) ja a művész önéletírása és a világsajtóban róla megjelent különböző cikkek. A könyv Sammy Davis gyermekkorától kezdve villant fel jellegzetes epizódokat: hogyan jutott el a világhír csúcsaira a szegény néger komédiás család nyomorából a már kisgyermekként kenyérkereső Sammy. Bepillantást ad az amerikai szórakoztatóipar, az éjszakai élet csillogásban is komor világába, ahonnét az alig 3 éves kis Sammy, elindult, hogy hamarosan a maga bőrén érezze e világ farkastörvényeit. Keményen meg kellett dolgozni, s verekedni a sztárgázsiért, a Rolls-Royceért, a viszonylagos nyugalomért, emberi és művészi rangjáért. Az összeállításban Sammy Davis életének valóban a legfontosabb s a pályát és a küzdelmeit tekintve sorsdöntő állomásai szerepelnek. Ezek a fejezetek hitelesen jellemzik az embert, de megvilágítják azt a társadalmat, amelyben Sammy Davis él és dolgozik. Ezért nem szokványos karrierbeszámoló ez. hanem felvillantása egy küzdelemnek, mely az emberi jogokért viharzik. S mindez nem publicisztikai vagy történelmi elemzésekben elevenedik meg az összeállítás lapjain, hanem a tényanyagban, Davis élményanyagában. így ismerünk meg egy nálunk népszerű, rokonszenves, a maga műfajában kiváló művészt, nehéz küzdelmeit s az őt körülvevő világot. Az összeállítás rendkívül izä galmas anyagot dolgoz fel. Davis élete valóban megrendítő, | s ha karrierje rendkívüli is, maga a küzdelem igen jellemző arra a világra, ahol az események lejátszódnak. Somogyi Néplap
