Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

SZÁD AT BESZÉDÉVEL Véget ért az ASZÚ tanácskozása Szadat elnök rövid záróbe­szédével szerdán befejezte munkáját az Arab Szocialista Unió hétfőn kezdődött orszá­gos tanácskozása. A kongresz- szus munkáját értékelve az egyiptomi elnök hangoztatta: »Az önök által tanúsított el­szántság egyaránt világos ba­rátunk és ellenségünk számá­ra. Barátaink megértik szán­dékainkat, és tudják, hogy ra­gaszkodunk barátságukhoz-«. Golda Meir izraeli minisz­terelnök-asszony szerdán dél­előtt elhangzott beszédére rea­gálva Szadat azon meggyőző­désének adott hangot, hogy a jelenlegi konfliktusban az idő Egyiptomnak dolgozik, s rá­mutatott, hogy az egyiptomi nép küzdelme nemcsak az egyiptomi, hanem más népek függetlenségi harcát is szol­gálja A jelenlegi helyzet két fő feladatának jelölte meg a nemzeti egység és az arab nacionalizmus erősítését. Ja­vasolta, hogy az Arab Szocia­lista Unió tegyen gyakorlati intézkedéseket e célkitűzések megvalósítása érdekében. Az Arab Szocialista Unió országos kongresszusa szerdán határozatokat fogadott el. Jó­váhagyólag tudomásul vette a politikai vezetés döntéseit, amelyek — a határozat szöve­ge szerint — »megerősítették Egyiptom cselekvési szabadsá­gát és szuverenitását«. Ugyan- altkor elítélt minden olyan kísérletet, hogy ezekből a döntésekből »bárki is a nem­zet érdekeire nézve ártalmas módon próbáljon hasznot húz­ni«. A Szovjetunióban tartózkodó Palesztinái delegáció vezetője, Jasszer Arafat koszorút helyezett el a Lenin-Mauzóleumnál. (Tele fotó: TASZSZ—MTI—KS) Egyiptom üdvözli a Jarring-missziá újrakezdését Eszmat Abdel Megid, Egyip­tom állandó ENSZ-képviselője egy órán át tárgyalt Waldhe­im ENSZ-főtitkárral Gunnar Jarring újabb missziójánál* előkészítéséről. A svéd köz­vetítő diplomata augusztus 1-én érkezik vissza New Yorkba, hogy megvizsgálja: milyen lehetősége van külde­tése felújításának. Rövid nyilatkozatában az egyiptomi ENSZ-diplomata kijelentette, hogy országa , üd­vözli a Jarring-misszió újra­kezdését. ’New York McGovern nem cseréli föl aíeinökjelöltjét McGovern szenátor, a demok­rata párt elnök jelültje egy tele­víziós interjújában kuejtette, hogy teljes bizalommal viseltetik , aieinükjeiöltje, Lagleton szenátor iránt, es nem gondol felcserélé­sére. Eagletou korábban ugyanis hat év leforgása alatt háromszor került kórházba idegklmerült- séggel és depresszióval. Az amerikai politikai életben megoszlanak a vélemények ar­ról, hogy hátrányt vagy előnyt jelent-e majd ez a tény a no­vemberi elnökválasztáson McGo- vernék számára. A demokrata- párti szenátorok mindenesetre elismerő nyilatkozatokkal álltak ki Eagleton mellett. A kongresszus megállapítot­ta, hogy a közel-keleti válság igazságos megoldásának útjá­ban az Egyesült Államok »tar­tós és teljes elfogultsága Iz­rael irányában« jelenti a leg­főbb akadályt — mondja ki a határozat Kimondotta azt is, hogy az egyiptomi dolgozó erők — munkásság, paraszt­ság, értelrAiség, nemzeti tőke — szövetsége alkalmas formu­la a nemzeti egység fenntar­tására és megerősítésére. A kongresszus végezetül megbízta a nemzetgyűlést, hogy hozzon a nemzeti egység védelme szempontjából alkal­mas törvényeket, s vegye eJe- jét minden olyan kísérletnek, hogy a nép körében egyenet­lenséget szítsanak. (MTI) LOS ANGELES Byrne bíró szerint nem törvénytelen? Daniel Ellsberg és Anthony Russo ügyében folyó tárgya­láson Byrne bíró nyíltan a vád álláspontját tette ma­gáévá. Ügy döntött ugyanis, hogy a vádlottak és ügyvé­deik telefonbeszélgetéseinek a hatóságok által való lehall­gatása »nem tekinthető tör­vénytelennek«. Ezzel elutasí­totta az ügyvédeknek azt a jogos követelését, hogy a tele­fonbeszélgetések lehallgatá­sának ügyét külön kivizsgál­ja. Ez is bizonyítja, hogy a A Belga Kommunista Párt elnöke egyesülésre szólította föl a baloldalt Marc Drumax, a Belga Kom­munista Párt elnöke, a Soir- nak, az egyik belga napilap­nak adott nyilatkozatában egyesülésre szólította föl Bel­gium baloldali erőit. Rámuta­tott arra, hogy Franciaország kommunista és szocialista pártjainak a közös kormány- programról való megállapodá­sa olyan fontos okmány, amelyből Belgiumban is le le­het vonni a tanulságot. Hang­súlyozta: a kommunistáknak,' a szocialistáknak és a keresz­ténydemokratáknak egyesíte­niük kell erőfeszítéseiket, hogy megakadályozzák az or­szág jobbratolódását és elnyer­jék a dolgozók többségének bizalmát. A japán tőke és az „északi hölgy Kártyajáték ­- kérdőjelekkel Mi lesz, ha egyszer törleszteni kell? RAFAEL PAASIO kormá­nyát annak idején nem fo­gadta bizalmatlanul a finn közvélemény, de ennek a szo­ciáldemokrata kisebbségnek »tizenkilencre kell húznia« a gazdaságpolitikai kártyajá­tékban ahhoz, hogy »kivág­hassa a huszonegyet« — így összegezte egy finn kolléga 1972 júliusában azt a beszél­getést, amelyet Helsinkiben folytattunk, késő estétől kora éjszakáig. Hűsítő italok, al­koholmentes sör mellett, kér­dést kérdésre halmozva, s »talonba téve« a válaszok, a várható válaszok aduit. És Rafael Paasio kormá­nya másfélszáznapi tényke­dés után »letette a tizenki­lencet«, nem mert újabb la­pot húzni. Lemondásuk kö­zölt oka a Közös Piaccal kö­tendő szabadkereskedelmi társulási megállapodástól va­ló félelem. Ennyi a hivatalos indok­lás. A kávéházakban, szer­kesztőségekben, hivatalok­ban és bankokban azonban többet vélnek tudni azokról a gondokról, amelyek Finn­ország gazdasági életében lassan-lassan , megkövesed- nek, s amelyek immár kor­mányokat kényszerítenek meg "-v'ísra. Mert ott van például a japán tőke. A tőke minden sajátosságával. Élni akar, gyarapodni, s a finnek pil­lanatnyilag nem tudják, hogy honnan és mivel kell holnap vagy holnapután fi­zetniük. Pillanatnyilag és látszólag jó, hogy az autószalonok és lassan már az autópályák is tele vannak Toyotákkal, hogy a Sanyo magnetofonod és rádiók viszonylag hozzá­férhető áron és nagy tömeg­ben megtalálhatók a piacon. Helsinkitől Roveniemiig, s az északi sarkkörön túl is. Jó, hogy olcsó és jó minőségű japán kerékpárok között vá­logathatnak, hogy japán pu­lóverek és kilométerszámlá­lók, japán játékok és mű­anyagféleségeit, magnósza­lagok stb. ÉS LEHETNE SOROLNI to­vább, mi minden kapható még — és már —, ami Ja­pánból származik. És jó, hogy a japán bankok meg­könnyítik, meggyorsítják a pénzpiac forgalmát. De mi­ből, mikor és mivel fognak érte fizetni? Kérdések, kérdések. Válasz nélküli kérdések. S a vála­szokat csak találgatások ré­vén fogalmazzák még meg. Hiszen azt tudják, hogy gaz­daságpolitikai stratégiát nem — vagy csak kis mértékben — építhetik a finn papíripar­ra. S a faipar sem érdemel meg olyan nagy tétet, amivel a japán tőke leült a helsinki gazdasági ototiwt »játszani«. És azt is tudják — aggódva mondják is —, hogy csak eladói piacnak túl­ságosan kis ország az »északi hölgy« Japán számára. Ám van egy terület, ahol a tőkeerős partnernek még »ti­zenkilencre Is érdemes húz­ni«. Ez — még ha finn vita­partnereim képtelenségnek is tartják — a hajóipar. Japán ma már világelső a hajó­gyártásban. Mind brutto re­gisztertonnában kifejezve az éves termelést, mind a hajók választékában, felszereltsé­gében, specializáltságában. Ám Japánnak ez ideig nem sikerült az egyébként nagy munka- és anyagigényes ha­jógyártását »áthonositania« a hazai partok mentéről egyik kontinens partjaira sem. Eddig. DE MI LESZ, ha egyszer Finnországnak fizetnie kell? Ha a beáramoltatott tőkét és annak kamatait meg kell kezdeni törleszteniük? Lehet, hogy újabb »lehető­ségekkel« egyenlítik ki a számlát? Például a hajóipar zsilipjeit lesznek kénytelenek felhúzni a japán tőke előtt? Lehet. Finn barátaim azon­ban még a lehetőségét is ta gadják. De egyben ők is biz tosak: Paasio kormány j nemcsak a Közös Piactól rettent meg, amikor július 18-án benyújtotta a lemon­dást. hatóságok minden eszközzel le akarnak számolni a vietnami háborút ellenző tudósokkal. Ellsberg és Russo ügyvédei közölték, hogy megfellebbezik Byrne bíró döntését. Kijelen­tették, hogy a bírósági tárgya­lás felfüggesztését fogják kér­ni. Vihar és válság — Waldhelm körül Gátak és gátlástalanság Az igazság sértő volt RÖVIDEN Pekingbe érkezett Takeiri Josóikacu, a japán Komeito- párt elnöke, hogy megbeszélé­seket folytasson Csou En-laj kínai miniszterelnökkel. Letartóztatott 12 fekete bő­rű parasztot a rhodesiai rend­őrség, mivel nem voltak haj­landók elhagyni falujukat, amelyet »fehér területnek« nyilvánítottak. Bomba robbant az amerikai UPI hírügynökség Buenos Aires-i irodájában. Tettleges bántalmazás cí­mén emelnek vádat Miamiban a 28 éves fiatalember ellen, aki egy tüntetésen vett részt, s »nekitámadt« a tüntetésre kivezényelt rendőrök egyiké­nek ... hogy megcsókolja. Szinte egy kis háború tört ki Waldheim ENSZ-főtitkár és az amerikai külügyminisz­térium között. Nem valósá­gos, csupán diplomáciai. E viharos visszhangot kiváltó csatározásoknak oka azonban egy nagyon is valóságos há­ború, az, amelyet a modern technika minden szörnyű eszközével a Nixon-kormány már évek óta visel az Indo­kínai-félszigeten. A kört szű­kítve pontosan arról van szj, hogy Washington »meglepő hevességgel« — s még ennél is megdöbbentőbb arcátlan­sággal — reagált Kurt Wald- heimnek e hét eleji sajtóér­tekezletén elhangzott néhány mondatára. Rogers amerikai külügyminiszter pedig utasí­totta Bush ENSZ-nagyköve- tet, hogy kérjen kihallgatást az ENSZ-főtitkártól és »fejt­se ki nyomatékosan az Egye­sült Államok álláspontját«. Nagyon is jellemző az eset. A Nixon-kormány felháborí­tónak találta, hogy az ENSZ főtitkára »megismételte azokat a Hanoiból kiinduló propa­gandavádakat — és ezzel hi­telt adott nekik —, melyek szerint az amerikai légierő Észak-Vietnam gátrendsze­rét bombázza«. Pedig Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az ominózus sajtóértekezleten nem mondott sokat. Csupán aggodalmának adott hangot, hogy — »a rendelkezésre álló adatok szerint« — a szétrom­bolt gátak miatt áradás fe­nyegeti a demokratikus Viet­nam jelentős területeit, s ez hatalmas áldozatokat köve­telhet a polgári lakosság kö­réből is. Majd szó szerint így folytatta: »Elítéltem és most is elítélem e bombázásokat, s újból felhívással fordulok az Egyesült Államokhoz, hogy ezeket haladéktalanul szüntesse meg« ... Az Egyesült Államok veze­tő köreinek — úgy látszik — nagyon is elevenbe vágóak voltak e szavak, mivel arcát­lan és makacs tagadásaik vé­dőpajzsát lökték félre. Ezért is volt oly gyors és élénk a tiltakozás. A Waldheim—Bush talál­kozó megtörtént. S az Egye­sült Államok ENSZ-nagykö- vete nem titkolhatta nyugta­lanságát, hogy »Hanoi propa­ötszázezer tonnás lesz az évi termelése KGST-összeiogássa! épül az uszty-ilimszki cellulózekombinát Lehetővé teszi papíriparunk fejlesztését Bulgária, i Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió terv­hivatali elnökei egyezményt írtak alá a Szovjetunió szi­bériai területén — az Angara- folyó partján, Uszty-Ilimszk- ben — létesítendő 500 ezer tonna kapacitású cellulóz­kombinát felépítéséről. Az aláírt szerződés 1990-ig szól, de a Szovjetunió további 20 évre biztosítja a cellulóz­szállításokat. A KGST-államok közős összefogása leheötvé teszi az érdekelt országok jobb cellu­lózellátását, amely a jó mi­nőségű papír gyártásának alapja. A Szovjetunió 50 évre elegendő fenyőfakészletet és villamosenergiát bocsát az üzem rendelkezésére; elvégzi a kombinát tervezési és épí­tési munkálatait, s biztosít}* az üzem működésének felté­teleit. A beruházásban részt vevő többi ország gépek, be­rendezések, építőipari szerke zetek s különböző áruk szál­lításával, tervezési és műsza­ki szolgáltatások nyújtásával járul hozzá a cellulózgyár 1979-ben meginduló termelé­Hazánk számára ez a beru­házás lehetővé teszi papír­iparunk fejlesztését. A cellu­lóztermelésből való részese­dést a szovjet kormány kép­viselőivel folytatandó kétol­dalú tárgyalások során fog­ják rögzíteni. Népgazdasá­gunk távlati igényei, az álta­lunk biztosítható áruszállítá­sok határozzák meg a cellu­lózüzem termeléséből való részesedésünk nagysa,gtend ­JNfr ... .I.á gandakampánya hitelre ta­lálhat« ilyen magas fórumo­kon is. Mint mondta: ennek következtében »az Amerikai Egyesült Államokat fogják vádolni, ha az es s évszak be­köszöntésével áradásokra ke­rül sor Észak-Vietnamban«. Nem ok nélkül. Bár Wa­shington foivamatosan tagad — jegyezte meg a TAS'.SZ — a VDK gátlétesítményei ellen végrehajtott amerikai bombázások tényét véka alá rejteni nem lehet. Beismerő- leg nyilatkozik erről az ame­rikai sajtó is. Joseph Krrfi, a neves publicista, aki nem rég a VDK-ban járt, a Chicago Daily News-nek adott inter­jújában kijelentette: az a vé­leményem, hogy az Egyesült Államok nagyon szere''-eset­lenül jár el, amikor tag:. 'ja a gátakra mért csapásokat. És közölte azt is: a saját szemével győződött meg két ízben is arról, hogy az amerikai légierő kárt tett a VDK területén lévő gátak­ban. S épp e héten érkezett ha­za a VDK-ban tett körútjáról Jane Fonda, a világhírű amerikai filmsztár is, aki kéthetes körútja során készí­tett filmjében mutatott be lebombázott gátakat, romok­ban heverő településeket. A szemtanú most — az előttünk már amúgy is ismert — té­nyek közvetítésével szól az amerikai közvéleményhez. Abban a reményben, hogy »ha a katonák megtudják, mit tesznek, nem folytatják tovább a bombázásokat...« A VDK-ban foglyul ejtett amerikai pilótákkal is be­szélt. Mint mondta: arra kér­ték, emelje föl szavát otthon, hogy »McGovern szenátorra szavazzanak, mert ők attól tartanak, hogy míg Nixon hi­vatalában lesz, foglyok ma­radnak ...« Két republikánus képviselő ezért most »haza­árulással« vádolja Jane Fon- dát. S bár hivatalosan még nem emeltek vádat ellene, a hírügynökségi jelentések sze­rint az Egyesült Államok igazságügyminisztériuma már elkezdte a vizsgálatot. S va­jon milyen lesz az az »igaz­ság«, amelyet az igazságügy­minisztérium — a tények el* lenére — »földerít«?! Közben vijjogó szirénák üvöltése hasít a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság városainak éji csendjébe, és naponta jön­nek az amerikai Phantomok, B—52-esek, és a légikalózok gyilkos tüze, s tonnaszám­ra ledobott bombái pusztíta­nak embert és mindent, amit ember alkotott. A soha nem látott méretű rombolás, a napalm és a kémiai fegyve­rek olyan méretű felhábor - dást és megdöbbenést vált : tak ki szerte a világon, he.a fölöttük napirendre térni hetetlen. S az Egyesült Ál.A- mok tagadására — mintc ’ • válaszul — a keresztyén bé­kekonferencia vezetésé e nyit levelet intézett Nix o amerikai elnökhöz. E lévé; emlékeztet arra, hogy a leg­különbözőbb egyházak, egy­házi szervezetek és kérész tyén csoportok foglaltak ál­lást az Indokínában folyó véres háború ellen. »A fosz­forbomba és a hozzá hasonló jellegű fegyverek bevetése a legszörnyűbb népirtásnak, automatizált kömye-etirtás- nak tekinthető« — hangsú­lyozza a keresztyén béke- konferencia vezetősége is —, s e tetteket »isten és ember ellen való bűnnek« tartja az egész világ.

Next

/
Thumbnails
Contents