Somogyi Néplap, 1972. július (28. évfolyam, 154-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
Lázas betegségek nyáron A nyári lázas betegségek másik nagy csoportját a gyomor-bérendszer gyulladásos betegségei 'alkotják. Az esetek többségében a gyomor - bélhurutot baktériumok vagy baktériummérgek okozzák úgy, hogy szennyezett, romlott vagy fertőzött ételekkel a tápcsatornába jutnak. Ilyen eredetű betegség a jól ismert fagylaltmérgezés, krémesmér- gezés, de az sem ritka, hogy romlott hentesáru, elsősorban disznósajt okoz súlyos megbetegedést. A gombamérgezések egy részében is az elkészített és rossz tárolás következtében megromlott étel okozta betegségről van szó, nem pedig valóban mérges gombáról. Végeredményben minden étel lehet romlott vagy fertőzött Láttunk már olyan esetet, amikor az üzemi étkezdében feltálalt darástésztához feltálalt dara — mint utólag kiderült — egértífusszal volt fertőzve. A következmény: tömeges megbetegedés. Általában Jellemző, hogy az ételmérgezés majdnem mindig nagyobb számban, esetleg tömegesen jelentkezik, megfelelően annak, hogy a romlott vagy fertőzött ételt rendszerint többen fogyasztják Étel- mérgezés esetén a tünetek jelentkezését és súlyosságát befolyásolja, hogy mennyi méreg juttott a szervezetbe, és milyen a mérgezésnek, illetve fertőzésnek kitett egyén pillanatnyi ellenállóképessége. Ezért van az, hogy általában sohasem betegszik meg mindenki azok közül, akik üzemi étkezdében . vagy más helyen romlott vagy fertőzött ételt fogyasztottak. Nehezíti a helyzetet, hogy a fertőzött ótelek nem mindig romlotak, és ilyenkor sem kellemetlen szaggal, sem rossz ízzel, sem színükkel nem árulják el, hogy elfogyasztásuk milyen veszedelmet rejthet magában. Ha a betegséget élő baktériumok okozzák, akkor ezek a betegek székletével ürülve további fertőzések forrásai lehetnek, és így egy-egy közösségen belül (üzem, üdülő, úttörőtábor) kisebb járványok törhetnek ki. A baktériummérgek okozta bélgyulladás rendszerint rövid idővel a romlott étel elfogyasztása után (egy-két óra múlva) már jelentkezik. A beteg kínzó hasi görcsöket érez, majd hányinger, hányás, hasmenés jelentkezik. A hasmenés néha igen nagyfokú lehet, egyik székletürítés szinte a másikat éri. A) széklet többnyire egészen híg, vízszerű, vért nem szokott tartalmazni, csak nyállcát. Az állandó hasmenést ájulási hajlam is kísérheti. A A betegeknek majdnem mindig van mérsékelt lázuk, bár ebben a betegségben a láz nem mindig kísérőjelenség. A betegség időtartama általában egy-két nap. A hasmenés és vele együtt a görcsök is gyorsan szűnnek. Javul a* étvágy, és néhány nap alatt a beteg gyógyultnak tekinthető. Ha a lázas hasmenés es betegséget baktériumok okozzák, akkor a tünetek egy- három nap lappangási idő után jelentkeznek. Ilyen betegség a vérhas, a pa- ratítfusz, a Salmonella-bélhu- rut. (A hastífuszt szándékosan nem említettük meg, mert — szerencsére — ma már rendkívül ritkán fordul elő,' bár kétségtelenül ez is a nyár végén jelentkező lázas-hasmené- ses betegség.) A felsorolt betegségekre jellemző, hogy hirtelen kezdődnek hasi görcsökkel, hányingerrel, hányással, lázzal, rossz közérzettel, majd megindul a hasmenés. A továbbiakban már bizonyos különbség mutatkozik a betegségek között Vérhasban a napi székletek száma meghaladhatja a húszat, illetve csak a betegség elején lehet székletről beszélni, később a beteg kínzó erőltetés mellett már csak ke- ■ vés véres nyálkát, esetleg gennyes nyálkát ürít. A betegeket a láz, a fájdalom és az állandó székelési inger kimeríti. A Salmone/la-bélhurut (ima a paratífuszt is ebbe a csoportba soroljuk) abban különbözik a vérhastól, hogy a gyakori, egészen híg széklet nyálkát ritkán, vért pedig nem tartalmaz. Mindkét betegség általában jóindulatú, megfelelő kezelésre gyorsan gyógyul, csecsemő- és öregkorban azonban .veszélyesek is lehetnek. Lázas, hasmenéses beteget leghelyesebb ágyba fektetni. Ha görcsök kínozzák, adhatunk a hasára meleg- vagy langyosvizes borogatást. Koplaltatni kell az ilyen beteget, legföljebb folyadékot kaphat (keserű teát, citromos vizet). Ha hányingere nincs és »-kiszáradt«, a folyadékkal nem kell fukarkodnunk. Amíg az orvos megérkezik, legföljebb állati szenet, Enteroseptolt, Intesti- nopant adjunk, és ha górcsőik kínozzák, görcsoldót (Meristin, Nospa, Tropardm). Ajulási hajlam esetén fék14. — Soha nem felejtettem el. Amikor 1936 nyarán, egy ful- lasztóan meleg augusztusi napon irodám ajtaján kopogtattak, még nem sejtettem, milyun politikai, társadalmi és anyagi következményeket veszek a nyakamba. — A megbízást rögtön fil- fogadta? — Áh, dehogy! Balátai ötször is eljött hozzám, mert először kereken visszautasítottam. Maga is megfontolta volna, ha akkor ezeket a neveket hallja: Chorin Ferenc Magyar;-rs í g lagbe'olyáso- sabb, le-" rgabb embere... Hun;, a." • gr.í... Mayer Ödön, Főpapok, tábornokok ... Raj- niss Ferenc nyilas képviselő, a ' teljhatalmú trösztvezér... akiről szegény Bajcsy-Zsi- linszky Endre azt mondta: »erről a csirkefogóról mindent föltételezek«... És valóban: később ő lett a Szálasi- rezsim legfőbb »közjogi méltósága«, a háromtagú kormányzótanács tagja ... Ám Balátai Jenőben volt valami vonzó, a tiszta emberek magával ragadó hite, amivel megbabonázott. Kiteregette előttem az élete aktáit... Micsoda mélységek, micsoda kor! Balátai erőszakos, rámenős ember volt, és mint egy medve, olyan testalkatú. Kemény koponya. Szabatosan, szépen, okosan beszélt. Ezt egy jogász nagyon tudja értékelni. Egyéniség volt. — Talán föl tudná vázolni előttem, hogyan kezdődött Tetétleni dr. és Balátai tárgyalása. tessük a beteget laposan, és próbáljunk cukor nélküli erős feketekávét itatni vele. Mint minden betegségben, úgy a nyári iázas betegségekben is fontos az ellenük való védekezés. Az első csoportba sorolt betegségek (vírusbetegségek) ellen hatásos védekezési lehetőség nincs. Csak annyit tehetünk, hogy a beteget elkülönítjük, a vele foglalkozók használjanak szájkendőt, és mossanak minél gyakrabban kezet. A bélhurutos betegségek ellen már jóval nagyobb a védekezési lehetőség. A védekezés részben egyéni, részben közegszségügyi — járványügyi feladat. Az egyén teendői: csak tisztára mosott kézzel nyúljunk ételhez. Ételeinket, illetve azok nyeresanyagát csak megbízható helyről, megfelelő szaküzletből szerezzük be. Ne fogyasszunk mosatlan gyümölcsöt, zöldséget! Ha valamilyen ételnek kellemetlen szagát, ízét érezzük vagy a színe alapján gondolunk arra, hogy romlott lehet, habozás néiKül dobjuk el. Közegészségügyi-járványügyi feladat: az élelmiszereket, ezek nyersanyagát előállító, termelő és forgalomba hozó üzemek, gyárak, üzletek, továbbá a tömegélelmezőhelyek (ide kell számítani az üzemi, üdülői, vendéglátóipart egységek konyháin és kiszolgáló helyiségein kívül a kisebb kifőzdéket, alkalmi élelmiszerárusító helyeket is) rendszeres és gondos ellenőrzése! Szükséges a dolgozók egészség- ügyi ellenőrző vizsgálata, oktatása a minimális egészség- ügyi ismereteikre. Saját és embertársai egészségét védi az, aki az egészségügyi követelmények elhanyagolása ellen szót emel, szükség esetén ezeket jelenti a KÖJÁL illetékes szerveinek is. Dr. Wirth Ferenc kórházi főorvos Átélve a történelmet A kés és a fa törvénye szerint szabott, szögletes nomád faragványmotívumok. Veretek, tarsolylemezek. Tömör román kori templom oromzatok, megnyúlt arcú, fájdalmas-merev gót freskóportrék. Metszetek lovasokkal, rajz örökítette kiáltásokkal, végvárakkal, menekülőkkel: történelmünk századai, fakó relikviák, árulkodó motívumok. Történelemkönyvben lapozgatok. Eszembe jut egy történelem- tanár megjegyzése: túl sok a definíció még, a merev szabály; a gyerekek kevéssé élik át a történelmet. Ha sokat is beszélt róla; mindez azért félmondat így — mert kitől függ, hogy a tanulók átélik-e kellőképpen a történelmeket. Azonosulnak-e érzelmileg a korral, felfogják-e sóhajait, visszhangoznak-e a mában a múlt jajkiáltásai? Függ a tankönyvtől is, de nemcsak attól. Hiszen most már amolyan forrás-olvasókönyvek is kisérik a történelemkönyveket, amelyek megfelelő közléssel, megfelelő közvetítéssel képesek a visszftangot megteremteni. Mindazoktól függ tehát, akiknek tiszte az, hogy jelenünkben az elmúlt időkről (tudományos vagy népszerűsítő szinten) hírt adjanak. Jubileumok, emlékévek követik egymást. Rendezvények. Az utókor méltó és szükséges tisztelgései, de nagyon fontos az, hogy ne csak bizonyos rétegekben — értelmiségi rétegekben —, hanem az egész társadalomban visszhangozzanak. Dózsa és Petőfi életművéről értekeznek, kötetet adnak ki. Az kell azonban, hogy emlékük széles rétegekben gyűrűzzék. Az kell, hogy tanulóink ne csak — a sajnos divattá nőtt — deheroizálás, hanem a példakeresés igényével is tekintsenek a múltra. Érettségi elnökökkel beszélgettem nemrégiben: ők mondták, hogy az érettségiztető történelemA zenei nevelés fehér foltjai Öngyilkosság I a Kaszinó utcában? A zene iránti szeretet fölkeltése, zeneértő emberek nevelése nemcsak az iskola feladata. Különböző intézmények, klubok, népművelők foglalkoznak vele. A Somogy megyei Tanács művelődésügyi osztálya és az Országos Filharmónia által szervezett ifjúsági hangversenyekre 1700 közép- és 1000 általános iskolás tanuló váltott bérletet a múlt tanévben Kaposváron, Nagyatádon, Siófokon, Fonyódon, Balaton- bogláron, Barcson, Csurgón és Marcaliban. A hangversenyek programját igyekeztek a rendező szer— Óh, hogyne tudnám ... Balátai nekem mindent részletesen elmesélt. Tetétleni éles eszű, széles érdeklődési körű férfi volt, Egyre nagyobb várakozással hallgatta a mérnököt, aki ismertette előtte, milyen sokféle felhasználása is van az alumíniumnak. Amit ma, kérem, minden iskolás tud, az abban az időben kuriózumnak számított... A ba- uxit melléktermékeinek is sokféle felhasználási módjuk van — mesélte Balátai —, a bauxit oxidvegyületei a korund, a rubin és a zafír. Szi- likátjai: a földpát, a csillám, a pala. A vörös bauxitbar)! sok vas van, a fehérben kovasav ... Tetétleni szorgalmasan jegyezgetett. Nem nyilatkozott azonnal, csak pár nap múlva. Gondterhelten kérdezte Balé taitól : — Tudja maga, milyen átkozottul nehéz dolog ez? Magyarországon nem lehet nemlétező dél-afrikai gyemántme- zőkre vállalatot alapítani, mint például Angliában. Én hiába magyarázom a tőzsdén, hogy a bauxitban van fantázia. Ha még nincs kitermelve, akkor csak papír. Ezek Pesten látni akarják, amit vesznek. (Folytatjuk^ vek úgy összeállítani, hogy az ne csak az ének-zene tantárgy anyagába épüljön, ne csak azt egészítse ki, hanem segítséget adjon más tantárgyakhoz is. (Segítettek mindebben azok is, akik mint »műsormagyarázók« vettek részt egy-egy hangversenyen.) Nagy élménnyel távoztak a hangversenyekről akik nem csupán a bérletvásárlásig jutottak el. Sajnos, elég nagy volt az ellentábor! Az iskolák általában csak a bérletek árusításával foglalkoztak. Később már elfeledkeztek a hangversenyekről. Az időpontra való figyelmeztetés, a felkészítés a hangversenyre, az élmények megbe- j szélése sajnos a legtöbb he- | lyen elmaradt. (Nemcsak az » énektanár feladata lett volna J ez!) A hangverseny idejére | más elfoglaltságot terveztek, ♦ választás elé állították azokat, | akiknek már Volt bérletük. Jó ; lenne ezután körültekintően, } esetleg fontossági sorrendben ♦ figyelembe venni, egyeztetni ♦ a különböző programokat í Természetesen nemcsak a } fiatalságot kell zeneértővé ♦ nevelni. Oda is el kellene jut♦ tatni a zenét — s ezzel az is- i meretterjesztés is adós —ahol I látszólag még nincs rá igény, ♦ ahol talán még azt sem tud♦ ják, hogy mi az, ami hiány- | zik. { Felnőtteknek csak Kaposvá- | ron rendeztek hangversenye- 1 két. Hagyományossá váltak I már ezek a kaposvári zenei í esték, évről évre csaknem azo- t nos számú zenekedvelő igé♦ nyeit elégítik ki. Jó lenne ezt í a tábort bővíteni, hiszen van- | nak még tartalékok, például | az üzemekben is. í Somogy másik két városában nem tudtak nagyobb hangversenysorozatot szervezni. Van még egy kihasználatlan lehetőség. A televízió s „ főleg a rádió igényes, jól | szerkesztett zenei műsorokkal ♦ jelentkezik. Erre sajnos még ♦ kevésbé építenek. ♦ H £. tanártól függött, hogy mi lesz tétel és mi nem. Sajnos nem egy tapasztalat elszomorító; volt, ahol hiányoztak a tételek közül a Hunyadiak vagy hiányzott Rákóczi. Átéljük-e tehát hőseiben is, alakjaiban is a történelmet? Pedig van átéléséhez vezető út, csak el kell indulni rajta. Nemrég jelent meg például a Corvina kiadásában Konecsni György A magyar nyelv története című posztumusz illusztrációkötete. A középkori, a régi magyar kor indította a rajztollat, és ihlette olyan alkotásokra, amelyek sokkal, többet jelentenek, mint a megszokott illusztrációk; egy életérzést, melyben ott tükröződik a Halotti Beszéd puritán félelme vagy az O- magyar Mária Siralom fájdalmas lírája. A mából tekintve — mai szemmel, és átélve a történelmet. De hivatkozhatunk a magyar televízió nemrég véget ért sikeres késő középkori történelmi sorozatára. Neves történészeink nyilatkozatát fűzték műsorrá szerencsés kézzel oly módon, hogy a tények, az izgalmas megközelítések, a felfedezések közepette kifessék a korhangulat, a mai ember történelmi igényessége az átélésben is. Több út vezethet tehát eredményhez. A helytörténeten keresztül is; elég bizonyságul a győri várostörténeti emlékkötetet lapozgatni. Pedagógiai, ismeretterjesztési módszer kérdése elsősorban, hogy a történelmet, a nemzeti és egyetemes históriát adathalmaznak tekintjük-e vagy örökségnek, amelyből élünk, amely a mienk, amelyet napról napra gyarapítunk. Tröszt Tibor Régészeti feltárások Ártándon Régészeti feltárások folynak Biharkeresztes és Artánd környékén. A június 5-c óta tartó ásatásokból egy i. e. I—III. századi dák—szarmata telep és egy gepida temető részei kerültek elő. Képünkön: A feltárás során előkerült gepida sír. AZ UNGORI GYŰ RUF U Az élet nyomában At esztétikának van egy úgynevezett »kellemesség« szférája, amolyan nem hivatalos kategória, s ha nincs is »törvényerőre« emelve, mégis létezik. E szférában időztek például azok a nézők is, akik végignézték Urban Ernő A »vasfejű« ungorialc című műsorát. Élveztük, szerettük ezt a műsort kezdetétől. Riport volt — eleven, életteli, meleg és emberi. Ha erre a műsorra emlékszünk; még a téma boncolgatása előtt okvetlenül meg kell állnunk a megközelítésnél, a riporter személyénél. Ez a kettő elválaszthatatlan. Urbán Ernő — nyílt titok — kevés számú falujáró íróink közé tartozik. Következtessünk csak a témaválasztásból; ez a falujárás nem véletlen téblá- bolás az országban (némely faluriport ugyanis ilyen véletlenszerűséget áraszt), hanem meggondolt, átgondolt útrake- lés. Miért is indul Urbán Ernő a néhai Ungorba? Egy bizonyos, nem azért, mert manapság divatos dolog a kihalóíél- -ben levő falvakat, a holt ut- cájú, merev csendű, hideg né- maságú egykor-volt településeket járni. Hatásos fényképek kerülnek itt, különös vallomások fogalmazódnak, ko- nokság árad az ittmaradó makacsokból, és sok novellaíró, filmrendező ezt véli alkalmasnak arra, hogy az életösztönt szimbolizálja, a magányt heroikussá fokozza. Urbán műsorából árad a kérdés; minek ez? Az igazi bátorság, az igazi »vasfejűség« az, ha az embernek van ereje az ésszerűt választani, ha van szeme fölismerni a változás szükségességét. A riporter egy nagyon szép hasonlatát visszaidézve: a fa az valóban pusztul, ha kiássák helyéből, de ezek az emberek a helyváltozásban életforrást ismertek föl. Az élet nyomában indultak el újratelepedni. Ha csak arról szólt volna ez a riport, már akkor is lelkes igenlésünkkel találkozna. De nemcsak erről szólt, hanem műfaja teljes fegyvertárával harcba indult, a képernyőre idézte a sorsok, falusi famíliák teljességét, az életet, a konok éltető munkát, a lovak, a traktor szeretetét. Egymás szeretetét és becsülését. Az elnököt megkergető traktoros esetét, meg a kézfogásukat is. A kaszát fogó asszony szívósságát. Különös, varázsos mikrofonja van Urbánnak. Néha csaknem hízeleg a használója, kedveskedik, perlekedik, csodálkozik, imitt-amott vádaskodik is. De jó szándékkal. Hirtcle- nében nem találok jobb szót; beszélgetőpartner a javából. És többek között ezért is volt nagyon jó a »vasfejű« ungori- ak című riport T. T. Somopv i Néóh vjjr Jr
