Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

Szabad időben levelet írunk Térdig az aranyhomokban Nemzetközi szövetkezeti nap Jubileumra készül a megyeszékhety felhívás Kaposvár lakosságához! Nincs jobb a rossz időnél — ez a filmcím jutott eszembe a Helvéciái Állami Gazdaság ja- kabszállási üzemegységének építőtáborában, ahol most már két hete somogyi lányok tábo­roznak. Tehát azért, hogy vi­gasztaljam magam, és függetle­nítsem ítéleteimet attól a kép­től, melyet az esőverte, szélci- bálta sátortábor nyújtott. Mert lilm ide, film oda, nincs siral­masabb látvány egy viharvert sátortábornál. Azért jöttünk Somogyból, hogy megnézzük, mit csinál­nak, hogyan élnek a fonyódi, siófoki, tabi lányok a Bács me­gyei építőtáborban. Bekiáltunk a »bef ütött« sát­rakba, gyorsan túlesünk a be­mutatkozás formaságain. Elkí­sért bennünket a KISZ So­mogy megyei Bizottságának építőtáborozással foglalkozó munkatársa és Bács megyei kollégája is. Sablonkérdés: — Hogy vagytok? A válasz: Udvarias mosoly a pokrócokba bugyolált vállak fölött. — Hát.:, jm. — Táboroztatok már? — Még nem. — Eljöttök máskor is? — Ide nem. — Miért? — Mert nem JŐ*5 itt — Mi nem jó? A munka? — Nem. Tudjak, hogy dol­gozni jöttünk, nem nyaralni — önként jelentkeztünk. Igaz, mielőtt idejöttünk, azt mond­ták, gyümölcsöt is szedünk. Eddig még csak saraboltunk, meg szőlőt hajtogattunk, ©di- rnölcsöt nem is láttunk. De ez nem is érdekes. — Akkor mi nem jő ? — Ez az egész tábor. Térdik járunk a homokban, az ágyon, a lepedőn homok. Legalább a sátrak alját lebetonozhatták volna. Panaszőzőnt várok, de nem ez következik. A somogyi lá- nyok nem vesztették el humorérzéküket. — ft! a jö -itt, hogy nem nagyon kell mosdani. Bár nagyön adnak a tisztaságra. Mindennap van tisztasági szemle. Ez ügy történik, hogy összekotorjuk a szemetet, el­ássuk a sátor valamelyik sar­kában, aztán jön az ügyeletes, és kikaparja. Jó hecc, nem? — Munka után mit szok­tatok csinálni? — Semmit. — Levelet írunk — én most tartok a hetediknél. — Alszunk. — Ügy tudom, szerveztek nektek programokat — Ja, igen. Egyszer volt va­lami MHSZ-beni utató — kato­nák futkostak itt körbe. Ja, meg tábori divatbemutató is — nahát azon meg beöltöztek vagy hárman — ez volt a be­mutató. — Vasárnap mit csináltatok? Voltatok már Kecskeméten? (A tábor ugyanis tizenhét ki­lométerre van a várostól^ — A gazdaság autóbusza be­vitte a munka verseny első öt helyezettjét. — És a többiek? — Hát ők is bementek — stoppal... — Kecskeméten mit csinál­tatok? — Elmentünk az uszodába ... Azt lenne jó kibulizni, hogy a hét végén is bemehessünk, mert azért jó lenne úgy haza­menni, hogy előtte meleg víz­ben fürödjünk. — Az állami gazdaság veze­tőivel beszélgettetek már? — Igen, a megnyitón itt volt valaki, és jó sokáig beszélt ar­ról, hogy hol és milyen vizet ihatunk... A tábor Kecskeméttől tizen­hét, Jakabszállás községtől.kö- rülbelül két kilométerre van — egy gyümölcsös közepén. Itt él nyolcvan lány kéthetes tur­nusokban a nyáron. — A megyének tizenöt épí­tőtábora van — mondja a KISZ-bizottság táborokkal foglalkozó felelőse. — A 30- kabszállási még régi rendsze­rű. Ide egész nyáron somo­gyiak jönnek ... — A KISZ megyei bizottsá­ga nem foglalkozott azzal, hogy programokat szervezzen? — kérdezem. — Ezt minden tábor maga csinálja. — Kecskemétre miért csak a legjobban dolgozó brigádo­kat vitték? — Ezt a gazdaság intézte. De nekik is csak egy buszuk van. Erre csupán azt lehet mon­dani, hogy esetleg kettőt is fordulhatott volna... A táborozási felelős utolsó •érve; — Végül is dolgozni jöttek a lányok, nem? De igen. Végül is — dolgoz­nak. A tábor teljesítményátlaga az előírt fölött van. A beszél­getőpartnereket szándékosan a legjobban dolgozók közül vá­logattam ki. Akadt köztük olyan brigád, amelyiknek tel­jesítménye hatvannyolc fo­rint. (Harminckettő a norma.) Az építőtáborok célja azon­ban nem egyedül a munka. Az is hozzátartozik, hogy ott jól érezzék magukat a fiatalok. Nem véletlen, hogy a komá­romiak Somogybán dolgoznak, a somogyiak Bácsban. Szabad időben meg lehetne velük is­mertetni az országnak azt a részét (de legalábbis azt a várost), amelyben (vagy amelynek közelében) két hétig élnek. Erre a táborvezetőség­nek, a gazdaságnak, a fiatalo­kat küldő és fogadó megyei KISZ-bizottságnak egyaránt gondolnia kellene. És még valamit. Tizenöt tá­bor van Bácsban. Ebből egy »■nomád«. Igazságos-e, egész nyáron egy megye középisko­lásait itt táboroztatni?------- . a _ o ninra 103013531' ÖT VILÁGRÉSZ hatvan or­szágában, együttvéve több mint 600 ezer szövetkezet ne­gyedmilliárdos tagságáé a mai ünnep. Immár ötvenedszer ke­rül sor arra, hogy a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövetsé­gében tömörült szövetkezetek és tagjaik július első vasár­napján gyűléseket, összejöve­teleket tartanak. Hitet tesznek a szövetkezeti gondolat, a szö­vetkezők nemzeti összefogásá­nak ügye mellett, annak a cél­nak a szolgálatában, amelyet világszervezetük alkotmánya így fejez ki; »A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetsége arra törek­szik, hogy teljes függetlenségét megőrizve, saját módszereinek segítségével felváltsa a ma­gánvállalkozás versenyre épí­tett rendszerét egy olyan szö­vetkezeti rendszerrel, mely az egész közösség érdekét támo­gatja és a kölcsönös önsegély elvén alapul.« Ez a meghatá­rozás ugyan nem a szocialista országok szövetkezeteinek sze­repét tartja szem előtt, arra azonban alkalmas, hogy alap­ja legyen az együttműködés, a kapcsolatok erősítésének az egymástól eltérő társadalmi, gazdasági rendszerű országok szövetkezetei között. Ezért te­kintik sajátjuknak a mai ün­nepet a magyar szövetkezeti tagok milliói is. PARTUNK politikájával, szövetkezetpolitikánkkal jól összeegyeztethető az a prog­ram, amelyben a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetsége egyebek között a szövetkezés előmozdítását, a barátságos kapcsolatok fenntartását, a szövetkezeti mozgalom és álta­lában a fogyasztók érdekeinek szolgálatát, s az információk cseréjét jelöli meg tennivaló­ként Az az elvi különbség, mely a szövetkezetek rendel­tetésének szocialista és nem szocialista szellemű felfogása között fennáll, nem akadálya a mozgalmi és gazdasági együttműködés fokozásának. A magyar szövetkezeti moz­galom képviselői tevékenyén részt vesznek a nemzetközi szövetség munkájában. Mind a TOT, a SZÖVOSZ, az OKISZ, mind pedig az Országos Szö­vetkezeti Tanács tagja a vi­lágszervezetnek és több bi­zottságának. Támogatja az SZNSZ minden, előbbre vivő törekvését, például az 1970-es évekre meghirdetett »Szövet­kezeti fejlesztési évtized« programját, s a gyengén fej­lett országok szövetkezeti mozgalmának fellendítését ■Következetesen munkálko­dunk azon is, hogy kölcsönö­sen előnyös gazdasági' kapcso­latok jöjjenek létre hazánk és más országok szövetkezeti szervezetei között Minden fó­rumon kifejezzük szolidaritá­sunkat a szabadságukért, a társadalmi haladásért küzdő népekkel. Szövetkezeti mozgalmunk1 kapcsolatai természetesen a Szovjetunió és Európa többi szocialista országának szövet­kezeti szervezeteivel a legszo-: rosabbak és legsokoldalúbbak. ÉVENTE számos küldöttség-: látogat hazánkba Európa és a többi földrész országaiból is, hogy tanulmányozza a külön­féle gazdasági ágakban tevé­kenykedő magyar szövetkeze­teket. A legutóbbi években különösen megnőtt a külföl­diek érdeklődése mezőgazda- sági szövetkezeteink iránt. Az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek mellett — amelyeg legrégebben ren­delkeznek fejlett, eredményes nemzetközi kapcsolatokkal — mind több ország hasonló szö­vetkezeteivel működnek együtt a mezőgazdasági, az ipari és a lakásszövetkezetek is. Mindazok, akik megismer­kednek a magyar szövetkeze­tek eredményeivel, népgazda­sági és társadalmi szerepével, jelentőségével, elismerően nyi­latkoznak a nálunk látottakról, tapasztaltakról. Élénk nemzet­közi érdeklődést váltott ki a- magyar szövetkezetek működé­sét szabályozó törvény. Nagy­ra értékelik azt a messzemenő támogatást, amelyben álla­munk részesíti a szövetkeze­teket Magyar javaslatra fo­gadta el az SZNSZ »A nők helyzete és szerepe a szövet­kezeti mozgalomban« című határozatot, amelyet első al­kalommal éppen ma, az 50. nemzetközi szövetkezeti napon ismertetnek világszerte. Amióta szövetkezetek létez­nek Magyarországon, most a legkedvezőbbek lehetőségeik közös céljaik elérésére. A gaz­daságirányítás rendszerével összhangban levő szövetkezet­politikai elveink a szövetke­zetek további szocialista fejlő­dése előtt nyitották meg az utat. A SZÖVETKEZETEK mai ünnepe jó alkalom az eddigi eredmények és a soron levő feladatok számbavételére. Ab­ban a tudatban és meggyőző­désben, hogy minél sikereseb­ben gazdálkodnak, annál töb­bel járulnak hozzá a szövet­kezetek hazánk fejlődéséhez és a szocializmus ügyét ered­ményesen szolgáló nemzetkö­zi kapcsolatok további erősí­A több száz éves múltra visszatekintő Kaposváron száz esztendővel ezelőtt in­dult el az a mozgalom, mely az 1871. évi XVIII. törvény­cikk alapján kiharcolta a hajdani mezővárosnak a ren­dezett tanácsú önkormányza­tot A város képviselőtestü­letének alakuló közgyűlése 1873. január 23-án volt. Et­től kezdve nem a városbírák, hanem a város polgármeste­rei irányították a megyeszék­hely életét. Ettől az időtől számítjuk Kaposvár modern várossá való átalakulását. A hajdani mezővárosnak száz évvel ezelőtt hatezer-hat- száznegyvenkilenc lakosa volt. Büszkék vagyunk váro­sunk múltjára. Itt alakultak meg az első munkásegyletek, közművelődési intézmények, az első üzemek és gyárak. A város méltán hívta fel ma­gára a figyelmet 1918-ban és 1919-ben, a polgári demokra­tikus, majd a prolctárforra- dalom idején. Büszkék vagyunk városunk jelenére is. Száz év alatt a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életé­nek igen jelentős központjá­vá fejlődött és csaknem meg­tízszereződött lakosságával ma már hazánk egyik igen jelentős felsőfokú központja. Büszkék vagyunk arra, hogy Kaposvár a felszabadu­lást követő időszakban — kü­lönösen az utóbbi évtizedben — fejlődött rohamosan, ipa­rosodott gyorsabban. Kisu­gárzó hatása így sokkal na­gyobb a megye többi telepü­lésére, egyre magasabb szín­vonalon elégíti ki a somogyi emberek igényeit. Most és a következő évek­ben még nagyobb léptekkel fejlődik Somogy legnagyobb városa. A negyedik ötéves terv megvalósítása során több lakás, új áruházak, óvodák, iskolák épülnek, javul a köz­lekedés, és a városperemek is gyarapodnak. A városi pártaktíva elfo­gadta a 100. évforduló prog­ramját és úgy határozott, hogy felhívja a város min­den lakosát: társadalmi mun­kával is tegye emlékezetessé a város ünnepét, hiszen a szülőföld szeretetének nincs meggyőzőbb tanúságtétele, mint a város fejlődéséért tenni, azon munkálkodni ön­ként és teljes tudással. Már most nagyszabású mozgalom bontakozott ki, elég, ha a szo­cialista brigádok példájára hivatkozunk, az ő felajánlá­saikból épülő százszemélyes óvodát már jövőre felavat­hatjuk. Felhívjuk hát Kapos­gozóit, a szövetkezetek tag­jait, a szocialista brigádokat, az iskolák tanulóit, hogy ve­gyenek részt a város parkosí­tásában, .szépítsék, csinosít­sák a házakat, ntcáfcst. tere­ket,- középületeket, gyárakat, vállalatokat, intézményeket, iskolákat és környéküket, ül­tessenek virágokat és fákat, segítsenek a kirándulóhelyek kialakításában. Közösen gyűjtsük össze a helytörténe­ti emlékeket, rendezzünk ki­állításokat, hirdessünk meg pályázatokat, s minél több emberrel ismertessük meg Kaposvár múltját, jelenét és jövőjét. Kaposvár már eddig is pél­dáját adta, mire képes, ha a lakosság összefog — pl. a vízprobléma megoldása, a gáz bevezetésére. A társadal­mi megmozdulásokat mindig a Tegyünk többet Somogyért! mozgalom jegyében indítot­tuk el, s felhívásaink min­denkor megértésre, támoga­tásra találtak a város egész lakossága körében. Most is azt kérjük, hogy mindenki csatlakozzon a centenárium tiszteletére indított nemes mozgalomhoz. Kezdjünk el együtt egy olyan városszépítö mozgalmat, amely nem feje­ződik be jövőre, hanem foly­tatódik. Tükrözze az ünnepi hangulatot a város rendje, tisztasága, külseje, élete és munkája. Járuljon hozzá a megyeszékhely egész lakossá­ga szellemi és fizikai energiá­jával a város csinosításához és fejlesztéséhez. S ahogyan a főváros centenáriumának megünneplése az egész or­szág ügye, úgy Kaposvár cen­tenáriumi ünnepe Somogy egész lakosságának az ügye. Kérünk tehát mindenkit — kaposvári és somogyi lakoso­kat —, hogy csatlakozzon mozgalmunkhoz. Várjuk és hasznosítjuk a városukat sze­rető emberek, közösségek öt­leteit, javaslatait, kezdemé­nyezéseit és felajánlásait. Ez a jubileum kiváló alkalom arra, hogy igazi nagy közös­séggé egyesülve fáradozzunk mindnyájan Kaposvárért, az itt élő emberek életének meg­szépítéséért. Tegyünk többet Somogyért, építsük, szépítsük megyeszékhely városunkat, a százéves jubileumát ünneplő Kaposvárt. Az MSZMP Kaposvári Városi Bizottsága A Kaposvári Városi Tanács A Hazafias Népfront Városi Bizottsága A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Városi Bizottsága téséhez. vár lakosságát, az üzemek, vállalatok, intézmények dol­Hassnosnak bizonyult a fólia Látrányban Hétfőtől emelik egyes zöldségkonzervek, mirelit árak és savanyúságok árát Az Országos Anyag- és Ár- lék ötnegyedes üvegben tth20 hivataltól, valamint a Belke­reskedelmi Minisztériumtól' kapott tájékoztatás szerint a nyersanyag felvásárlási árak emelkedése és egyéb okok szükségessé tették egyes zöld­ség alapanyagú konzervek és mélyhűtött készítmények, va­lamint savanyúságok fogyasz­tói árának emelését. Az ár­emelés, amely főként a para­dicsom, zöldbab, zöldpaprika alapanyagú készítményeket érinti, termékenként és csoma­golási egységenként eltérő mértékű. A néhány legismer­tebb készítmény ára a követ­kezőképpen változik: Hüvelyes vágott vajbab öt- nyolcados üvegben 5,70 helyett 6,30, lecsó zsír nélkül ötnyol- cados üvegben 7,70 helyett 8,60, háromrészes finomíóze­helyett 10,70, 20—22 százaiékor sűrített paradicsom egy tizedes dobozban 2,70 helyett 2,90, pa­radicsom ivóié 0,25-os üveg­ben 2 forint helytett 2,20, kö­zepes méretű csemege uborka ötnegyedes üvegben 10,50 he­lyett 11,30 forint A mirelit­készítmények közül a 350 grammos vegyesfőzeíék 5,10 helyett 5,40, 300 gramm sár­gahüvelyű vágott bab 5,10 he­lyett 5,80, 500 gramm mély­hűtött lecsó 6:60 helyett 7,20, a 300 grammos zöldhüvelyú vágott bab ára 5,30 heéjsett 6 forint lesz. Az áremelkedés —,az érin­tett termékek körére számítva — a konzerveknél átlagosan kilenc, a mélyhűtött készítmé­nyeknél pedig 12 százalék. Az új fogyasztói árak jóSSus 3-án, hétfőn lépnek életbe. Egyhoidnyí területet borí­tottak be tavaly fóliával a látrányi Alkotmány Termelő- szövetkezet kertészetében. Paprika termett alatta Brtrttó bevételük 520 ezer forint volt. Valószínűleg a siker ösztö­nözte őket arra, hogy az idén már két és fél holdon nevel­jenek fólia alatt ebből a kapós fogyasztási cikkből. A beültetés ápriSs 10-től folyamatosan ment, de a mun­ka tulajdonképpen a téli hó­napokban kezdődött. Már most eredménye van a gon- dossággnak: eddig 245 ezer fo­rint a paprika utáni bevétel. Csak a Somogy megyei Ter­mékértékesítő Szövetkezeti Közös vállalattal szerződtek az árura. A kertészetben az állandó dolgozók száma tizennégy-ti- zenhat fő. A munkacsúcs ide­jén — azaz a szedéskor — természetesen ennél több em­bert kell itt foglalkoztatni. A helyszínen járva meggyőződ­hettünk arról, hogy találé­konyságban nincs hiány a lát- rányiaknál. Sok »házi megol­dást« láttunk a fóliatakaró szilárd vázának megteremtésé­ben és kivitelezésében. A tsz vezetőségének és a tagságnak jó véleménye van a fólia alatti termesztésről. Ezt bizonyítja az is, hogy az otthoni kertek­ben egyre többen nevelnek fólia alatt növényeket. Mint mondták; nagyon lé­nyeges, hogy a műanyag bo­rítókat jól tárolják hiszen így hosszabb időre maradnak használhatók. Gyűlt a kosa­rakban a most már fólia nél­küli területről a paprika Somogyi^Néplapl 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents