Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

A tanácsi h rendezése A közigazgatási tevékeny­ség korszerűsítése állan­dó folyamat; az alakuló, fejlődő társadalmi viszonyok újabb és újabb követelménye­ket támasztanak az államigaz­gatási szervezettel szemben, s eredményes működésről csak akkor beszélhetünk, ha a szer­vezet meg is felel ezeknek az új követelményeknek. Mivel a közigazgatási szervek, kü­lönösen a helyi (városi, közsé­gi) tanácsok tevékenységének jelentős hányada a lakosság ügyeinek intézésére irányul, az eredményességben döntő sze­repet játszik, hogy a hatósá­gok milyen gyorsan és haté­konyan intézik az állampolgá­rok ügyeit. E követelmény je­lentőségét bizonyítja, hogy az áiiamélet és a szocialista de­mokrácia tovább fejlesztésére irányuló központi döntések külön is hangsúlyozzák a la­kosságot közvetlenül érintő ügyek, eljárások egyszerűsíté­sének szükségességét. Az államigazgatási szervezet és a lakosság érdekei szem­pontjából egyaránt indokolt, hogy a helyi ügyeket a község­ben, a városban intézzék. Ez az igény vezetett a hatáskörök fokozatos leadásához, decent­ralizálásához. A Tanácsakadé­mia Tanácsigazgatási Szerve­zési Intézete által végzett föl­mérés szerint 1967 és 1971 kö­zött 153 hatáskör került a he­lyi — városi, nagyközségi és községi — tanácsokhoz, s ezek többsége (78 hatáskör) a la­kosságot közvetlenül érintő ha­tósági ügy volt. A hatáskör-decentralizálás eredményeképpen nagyközsé­gi hatáskörbe került például a kereskedelmi igazgatás; a nagyközségi tanács szervei ad­ják ki az üzletek, vendéglátó egységek működési engedélyét, állapítják meg a nyitvatartási időt. Az építésügyi hatáskörök nagy többsége szintén a nagy­községekhez került, sőt egyes községi tanácsok is felhatal­mazási; kaptak meghatározott építési ügyek intézésére. Nö­vekedtek a gyámhatósági jog­körök és községi, illetőleg nagyközségi szintre került a szociális gondozási ügyek leg­nagyobb hányada is (segélyek megállapítása, beutalás, szo­ciális otthonba stb.). Különö­sen a fejlődő, iparosodó nagy­községek számára hasznos jo­gosítvány, hogy a munkaerő­gazdálkodási feladatok — pél­dául a munkaközvetítés — a helyi tanácshoz tartoznak. A lakosság ellátása szem­pontjából kiemelkedő jelentő­segű az a — tanácstörvényben is megfogalmazott — hatáskör, hogy az alapfokú művelődés- ügyi, egészségügyi és szociális szükségleteket kielégítő intéz­mények létesítése és fenntar­tása a helyi tanácsokhoz tar­tozik. Ennek megfelelően a községi, nagyközségi tanácsok biztosítják — többek között — a körzeti orvosi, fogorvosi el­látást, fenntartják a bölcsődé­ket, óvodákat és általános is­kolákat; művelődési otthono­kat, könyvtárakat létesíthet­nek. A példákat sorolhatnánk, de talán az is eléggé kifejezi a hatósági igazgatás sokrétűsé­gét, hogy a most leadott és ko­rábban is községekben gyako­rolt hatáskörök között (pl. az adóigazgatás, a különféle ha­tósági bizonyítványok, igazolá­sok kiadása) körülbelül 6—700 a lakosságot közvetlenül érin-' tő ügyre vonatkozik. Ez a hely­zet más oldalról annyit jelent, hogy a városi és a nagyközsé­gi tanácsok hatásköre szinte teljes egészében magában fog­lalja a lakosságot közvetlenül érintő, helyi szinten eldönthe­tő ügyeket. Amennyire örvendetes a fent vázolt helyzet, any- nyira problematikus, hogy a tanácsi szervek nem min­dig tudnak megfelelően él­ni a rájuk ruházott hatáskö­rökkel, illetőleg a kisebb köz­ségek számos, a lakosságot közvetlenül érintő hatósági jogkört máig sem kaptak meg. A hatáskör leadása, mint jog­alkotói döntés, önmagában nem lehet elegendő a problé­ma megoldására. Az új hatás­kör gyakorlása ugyanis több­letfeladatot jelent. Egyes ha­táskörök gyakorlása — példa­ként hivatkozhatunk az építés­ügyi igazgatásra — komoly szakmai felkészültséget kíván, míg más esetekben a különbö­ző ügyviteli-technikai eszkö­zök biztosíthatják a gyorsabb ügyintézést (pl. a pénzügyi munkát segítő számológépek). S okszor hangoztatott probléma, hogy egyes eljárások túlzottan bonyolultak, s ez mind az állampolgár, mind az eljáró hatóság helyzetét nehe­zíti. Ennek leggyakoribb oka, hogy a jogszabályok nem min­dig követik kellő rugalmasság­gal a változó életviszonyokat, s a maga korában hasznos ren­delkezés utóbb ellenkező ha­tást vált ki; nem segíti, ha­nem lassítja az ügymenetet. A hatáskörök leadása, az ezek gyakorlásához szükséges feltételek biztosítása és az ügymenetek egyszerűsítése természetesen csak egyik olda­lát jelenti az államigazgatás korszerűsítésére irányuló komplex folyamatnak. Kétség­telen, hogy a jelenlegi helyzet még nem tekinthető ideális­nak, de az elmúlt években be­következett változások, s a most folyó racionálizálási munkák egyaránt arra enged­nek következtetni, hogy a la­kosság és a hatóságok kapcso­latának további javulására számíthatunk. Dr. Zsufl'a István, a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési intézet tudományos munkatársa Paprika és karalábé a bőhönyei MÉK-nek A paprika még darabos áru. Szedik a paprikát a mesz- tegnyői Lady János Term elő­szövetkezet kertészetében. Ahogy Péntek László főker­tész elmondta, eddig nyolc­száz darab paprikát szállítot­tak el a böhönyei MÉK-nek, mellyel a termelőszövetkezet leszerződött. Ezenkívül körül­belül még hat-hétezer darabot szállítanak. Megkezdték a karalábé sze­dését is a kertészet dolgozói. 1500 csomót szállítanak a na­pokban a MÉK-nek. Nemso­kára szedik a kelkáposztát is, ebből 20—30 mázsás termést szerződtek le. Közművesített telkek a fürdő környékén Nagybajomban közügy a strand fejlesztése Találkoztam Nagybajom nagyközség tanácsának elnö­kével, Dómján Lászlóval, aki éppen készülőben volt, és vá­rakozással tekintett aznap dél­utánja elé. Tőle tudtam meg, hogy hagyományosan, május 27-én, szombaton délután nyit­ják meg a nagyközség meleg­vizes szabadtéri strandfürdő­jét, mely nemcsak a község, hanem a közeli és a távolabbi környék lakosságának is jó fürdési lehetőséget és felüdü­lést nyújt. — A múlt évben jártam a fürdőben; milyen változás tör­tént azóta? — Tovább folytatjuk a par­kosítást és a virágosítást. Két­száz platánfát ültettünk el, hogy a szép parkban majd a fák hűs árnya alatt kelleme­sen tölthessék el szabad idejü­ket a pihenni vágyók. — A tanács végezteti ezt a munkát, vagy más szervek is részt vesznek benne? — A fürdő ügye községünk­ben közügy. Jelenleg a tsz a fürdőhöz vezető utat javítja, hogy gépkocsival is megköze­líthető legyen. Ezenkívül meg­felelő parkolóhelyet is létesít az egyre szaporodó, és a für- dózőket hozó-vivő gépkocsik részére. — Amint hallom, nemcsak helybeliek, hanem távolabb la­kók is látogatják e kedves he­lyet és a fürdőt. Milyen étke­zési lehetőség van? — Öröm számunkra, hogy vidékről is vannak vendége­ink, akiket mindenkor szere­tettel várunk és fogadunk. Csurgóról, Iharosberényből, Inkéről, Marcaliból, de még Kaposvárról is gyakran van­nak látogatóink. A tsz és az áíész közösen üzemeltet bü­fét, ahol jó étellel és itallal szolgálják ki a fürdőzőket. — Milyen távolabbi fejlesz­tési terveik vannak? — Készen van a fürdő és a hozzá vezető kövesút fejleszté­si terve. Pillanatnyilag pénz­hiány gátol bennünket, hogy a munkát megkezdhessük. — Nagybajomnak a fürdő környéke lesz az üdülőnegye­de. — Talán nem is sokára, úgy mondhatnám, a közeljövőben. A fürdő környékén 70—80 négyszögöles villa- és víkend- ház telkeket adunk el. Erre a célra a kisajátítás — a tsz-szel való közös megegyezés alap­ján— megtörtént. Kész az ér­tékesítendő terület műszaki térképe. Jelenleg ez a terület teiekkönyvezés alatt van. Rö­videsen megkezdődik a telkek értékesítése. Az értékesítendő te!kekhez a közművesítés — ivóvízvezeték, villany — már megtörtént. Jó volt hallani Nagybajom tanácselnökének, Dómján elv­társnak szavait, aki lelkesedés­sel szólt a fürdőről, annak je­lenéről és jövőjéről. A lelke­sedés és a szavak mellett ak­tív cselekedet is tapasztalható, és napról napra látszanak a szép eredmények. K. J. A határszemlék tapasztalatai Nehéz aratásra kell számítani — Nagy a szálastakarmányok tápanyagvesztesége »... a földhasználók kötele­sek a tulajdonukban, haszná­latukban vagy kezelésükben levő mezőgazdasági ingatlano­kon az időszerű mezőgazdasá­gi munkálatokat kellő időben elvégezni« — mondja ki a mezőgazdasági földek védel­méről szóló törvény. A határ­szemléknek tavasszal egyrészt az a céljuk, hogy ellenőrizzék ki hogyan tett eleget ennek a kötelezettségének, másrészt rendeltetésük az is, hogy vizs­gálják, mit ígér a határ; mi­lyen termésre, s ezzel együtt milyen feladatok elvégzésére kell számítani. Ellenőrzés és útmutatás — ez a kettős, fontos rendelteté­sűit a határszemléknek. S hadd tegyük mindjárt hozzá, ha • a mezőgazdasági üzemek megfelelően élnek a lehető­séggel, akkor a munkák to­vábbi szervezéséhez — de az egész gazdálkodás szervezésé­hez is — útmutatót, nélkülöz­hetetlen segítséget jelent szá­mukra a határszemlék tapasz­talata. Milyen főbb és megszívlelen­dő tanulságokat hozott az idei szemle? A bizottságok mintegy 507 000 hold szántót, 12 500 hold gyümölcsöst és több mint 14 000 hold szőlőt, más szóval a megye egész me­zőgazdasági határát vizsgálták felül. A számok önmagukban jelzik, milyen hatalmas mun­ka volt ez, s egy gondolat erejéig hadd emlékezzünk meg azokról a földhivatali, tanácsi dolgozókról, gazdasági irányí­tókról, akik nagy felelősséggel és igen körültekintő szerve­zettséggel végezték el ezt a nagy feladatot. Az első meg­állapítás az, hogy ebben az év­ben lényegesen kevesebb mű­veletlen területet talált a szemlebizottság, mint a meg­előző években. Köszönhető ez a belterületek és a zártkertek lassan befejeződő rendezésé­nek, a korai kitavaszodásnak, amelynek eredményeképpen mindenütt korábban hozzáfog­tak a munkához. Februárban már megindultak a gégek, megkezdődött az őszi szántá­sok elmunkálása, a talajelőké­szítés. Abban az időben nem­csak a megyében, hanem or­szágosan is az aszálytól tar­tottunk, hiszen az előző év is csapadékszegény volt, éá ért­hető, hogy a korén elvetett növények csak Ifttsaait fejlőd­tek. A korán elvetett pillan­gósok például helyenként hiá­nyosan keltek ki. Áprilisban aztán nagyot változott a hely­zet; az ötvenéves átlagnak csaknem kétszerese, több mint 100 milliméter csapadék hul­lott a megyében. Nagy szük­ség volt erre, de hadd tegyük mindjárt hozzá, a mindenna­pos esők újabb gondok elé is állították az üzemeket. A szá­las takarmányok betakarítása igen nehezen ment és megy, és a sok eső miatt, kivált a pil­langós takarmányoknál, je­lentős a tápanyagveszteség. A rétek, az útmenték, az árok­partok nagy tömegű, jó minő­ségű füvet adtak az idén, ám ennek a betakarítása is igen sok nehézséggel jár. Szinte általános jelenség, hogy a viharok következtében megdőltek az őszi árpák és a kenyérgabona egy része is. Tanulságul szolgálhat viszont — ahogy a szemléken megál­lapították —, hogy a szovjet búzák ilyen időjárási viszo­nyok mellett sem dőltek meg. Többek között a somogyjádi, az osztopani, 8 somogyuari szövetkezet, az öreglaki Álla­mi Gazdaság példája bizonyít­ja ezt. Figyelmeztető és intő a szemlebizottságnak az a meg­állapítása, hogy az elmúlt év­tized egyik legnehezebb ara­tása várható a szár és a levél- zet ledőlése miatt. Előrelátha­tóan több ősziárpa-táblát nem is tudnak majd kombájnnal betakarítani. A gondos üzemi vezetésnek nem az aratás kü­szöbén, hanem idejében, már most jó felkészülnie erre a körülményre, mert különben a gazdag termést ígérő határból csak nagy veszteségekkel ke­rülhet biztonságba a gabona. Érdemes elgondolkodni a pil­langósok és egyéb takarmá­nyok tápanyag-veszteségének pótlásán is. A talajban most van elegendő nedvesség, meg­van a lehetősége annak, hogy nagyobb területre kerüljenek másodvetésű növények a szá­las takarmányok pótlására. Fontos és megszívlelendő ta­nulságok ezek. S bár megye- szerte biztató képet mutat a határ, észre kell venni azo­kat a jelenségeket is, melyek holnap súlyos gondok elé ál­líthatják az üzemet. Ősi ta­pasztalat; hogy az előrelátás, a körültekintés mjndig gazda­gon visszatérül. V. BL Szedik a karalábét. Praktikus és olcsó Tizennégy kisbútort terveztek ismert az a kis üziet a Széchenyi téren, amelyben a Kaposvári Lakberendező Ktsz árusítja termékeit. Jó hírét az alapozta meg, hogy a máshol nem kapható kisbútorokból nagy a választék. A szövetke­zet minden évben ötletes új termékekkel rukkol ki, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy minden januárban pá­lyázatot hirdetnek. Ezen a szö­vetkezet dolgozóin kívül bárki részt vehet, s ha jó bútort ter­vezett, meg is kapja a pálya­dijat. — A kiírással olyan hiány­cikkek tervezésére ösztönöztük dolgozóinkat, amelyek haszno­san és praktikusan kiegészítik a már meglevő garnitúrát. S nemcsak a bútor vonalára, használhatóságára gondoltunk, hanem arra is, hogy olcsón adhassuk majd a terméket — mondja Vadas József elnök, s egy halom rajzot tesz elénk. Szebbnél szebb heverők, fo­telok, polcok, ülőkék rajza érkezett be a pályázatra, öten kaptak díjat, mégpedig ifj. Vadas József, Bodó János, Hi­deg Kálmán, Waibl Gyula és Palotás Attila. — Mikorra valósulnak meg a tervek? — Már készülnek a proto­típusok a műhelyekben. Mi­nél előbb szeretnénk piacra dobni azokat a bútorokat, me­lyek szerintünk a legkereset­tebbek lesznek. Például a le­hajtható emeletes ágy, ví- kendházakban, sokgyermekes családok lakásában nagyon hasznosan alkalmazható, vagy például a Kaposvár III. reka- mié, amelynek steppelt bőrből készül az Oldala, s használat­kor automatikusan lehajlik a támlája. Erre a bútorra azért is büszke sw «Ínók, mert a fia tervezte. Az emeletes agy vi­szont az o elképzelése. Válogatunk a rajzok között. Nagyon tetszik Palotás Attila szövettel vagy műbőrrel be­vonható, modern vonalú he- verője és íotele, mely a Diana fantázianevet kapta. — Kárpitos volt nálunk, s a kihelyezett osztályban elvé­gezte a faipari technikumot — mondja az elnök. Kis füzetet forgatunk. Tele van rajzokkal. Fotel, heverő, szekrényfal — minden látható benne. Ez az egyik díjazott, Waibl Gyula munkája. — Teljesen újszerű a reka- mié és a fotel megoldása — dicséri az elnök. Bodó János, ifj. Hampák Ferenc falipolcot, négylábú ülőkét tervezett. Négylábú, szögletes ülőkével pályázott Horváth Gyula, Viskó Vencel is. Tihanyi Tibor olyan fotel­ágyat álmodott meg, amelynek steppelt bőr az oldala. — Tizennégy új termékkel pályáztak a dolgozók, s ebből tízet már sorozatban gyártunk jövőre. Sokat számít a példa­mutatás, hiszen a pártszerve­zet egyik kezdeményezője volt ennek az akciónak. Az elnök, a párttitkár, több műszaki ve­zető is tervezett új bútort, pedig ők nem is kaphattak ezért jutalmat. A sikerből azonban egyformán részesedik majd mindenki. Ezért dicsére­tes ez a módszer, hogy az em­berekben levő fantáziát, alko­tókedvet az egész szövetkezet hasznára gyümölcsöztetik a Lakberendező Ktsz-ben. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents