Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

Zichy Mihály szellemisége Somogyi körkép iskolai könyvtárak és igények A z utóbbi időben több cikk jelent meg Zichy Mihály életével és mű­vészetével kapcsolatban. Zichy Mihály mint a magyar roman­tikus festészet Európa szintű festője életművében — tehát életével és művészetével — korának haladó értelmiségét képviselte. 1827-től 1906-ig élt. Ez a kor a gondolkodás forradalmának a korszaka, a művelődéstörté­net hatalmas egyéniségeinek a kora, melyet a művészettör­ténet a klasszicizmus és a romantika korára szűkít. Már Gorkij is aktív és passzív ro­mantikusokról beszél, és akik ismerik a művész életét, egy­értelműen az aktív romanti­kusok közé sorolják. A kor, amelyben él, az egyetemes tör­ténelemben a II. francia for­radalommal kezdődik. A iheg- újult Szent Szövetséggel, Vik­tória angol királynő 64 éves uralkodásával, s az 1848-as bécsi, milánói, velencei, nápo­lyi forradalmak korával foly­tatódik. 1848 a Kommunista Kiáltvány időpontja is. Olyan neveket találunk Zichy életé­ben, mint Garibaldi, Bismarck,' Marx és Engels. Olyan esemé­nyek rázzák meg a világot, mint az 1848-as forradalmak, az 1870-i sedani csata, az 1871-i párizsi kommün, s 1889-ben a II. Internacionálé. A magyar történelem Zichy életében az 1848-as szabadság- harc, az azt követő Bach-kor- szak, Széchenyi halála, Deák Ferenc élete és halála jegyé­ben viharzik, és amíg az or­szág a millennium ünneplésé­re készül és felszínre dobja Tisza István személyét, addig a Kossuth halálát gyászoló milliók mellett egyre erősödik a munkásság. Megalakul a Szociáldemokrata Párt és az Általános Munkásegylet. A. történelmi késéseket figye­lembe véve a kapitalizálódó magyar feudalizmus korszakát éljük. E korban és ilyen kortársak között élt Zichy Mihály 1827- től 1843-ig Magyarországon, 1847-ig Bécsben, 1877-ig Orosz­országban, 1879-ig Párizsban, 1881-ig Bécsben és Magyaror­szágon, 1882-ig a Kaukázus­ban, majd 1883-tól haláláig Péterváron. A kor minden jelensége ész­lelhető a művész megnyilatko­zásaiban. Zichy Mihály sze­mélyiségének három fő jel­lemvonása: a hazafiság, az an- tiklerikális és a szociális gon­dolkodás. H azafiságára nemcsak az jellemző, hogy gyerek­fejjel Metternich és Széchenyi ellen merényletet akart elkövetni, hanem az, hogy három cár udvari festö- jeként, soha Magyarország be nem fogadottjaként, minden­kor megőrizte magyarságát. Ez nemcsak abban jelentke­zett, hogy a cár udvarában magyar ruhában járt, hanem abban is, hogy egy levert for­radalom után és elsősorban másodszori pétervári tartózko­dásakor, idősebb korában élet­műve a magyar történelemhez kötődik. Ekkor készíti el a Tragédia illusztrációját, Petőfi verseinek illusztrációit, töb­bek között a »Talpra ma­gyar«, »Király és a hóhér« című művét. Ekkor készülnek Arany balladának illusztrációi is, valamint a hatalmas fest­mény, a »Hulló csillagok«, amely szimbolikus értelemben a magyar szabadságharc bu­kását is jelképez'. Magyarsá­gának legjellemzőbb meg ív latkozásai nem képeiben, ha­nem a Párizsi Magyar Egylet­ben kifejtett működésében jelentkezik, ahol olyan nagy­szerű megnyilatkozásai van­nak, mint például a külföl­dön élő magyarok támogatása Párizsban a szegedi árvíz kár­vallottal részére rendezett műsort az operában, amely 220 ezer frankot juttatott az árvízkárosultaknak. Haladó gondolkodása miatt — amely a Magyarországon uralkodó kultúncormányzatta! mindenkor szembehelyezke­dett — nem kerülhetett haza, bár ezt több alkalommal meg­kísérelte. A Párizsi Magyar Egylet há­rom jelmondata, melyet ő fo­galmazott meg, jellemző gon­dolkodására: — Sohase éreztessük jobb sorsunkat azokkal, akiknek már bölcsőjénél másképpen határozott a végzet. — Tiszteld azt, aki önzetle­nül rokoni kezet nyújt. — Fő törekvésünk legyen a haza iránti szeretetet magunk­ban és környezetünkben olyan erőssé tenni, amennyire csak erőnkből telik. Gondolkodására hatással van az is, hogy oroszországi tartózkodása idején az ún. Csütörtöki Társaság tagjaként a haladó értelmiség sorai közé kerül. Csernisevszkij »Mit te­gyünk« című műve is hatása alá vonja, a Szibériai fogoly című festménye a Szibériába száműzött Csernisevszkijt jel­képezi. A Fogoly a börtönben és a Koldusok című festménye az elnyomottak iránti érzelmeit ábrázolja. Közismert, hogy párizsi tartózkodása alatt olyan barátok mellett élt, mint ifj. Dumas, V. Hugo, Liszt. Kapcsolatba kerül Fran­kel Leóval, akinek öccse In- gomár néven festő Párizsban. Házasságot köt Erschoff Alexandrával, s az oroszorszá­gi törvények és a száműzetés félelme miatt (1866-ban a cár ellen elkövetett merénylet után) feleségét és négy gyer­mekét Magyarországra, Zalára telepíti. A haladó, gondolkodó em­ber típusaként illusztrál­ja Goethe »Faust«-ját, Lermontov »Démon«-ját, va­lamint Madách »Az ember tragédiájá«-t, és haladó gon­dolkodása megnyilvánul a na­gyobb felzúdulást okozó ké­peinek mondanivalójában is. Ismeretes, hogy 1878-ban a párizsi világkiállításon Mun­kácsy »Milton«-ja mellett nem kerülhet kiállításra a »Démon fegyverei« című kép, melyet később a »Rombolás géniuszá­nak diadala« címmel ismert meg Európa. E kép festett ve­zércikk volt. A több mint 20 négyzetméteres olajfestmé­nyen a pusztítás fegyvereit adja a császár, a cár és a pá­pa kezébe, és a kép hátteré­ben halványan sejteti a köz­társaság jelképét. A kép, ame­lyet később Bécsben állítottak ki, mindenütt a szélsőséges vélemények viharát támasz­totta fel, de forradalmi mon­danivalója még ma is meg­döbbentő. Nyílt támadás a kor uralkodói ellen. Az »Autodafe« című képé­vel az ínkvizítor Arbues Pé­tert szentté avató, IX. Pius ellen lázadó művészt ismer­hetjük meg. A Debrecenben levő »Messiás« című képén ir a pápa ellen lázadó és a sze­gények élén álló Jézust lát­Balog vitéz megállította lo­vát egy kis magaslaton, kö­rülkémlelt, majd lemutatott a völgybe: — Íme, az én testvér­öcsémnek, Dörs vitéznek a tanyája! Hitvese, Csoroszlya asszony, szemellenzőt formált a tenye­réből, úgy fürkészte a tájat. — Tíz sátrat látok a víz partján. Melyik az övé? — Valamennyi! — Jóságos ég, hisz ez való­ságos kempingtábor! Fordít­suk vissza lovainkat, jó uram, Balog vitéz, ne szé­gyenkezzünk a gazdag rokon­ság előtt. — Nem tehetjük, asszony, a honfoglalás óta ígérgetjük, hogy meglátogatjuk őket, egyszer már csak el kellett jönnünk. Különben is, nem te dicsekedtél már hónapok óta minden asszony-barát- nédnak, hogy a nyarat az idén a Balatonnál töltjük?! — Most mégis restellem, hogy ezen a két lestrapált etelközi gebén állítunk be hozzájuk. Dörs vitéz és oldalbordája, Güzü asszony, nyájasan fo­gadta a messziről jött roko­nokat. — Hát hogy éltek, arra a nagy folyókon túl, testvér? — kérdezte Dóré. hatjuk. A »Luther lázadása Wartburgban« című képe szintén a Luthert megkörnyé­kező pápai gondolat ellen fes­tett mestermű, de antikleriká- lis megnyilatkozást lehet ta­lálni a »Mentőcsónak« című festményében is, melyet fiatal korában készített. Szociális beállítottságát jellemzi, hogy második oroszországi tartóz­kodása előtt Cavasse fiatal grúz értelmiségi vezér meghí­vására kerül Grúziába, ahol megfesti a »Kaukázusi törté­netek« című művét, mely a nép életének és szokásainak megörökítése. Az a magatartás, amely Ma­rie Ettlingerrel és Anna Guse- vával való kapcsolatában, a művész magánéletében is a konzervatív gondolkodás elle­ni megnyilatkozást jelöli, a hatalommal olyan szimboliku­san való szembekerülés, mint az említett festmények; a ma­gyar uralkodó osztályok ellen­szenvét vonta maga után, és csak 1883-ban került műcsar­noki kiállításra Zichy képei­nek gyűjteménye. 1902-ben nyílt lehetőség a Nemzeti Sza­lonban a kiállítás megrende zésére. Az oktatási kormányzat nem fogadta be az európai hírű Zichyt, aki felfogását élete egyik fő művében, »Az ember tragédiájá«-nak illusztrálásá­ban rögzítette. Lucifer képé­ben már azonosult a madáchi gondolattal. Lucifer az a sze­mély, aki a hatalommal szem­bekerül és szembe mer állni, s ha a tragédia egy levert ma­gyar forradalom szellemében született lázadás a hatalom el­len, akkor teljes a nézetazo­nosulás a madáchi gondolko­dás és Zichy felfogása között. Zichy Mihály ars poeticája így hangzott: »A művészet nem fényűzési cikk. A művészet a művelő­dés eszköze, mint a nyomta­tott könyv, és kötelessége, csakúgy, mint a könyvnek, hogy teljes meggyőző erejével a kor haladó eszméit szolgál­ja.« E z a hitvallás végigkísér­te az életművét. Embe­ri magatartásával, a ha­ladó gondolatokhoz való húzó­dásával, festményeinek forra­dalmi és lázadó gondolataival, mélyen érző magyarságával Zichy Mihály személyében egy olyan haladó művész élt és dolgozott Pétervárön, Pá­rizsban és a Kaukázusban, akire a ma embere büszke le­het. Szigetvári György Dörs — Köszönöm, elég tűrhe­tően — felelte Balog. — Nem mondom, a pásztortársada­lom válsága, a nomád állat- tenyésztésről a letelepült földműves életre való áttérés okozott egy kis gondot, de most már túl vagyunk a ne­hezén, és panaszra igazán nincs okunk ... — A férjem egyébként is iparos munkát végez — tette hozzá Csoroszlya asszony —, az ekekészítő műhelyben dolgozik, és a lehulló fafor­gácsot is hazahozhatja ... — örülök, hogy jól megy nektek, Csorszikám — mond­ta őszinte irigységgel a hangjában Güzü asszony. — Jaj, nekünk itt rengeteget kell gürcölnünk, hogy a min­dennapink meglegyen. Állan­dóan ez a sok vendég itt a nyakunkon. Most is tele van minden sátrunk gepida, lon- gobárd és főleg vizigót turis­tákkal. Elképzelheted, lel­kem, Csorszikám, micsoda strapa ennyi embert kiszol- 0élni. És mindent magamnak Az iskolai könyvtárnak és szolgáltatásainak az a célja, hogy segítse a személyiség ak­tivitását, sokoldalú, differen­ciált képzését. Ebből követke­zően a könyvtárak feladata az, hogy elUássák a tanulókat, ta­nárokat könyvekkel, folyóira­tokkal és egyéb információs anyagokkal; szervezzék a ta­nulók tantervi követelménye­ket megalapozó olvasását, a tanárokat és a tanulókat sok­oldalúan informálják a tanítáá, tanulás során felmerülő kér­désekben, s végül, de nem utolsósorban: készítsenek fel a könyvek használatára az isko­lai munka keretében. Pedagógiailag • — aszerint, hogy milyen mértékű belső ak­tivitásra ad lehetőséget — a könyvtáraknak két típusát kü­lönböztetjük meg. Az olvasó­nak csak könyveket és infor­mációs anyagot szolgáltató is­kolai könyvtárat és az úgyne­vezett dubtékát, triotékát vagy kvadrotékát. Az alap itt is a' könyvállomány, ehhez adnak kiegészítést az audio-vizuális ismeretszerzést megkönnyítő eszközök. A definíciók egyben igénye­ket is jelentenek. Hogyan ál­lunk az igények megvalósítá­sával Somogybán? Az országos statisztikát figyelembe véve az elmúlt években nem alakult ki kedvező kép. A somogyi is­kolákra nézve kedvezőtlen ösz- szehasonlítás arra sarkallta a megyei tanács művelődésügyi osztályát, hogy alapos vizsgá­lódás tárgyává tegye ezt a kér­dést. A megoldatlan könyvtári felügyelet, a főfoglalkozású is­kolai könyvtárosok teljes hiá­nya voltak a vizsgálat élesztői. A Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár korábbi, se­gítő szándékú tájékozódásai után az 1970/71-es tanévben középiskolai, a júniusban le­zárt tanévben pedig az általá­nos iskolai könyvtárak körül­ményeit vizsgálták meg a mű­velődésügyi osztály illetékesei, ahogy ezt Tart János osztály­vezető-helyettes az idei bala­toni beszélgetések alkalmával elmondta. A jelentést dr. Kele­men Elemér, a pedagógus to­vábbképzési kabinet vezetője készítette. A széles körű módszerekben is változatos anyaggyűjtés folyt. A személyes tájékozódá­sokon kívül az 1971 őszén meg­indult — harmincegy iskolára kiterjedő — felügyeleti látoga­tások is ezt a célt szolgálták. De kérdőíveket is kellett kitöl­teniük az iskolák vezetőinek a könvvtári helyzetről. Ennek megválaszolásában segítettek a könyvtárossággal megbízott pedagógusok is. A tájékozódás eredménye­ként megállapítható, hogy a somogyi iskolák könyvtárai csaknem kivétel nélkül meg­osztottak: külön választva mű­ködik az ifjúsági és a nevelői könyvtár. Előremutató válto­zás, hogy a két létesítményt vitéz kell csinálnom, nincs, aki se­gítsen. — Hát a család? — Mindenkinek megvan a maga kötelessége. A legidő­sebb fiunk nyitott egy kis szervizműhelyt az országút mentén. Kovácsfújtató dohogott, kalapáccsal vert patkó csat­togott a közelben. — Most is dolgozik a lel­kem. Se éjjel, se nappal nincs megállása ilyenkor, az ide­genforgalmi szezonban. Aztán van egy kulacsozónk, egy olyan kis termelői kumiszki­mérésünk, a középső fiunk azt vezeti. A legkisebb fiun­kat nem akarom munkára befogni, hadd vakációzzon nyugodtan a gyerek, úgyis eléggé agyon van terhelve egész évben az iskolában. Táltosnak tanul a szentem. Nem tudom, miért éppen ezt választotta, hiszen ezeket az értelmiségieket elég gyengén fizetik manapság. — Hát te, öcsém, miért nem segítse az asszonynak? — kérdezte Balog. egy könyvtáros vezeti. Egyre több iskola vezetői foglalkoz­nak a gondolattal, hogy egy­séges bibliotékát szervezzenek. Aki ismeri a körülményeket, az tudja, hogy az iskolák zsú-' foltsága miatt ezt nem is olyan könnyű megvalósítani. Gyak­ran a »hagyományos« oktatás­ra is alkalmatlan helyiségek­ben tanulnak a gyerekek. A könyvgyűjtemény nem egy esetben a szűk nevelőtestületi terembe szorul, de az sem rit­ka, hogy valamelyik folyosói könyvszekrény őrzi p kötete­ket. Százhuszonegy önálló és kör­zeti iskoláink közül körülbelül húsz intézményben biztosíta­nák külön helyiséget az állo­mánynak. A helyiségek alap­területe messze elmarad az irányelvek megszabta méretek­től. A nevelői könyvek általá­ban elzártak, nem általános a Egyhónapos szakmai gyakor­lat után tért haza a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola ötven tanuló­ja. A gyakorlatot — mint már annyi éve — az idén is az Ál­lami Építőipari Vállalatnál töltötték. Az iskola és vállalat jó kapcsolata hosszú időre te­kint vissza. ötven leendő építőipari technikus ismerkedett a gya­korlat alatt az »igazi« munká­val. Az iskolában heti öt órában »gyakoroltak«, a vállalatnál pedig reggeltől délutánik tar­tott a munkaidő. Nagy kü­lönbség, már csak időben is. A gyakorlatban megismerni az építőipar csínját-bínját — ez sem utolsó dolog —, és ezért jöttek Kaposvárra. Ahogy Kisiván Imrétől, a vállalat oktatási előadójától megtudtam, nemcsak megis­merkedtek a munkával, ha­nem nagyon jól dolgoztak is. Külön brigádokat alakítottak, maguk végezték a segéd- és szakmunkát a vállalat épülő központi telepénél. Háromszáz­négyzetméter falat húztak fel egy hónap alatt — pedig nem is volt elég a tégla. Százhúsz­ezret raktak fel — többet nem kaptak ... A szakmai gyakorlat tapasz­talatairól beszélgettünk a diá­kokkal és tanáraikkal a válla­lat kollégiumában, amely egy hónapig otthonuk volt. A leen­dő technikusok közül a so­mogyiak és a Somogy környé­kiek kerültek Kaposvárra gyakorlatra. Ez is a hagyo­mányhoz tartozik — hiszen a gyakorlatnak az is célja, hogy folyóiratok szabadpolcos táro­lása sem. Lehangoló összegezés ez? Korántsem. R'iszen ha figye­lembe vesszük, hogy a külön könyvtári helyiségeknek több mint hetven százalékát az el­múlt két évben alakították ki, akkor optimistábbak lehetünk. A teljes képhez tartozik az is, hogy az ösztönző példa már hatott: más iskolák vezetőiben is megérlelte az elhatározást az önálló helyiségek megteremté­sére. Az 1963/69-es mélypont után fellendülőben van a könyvtárak ellátása. Az is re­ményekre jogosít, hogy az ok­tatási intézmények több mint ötven százalékában gondoltak erre a területre. Ezt bizonyít­ja az a tény, hogy költségveté­seikben meghatározott össze­gek szerepelnek az iskolai könyvtárak fejlesztésére. I» U ha végeznek, visszamenjenek dolgozni. Az idén is több be­töltetlen állás van, mint ahá- nyan végeznek. A vállalat visszavárja a szakmai gya­korlaton részvevőket. A diákokkal arról beszél­gettünk, hogy ki hova szeret­ne kerülni, ha végez. Többsé­gük még neon tudja. A vállalat vezetői a búcsú­esten - tájékoztatták őket a le­hetőségekről, és értékelték munkájukat. — A dolgozókkal nagyon jó volt a kapcsolatunk — mesél­ték a diákok. Jól lehetett együtt dolgozni velük. Arra is volt példa, hogy javunkra le­mondtak a védőitalról — ez nagyon nemes gesztus volt, jólesett. A harmadévesek napi ki­lenc órát dolgoztak. Abban már alaposan el lehet fáradni. Pedig nemcsak fiúk, hanem lányok is vannak közöttük, ök ugyanúgy falaztak, hordták a téglát, mint az erősebb nem­hez tartozó osztálytársaik. Sőt Schmidt József, Kollár László mellett a harmadik legjobb dolgozó Somogyi Ág­nes volt. A nap persze nemcsak mun­kaidőből áll, és a szakmai gya­korlat nem csupán munkával telt el. Egy hónap alatt megis­merkedtek a várossal, sétálni meg moziba jártak. Hétfőnként elmentek az ifíparkba. Csak a munkásszálláson levő, nemrég épült KISZ-klubot nem láto­gatták. Mert oda mostanában a »helybeliek« sem járnak. Nyár van, program nincs — uborkaszezon a klubban. Pe­Mielőtt Dörs megszólalha­tott volna, az asszony felelt helyette: — A férjemnek bőven elég a maga dolga, ő foglalatos­kodik a valutabeváltással. Ezek a nyugatiak mindenféle fémeket hoznak magukkal fi­zetőeszköz gyanánt, a férjem cseréli be nekik hazai pénzre; menyétbőrre, rókamáira, vidraprémre. — És a kislányotokkal mi van, Güzükém? — érdeklő­dött Csoroszlya asszony. — Nagyon jó partit csinált! Szülész és nősámán a férje a fejedelmi székhelyen. Most itt nyaralnak ők is a Balaton­nál. Van egy kis saját kem­pingjük, egyórányi járóföldre innen. Mit szólnátok, ha most átlovagolnánk hozzájuk? A vendégek boldogan rá­álltak. A házigazda négy ne­mes paripát vezetett elő. Gü­zü asszony egy-egy darab nyershúst rakott a lovak nyerge alá. — Legalább ez is megpuhul az úton, s mire visszajövünk, kész lesz az előfizetéses me­nü. Mert, hogy el ne felejt­sem említeni, van egy kis ki­főzdém is... Kadványi Barna dig a klub látogatását és a vállalati meg a gyakorlaton levő fiatalok jó kapcsolatát is érdemes lenne hagyományos­sá tenni. Simon Márta Magyar filmhét Chilében Chile három városában — Santiagoban, Valparaisoban és Concepcionban — magyar filmhét kezdődött. Az ünnepi filmhéten hét magyar alkotást mutatnak be, s a játékfilmek áttekintést nyújtanak a ma­gyar filmművészet utolsó évei­nek tejlődéséről. A július 23-ig tartó filmhétre magyar küldöttség utazott. A delegá­ció tagja Jancsó Miklós ren­dező, akinek Még kér a nép című alkotása szerepelt az ün­nepi megnyitó műsorán, s be­mutatják a Szegénylegények című alkotását is. A delegáció tagja Bara Margit színmű­vésznő, a bemutatásra kerülő Hideg napok női főszereplője, továbbá Dósai István, a Hun- garofilm igazgatója. Somogyi Néplapi 5 Nyolc éve már hagyomány volt Háromszáz négyzetmétert falaztak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents