Somogyi Néplap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-10 / 135. szám
A tanácsi h rendezése A közigazgatási tevékenység korszerűsítése állandó folyamat; az alakuló, fejlődő társadalmi viszonyok újabb és újabb követelményeket támasztanak az államigazgatási szervezettel szemben, s eredményes működésről csak akkor beszélhetünk, ha a szervezet meg is felel ezeknek az új követelményeknek. Mivel a közigazgatási szervek, különösen a helyi (városi, községi) tanácsok tevékenységének jelentős hányada a lakosság ügyeinek intézésére irányul, az eredményességben döntő szerepet játszik, hogy a hatóságok milyen gyorsan és hatékonyan intézik az állampolgárok ügyeit. E követelmény jelentőségét bizonyítja, hogy az áiiamélet és a szocialista demokrácia tovább fejlesztésére irányuló központi döntések külön is hangsúlyozzák a lakosságot közvetlenül érintő ügyek, eljárások egyszerűsítésének szükségességét. Az államigazgatási szervezet és a lakosság érdekei szempontjából egyaránt indokolt, hogy a helyi ügyeket a községben, a városban intézzék. Ez az igény vezetett a hatáskörök fokozatos leadásához, decentralizálásához. A Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési Intézete által végzett fölmérés szerint 1967 és 1971 között 153 hatáskör került a helyi — városi, nagyközségi és községi — tanácsokhoz, s ezek többsége (78 hatáskör) a lakosságot közvetlenül érintő hatósági ügy volt. A hatáskör-decentralizálás eredményeképpen nagyközségi hatáskörbe került például a kereskedelmi igazgatás; a nagyközségi tanács szervei adják ki az üzletek, vendéglátó egységek működési engedélyét, állapítják meg a nyitvatartási időt. Az építésügyi hatáskörök nagy többsége szintén a nagyközségekhez került, sőt egyes községi tanácsok is felhatalmazási; kaptak meghatározott építési ügyek intézésére. Növekedtek a gyámhatósági jogkörök és községi, illetőleg nagyközségi szintre került a szociális gondozási ügyek legnagyobb hányada is (segélyek megállapítása, beutalás, szociális otthonba stb.). Különösen a fejlődő, iparosodó nagyközségek számára hasznos jogosítvány, hogy a munkaerőgazdálkodási feladatok — például a munkaközvetítés — a helyi tanácshoz tartoznak. A lakosság ellátása szempontjából kiemelkedő jelentősegű az a — tanácstörvényben is megfogalmazott — hatáskör, hogy az alapfokú művelődés- ügyi, egészségügyi és szociális szükségleteket kielégítő intézmények létesítése és fenntartása a helyi tanácsokhoz tartozik. Ennek megfelelően a községi, nagyközségi tanácsok biztosítják — többek között — a körzeti orvosi, fogorvosi ellátást, fenntartják a bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat; művelődési otthonokat, könyvtárakat létesíthetnek. A példákat sorolhatnánk, de talán az is eléggé kifejezi a hatósági igazgatás sokrétűségét, hogy a most leadott és korábban is községekben gyakorolt hatáskörök között (pl. az adóigazgatás, a különféle hatósági bizonyítványok, igazolások kiadása) körülbelül 6—700 a lakosságot közvetlenül érin-' tő ügyre vonatkozik. Ez a helyzet más oldalról annyit jelent, hogy a városi és a nagyközségi tanácsok hatásköre szinte teljes egészében magában foglalja a lakosságot közvetlenül érintő, helyi szinten eldönthető ügyeket. Amennyire örvendetes a fent vázolt helyzet, any- nyira problematikus, hogy a tanácsi szervek nem mindig tudnak megfelelően élni a rájuk ruházott hatáskörökkel, illetőleg a kisebb községek számos, a lakosságot közvetlenül érintő hatósági jogkört máig sem kaptak meg. A hatáskör leadása, mint jogalkotói döntés, önmagában nem lehet elegendő a probléma megoldására. Az új hatáskör gyakorlása ugyanis többletfeladatot jelent. Egyes hatáskörök gyakorlása — példaként hivatkozhatunk az építésügyi igazgatásra — komoly szakmai felkészültséget kíván, míg más esetekben a különböző ügyviteli-technikai eszközök biztosíthatják a gyorsabb ügyintézést (pl. a pénzügyi munkát segítő számológépek). S okszor hangoztatott probléma, hogy egyes eljárások túlzottan bonyolultak, s ez mind az állampolgár, mind az eljáró hatóság helyzetét nehezíti. Ennek leggyakoribb oka, hogy a jogszabályok nem mindig követik kellő rugalmassággal a változó életviszonyokat, s a maga korában hasznos rendelkezés utóbb ellenkező hatást vált ki; nem segíti, hanem lassítja az ügymenetet. A hatáskörök leadása, az ezek gyakorlásához szükséges feltételek biztosítása és az ügymenetek egyszerűsítése természetesen csak egyik oldalát jelenti az államigazgatás korszerűsítésére irányuló komplex folyamatnak. Kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzet még nem tekinthető ideálisnak, de az elmúlt években bekövetkezett változások, s a most folyó racionálizálási munkák egyaránt arra engednek következtetni, hogy a lakosság és a hatóságok kapcsolatának további javulására számíthatunk. Dr. Zsufl'a István, a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési intézet tudományos munkatársa Paprika és karalábé a bőhönyei MÉK-nek A paprika még darabos áru. Szedik a paprikát a mesz- tegnyői Lady János Term előszövetkezet kertészetében. Ahogy Péntek László főkertész elmondta, eddig nyolcszáz darab paprikát szállítottak el a böhönyei MÉK-nek, mellyel a termelőszövetkezet leszerződött. Ezenkívül körülbelül még hat-hétezer darabot szállítanak. Megkezdték a karalábé szedését is a kertészet dolgozói. 1500 csomót szállítanak a napokban a MÉK-nek. Nemsokára szedik a kelkáposztát is, ebből 20—30 mázsás termést szerződtek le. Közművesített telkek a fürdő környékén Nagybajomban közügy a strand fejlesztése Találkoztam Nagybajom nagyközség tanácsának elnökével, Dómján Lászlóval, aki éppen készülőben volt, és várakozással tekintett aznap délutánja elé. Tőle tudtam meg, hogy hagyományosan, május 27-én, szombaton délután nyitják meg a nagyközség melegvizes szabadtéri strandfürdőjét, mely nemcsak a község, hanem a közeli és a távolabbi környék lakosságának is jó fürdési lehetőséget és felüdülést nyújt. — A múlt évben jártam a fürdőben; milyen változás történt azóta? — Tovább folytatjuk a parkosítást és a virágosítást. Kétszáz platánfát ültettünk el, hogy a szép parkban majd a fák hűs árnya alatt kellemesen tölthessék el szabad idejüket a pihenni vágyók. — A tanács végezteti ezt a munkát, vagy más szervek is részt vesznek benne? — A fürdő ügye községünkben közügy. Jelenleg a tsz a fürdőhöz vezető utat javítja, hogy gépkocsival is megközelíthető legyen. Ezenkívül megfelelő parkolóhelyet is létesít az egyre szaporodó, és a für- dózőket hozó-vivő gépkocsik részére. — Amint hallom, nemcsak helybeliek, hanem távolabb lakók is látogatják e kedves helyet és a fürdőt. Milyen étkezési lehetőség van? — Öröm számunkra, hogy vidékről is vannak vendégeink, akiket mindenkor szeretettel várunk és fogadunk. Csurgóról, Iharosberényből, Inkéről, Marcaliból, de még Kaposvárról is gyakran vannak látogatóink. A tsz és az áíész közösen üzemeltet büfét, ahol jó étellel és itallal szolgálják ki a fürdőzőket. — Milyen távolabbi fejlesztési terveik vannak? — Készen van a fürdő és a hozzá vezető kövesút fejlesztési terve. Pillanatnyilag pénzhiány gátol bennünket, hogy a munkát megkezdhessük. — Nagybajomnak a fürdő környéke lesz az üdülőnegyede. — Talán nem is sokára, úgy mondhatnám, a közeljövőben. A fürdő környékén 70—80 négyszögöles villa- és víkend- ház telkeket adunk el. Erre a célra a kisajátítás — a tsz-szel való közös megegyezés alapján— megtörtént. Kész az értékesítendő terület műszaki térképe. Jelenleg ez a terület teiekkönyvezés alatt van. Rövidesen megkezdődik a telkek értékesítése. Az értékesítendő te!kekhez a közművesítés — ivóvízvezeték, villany — már megtörtént. Jó volt hallani Nagybajom tanácselnökének, Dómján elvtársnak szavait, aki lelkesedéssel szólt a fürdőről, annak jelenéről és jövőjéről. A lelkesedés és a szavak mellett aktív cselekedet is tapasztalható, és napról napra látszanak a szép eredmények. K. J. A határszemlék tapasztalatai Nehéz aratásra kell számítani — Nagy a szálastakarmányok tápanyagvesztesége »... a földhasználók kötelesek a tulajdonukban, használatukban vagy kezelésükben levő mezőgazdasági ingatlanokon az időszerű mezőgazdasági munkálatokat kellő időben elvégezni« — mondja ki a mezőgazdasági földek védelméről szóló törvény. A határszemléknek tavasszal egyrészt az a céljuk, hogy ellenőrizzék ki hogyan tett eleget ennek a kötelezettségének, másrészt rendeltetésük az is, hogy vizsgálják, mit ígér a határ; milyen termésre, s ezzel együtt milyen feladatok elvégzésére kell számítani. Ellenőrzés és útmutatás — ez a kettős, fontos rendeltetésűit a határszemléknek. S hadd tegyük mindjárt hozzá, ha • a mezőgazdasági üzemek megfelelően élnek a lehetőséggel, akkor a munkák további szervezéséhez — de az egész gazdálkodás szervezéséhez is — útmutatót, nélkülözhetetlen segítséget jelent számukra a határszemlék tapasztalata. Milyen főbb és megszívlelendő tanulságokat hozott az idei szemle? A bizottságok mintegy 507 000 hold szántót, 12 500 hold gyümölcsöst és több mint 14 000 hold szőlőt, más szóval a megye egész mezőgazdasági határát vizsgálták felül. A számok önmagukban jelzik, milyen hatalmas munka volt ez, s egy gondolat erejéig hadd emlékezzünk meg azokról a földhivatali, tanácsi dolgozókról, gazdasági irányítókról, akik nagy felelősséggel és igen körültekintő szervezettséggel végezték el ezt a nagy feladatot. Az első megállapítás az, hogy ebben az évben lényegesen kevesebb műveletlen területet talált a szemlebizottság, mint a megelőző években. Köszönhető ez a belterületek és a zártkertek lassan befejeződő rendezésének, a korai kitavaszodásnak, amelynek eredményeképpen mindenütt korábban hozzáfogtak a munkához. Februárban már megindultak a gégek, megkezdődött az őszi szántások elmunkálása, a talajelőkészítés. Abban az időben nemcsak a megyében, hanem országosan is az aszálytól tartottunk, hiszen az előző év is csapadékszegény volt, éá érthető, hogy a korén elvetett növények csak Ifttsaait fejlődtek. A korán elvetett pillangósok például helyenként hiányosan keltek ki. Áprilisban aztán nagyot változott a helyzet; az ötvenéves átlagnak csaknem kétszerese, több mint 100 milliméter csapadék hullott a megyében. Nagy szükség volt erre, de hadd tegyük mindjárt hozzá, a mindennapos esők újabb gondok elé is állították az üzemeket. A szálas takarmányok betakarítása igen nehezen ment és megy, és a sok eső miatt, kivált a pillangós takarmányoknál, jelentős a tápanyagveszteség. A rétek, az útmenték, az árokpartok nagy tömegű, jó minőségű füvet adtak az idén, ám ennek a betakarítása is igen sok nehézséggel jár. Szinte általános jelenség, hogy a viharok következtében megdőltek az őszi árpák és a kenyérgabona egy része is. Tanulságul szolgálhat viszont — ahogy a szemléken megállapították —, hogy a szovjet búzák ilyen időjárási viszonyok mellett sem dőltek meg. Többek között a somogyjádi, az osztopani, 8 somogyuari szövetkezet, az öreglaki Állami Gazdaság példája bizonyítja ezt. Figyelmeztető és intő a szemlebizottságnak az a megállapítása, hogy az elmúlt évtized egyik legnehezebb aratása várható a szár és a levél- zet ledőlése miatt. Előreláthatóan több ősziárpa-táblát nem is tudnak majd kombájnnal betakarítani. A gondos üzemi vezetésnek nem az aratás küszöbén, hanem idejében, már most jó felkészülnie erre a körülményre, mert különben a gazdag termést ígérő határból csak nagy veszteségekkel kerülhet biztonságba a gabona. Érdemes elgondolkodni a pillangósok és egyéb takarmányok tápanyag-veszteségének pótlásán is. A talajban most van elegendő nedvesség, megvan a lehetősége annak, hogy nagyobb területre kerüljenek másodvetésű növények a szálas takarmányok pótlására. Fontos és megszívlelendő tanulságok ezek. S bár megye- szerte biztató képet mutat a határ, észre kell venni azokat a jelenségeket is, melyek holnap súlyos gondok elé állíthatják az üzemet. Ősi tapasztalat; hogy az előrelátás, a körültekintés mjndig gazdagon visszatérül. V. BL Szedik a karalábét. Praktikus és olcsó Tizennégy kisbútort terveztek ismert az a kis üziet a Széchenyi téren, amelyben a Kaposvári Lakberendező Ktsz árusítja termékeit. Jó hírét az alapozta meg, hogy a máshol nem kapható kisbútorokból nagy a választék. A szövetkezet minden évben ötletes új termékekkel rukkol ki, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy minden januárban pályázatot hirdetnek. Ezen a szövetkezet dolgozóin kívül bárki részt vehet, s ha jó bútort tervezett, meg is kapja a pályadijat. — A kiírással olyan hiánycikkek tervezésére ösztönöztük dolgozóinkat, amelyek hasznosan és praktikusan kiegészítik a már meglevő garnitúrát. S nemcsak a bútor vonalára, használhatóságára gondoltunk, hanem arra is, hogy olcsón adhassuk majd a terméket — mondja Vadas József elnök, s egy halom rajzot tesz elénk. Szebbnél szebb heverők, fotelok, polcok, ülőkék rajza érkezett be a pályázatra, öten kaptak díjat, mégpedig ifj. Vadas József, Bodó János, Hideg Kálmán, Waibl Gyula és Palotás Attila. — Mikorra valósulnak meg a tervek? — Már készülnek a prototípusok a műhelyekben. Minél előbb szeretnénk piacra dobni azokat a bútorokat, melyek szerintünk a legkeresettebbek lesznek. Például a lehajtható emeletes ágy, ví- kendházakban, sokgyermekes családok lakásában nagyon hasznosan alkalmazható, vagy például a Kaposvár III. reka- mié, amelynek steppelt bőrből készül az Oldala, s használatkor automatikusan lehajlik a támlája. Erre a bútorra azért is büszke sw «Ínók, mert a fia tervezte. Az emeletes agy viszont az o elképzelése. Válogatunk a rajzok között. Nagyon tetszik Palotás Attila szövettel vagy műbőrrel bevonható, modern vonalú he- verője és íotele, mely a Diana fantázianevet kapta. — Kárpitos volt nálunk, s a kihelyezett osztályban elvégezte a faipari technikumot — mondja az elnök. Kis füzetet forgatunk. Tele van rajzokkal. Fotel, heverő, szekrényfal — minden látható benne. Ez az egyik díjazott, Waibl Gyula munkája. — Teljesen újszerű a reka- mié és a fotel megoldása — dicséri az elnök. Bodó János, ifj. Hampák Ferenc falipolcot, négylábú ülőkét tervezett. Négylábú, szögletes ülőkével pályázott Horváth Gyula, Viskó Vencel is. Tihanyi Tibor olyan fotelágyat álmodott meg, amelynek steppelt bőr az oldala. — Tizennégy új termékkel pályáztak a dolgozók, s ebből tízet már sorozatban gyártunk jövőre. Sokat számít a példamutatás, hiszen a pártszervezet egyik kezdeményezője volt ennek az akciónak. Az elnök, a párttitkár, több műszaki vezető is tervezett új bútort, pedig ők nem is kaphattak ezért jutalmat. A sikerből azonban egyformán részesedik majd mindenki. Ezért dicséretes ez a módszer, hogy az emberekben levő fantáziát, alkotókedvet az egész szövetkezet hasznára gyümölcsöztetik a Lakberendező Ktsz-ben. L. G.
