Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám
Átkelőm a lopásra Változtatni kellene, de hogyan...? — Följelentést szeretnék tenni. Ismeretlen tettesek elloptak az általam vezetett üzlet elől tíz üveg kakaót, illetve tejet, harminc zsemlét és kiflit... — Miből éltetek, hiszen hatan voltatok, alig néhány forinttal ellátva hetekre ... ? — Hát, megdézsmáltuk az üzletek elé kirakott kosarakat, elvittünk néhány üveg tejet — az üvegeket másutt beváltottuk —, egy pár zsemlét... Nem vagyunk nagy igényűek, elég volt ez a kaja, szállásunk a nádasban volt... Évek óta — az idén is elhangzanak ezek a párbeszédek a Balaton körüli élelmiszerboltok és a Rendőrség ügyeletesei között, valamint a rendőrök és a csavargáson, lopáson ért, a Balaton körül dologtalanul csellengő fiatalok között. Szinte naponta adódik dolga a rendőrségnek á rengeteg ilyen apró-cseprő ügy jegyzőkönyvezésével, vizsgálgatásá- vaJ, a tolvajok keresgélésével, s bizony gyakran vonja el őket jelentősebb ügyek intézésétől. Többször, igy ebben az évben is elhangzott olyan javaslat, hogy. az állami és .a szövetkezeti kereskedelem változtasson ezen a helyzeten. Gondoskodjon hajnalban az élelmiszerek átvételéről, hogy ezzel megszűnjön az állandó alkalom a lopásra. Nem szólva arról, hogy a földre, kosárba rakott élelmiszer látványa nem vált ki jó érzéseket a vásárlókból, főként esőben. * — ■ Sajnos, az üzletek kétkulcsos rendszerrel működnek, nem lehet kívánni, hogy a vezető és a kulccsal rendelkező másik dolgozó már hajnalban várja a tejet, a péksüteményt. Ezt bérrel fedezni különben is lehetetlen volna. Ez tehát a válasz. Maradt minden a régiben, s marad ki tudja meddig ... Ott áll az üzletek előtt szabadon, őrizetlenül a tej. a kakaó, a péksütemény, viheti, akinek kedve van, s fizetni sem kell, hacsak utólag nem, amikor a rendőrség elfogja a tettest. Talán mégis lehetne valamilyen megoldást találni, ami ezen a közegészségügyi szempontból is tarthatatlan helyzeten változtatna! ELKÉSZÜLT AZ ALULJÁRÓ Amíg utasra várnak... Az Ercsi óvatos manőverezés után elhagyta a kikötőt. Jókedvű utasok százai integetnek a parton maradóknak, meg a mellettük elsuhanó vitorlások utasainak. Messze a távolban halvány körvonalakban látni még csak a Balaton túlsó partját... A kormányos fülkéjében Kersák József hajóvézető és Liditt Ferenc gepüzemeltető a tervrajzok fölé hajol. — Elvállaltuk,' hogy nyolc balatoni kikötőben tájékoztató táblákat állítunk fel, azoknak á tervrajzait nézegetjük. Siófokon mát* befejeztük a munkát, most kezdtük Tihanynál, aztán Badacsony kerül sorra. — Mikor dolgoznak? — Hajnali négy órakor meg este tíz órakor is, ha szükséges. Meg amikor utasra, illetve indulásra várunk, mindig van annyi idő, hogy valamit elvégezzünk. Szei'etnénk ezt a vállalásunkat nagyon hamar mögöttünk tudni, hogy az utasok minél jobban tájékozódhassanak. — Ki mit vállalt? . — Heten vagyunk a hajón, mindenki ért Valamilyen szakipari munkához. A betonozástól kezdve a hegesztésig meg a festésig, sőt ha kell, a villany- szerelést is megcsináljuk. Különben társadalmi munkában két hét alatt mi festettük át kívül és belül is hajónkat, az Ercsit, meg a siófoki kikötő korlátáit, óráit, - tájékoztató tábláit is. Kétszáz kiló festéket használtunk fel. — Ez falán a hajó személyzetéből alakult szocialista brigád vállalása? — Nem, szocialista brigád nincs az Ercsin. Rövid ideig vagyunk csak együtt, ez nem elegendő, 'hogy szocialista brigádot alakítsunk. Mégis, az Ercsi személyzete így kívánja megmutatni, hogy lehet ilyen rövid idő alatt is szocialista szellemben dolgozni. Már régen várták a forgalmas balatonboglári pályaudvaron megforduló utasok, hogy befejezzék a gyalogos aluljáró építését. Noha az utolsó simítások még hátra vannak, már birtokukba vehették az üdülők. A nyolcvannégy méter hosszú aluljárón közelíthetik meg a vágányokat, s ez köti össze az állomást és a tópartot is. „A Jókai? Akkormég gőzösvolt! Ez ugyan nem is olyan nagyon régen volt, hiszen sokan emlékeznek még a fiatalabbak közül is arra, amikor a Jókai füstölögve járt a Balatonon. Ám Papp Gyula bácsinak annyi az emléke, hogy a magyar tenger hajózásának történetéből kiemelve egy-egy lényeges eseményt, mögötte még mindig el tudna mondani másik fizet. Ezért jogos nála a felkiáltás: »Akkor még...-« Ha nem is a legöregebb balatoni hajós Gyula bácsi, de mindenesetre a legidősebb azok között, akik még vízen .vannak, ö sem tud elszakadni — mint sok más társa sem —, pedig már 1968-ban nyugdíjazták. — Akkor a Kelén parancsnoka voltam, így a Kelén lett a végzethajó. i — Végzethajó...? — Ezt úgy kell érteni, hogy róla mentem nyugdíjba, ezen a hajón fejeztem be a munkát. Már negyven éve csináltam... És milyen szép hajó volt! Egyike a legszebbeknek, amelyek a tavon jártak! Az idős parancsnok mindent megpróbált a Balatonon. 1926-ban a halászoknál kezdte. Nem bírta az első vihart, a többi halász alig tudta rábeszélni, hogy jöjjön vissza a hajóra. Pár év múlva már a kompon dolgozott. Persze sokkal kisebben, mint amekkora most a Kossuth Bajos vagy a Széchenyi. — Csak személykocsi fért rá, abból is legföljebb tíz darab. De rendszerint lovas fogatokat szállítottunk. Vitték a bort meg az élelmiszert á napoknak. Az volt a Komp X. Csak három évig dolgoztam rajta, aztán hajókormányos lettem. Azt viszont hosszabb Másodosztály. 45 fok melegben? ideig csináltam. Nem is tudtam egészen elszakadni tőle, és parancsnok koromban is a manőverezést szerettem a legjobban. Ez a Kelén nagyon engedelmes hajó volt, nem zavarta a vihar sem. Bírta! A Jókain matróz volt Gyula bácsi. Azt tartják az emberek, hogy ez a hajó a legöregebb a Balatonon. Pedig a két testvér, a Kelén és a Helka is van már nyolcvanéves. Nem látszik karcsú testükön ... Ezt a két hajót alakították át utoljára motorosokká, 1962-ben. Gőzös korukban minden második nap hatvan mázsa szenet kellett a személyzetnek belapátolnia széntárolóba. — Emlékek? — Hát persze, hogy vannak! Kellemesek és kellemetlenek. Ott voltam a balatoni hajózás legnagyobb tragédiájának Erre nem szívesen emlékezem. Meg annyi mellette a jó és a szép, hogy elnyomja. Néha még mbst is érik az embert meglepetések; A negyven év azt hozta magával, hogy a Balatonnal összeismerkedtünk alaposan. Nekem meglepetés volt, amikor egy nyolcvankét-éves néni .elmondta, hogy. az idén van először a tó partján. Hát az meg hogy lehet? — csodálkoztam magamban. — És most? — A vízi taxit vezetem már tavaly óta. De ezt megelőzően is motorcsónakot vezettem a nyugdíjazásom mán. Nézze csak — pillant fel hirtelen az öreg »tengerész« —, most fut ki a Kelén. Aki ott a parancsnok, az az öcsém. A bátyám fia. — Akkor ez a hajó a családban maradt! — Ott van még rajta a kezem nyoma. K A. Császárzsemle, réteslap Budapestről A Siófokon üdülök igényeinek jobb kielégítése, illetve az élelmiszerüzletek választékának • bővítése végett a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, megállapodást kötött a Fővárosi Sütőipari Vállalattal. Ennek értelmében Budapestről több . sütőipari terméket szállítanak Siófokra. Az első szállítmány — 800 darab császárzsemle a napokban érkezett meg, s igen rövid idő alatt elfogyott. A fővárosi vállalat heti három alkalommal küld az, éíelmiszerkisker. siófoki 41 * 'is üzletébe ebből a kedvelt süteményből, ezenkívül réteslapot,..különböző sós és édes teasüteményt is szállít. Júliusi Balaton Nem azt vitatom, hogy szükség van-e a szántódi Shell- kútnál lévő presszóra- A járművezetők, amíg kocsijuk elkészül, bizonyára szívesen elfogyasztanak egy-egy üveg colét vagy más üdítő italt, egy feketét Ám furcsa, hogy a parányi helyiséget másodosztályban üzemelteti a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Nem tudom mi indokolja *ezt. Igaz a választék bőséges, van elegendő hazai és külföldi ital — nemcsak üdítő —, valamint cigaretta és minden, ami egy presszóban csak kereshető. De a belső helyiségben egyszerre csak 5—6 vendég fér el. Nincs semmiféle szellőztetési lehetőség — csupán az ajtót lehet kinyitni — s bizony a harminéf okos kánikulában benn á 45 fokot is eléri a hőmérő higanyszála. Véleményünk szerint szellőztetésen, de a besoroláson is haladéktalanul változtatni keli! Juj, de hideg! m 'n a Hangulatos, kedves A pulton és az asztalokon kis tálakban élő virág . illatozik. Hangulatossá, kedvessé varázsolja a helyiséget, dicséri annak vezetőjét, Pesti Jánosnét, aki — ebből is látható — nemcsak azzal törődik, hogy a forgalom növekedjen, hanem azzal is, hogy a vendég jól, otthonosan érezze magát. A fogyasztási szövetkezet szárszód Balaton csárdájában, borkóstolójában láttuk ezt. Ilyesmit másutt is jó lenne tapasztalni így is lehet keresni „Ha adnak négy üveget, a többit is visszaváltom!“ Csend és Zsákmányra várva. Minden Balaton 'menü üzletben gondot okoz az üres üvegek, visszavétele, mert a raktározás és a göngyöleg elszállítása igen nehézkes. Ám ott, ahol üveges italt árusítanak — a belkereskedelmi miniszter rendelete értelmében — kötelesek az üres üveget visz- szaváltani, még ha az nem is tőlük származik. — Én kérem csak azt veszem vissza, amit tőlem vesz a kedves vevő. Különben ez csak rontaná forgalmamat és ráfizetnék a boltra. * — Honnan tudja, hogy nem innen vettük? — Jó a memóriám, megismerek én minden vevőt... — Volna néhány sörösüvegünk, mit csináljunk vele? — Hát vigyék el egy nagyobb üzletbe,' mert ott nem számít. De tudják mit: adnak nekem három-négy üveget, akkor a többit is visszaveszem, így egyikünk sem jár rosz- szul...! Ez az épületes bezsélgetés a szántódi 14-es Pulvex pavilonnál játszódott le, az ottani vasutasüdülő szomszédságában. Itt szereztünk bizonyosságot arról a panaszról, hogy a Pulvex nem hajlandó az üres üve- 1 gek vissza,- illetve beváltására, ezzel más üzletekbe utasítja a vevőket. Jó és hasznos, hogy a Pulvex új versenytársként jelent-, kezeit ebben a nyári szezonban. Ennek hasznát a nyaraló, a vásárló élvezi. Ám egyetértünk a többi kereskedelmi vállalat jogos észrevételével: legyen ez a verseny korrekt, s ne olyan, mint amit tapasztalataink alapján szóvá is tettünk! Könnyű ugyanis eladni a sört, az üdítő italt, ha az üres üveg visszaváltása, tárolása, meg a visszaszállítás gondja is a többi kereskedelmi vállalatot terheli! Arról nem is beszélve: a Belkereskedelmi Minisztérium rendelete mindenkire»vonatko- zik, ez alól nem kapott és nem is kaphat, mentesítést a Pulvex sem. S még egy dolog.: kissé hihetetlen, hogy egy forgalmas napon az eladással, pénzkezeléssel is fogfalkozó ember képes legyen több száz arcot megjegyezni, minden embert, számon tartani, hogy valóban nála vásárolt-e. Sz. U Sámogyi
