Somogyi Néplap, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

Százéves a „duna-drávai vasút“ Széchenyi István korán fe­lismerte a tengerparthoz ve­zető út jelentőségét, természe­tes tehát, hogy szorgalmazta a budapest—fiumei vasút meg­építését. Ezzel a kérdéssel az 1843—44—i országgyűlés is foglalkozott. (Az elgondolást Kossuth Lajos is támogatta.) Széchenyi 1848-ban közleke­dési programjába is fölvette a budapest—fiumei »vaspá­lya« megépítését, de a terv rövid idő múlva bekövetke­zett politikai átalakulások kö­vetkeztében — nem valósul­hatott meg. A kiegyezés után az alkot­mányos kormány a vasutat tekintve nem helyezkedett azonnal Széchenyi álláspont­jára: az államvasúti rend­szerre. Nem szakított tehát a kamatba ztosításos magán- vasúttal, hanem az úgyneve­zett vegyes vasúti rendszert fogadta éL E szerint nem­csak az állam épített vasuta­kat, hanem még fontos vona­lak építését is magánosokra hagyta. Ez a felfogás homlok- egyenest ellenkezett Széche­nyiével. A kormány, hogy minél előbb s minél több vasút le­gyen hazánkban, a kamatga­ranciás vasúti engedélyek ki­adásával nem fukarkodott, így engedélyezte 1870-ben XXXIII. te.-kél a Bátaszék— Dombóvár—Zákány közti, azaz a későbbi duma—drávai vasutat. Ez a vasútvonal két év alatt el is készült, így a forgalomnak 1872. augusztus 14-én már át is adhatták. A vonal gyors megépítését ke tette tehetővé, hogy a kor­mány a vasútvállalatnak igen nagy kedvezményeket adott. A kamatbiztosítás összegét az építési töke után állapították meg, természetes tehát, hogy a kivitelezők iparkodtak mi­nél nagyobb építési költségei, kimutatni. így lett a duna— dnávai II. rangú vasútnál az alapítási és építési költség mérföldenként 37 100 forint. A vasútépítés költségét nagy mértékben növelte az is, hogy amíg a vasút kiépítésére ke­rült sor, az engedély többször is gazdát cserélt. A magánvasutak engedé­lyezésénél nem volt kifeje­zetten biztosítva az állam megfelelő felügyeleti és be­avatkozási joga. Elhatározó lépésre kényszerítette a kor­mányt az 1873. évi pénzügyi válsággal kapcsolatos állam­háztartási egyensúly megbom­lása. Az állapot kivizsgálására a képviselőház bizottságot küldött ki, s e bizottságnak a vas utakra vonatkozó javasla­ta szerint arra kell töre­kednie az államnak, hogy a vasutak az államháztartás egyensúlyának helyreállítását szolgálják. Ezekután kerül sor 1877-ben a duna—drávai vas­út állami kezelésbe vételére. Ennek a jelentősége mutatko­zik meg az 1882. évi zárszá­madásban, amely szerint a Bátaszék—Dombóvár—Záká- nyi vasút évi összes bevétele 473 341 forint, kiadása pedig 394 777 forint volt, tiszta be­vétele pedig 78 564 forint. A kilencvenes években to­vább javult a vasúti közleke­dés Dombóvár és Zákány között Az 1877-ben állami üzembe vett duna—drávai vasutat a magyar állam az 1884: XXX. tc.-kel államosí­rangúvá léptette elő. Ugyan­akkor gyorsvonatok beállítá­sával kedvező összeköttetést létesített Budapest és Fiume között A felszabadulás után pedig szocialista államunk expressz vonatok közlekedé­sére is alkalmassá tette ezt a vonalszakaszt Belénessy Alajos Az évfordulóra való emlé­keztetőként álljon itt az egy­kori duna—drávai vasút első ideiglenes menetterve, melyei a Somogy című lap 1872. okt. 1-i száma őrzött meg szá­munkra. IDEIGLENES MENETTERVE a bátaszék—dombóvári—zá- kányi (duna—drávai) vasút zákány—dombóvári részvoma- lán közlekedő személyszállító vonatoknak. Érvényes az üzlet megnyi - tási napjától további intezke­Az alkoholisták gyermekkora tóttá, és Baross Gábor első­désig. 1. sz. vegyes vonat 2 e Állomások Gemischter Zug Nr. 1. 2 ií Stationen óra perc idő SS Uhr Minuten Tagesszelt Zákány indulás reggel Abfahrt 6 31 Früh 1.6« Csurgó 7 43 4.01 Nagy Atád—Szobb 9 24 5.38 Beleg 10 25 6.80 Jákó 11 25 7.40 Kiskorpád 11 52 9.4# Kaposvár 1 29 11.23 Baté 2 44 13.20 Dombóvár Érkezés 4 2 délután Ankunft Nachmittags Dombóvárról vissza: Dombóvár Indulás 2 3n reggel Abfahrt Früh 1.97 Baté 3 59 3.78 Kaposvár 5 27 5.80 Kis-Korpád 6 50 6.40 Jákó 7 17 7.82 Beleg 8 22 9.14 Nagy Atád—Szobb 9 20 11.54 Csurgó 11 01 13.30 Zákány Érkezés 12 08 délben Ankunft Mittags Ezen menetrendnél a pesti idő irányadó. CSATLAKOZÁSOK A 2. sz. vegyes vonat csat­lakozik Zákányban: a cs kir. Az 1. sz. vegyes vonat csat­lakozik Zákányban: a cs. kir. szab. deli vasút Kanizsára, szab, déli vasút Kanizsáról, Budára, Pragerhof—Triestbe illetőleg Budáról, Sopronyon és Sopronyon át Bécsbe délu­át Becsből és Pragerhof— tani 12 óra 35 perckor érkező Triestből reggeli 6 óra 6 perc­601/206. SZ. személy- és kor érkező 205602. sz. sze­Barcsra délutáni 4 óra 3 perc­mély- és Barcsból reggeli 2 kor induló 215 612. sz. vegyes vonataihoz: a déli m. kir. al­óra 52 perckor érkező 611216. lamvasut délutáni 3 óra 53 sz. vegyes vonataihoz; a déli perckor Zágrábba induló 1. m. kir. államvasűt Zágrábból sz. személyvonatához. reggeli 2 óra 37 perckor ér­Pesten, 1872. évben. kező 4. sz. vegyes vonatához Az igazgatóság Sz üts Dénes Öngyilkosság a Kaszinó utcában? 39. — Mit tudott meg Borbás- tól? — A helyszínelők és a vizs­gálatot vezető kezéből máris kivették az ügyet — mondta Borbás. — A boncolási jegyző­könyvet a belügyminiszter ké­rette magához. Annyi azon­ban kiszivárgott, hogy a nyo­mozók sem látják tisztán a ha­lál körülményeit. Kételkednek az öngyilkosságban. Állítólag a fürdőkád vize szappanos volt. Balátai fürdött... Szó­val, mintha nem akart volna öngyilkos lenni még akkor, amikor a kádba lépett. Nem hatolhatott annyi gáz sem a szervezetébe, ami elegendő lett volna a halálhoz. — Borbás látta a tanúki­hallgatások jegyzőkönyvét? — Nem. Azt nem láthatta. Csak érdeklődött azoktól a SóMógyi Néplap kollégáitól, akik kint voltak. Lehetségesnek tartotta, hogy Balátaival előbb egy másfajta, töményebb, hirtelen ható gáz végzett, és utána engedték rá a fürdőszobai gázt. — Az a rendőrorvos végez­te a boncolást, aki kint volt az esetnél? — Nem. Ez volt a legérde­kesebb a, dologban. Másnak adták. Erre felsőbb utasítás érkezett. A boncoló orvos pe­dig közvetlenül a miniszter­hez vitte fel a leletet. Állító­lag az ügyben erdekelt tiszt­viselőkkel is nyomatékosan közölték: öngyilkosság tör­tént, és nem kell idejüket fe­lesleges kutatásokkal, nyomo­zásokkal tölteni. — A cselédlányról nem szólt önnek Borbás? — Nem. Egy étteremben ta­lálkoztunk, és azt mondta: fe­lejtsem el én is ezt az ügyet. És ne haragudjak, ha nem akar többet velem találkozni. — ön szerint, ügyvéd úr. elképzelhető, hogy Balátai Je­nő öngyilkos lett? Kétszáz középkorú bu­dapesti alkoholista férfit tett vizsgálat »tárgyává« a Köz­ponti Statisztikai Hivatal munkacsoportja. E vizsgálat eredményeit a Társadalomsta- lisztikai Közlemények új fü­zetében tették közzé. A ta­nulmány címe: Az alkoholiz­mus kifejlődésének tényezői. Azért éppen a férfiakat vizs­gálták, mert már előző két reprezentatív felmérésük is egyértelműen bizonyította: az alkoholizmus sokkal inkább férfi, mint női betegség. To­vábbá: a két nem alkoholiz­musának kiváltói, eredet-té­nyezői eltérnek egymástól. Az első találkozás a bete­gekkel a rendelőintézetben folyt le. Itt strukturált kér­dőívekre jegyezték föl az adatokat. Megbeszélték a kö­vetkező »interjú« helyét, s idejét is. Ez a második talál­kozó volt a legszélesebb körű ismeretek szerzésének alkal­ma. A »páciensek« kötetlenül beszélhettek életükről, gond­jaikról, betegségükről. De sor került a kötött kikérdezési program végrehajtására is. A kétszáz alkoholista férfi­ra kiterjedő vizsgálat megter­vezésekor olyan munkahipoté- z.st dolgoztak ki, amelyben több tudomány szempontjait használták föl. Elősegítette a vizsgálat sikerességét az is, hogy a munkacsoport szocio­lógusokból, pszichiáterekből és pszichológusokból — tehát egymás munkáját kiegészítő területeken tevékenykedő szakemberekből — állt A hipotézis sze 'ni az alko­hol zmus kialakulásában sze .’epet játszanak az egyén kö­zösségbe való illeszkedését gátló konfliktusok, az aktit feszültségek, amelyeket az egyén nem képes egészsége­sen elviselni. De eredője le­het a betegségnek a közvet­len környezet, a mikrokultúra is. Az alkoholizmus kialaku­lásában tehát — s ez nagyon fontos! — különböző ténye­zők egymásutánja játszik sze­repet, amelyek részben he­lyettesítik, részben kiegészítik egymást. Együttes hatásuk »eredménye« az alkoholizmus. A vizsgáltak különböző foglalkozási rétegek tagjai. Szellemi és fizikai dolgozók egyaránt megtalálhatók közöt­tük. A többségük házas. Je­lentős azoknak a száma is, akik házastársukkal nem él­nek együtt. Az eddig leírtakból az is ki­derül, hogy az alkoholizmus nemcsak az alacsony iskolai végzettségű réteg betegsége. A táblázatokban részletes vizsgálati eredményekben gazdag tanulmány — amely­nek készítésében és me°'rá sáoan döntő szerepet And or- ka Rudolf, Buda Béla és Cseh-Szombathy László ját­szottak — kitér a demográ­fiai jellemzőkre, az alkoholis­ták életformájára s a követ* Icezményekre is. A megelőzés szempont­ját veszem figyelembe, amikor az alkoholisták gyermekkorá­ra vonatkozó általánosságok­ra irányítom a reflektort Az alkoholisták gyermekkorában ugyanis — hazai és külföldi szakmunkák szerint is — többnyire olyan esemény, kö­rülmény fordult elő, amely a személyiség fejlődését megza­varta. Az okokban már álta­lánosságok is fellelhetők: egy vagy mindkét szülő elveszté­se, a szülők egymás közti vi­szonyának megromlása, vagy durva, nemtörődöm magatar­tás gyermekük Irányában. Arra a kérdésre, hogy »Mi­lyen volt a gyermekkora?« — a vizsgáltak 60,5 százaléka válaszolt egyértelmű »jóval«. Somorúnak mondták gyer­mekéveiket nagyon sokan. (35 százalék). A többiek pe­dig »se különösen jónak, se különösen rossznak« nem mondták életük első korsza­kát. Egynegyedük vesztette el apját a felnőttkor, vagyis a UzennyolcadLk életév elérése előtt. (Ebbe a kategóriába tartoznak a haláleset miatti apaelvesztés mellett a válás miattiak is! (Ritkábban sza­kadt meg az anyával való kapcsolat.) A szülők elveszté­se a vizsgáltak négy százalé­kánál vezetett menhelyi, álla­mi gondozásbeli évekhez. Figyelmeztető tehát az az adat is, mely szerint a »meg­interjúvoltak« harminckilenc százalékánál mutatható ki, hogy apjuk gyermekkorukban országokban is. verté őket: huszonhárom szá­zalékukat brutálisan. Viszony­lag kevés alkoholista számolt be arról, hogy testvéreivel gya­kori konfliktusba keverdett volna, még az úgynevezett »nagycsaládos« szülőktől szár­mazók közül is. Az iskolai ta­nulmányok a megkérdezettek huszonöt százalékánál mentek nehezen. A megfigyelték háromne­gyed része barátkozó, társa­ságkedvelő gyermek volt A vizsgálat kiterjedt a szü­lők szeszesital-fogyasztási szo­kásaira is. Az első italfogyasz­tás körülményeit is — ez nem mindig jelent egyet az el9Ő lerészegedéssel — elemző módon dolgozták fel. A kérdezettek tizenkilenc százalékának volt már az ap­ja is alkoholista. További tíz százalékuknál a mértéktelen ivásig jutott el. Az anyák kö­zött is akadt néhány, aki eb­ben a betegségben szenvedett Nem lehet nem elítélni azt, hogy a nem ivó apáknak fe­le közömbös volt gyermeke szeszfogyasztásával szemben. Nem tiltották az ivást. (Igaz: nem is bíztatták erre.) A kö­zömbösség azonban szomorú »eredményhez« volt lépcsőfok, s ez intés kell legyen a mai serdülő korú gyermekek szü­leinek is! Az első szeszes ital elfo­gyasztására egyébként a vizs­gáltak több mint egynegyedé­nél a tizedik életév elérése előtt került sor. A maradék egynegyed résznél a tizedik és tizennegyedik év között Egy részüknél szülői környe­zetben, más részüknél baráti, vagy rokoni társaságban. S legtöbbször a felnőttek »asz- szisztálása« mellett! Az első lerészegedés »élmé­nyét« sokan tizenöt—tizenki­lenc éves korban élték át. Ki­mutatható, hogy ez általában a »felnőtté válás«, egyik moz­zanataként él nagyon sok em­ber tudatában nálunk, de más A tanulságok tehát adottak. Csak a gyakorlatban is hasznosítani kell! Sok rossz vágányra siklott élet példája int bennünket Nagy fele­lősség hárul ránk gyermeke­ink nevelésében ezen a térem is. Leskó László Helvécia, 19 72 így is lehet szervezni — Nem! Bár most már ma­gam sem tudom. Balátai erős testalkatú, józan életű, maga­biztos és kemény ember volt. Még a zártkutatmányainak el­árverezése után is, ami gya­korlatilag a koldusbotot és a teljes anyagi csődöt jelentette neki, teljes bizakodó volt. Hitt abban, hogy a Kúria, a Leg­felső Bíróság visszaadja több millió pengő értékű területeit. Ugyanakkor valóban komorrá, kedélytelenné vált. Bár ez in­kább a családi körülményeivel volt magyarázható. Nagyon szerette ő azt az asszonyt, és mindenáron vissza akarta sze­rezni. Nem beszélt erről, de szavai mögül világosan kive­hető volt a szándéka. — Tudta On, hogy dr. Vá­riék cselédlánya Balátai halá­la után szintén meghalt? Hogy elütötte egy autó? ... — Ezt nem tudtam. De ez véletlen is lehetett. — Sok véletlen történt eb­ben az ügyben. Szász mérgesen kapcsolta ki a készüléket Tovább kellett volna erről a témáról, a halál­esetről faggatnia. Sajnos, az öreg és beteg ember olyan ha­mar elfáradt, kénytelen volt ötször—hatszor is elmenni hozzá. Szász évekig lakott egy bérházban, amelynek homlok­zatán régi, 1934-ből származó felírást talált: Pataki Antal fa-kereskedő. Milliószor ráné­Akik ott voltak, csak le­gekben beszélnek róla: »a legjobb, a legszebb, a legöt­letesebb.« Aki nem érezte jól magát, az beteg volt. De miért is tetszett annak a 173 lánynak ez a táboro­zás? Egy huszonhat éves fiatal táborvezető, aki együtt élt »a lányaival« — már ez is új volt. Maga a tábor. — kör­nyezetével együtt — kellemes pihenésre adott lehetőséget a munKák befejeztéveL s ami a lányok szerint fontos volt: j nem a lakott területektől tá­zett a házra, ismerte már min-» voh hanem a falu szélén he- den szögletét, színét, szagát,} lyezkedett el. Mert a vállalt ablakait, esőcsatornáját, és; munka elvégzésén kívül azért mégis egy váratlan délutáni} viszik az ország mas-más óra perce, a percnek töredéke1 tájaira a diákokat, hogy meg- kellett, hogy a feliratot vélet-} ismerhessék azt az országrészt lenül meglássa, a második és! ;s Egy tájat az ott élő em- harmadik emelet között. Ha! berpket_ visZjOIlt nem lehet valaki addig megkérdezte vol-* na, van-e azon a bérházon,! csaabból megismerni, hogy amelyben ön lakik egy har-! milyen a föld és milyen szőlő mine centiméter magas betűből; terem ott. Helvécián viszont álló, félkör alakban elhelyezett* . , ,.„1-11 „ t, ++,,„» felírás, megesküszik, hogy! mmdeanap találkozhattunk nincs. Lehet ebben a dr. Dé-! az ott lakó emberekkel, s ké­nessel folytatott beszélgetés-; pet alkothattunk életmódjuk- ben is olyan részlet, amely őt* rót Élmény volt megismer- most különösen érdekelhetné,}... . , , , , aminek eddig nem tulajdoni-! kedj11 a tanyai emberekkel, s tott jelentőséget? ; beszélgetni velük — életükről, Kúria, bíróság, zártkutatmá-j terveikről, nyi ügy, per, elutasítás, majdj fellebbezés, az újságok címei,} Borbás, a belügyminiszter el-! kéri a boncolás eredményeit, a* régi stáb átadja az ügyet, ezek* mind szándékot, meghatároz-1 ható szándékot jelölnek, de! még mindig nem bizonyíté-; kok !. .. } Szász bekapcsolta a készülé-} két visszapergette a Borbásról} szóló részt. ♦ ... — Borbás látta a tanúki-} hallgatások jegyzőkönyvét? —: Nem. Azt nem láthatta. Csak érdeklődött azoktól a kollé­gáktól, akik kint voltak. Lehet­ségesnek tartotta, hogy Balá­taival előbb egy másfajta, tö­ményebb, hirtelen ható gáz végzett, és utána engedték rá a fürdőszobai gázt... (F oly tatjuk.) A másik nagyon fontos jel­lemzője táborozásunknak a szabad idő jó beosztása volt. Hosszú lenne felsorolni a programjainkat, de e téren is volt számunkra újdonság: a részvétel nem volt kötelező. Mindenki azt választotta, il­letve azon szerepelt, amelyi­ken akart. Nem is volt olyan rendezvény, amelyen valaki unalmában fészke löd ott vol­na. A politikai témájú előadá­sokat (ami egyébként táboro­zások alkalmával többen szí­vesen elmulasztanak) szintón érdeklődéssel hallgattuk vé­gig ötvein társunkkal. A mindvégig jó hangulat nem maradt eredmény nelküL Mindenki megállta helyét a munkában is. Egyetlen zava­ró tény volt csupán, az hogy 7 lány nem jött el a táborba. Reméljük az illetékes KISZ- alapszervezetek levonják a tanulságot, és a jövőben úgy készítik elő a brigádok tábor­ira indulását, hogy ilyen el­maradás ne forduljon elő.) Mi elégedetten és megnyu­godva távoztunk a helvóciai Hámén Kató Önkéntes If-, júsági Építőtáborból. Lám, így is lehet szervezni építő­tábort! Virág Erzsébet Épület fa: LÁGY SZARUFA 1500 FtW LÁGY GERENDA 1600 Ft mJ DESZKA, LÉC és SZŐLŐKARÓ, valamint rwi rr • i* 1 uzim ; LÁGY TŰZIFA KEMÉNY TŰZIFA 140—160 Ft/eüm. 250—270 Ft/eüm. áron. A tűzifát 27 km-es körzetben házhoz szállítjuk. Beszerezhető a nagybajomi Lenin Mg. Tsz-ncl. (959.

Next

/
Thumbnails
Contents